Tolnai Népújság, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-15 / 243. szám
1994. október 15., szombat GAZDASAG »ÚJSÁG 5 „Az új privatizációs törvényre kell felkészíteni a csapatot" Megbízatása az év végéig szól Az Állami Vagyonkezelő Rt. újonnan kinevezett vezérigazgatója, Lascsik Attila nyilatkozott lapunknak. — Önt személy szerint meglepte-e, hogy az ÁV Rt. igazgatósága felkérte, hogy vállalja el a vezérigazgatói tisztséget? — Meglepett, annál is inkább, mert több mint egy hónapig tanulmányúton voltam Angliában, majd Írországban és éppen akkor jöttem haza, amikor dr. Csépi Lajost felmentették. Dr. Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos kért meg, hogy vállaljam el ezt a megbízatást. — Kinevezése meghatározott időre, ez év végéig szól, miért vállalta el három hónapra az ÁV Rt. irányítását, mire számít ennek lejárta után? — Most az a feladatom, hogy az ÁV Rt.-t felkészítsem arra a szervezeti változtatásra, amely az új privatizációs törvény életbe lépéséből adódhat. A három hónap tehát a gyakorlatban átmenet lesz, amely abból a szempontból nagyon fontos, hogy az ügymenetet zökkenő mentesen tudjuk folytatni. Emellett úgy gondolom, hogy azért hívtak át az ÁVÜ-ből, hogy a két szervezet stílusát közelítsük egymáshoz. Kiválasztásomban talán a szakmai megbízhatóság volt a döntő szempont. Hogy én miért vállaltam el? Úgy érzem tartozók ezzel annak a cégnek, ahol megbecsültek és számítottak a munkámra és emellett az egyéni ambíciómnak is jólesett a felkérés. Mi lesz három hónap után? Az igazgatósági tagságom négy évre szól, gondolom, hogy részt fogok venni az új privatizációs szervezet felső vezetésében is, ma még nem tudom milyen poszton. Úgy érzem a kihívás nagy, s talán ezt a lehetőséget bún lett volna elszalasztani. — Tervez-e változtatást az ÁV Rt. élén? — Nem, egyelőre semmiképpen. A feladatom most az, hogy a csapatot felkészítsük az új privatizációs törvényre, ami várhatóan 1995. január elsejével lép majd életbe. — Mennyire érzi reálisnak, hogy az év hártalévó részében valóban elkészül az új privatizációs törvény? — Az érdekegyeztetések már most folynak és jól áll az új törvény előkészítése, tehát a január elseje nagyon is reális időpont. — Ön eddig az ÁVÜ igazgatójaként dolgozott, 35 éves, közgazdász a végzettsége. Mennyire érzi sikeresnek az eddigi munkáját? — Az építőipari vállalatok és az Agrokerek privatizációját saját sikeremnek könyvelem el, hiszen viszonylag rövid idő alatt és korrekt, módon sikerült valamennyit befejezni. Munkám sosem volt látványos, tehát ha valaki a tömegkommunikációs szerepléseim számából indul ki, akkor semmiképpen nem számítok ismertnek. Több olyan munkát végeztem, például a pályázati felhívások egységes elvek alapján való kidolgozását, ami inkább háttér feladatnak számít. — Mekkora vagyonnal rendelkezik az ÁV Rt.? — Több mint ezer milliárdossal, feladata bonyolultabb mint az ÁVÜ-nek, hiszen míg ez utóbbi államigazgatási szerv és az a feladata, hogy a kezében lévő vagyontárgyakat értékesítse, addig az ÄV Rt. vagyonának nagy része nem privatizálható, feladata a vagyon kezelése. — A keddi országos lapok „Békési listája" címmel hozták azon országgyűlési képviselők névsorát, akik vagy az állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok igazgatótanácsának vagy az AV Rt. birtokában lévő társaságoknak a tagjai. Ki javasolja, ki dönti el, hogy ki lehet az igazgatótanács, felügyelőbizottság tagja? Hogyan fordulhat elő például, hogy egy mezőgazdasági profilú cégben igazgatótanácstag magas havi tiszteletdíjért lehet valaki, amikor a végzettségének köze sincs a mezőgazdasághoz? — Az ÁVÜ Igazgatótanácsa dönt erről, a Humán Politikai Igazgatóság javaslata alapján. Ez utóbbinak van egy listája, amely a szakmailag a leghozzáértőbbeket nevezi meg. Sajnos ennek ellenére nem mindig egyezik a különböző felügyelőbizottságok, igazgatótanácsok névsora a már említett listával. Ennek az az oka, hogy a mindenkori kormányzatnak vannak bizonyos jogosítványai, amelyek előnyt élveznek. — Köszönöm a beszélgetést. Mauthner Amerikai tapasztalatok Magyarországon A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége még 1993-ban kérte az amerikai National Farmers Union segítségét a hazai gazdakörök munkamódszereinek fejlesztéséhez, a családi alapon működő magán- gazdálkodás elindításához, s erre akkor együttműködési megállapodás is született. Ennek keretében nemrégiben amerikai farmerek jártak hazánkban, hogy tapasztalataikkal, elméleti és gyakorlati tanácsaikkal segítsék a kezdő magángazdálkodókat. A farmerszövetség szakértői szerint a családi gazdaságok eredményesen gazdálkodni csak akkor tudnak, ha újtípusú szövetkezeteket, a magánbirtokosok szövetségén alapuló önkéntes társulásokat hoznak létre. Fontos, hogy kialakítsák pénzügyi támogatási rendszerüket, gondot fordítsanak a szakképzésre^ minőségre, a marketing tevékenységre. — Mennyiben hasznosíthatók Magyarországon az amerikai tapasztalatok? - kérdeztük dr. Kozma Hubától, a Gazdakörök Országos Szövetségének elnökétől. — A farmergazdálkodás feltételeit illetően lényegi különbség a két ország között, hogy Magyarországon kisebbek a családi gazdaságok. Az amerikai farmok negyede van magánkézben, ők már régen kijárták azt az iskolát, amiben most mi bukdácsolunk. Az amerikaiak által felvetett újtípusú szövetkezés sem teljesen új a számunkra, hiszen a magángazdák a második világháborút megelőzően már szerveztek gazdaköröket, hitelés értékesítő (hangyaszövetkezeteket. A negyvenes évek végén ez az egyébként nagyon jól működő hármas egység felbomlott: a hangya- szövetkezetekből áfészek lettek, a hitelszövetkezetekből takarékszövetkezetek, a gazdakörökből kolhozok. Szövetségünk szeretné elérni, hogy az egyéni gazdák egymással szövetkezve ismét vegyék kezükbe a gazdálkodásnak a termeléstől az értékesítésig tartó folyamatát. — Mi akadálya van mindennek? — A pénztelenség. Megalázóan nehéz helyzetben vannak a gazdák. Hiába van földjük, ha arra nem kapnak hitelt, hiányzik a jelzálogtörvény. A másik nyomasztó gond a piaci értékesítés bizonytalansága, esetlegessége. Konjunktúrák, dekonjunktúrák váltják egymást. Nem várhatunk arra, hogy a kormány majd intézkedik, piacot szerez, becsomagolja a termékeinket. A magunk érdekében nekünk kell kezdeményezni, kiépíteni azokat a külföldi partnerkapcsolatokat, amelyekre hosszú távon szükségünk van, s amelyek közös vállalkozásokban gyümölcsözhetnek. — A farmerszövetségnek jó a kapcsolata az amerikai kormánnyal, milyen az önöké a hazai kabinettel? — ószintén szólva tartottunk attól, hogy a baloldali kormány újra kolhozosít, a gazdák féltették a földjeiket. Ez a félelem mára megszűnt, jó kapcsolat alakult ki a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárával, a parlament mezőgazda- sági bizottságával, jó a viszonyunk a kormánypárti és ellenzéki politikusokkal egyaránt. Az állami tisztség- viselőkkel való együttműködés egyre inkább munka- kapcsolattá alakul. Mindkét fél érdeke, hogy ne robbanással fenyegető helyzet, hanem jó partneri viszony alakuljon ki. Újvári Gizella Környezetbarát tapéta Termékeinek már csaknem felét Nyugat-Európába, többek között Hollandiába és Németországba exportálja a kesztölci tapétagyár, s hosz- szabb szünet után újra exportálnak Kelet- és Közép-Euró- pába. A magyar üzem azért tudott piacot nyerni külföldön is, mert a minőség javításával egyidejűleg áttért a környezetbarát alapanyagok felhasználására. A kesztölci gyárból az idén a tavalyinál lényegesen több, mintegy 3 millió tekercs tapéta kerül ki. (MTI) Kell-e falugazdász? Szegény falugazdászok! Még alig „tanultak bele" új munkakörükbe, máris mintha inogna a szék alattuk. A új kormányzat mintha nem igazán nézné jó szemmel a tevékenységüket. Erre utal számtalan olyan nyilatkozat, amely megkérdőjelezi munkakörüket. Mi a véleménye erről a hő- gyészi falugazdásznak, Mártonjai Dénesnek, aki egy olyan területen látja el feladatait, ahol té- esz majd másfél évtizede nincs, az állami gazdaság pedig privatizáció alatt áll. — A területemen, - Hő- gyész, Mucsi, Diósberény, Szakadát, Kalaznó, - egyedül a diósberényi téesz működik, mint mezőgazdasági nagyüzem. Ennek a körzetnek tízezer hektár a területe, ebből négyezer hektár szántó, melyből a földlicitek során 3200 hektár került magántulajdonba, illetve tagi tulajdonba. Ezek az emberek, akik földhöz jutottak, vagy gazdálkodnak, vagy bérbeadják a földjeiket. A kisgazdák, akik eddig nem mezőgazdasági tevékenységből tartották fenn magukat, de most rákényszerültek erre, fordulnak elsősorban hozzám a problémáikkal. — Milyen kérdésekkel keresik meg? — Kezdetben elsősorban pályázatokkal kapcsolatos kérdésekkel kerestek fel, például, hogy milyen kölcsönöket lehet felvenni gépvásárlásra, van-e vissza nem térítendő állami támogatás, kedvezményes hitel és hol kell igényelni. Mostanában főleg mezőgazdasági szakmai kérdésekben jönnek tanácsért, mint például honnan szerezzenek be vetőmagot, milyen vegyszert használjanak vagy mit vessenek és hol a legkedvezőbb az értékesítés. Kezdetben volt olyan fogadónapom, amikor harminc gazda is megkeresett, most, hogy hetente rendszeresen tartok fogadóórákat általában há- rom-öt ügyfelem van. — Hány magángazda van a környéken és mekkora földterületen gazdálkodnak? — Számszerűen nehéz ezt megmondani, a számításaim szerint mintegy 100-120 fő foglalkozik mezőgazdasági termeléssel 10 hektáros területtől a 300 hektárosig. — Milyen profillal működnek ezek a kisgazdaságok? — Elsősorban növénytermesztéssel foglalkoznak, Hő- gyészen és a környéken túlnyomórészt kukoricát, napraforgót, búzát termelnek. Az állattartás, főleg a sertéstenyésztés az elmúlt időszak nyomott árai miatt nagyon visszaesett. Kalaznón, Mucsiban, Szaka- dáton régebben 3000 sertést is leadtak évente, most saját használatra hizlalnak disznót, levágják, hűtőbe teszik. — Minden kérdésre választ tud adni a falugazdász? — A hozzám fordulók nem azt igénylik, hogy mindenhez értsek, - bár alapvetően széles ismeretekkel rendelkezem, hiszen általános agrármérnök vagyok és 19 évig dolgoztam a Hőgyészi Állami Gazdaságnál kerületvezetőként, - hanem azt várják, hogy egy ismerős szakembertől tanácsot kapjanak vagy ha nem tudok válaszolni, akkor megmondjam, hogy kihez forduljanak. — Hol lehet megtalálni önt? — A körzetemhez tartozó minden községben a hét egy-egy napján a polgármesteri hivatalban tartok fogadónapot. Itt folyik a tanácsadás, aztán otthon a szakigazgatási szerveknek az adatszolgáltatás. Korábban ugyanis a nagyüzemeknek volt adatszolgáltatási kötelességük a vetésszerkezetről, az állatállományról, ma ezeket az adatokat nekünk kell megadni. — Mit tart az egyéni gazdálkodók legnagyobb problémájának? — A tőkehiányt. A tőkehiánnyal induló kisgazdáknak nincs megfelelő gépi hátterük a földek megműveléséhez, a megfelelő gazdálkodáshoz. Állami szinten szükség lenne egy olyan koncepció kidolgozására, amely a 40-50 hektáron gazdálkodók részére kedvező hitel- és, támogatási rendszert dolgozna ki. — Elfogadták önt? — Nyolc hónapja dolgozunk. Most kezdik megismerni és elfogadni a munkánkat, de vannak még olyan területek, ahol kaotikus állapotok uralkodnak, mint például a magánkézbe került erdőterületeknél. Véleményem szerint amíg nem rendeződnek a tulajdoni viszonyok, az effajta szaktanácsadási rendszerre, amit mi végzünk, mindenképpen szükség lesz. F. Kováts Éva A kárpótlásról, számokban Száztizenhárom milliárd forint fölé emelkedett a kárpótlási hivatalok által megállapított kárpótlás összege - derül ki az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal legutóbb készített összesítéséből. A kárpótlás újra megnyitásakor beadott több mint 530 ezer vagyoni kérelemből eddig mintegy 33 ezret bíráltak el, s ennek alapján több mint 1,1 milliárd forintnyi kárpótlási jegy került kiadásra. Az újra megnyitás keretében eddig feldolgozott kérelmeknél az egy határozatra jutó összeg átlaga 33.746 forint. Az első vagyoni kárpótlás keretében az egy határozatra jutó összeg ennek körülbelül a duplája volt, míg a második vagyoni törvény alapján hozott határozatoknál átlagosan négyszer ekkora összeget ítéltek meg a kárpótoltaknak. Az elmúlt héten 12.534 határozatot hoztak meg a hivatalban, összesen 591 millió forint kárpótlási összegről. Az új beadás során beérkezett 77 ezer személyi kárpótlási igény feldolgozása még nem kezdődött meg. A több mint 364 ezer eredeti határidőre beérkezett személyi kárpótlási igényből 334 ezer ügyben hozták meg a határozatot. Ennek keretében mintegy 46 milliárd forint értékű kárpótlási jegy jutott a kárpótoltaknak. A földárveréseken az utólagos adatközlésekkel korrigált eredmények szerint 36 millió 572 ezer 155 aranykorona értékű földet szereztek meg a kárpótoltak. A 21.088 földárverésen több mint 733 ezer kárpótolt vett részt és közülük 522.636-an távozhattak új földek tulajdonosaiként a licitet követően. (MTI) A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) árfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 170,67 173,67 ausztrál dollár 78,88 80,22 belga frank (100) 341,91 347,41 dán korona 17,93 18,23 finn márka 22,74 23,08 franda frank 20,52 20,86 görög drachma (100) 45,94 46,74 holland forint 62,80 63,84 ír font 168,87 171,67 japán yen (100) 108,37 110,23 kanadai dollár 79,22 80,74 kuvaiti dinár 359,98 366,64 német márka 70,30 71,50 norvég korona 16,13 16,41 olasz líra (1000) 69,04 70,26 osztrák schilling (100) 999,15 1015,85 portugál escudo (100) 68,75 69,89 spanyol peseta (100) 84,54 86,00 svájci frank 84,56 85,88 svéd korona 14,65 14,89 USA dollár 107,12 109,12 ECU (közös piac) 134,10 136,34 Az adóbevételek Tolna megyében Az állami adóbevételek túlnyomó része az APEH-en keresztül bonyolódik. Az APEH által beszedett adóbevételek döntő részét az adóalanyok és az állampolgárok önkéntes adóbefizetései, a kisebb részét a kényszer útján beszedett és behajtott adók és bírságok teszik ki. Az adóbevételekben meghatározó arányt képviselő önkéntes befizetések nagyobb része négy adónemből, így az általános forgalmi adóból, a társasági adóból, az SZJA-ból és a fogyasztási adóból származik. (Ez utóbbi adónem nagyságrendje a megyében nem jelentős). Az e három adónemben történő befizetés és visszaigénylés alakulását az APEH Tolna Megyei Igazgatósága az utóbbi évek gyakorlatához hasonlóan ebben az évben is havonta folyamatosan figyelemmel kíséri. A három fő adónemben (társasági adó, ÁFA, személyi jövedelemadó) az év elejétől augusztus végéig a Tolna megyei adóalanyok 6,7 milliárd forint adót fizettek be, 12,9%-kal többet mint 1993. év első nyolc hónapjában. A társasági adóból 1994. első nyolc hónapjában a befizetés a megyében 550 millió forintot tett ki, ami mintegy 30%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakának befizetésénél. A társasági adóbefizetés elsősorban azért csökkent, mert 1994. augusztusáig az előlegfizetés még az 1993. évi fizetési meghagyások alapján történt, az azokban előírt adóelőleg fizetési kötelezettség viszont összességében alacsonyabb volt az egy évvel korábbi fizetési meghagyásokban szereplő összegeknél. Emiatt pl. 1994. év május hónapjában 44 millió forint adóelőleg befizetésére került sor az 1993. májusi 84 millió forinttal szemben. A visszaigényelt társasági adó 1994. év első nyolc hónapjában 185 millió forintot tett ki, ami jelentősen elmarad az 1993. augusztus végéig visszaigényelt összegtől. A Tolna megyei adóalanyok 1994.1-VIII. hónapban 2,9 milliárd forint ÁFA-t fizettek be, 22%-kal többet, mint egy évvel korábban. Országosan az ÁFA befizetés a megyeinél nagyobb mértékben nőtt. A viszonylag gyengébb megyei teljesítményt elsősorban az idézi elő, hogy egyes nagyobb ÁFA befizetők adófizetései 1994. évben számottevően csökkentek és egyes jelentős beruházást megvalósító gazdálkodók fejlesztéseik miatt befizetőkből visszaigénylőkké váltak. Ugyancsak az ÁFA befizetés csökkenése irányába hatott, hogy több adóalany az exportkiszállításokat a belföldi értékesítés rovására növelte. Az ÁFA befizetésben az 1994. év eddig eltelt időszakában csökkent a nagyobb és nőtt a kisebb adóalanyok súlya. Ebben nem elhanyagolható szerepe van a privatizációnak is, melynek során egyes termelőegységek a kisebb szervezeti egységekhez kerültek. Szintén ezt a folyamatot erősítette az üzletek bérbeadása az ÁFÉSZ-ek és más gazdálkodó szervezetek részéről. Az ÁFA visszaigénylés ösz- szege az év első nyolc hónapjában 3,7 milliárd forintot tett ki a megyében, ami 5%-kal volt alacsonyabb az 1993. I-VIII. hónapinál. E csökkenést döntően egy jelentős visszaigénylésű vállalkozás előző évinél lényegesen kisebb visszaigénylése idézte elő. Vagyis a szóbanforgó adóalanyt leszámítva a visszaigénylés területén is - elsősorban a növekvő számú vállalkozáskezdés miatt - a növekedés volt a jellemző. 1994. év elejétől augusztus végéig a Tolna megyei adóalanyok közel 3,3 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be, 17,5%-kal többet mint az előző év azonos időszakában. Az SZJA befizetés növekedésének mértéke a megyében az országosnál valamivel nagyobb volt. Az SZJA befizetések emelkedését elsősorban az átlagbérek és a prémiumkifizetések növekedése .tette lehetővé. A létszámbővülés SZJA-t növelő hatása nem volt számottevő. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Szekszárd
