Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-15 / 243. szám
4 »ÚJSÁG TOLNA ÉS KÖRNYÉKE 1994. október 15., szombat A 100. arc Egy arc - egy mesterség Bérces László szövetkezeti elnök Különleges kínálat és közétkeztetés Paradiso ételbár Kisebb-nagyobb szünetekkel jelentkezett az utóbbi időben az „Egy arc - egy mesterség" sorozat. Elfáradt - nem úgy, mint a Dallas -, s úgy tűnik, célszerű lezárni. Jó alkalom kínálkozik erre most, amikor a 100. epizódhoz érkeztünk. A 100. arc a Bérces Lászlóé, ő önkormányzati képviselő Tolnán, továbbá a Gemenc Ipari Szövetkezet elnöke, továbbá a helyi futballcsapat, a Tolnai VFC elnöke. Ennyi tisztségéről tudok, s már kérdezném is, hogy hogyan győzi, amikor - nem dicsekvésből, de a teljesség kedvéért - kiegészíti a felsorolást: tagja két önkormányzati bizottságnak, a gimnázium iskolaszékének, és az I-es iskola szülői munkaközösségének. Hát akkor most kérdezem meg, hogy hogyan bír ennyi mindent vállalni, s van-e fontossági sorrend e funkciók között? Melyik az első? — Nálam első a család - mondja -, annál fontosabb nem létezik. Van három gyerekem, egy egyetemista, egy középiskolás és egy általános iskolás, és van egy csodálatos feleségem, aki minden támogatást megad a munkámhoz, és ha nehézségeim támadnak, segít azokat leküzdeni. A család után a szövetkezet következik, 120-140 ember mindennapi kenyerének a biztosítása. Az elmúlt évet sikeresen zártuk, még 13. havi fizetést is kaptak a dolgozók, az idei első félév sajnos veszteséges volt, de hála néhány újabb, jelentős megrendelésnek, az év végére bíztató eredmények születhetnek. A jelenlegi gazdasági helyzetben életben tartani sem kis feladat egy szövetkezetét, nemhogy felfuttatni. Gyakorlatilag semmi támogatást nem kapunk a foglalkoztatási alapból, mégis haladnunk kell. S most úgy tűnik, a fajátékokkal és gyermekbútorokkal sikerünk lesz. Szerepeltünk a februári nürnbergi játékkiállításon, megjelentünk a holland, angol és francia piacon, s most beindítjuk a második műszakot, ami 25 új munkahelyet jelent. Ipari tanuló képzés is folyik nálunk, 13 gyerek ismerkedik az asztalos szakmával, úgy, hogy a szülőktől gyakorlatilag egy fillért sem kérünk. Ez persze nem azt jelenti, hogy hű de jól áll a szövetkezet, hiszen nemrég adtuk be a pályázatunkat munkahelymegtartó támogatásra, hogy a legalacsonyabb, nyomor szintű béreken javíthassunk. — Az aktív politikába bizonyos fokig véletlenül csöppentem - folytatja Bérces László. — Örültem, amikor '90 előtt egyre több teret kaptak az új hangok, s én minden olyan erővel szimpatizáltam, amely a korábbi rendszert fel kívánta váltani. Akkor még nem volt markáns különbség az új pártok között, én az MDF-hez csapódtam, s hogy mit tudtam mint képviselő elérni az elmúlt 4 évben a városban, arról majd a választó- körzetem polgárai szavaznak decemberben. Azt mindenképpen jelentős „adunak" tartom, hogy végig becsületes tudtam maradni. Részt veszek a népjóléti és az oktatási bizottság munkájában; utóbbiban elsősorban a sport területén tevékenykedem. Örülök, ha segíthetek a rászorulókon. — Például a focistákon? — Felkérésre vállaltam el a klub elnöki posztját. Nagyon megdöbbentem, mert tulajdonképpen még szerelése sem volt a csapatnak. Sikerült néhány szponzort meggyőznünk, az anyagi gondokon így segítettünk. De akkor még mindig ott volt a csapatépítés problémája. Elment 9 paksi játékos, és 2 hét állt rendelkezésünkre a bajnokság kezdete előtt, hogy rendezzük sorainkat, és benevezzünk. Ez sikerült, ebben az évadban csupán az a célunk, hogy ne essünk ki a megyebajnokságból, s talán 2-3 év múlva bekerülhetünk az NB III-ba. Nagy hangsúlyt fektetünk az utánpótlás nevelésére, programot állítottunk össze, mely az ovi-focitól a nagy csapatig foglalkozik a labdarúgókkal; nem kallódhatnak el a tehetségek Tolnán! Fontosnak tartom ezenkívül a más szakosztályokkal - pingpong, kajak-kenu, kézilabda, atlétika - való kapcsolatépítést, mert amikor én januárban bekerültem a helyi sportéletbe, szinte még beszélő viszony sem volt e csoportok között. — Milyen ember Bérces László? Fáradhatatlan? Fáradt? Szeretet re méltó? Zord? Funkcióhalmozó? Közösségi? Magányra vágyó? Kihasználható? Könnyen ugrasztható? Rendíthetetlen? — Hát lehet, hogy most túl vállaltam magamat, azt is érzem néha, hogy kihasználnak, de ahhoz már öreg vagyok, hogy könnyen ugraszthassa- nak. Egy bakonyi faluban, Cseszneken születtem, '46-ban. A feleségemmel is ott ismerkedtem meg, gyerekkori szerelem volt. Tolnára '68-ban kerültem, szövetkezeti elnök pedig másfél éve vagyok. Szívesen teszek másokért, de szó mi szó, néha nagyon hiányzik egy kis magány. A beosztottjaim közül van aki szeret, van aki nem, úgy mint minden főnököt. Előfordul, hogy túlzottan humánus vagyok, de kemény is tudok lenni, ha a közösség érdeke úgy kívánja. Mindenkit másképpen kell kezelni, egyesekből a szép szó, másokból a leszúrás hozza ki a többlet teljesítményt. Nem bánom, ha valakinek más a véleménye, de a szemembe mondja! Én is nehezen kezelhető dolgozó voltam mindig, de egyenes, és ezért a szókimondó embereket szeretem. Ilyen sok területen lehet-e megfelelően helyt állni? Bennem is felmerült ez, de már csak dacból is elvállaltam a feladatokat. Mert meggyőződésem, hogy mindent lehet jobban csinálni, mint ahogy most megy, minden kimozdítható e sekélyességből, csak „nincs rá ember". Pontosabban: kevesen vállalják a közösségért való cselekvést, amikor a saját zsebüket is hizlalhatják. Én szívesen félreállnék a labdarúgó klubnál is, ha valaki vállalná, csak menjen a foci! Wessely Fotó: Degré Gábor Újra nyitott Tolnán az Alkotmány utca 8. szám alatt a Paradiso ételbár. A felújított vendéglátó egységben két fiatal szakember Kulcsár Attila és Domokos Róbert a hét minden napján reggel 6-tól este 22 óráig várja a vendégeket. A vendéglátók reggelivel, ebéddel, vacsorával, non-stop a tolnaiak és a betérő éhes vendégek rendelkezésére állnak. Vállalnak közétkeztetést is, változatos és igényes menüvel, ami a közeli munkahelyek dolgozói számára bizonyára nagyon előnyös. Fontos továbbá, hogy a közétkeztetést úgy kívánják bővíteni, hogy a 95 forintos menüt ételhordóban el is lehet vinni, ha a vendég úgy kívánja. Az egyik legnagyobb csábító erőt kétségkívül a mindig frissen csapolt Amstel sör jelenti majd, amihez különleges ételeket kínálnak: pizza, spagetti, tatár-beefsteak. A közelebbi terveikhez tartozik a konyha bővítése, hogy minél nagyobb választékkal tudjanak a vendégeknek kedveskedni. Távolabbi terveik között szerepel az ételbár mögötti kerthelyiség kialakítása, ahol jó időben autóktól, zajtól, portól mentesen lehet a szabad levegőn, kuturált körülmények között étkezni. A kerthelyiségben szeretnék megrendezni azokat a zenés nyári estéket, ahol majd igényes, szórakoztató műsorokkal várják a vacsorázni, sörözni hozzájuk betérő tolnai és átutazó vendégeiket. A két agilis fiatalember elmondta még, hogy olyan szolgáltatásokkal várják az ide betérőket, amelyre igény lenne, azonban más helyen nem találhatók meg. Ezek közé tartozik a non-stop nyitva tartás, családi vacsorák, névnapok, születésnapok, munkatársi összejövetelek megrendezése, szervezése. Sas Erzsébet Fotó: Ótós Réka A vendégvárók Lelkipásztor, hegedűvel Ki volt Sztárai Mihály? Hivatalosan is felvette Sztárai Mihály nevét szeptember végén a tolnai gimnázium. De ki is volt ez a XVI. századi személyiség? Életrajzi adatainak zöme csak közelítő pontosságú. Valószínűleg a Somogy megyei Sztárán született, az 1500-as évek elején. Ferencrendi szerzetes volt, s állítólag Pado- vában tanult. Sárospatakon Pálóczy Antal udvari papjaként működött, később rendfőnökével Kopácsi Istvánnal lutheránussá lett. ők szervezték meg a sárospataki iskolát. 1544-ben a Baranya megyei Laskón tűnt fel, hogy mi kényszerítette az akkor már török uralom alatt álló területre, máig sincs kiderítve. 1553-ban Tolnára jött lelkésznek, és öt évig tevékenykedett itt. A nép tódult Sztárai szenvedélytől fűtött prédikációnak meghallgatására. Itt írta az Alexandriai Athanáz püspökről szóló verses históriáját (Tolna városában az Duna mentében az ezerötszázban és ötvenhétben). A tolnai templomban Erdélyi József domokos szerzetes vette fel vele a küzdelmet, aki hívei megbízásából Budán járt, hogy a lutheránusok ellen támaszt keressen, és az egyházatyák műveivel fegyverezte fel magát. A két részre osztott templom dühödt viták színhelyévé vált. 1558-ban Sztárai ismét visszatért Laskóra, majd Gyulán, Sárospatakon és Pápán volt lelki- pásztor. Kalandos földi pályája 1580 körül fejeződött be. 1578-ban még mint élő férfiúról szól róla Bornemissza Péter: „noha értelmes és tudós ember, és sokat épített Magyarországon, de őtet is megbírja az harag, néha az bor is". Munkája sikerét irodalmi eszközökkel is biztosítani kívánta. Hat vallásos históriáját a záróvers- szakok tanúsága szerint 1546-1560 között szerezte. Négynek a témáját a Bibliából vette, a másik kettő egyháztörténeti tárgyú. Eleazár históriája 1544-ben, a História Ésaiás harmadik könyvéből 1549-ben keletkezett. A Szent Illyésnek és Akháb királynak idejében lőtt dolgokról, melyek az mostani időbeli dolgokhoz igen hasonlatosak, 1549-ben született. A legsikeresebb Az Holofernes és Judit asszony históriája 1552-ben készült el. Egyháztörténeti keretű hitvitái közül a Szent Athanasius püspök históriája, valamint a História Cranme- rus Tamás érseknek igaz hitben valló álhatatossá- gáról című munkája maradt ránk. A gyülekezeti zsoltáréneklés egyik megteremtője volt. A laskói templomban esténként hegedűje kíséretében szép, hangos énekszóval énekelte zsoltárait. Életének nagy részét egyházszervező munkában töltötte. Többször forgott halálos veszedelemben, mert hol a felingerelt katolikus hívek akarták agyonverni, hol a törökök akarták lefejezni. Ábrahám Erzsébet így is lehet Számítógép a gyermekorvosi rendelőben Azt mondják, hogy a jogászok, orvosok, gyógyszerészek - főleg vidéken - meglehetősen ódzkodnak a számítógép alkalmazásától. Egyrészt félnek a technikától, megtanulhatatlannak vélik a „kompjúter" kezelését, másrészt haragszanak rá, mert ha minden gombnyomásra előhívható lesz, akkor elvész az adattárakban, kartotékok között való búvárkodás gyönyörűsége. Ellenpélda szerencsére egyre több akad. A tolnai vállalkozó gyermekorvos, dr. Barna Györgyi munkáját is számítógép segíti már egy ideje. — Márciusban kaptuk - mondja -, de csak szeptembertől kezdtünk vele dolgozni, mert augusztus végéig tartott az adatok betáplálása és feldolgozása. Most már zökkenőmentesen megy a napi tevékenység. Sokat segít nekünk ez a gép, nincs az a sok papírmunka, adminisztráció, mint korábban volt. Nemcsak a rendelőben, a váróban is változás történt. Itt videót nézhetnek a gyermekek és kísérőik, amíg sorra kerülnek. Úgy látszik, így is lehet, ilyen kapcsolat is létezhet az orvos és betegei között. — A videón nemcsak rajzfilmeket fogunk bemutatni - tájékoztat a doktornő -, hanem ismeretterjesztő filmek vetítését is tervezzük. Mivel ebben az épületben történnek hetik a nézőt a betegségek a nőgyógyászati vizsálatok és megelőzésében, felismerésé- a terhestanácsadás is, az ezek- ben és a védekezésben, kel kapcsolatos filmek segít- Kövesdi János Képernyő előtt a rendelőben ... és a váróban Vándorkiállítás és futóverseny Két rendezvényt is szervez október 21-én a faddi általános iskola. A Környezetvédelmi és Bűnmegelőzési Vándorkiállítás ünnepélyes megnyitására 14 órakor kerül sor az intézményben, 15 órakor pedig kegyeleti futóversenyt tartanak, '56-ra emlékezendő. A versenybe benevezhetnek nagyobb diákok, szülők és más érdeklődők is. Gyülekezni a helyi művelődési ház előtt kell, a táv 1956 méter lesz.Jelentkezni Flieg Györgyinél, Csor- vásy Ildikónál, Dzsida Antalnál és Hága Jánosnál lehet. Helyesbítés Október 8-i számunkban, a „Tolna és környéke,, oldalon, az Átalakítás előtt a mozi és a „Munkás" című írás téves adatot tartalmaz. A Munkás új tulajdonosa ugyanis nem Hochsteiger János, hanem a H+J Kft. A hibáért ezúton kérek elnézést az érintettektől. sk Megkötözték a tyúktolvajt Az elmúlt néhány hétben Tolna és környéke bűnügyi (és bűnüldözési) krónikája is mentes volt a szenzációktól, ám néhány érdekes esettel ezúttal is szolgált lapunknak Hopka Dániel, a tolnai rendőrőrs munkatársa. Korábban megírtuk, hogy a Thelena Fesztiválon két német fiatalember a motorjára terítve hagyta a bőrdzsekijét, amiket könyörtelenül el is loptak. Nos, a tolvajokat azóta elfogták, két fiatalkorú tolnai elkövetőről van szó. A dzsekik hamarosan visszajutnak az eredeti tulajdonosokhoz. Szeptember 14-én délután a tolnai főutca egyik házában a tulajdonos - idős hölgy - mo- toszkálást hallott, azt hitte, hogy a takarítónője az. Tévedett. Besurranó tolvajok voltak, akik a hölgy porcelántárgyait vitték magukkal. Bogyiszlón október 5-én éjjel tyúktolvajt fogott az egyik gazda. Elment telefonálni a rendőröknek, ám, hogy közben meg ne szökhessen a tettes, annak kezét, lábát alaposan összekötözte. Október első napjaiban betörtek a dombori ABC-be. A tettesek a már összecsomagolt holmik közül csokoládét, élelmiszereket, fúrót vittek el, 80 ezer forint értékben. A szellőzőablakon keresztül hatoltak be Tolnán a Döglött Ló néven közismert vendéglátó egységbe október 5-én éjszaka. A zsákmány: cigaretta, édesség, kávé. Némileg szokatlan ügyről, „virágsikkasztásról" is beszámolt Hopka Dániel. A sértett költözés előtt állt, cserepes virágait átmenetileg rábízta egyik ismerősére. A költözés lezajlott, most viszont nincs mivel barátságosabbá tenni az új otthont, mivel az ismerős nem hajlandó visszaadni a virágokat. -s-
