Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-08 / 211. szám

4 ÍÉPÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. szeptember 8., csütörtök Egyedülálló kezdeményezés Dunaföldváron Nemzetközi oktatási központ létesül Sűrű Ferenc: Színvonalas szakmunkásképzést szeretnénk Értékesítette a dunaföldvári volt szovjet laktanyát a Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezet. Az objektumot a Dunaföldvári Szakoktatási és Ipari Centrum Kft. vásárolta meg. Az aláírt adásvételi szerződés szerint a vevő 124 millió 665 ezer forin­tért vette meg a volt laktanyát, mely most elhagyatva áll a vá­ros peremén. A megvásárolt volt katonai létesítmény több, mint 139 ezer négyzetkilométernyi területen felszik és 36 épü­let van rajta. A Dunaföldvári Szakoktatása és Ipari Centrum Kft. egyrészt munkahelyteremtő beruházást tervez a terüle­ten, másrészt arra kívánja felhasználni az épületek egy részét, hogy egy nemzetközi szakmunkásképző iskolát hozzon létre. Az oktatási centrum vezető­jét az elképzeléseiről, a to­vábbi terveiről kérdeztük. Sűrű Ferencet egyúttal arra kértük, hogy mutassa be az oktatási centrumot. — Az utóbbi években ha­zánkban a szakoktatás szerke­zete, a vele szemben támasz­tott ipari, feldolgozói köve­telmények jelentősen megvál­toztak. Egyes szakmák iránt az igény lecsökkent, míg más szakmák iránt ugrásszerűen megnövekedtek. A jelentkező változásokat vette figyelembe az 1993 elején létrejött Szakok­tatási és Ipari Centrum Kft., mely Dunaföldváron speciális viszonyok között kezdte meg működését - mondta Sűrű Fe­renc. — Hogyan indult el az okta­tás, sikerült-e megteremteni a fel­tételeket? — Úgy érzem igen, bár kemény munkával. Abban igazából bíztam, hogy a helyi és a megyei önkormányzat vezetősége figyelemmel kíséri az erőfeszítéseinket. Sajnos ez nem így történt. Ez úgy igaz, hogy a dunaföldvári önkor­mányzat még a mai napig nem állt mellénk, sem anyagi, sem erkölcsi segítséget nem nyújtottak az oktatási centrum kialakításához, fejlődéséhez. Az intézmény beindulásához szükséges megbízólevelet, az oktatási megállapodást a me­gyei önkormányzat illetékesei írták alá. Az elmúlt időszak alatt rájöttem, hogy ezek a jo­gosítványok csak akkor hasz­nosak, ha a mindenkori költ­ségvetési keretből megkap­nánk a ránk eső részt, mint ahogy az más iskoláknál tör­ténik. Ez a támogatás is elma­radt - ez idáig. — Milyenek voltak a körül­mények a Dunaföldvári Szakok­tatási és Ipari Centrum Kft. indu­lásakor? — Nos, ha az akkori telep­helyünkre gondolok, végigfut a hátamon a hideg. Egy lerob­bant, kifosztott volt lakatos­üzemet vettem meg. Az épüle­tek nagyon rossz állapotban voltak, még szilárd út sem volt a területen. Ezt az épület együttest kellett lakhatóvá tennünk. — Talált-e támogatókra az Ön ötlete, vagyis, hogy egy ma­gán szakközépiskolát szeretne be­indítani itt Dunaföldvron? — Anyagilag senki nem si­etett a segítségemre. Erkölcsi támogatókra azért bukkan­tam, de pénz nélkül nagyon nehéz előre jutni. A Tolna me­gyei Munkaügyi Központtól a nemrég végzett díszműková- csok képzésére kaptunk tá­mogatást, hiszen ez a képzési forma kizárólag munkanélkü­lieknek indult. — Milyenek a jelenlegi álla­potok? — Az egész ingatlant 25 millióért vásároltam meg, a területen álló épületekkel együtt. Most értékeltettem fel, becslések szerint közel két­százhúsz milliót ér. Gondol­hatja, hogy milyen munkát je­lentett ez számunkra, hogy szép és barátságos legyen a környezet. Büszkén vállalom, hogy nem vagyunk vesztesé­gesek. Tavaly már beindítot­tuk két szakma oktatását. Vasszerkezeti lakatos és víz­vezeték-szerelő fiatalokat ké­peztünk. Mindkét osztályban huszonöt diák tanult. Idén ez kiegészül a díszműkovács osztállyal. Ezt a nagyon ritka iparágat szeretnénk felélesz­teni és a későbbiekben felfej­leszteni olyan szintre, hogy komoly ipari termelés is le­gyen a kovácsolt termékek te­kintetében. — Milyen lehetőségek vannak ebben a fajta oktatásban? Azt hi­szem, hogy erős anyagi háttérre van szükség. — Azt gondolom, hogy a lehetőségek korlátlanok. Sze­retném elérni, hogy néhány év múltán teljesen önálló legyen a kft. és az általa irányított ok­tatás. Éppen ennek érdekében fogtam bele egy iskola építé­sébe. Az okatatásban kulcs­kérdés, hogy a szellemi hátte­ret is megfelelő módon kell biztosítanunk. Megbízási jel­leggel a dunaújvárosi szak­munkásképző iskola, vala­mint a főiskola szaktanárai oktatják a diákokat. A tanárok kiváló érzékkel közelednek a fiatalokhoz és sajátos módon adják át annak a talán régen elfelejtett mesterségnek a for­télyait, melyet úgy hívnak: díszműkovács. A tárgyról még tankönyvet sem adtak ki... Tavaly csak két tanter­met alakítottunk ki, de ezt mára már kinőttük. Éppen folynak egy új, nyolctanter­mes iskola építésének munká­latai. Az iskola mellé - a szakmunkások számára nél­külözhetetlen - tanműhely is készül. Anyagi nehézségekkel bőven találkoztam. Problé­máim voltak a hitelfelvétellel, ugyanis a bankok' csak olyan befektetési formát támogat­nak, melynek látják a megté­rülési biztosítékát. Egy iskola természetesen nem tartozik ebbe a körbe, hiszen egy is­kola nem termel látható profi­tot. Terveim szerint októberre teljes kapacitással üzemelhet majd mindkét objektum - mondta a kft. tulajdonosa. — Ön nemrégiben megvásá­rolta a volt orosz laktanyát. Mi a terve ezzel kapcsolatban? — Ez így igaz. Most írtuk alá az adásvételi szerződése­ket. Egy-két lépcsővel maga­sabb szintű oktatást szeretnék ott megvalósítani, ami az or­szágban egyedülálló lesz. Lét­rehozunk egy Nemzetközi Oktatási és Átképzési Köz­pontot. Kézműves szakmun­kásképzés lesz a meghatá­rozó. Ez nemzetközi azért, mert a határainkon kívül élő magyar fiatalokat is - kollégi­umi elhelyezéssel várjuk majd az iskolába. Természetesen az országon belül élő gyerekek minden esetben előnyt élvez­nek külföldi társaikkal szem­ben, de szeretném, ha a kül­földön rekedt, és tehetséges diákok itt megfelelő körülmé­nyek között tanulhatnának tovább, képezve, csiszolva önkmagukat. A tervek szerint tíz kézműves szakmát (fiú és lány egyaránt) kínálunk a hozzánk érkező fiataloknak. A gyerekek számára két kollégi­umot alakítunk ki. A laktanya egyik fő szárnyát étteremmé és oktatórésszé alakítjuk át. Lesz továbbá színvonalas presszó, sportpálya, uszoda, kultúrház, mindez úgy, hogy az épületeket nem bontjuk le. ízlésesen átalakítjuk őket. — Mikorra lesz az elmondot­takból érzékelhető valóság? — A megvalósulási tervta­nulmány már elkészült. Ezt - céltámogatási kérelemmel - eljuttattuk a bankhoz és az il­letékes minisztériumhoz. Ha valami rendkívüli dolog nem jön közbe, akkor ezév novem­ber elején kezdjük meg az át­alakítási munkálatokat, és 96 június harmincadikára ter­vezzük, hogy elkészülhetünk. Ez azt jelenti, hogy 96 szep­temberében teljes kapacitással megkezdődhet a tanítás. Az ipari termelést már ebben az esztendőben szeretném bein­dítani. Ez egy harmincfős la­katosüzemből és egy ötvenfős díszműkovács-üzemből, va­lamint üdítőket előállító rész­legből áll majd. Az átalakítás­ban a Megyei Önkormányzat, az Művelődési Minisztérium, valamint az Európa Bank se­gít. A költségek, a jelenlegi számítások szerint is elérik a hétszáz (!) millió forintot - mondta Sűrű Ferenc, aki a Dunaföldvári Szakoktatási és Ipari Centrum Kft.veze- tője. -Garay Előd­Fotó: Degré­A háttérben az új, modern iskola épülete látható Testületi ülés után -Dunaföldváron Emelkednek az étkezési díjak A Dunaföldvári képvi­selő-testület az elmúlt napok­ban tartotta a nyári szünetet követő első ülését. Mint azt Orbán Zsuzsától megtudtuk az első napirendi pont a kollégiumi férőhelyre történő kijelölés volt. Ebben a témában titkos szavazást ren­deltek el. Az önkormányzat 1993-ban vásárolt két kollégi­umi férőhelyet a pécsi Janus Pannonius Tudomány­egyetemen. A testület tagjai kijelöltek két diákot, akik eb­ben az évben a kollégiumi el­látást igénybe vehetik majd - tudtuk meg a jegyzőtől. Egyhangúan elfogadták az új angol szakos tanítónő -, aki nemrég érkezett az általános iskolába -, szállásáról előter­jesztett határozati javaslatot. Ezek szerint az önkormányzat az Angliából érkezett Amanda Simonsnak - határo­zott időre - szolgálati lakást biztosít. A képviselő-testület ugyan­csak elfogadta azt a határozati javaslatot, amely szerint a te­lepülés óvodáiban és iskolái­ban módosulnak az élelmezési nyersanyagnormák. 1994 szeptember 1-től az alábbiak szerint emelkednek az érté­kek: az óvodában - egész na­pos étkezési ellátást biztosítva a gyerekeknek, - 54 forint he­lyett az új norma 65 forint lesz. Az általános iskolai étke­zési ellátások díja 67-ről 80 fo­rintra emelkedik. A gimnázi­umban 61 forint lesz egy ebéd, a korábbi 51 helyett. A fizetendő díjakra - az ÁFA törvény miatt - 10 száza­lék általános forgalmi adót is felszámítanak.-ge­Fektetik a gázcsöveket Sokak álma válik most valóra Németkéren. Megkezdő­dött a gázvezeték kiépítése. Egy hajdúszoboszlói illetőségű cég munkatársai augusztus közepén kezdtek neki a hálózat kialakításának. Először a keserves földmunka, majd a gáz­csövek lefektetése következik. — Sajnos Németkéren nagyon kevesen jelezték igényü­ket a felméréskor - vélekedett a polgármester, aki elmondta, hogy jóval kisebb összeggel kellett volna megterhelni a la­kók pénztárcáját, ha jelenleginél jóval többen kérték volna a hálózatra való rácsatlakozást, hiszen a gáz korszerű ener­giaellátási formát jelent. Mint azt Bakos Batutól megtudtuk a község lakóinak egy része már az elmúlt évben jelentke­zett. Számunkra kedvezményes feltételek mellett biztosított kölcsönt az OTP. Az idén jelentkezetteknek ötvenezer forin­tot kellett egy összegben, vagy 10 havi részletben kifizet­niük. Természetesen nem fosztották meg a lakosokat attól a lehetőségtől, hogy a jövőben is rácsatlakozhassanak a gáz hálózatára - bár a költségek egyes számítások szerint két­szerese lesz majd a jelenleginek.-ge­Kedvezményes vásár a paksi vöröskeresztnél A vöröskereszt Paks városi vezetősége szeptember 9-én, pénteken, 9 órától 12 óráig árusítási akciót rendez székhe­lyén, a Dózsa György út 23. szám alatt. Az akció keretében kedvezményesen vásárolha­tók: szabadidő garnitúrák, férfi-fiú zoknik, férfi-fiú cipők, tornacipők, tornanadrágok, térképtáskák, övtáskák, ágy­neműgarnitúrák, díszpárnák, takarók, gyógypapucsok, asz­talterítők ( több méretben ) és egyéb használati cikkek. Szeretettel várjuk vöröske- resztes tagjainkat és az érdek­lődőket. Az angol nyelv közvetítője: Amanda Simons Barátkozni szeretnék a diákokkal A dunaföldvári általános iskolában új kolléganőt üdvözölhettek egy héttel ezelőtt. Az új ta­nítónő Angliából érkezett. A fiatal, nagyon rokonszenves hölgy készségesen mutatkozott be. Egyelőre csak angolul beszélgettünk, hiszen még egyetlen szót sem tud magyarul. — Huszonkét éves vagyok, egy nővérem van. Az elmúlt évben végeztem az egyetemen - kezdte Amanda Simons. Londonból érkeztem, bár egyetemre Birminghambe jár­tam. Szociálpolitikát tanul­tam. Valamelyest beszélek franciául, németül és spanyo­lul. — Hogyan sikerült eljutni Magyarországra, és éppen ide, Dunaföldvárra? — Az egyetemen volt lehe­tőség arra, hogy azok a hallga­tók akiknek kedvük van, je­lentkezzenek külföldre, taní­tani. A Magyarországon mű­ködő megyei önkormányza­tok partnerségének köszönhe­tően tizenhatan jöhettünk, szétszóródva az ország terüle­tén. Én így kerültem Duna­földvárra, az általános isko­lába. Itt nagy szeretettel vár­tak, a pedagógusok nagyon szimpatikusak. — Milyen az első benyomása a magyar emberekről, az itteni körülményekről? — Nem túl rég vagyok Magyarországon és az intéz­ményben, de elmondhatom, hogy kellemesek az élmé­nyeim. Szeretném, ha minél előbb sikerülne beilleszked­nem a még ismeretlen közös­ségbe és a gyerekekkel is sze­retném elfogadtatni magam. Remélem, hogy ez mielőbb menni fog. A magyarokról is pozitívak a benyomásaim, szerintem az elmúlt néhány év alatt sokat nyugatiasodott az ország. Az emberek kedvesek és barátságosak - mondta Amanda, akinek szűnni nem akaró mosoly ült az arcán. — A tanításon kívül mit csi­nál majd? — Szeretnék ellátogatni családokhoz is, főként azok­hoz a gyerekekhez, akiket ta­nítok majd. Nagyon érdekel a magyarok kultúrája, a folklór, a családok hétköznapjai, az emberek szokásai, ilyen egy­szerű dolgok - mondta az új angoltanárnő, aki már az isko­lakezdésnél beáll a „csata­sorba". Az intézmény igazga­tójától megtudtuk, hogy Amanda Simons az első fél évben csak ismerkedni fog az iskola adta lehetőségekkel és 16 órában fog tanítani angol nyelvet. Eleinte a dunaföld­vári pedagógusok segítségé­vel, majd a második félévtől önállóan viszi a tanulócsopor­tokat. — Amanda Simons nagy segítséget jelent az iskola diák­jainak számára, hiszen a gye­rekek az eredeti angol angolt tanulhatják Amandától. Ráa­dásul az új kolléganő nagyon szépen beszél, remélhetőleg könnyen megértik és befogad­ják majd a diákok. A szerző­dés szerint egy évet dolgozik nálunk, később ő és az ön- kormányzat döntenek arról, hogy marad-e az intézmény­ben vagy sem - mondta Lóki Istvánné, az intézmény veze­tője. Fotó: DEGRÉ GÁBOR l

Next

/
Thumbnails
Contents