Tolnai Népújság, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-08 / 211. szám

1994. szeptember 8., csütörtök HÁZUNK TÁJA KÉPÚJSÁG 5 Időszerű növényvédelem Kényszerszüret? Nehéz a dolga a szőlősgazdának Kertbarátok megbeszélése Importálni kell a Szőlő: A mintegy 50 napos kánikulát augusztus közepé­től fölváltó csapadékos időjá­rás a lehető legrosszabbkor érkezett meg a szőlősgazdák szempontjából. A bogyók ugyanis zsendülésig igencsak akadozva növögettek, ettől kezdve azonban - a sok víz hatására - helyenként szinte szabályosan szétdurrantak. A bogyóhéj repedéseiben hamar megtelepedett a szürkepenész (botritisz) és néhány hét lefor­gása alatt súlyos járvány bon­takozott ki. Érdekes, hogy például 1991 júliusában és au­gusztusában Szekszárdon há­romszor annyi csapadék hul­lott, mint az idén ebben a pe­riódusban, ennek ellenére - az akkori kiegyenlítettebb klíma és csapadékviszonyok köze­pette - a botritisz-helyzet kö­zel sem tűnt ennyire ijesztő­nek. A legnagyobb gond az, hogy a fajták zöme még nem érett, ugyanakkor erősen rot­had. Enyhébbek a károk a lisztharmatmentes, gondosan zöldmunkázott és a botritisz ellen augusztus közepén-vé- gén megpermetezett ültetvé­nyekben, fertőzött góc azon­ban itt is akad bőven. Ismét bebizonyosodni látszik, hogy a három gombabetegség (pe- ronoszpóra, lisztharmat, szürkerothadás) közül a gya­korlati növényvédelem szem­pontjából ez utóbbi a legke­vésbé kézben tartható. A kór - erős hajnali harmat­képződés vagy a levegő ma­gas relatív páratartalma mel­lett - most már közvetlen csa­padék nélkül is gyorsan terjed (bogyóról-bogyóra), a súlyo­san fertőzött termés szinte egyik napról a másikra tönkre mehet. A gazdáknak azt java­soljuk, kísérjék figyelemmel az ültetvény egészségi állapo­tát, hogy optimális időpont­ban (mikor a cukorfok már el­fogadható, ugyanakkor a rot­hadás még nem számottevő) indíthassák a szüretet. Késői szüret (szeptember második felében, október elején) esetén, ha nagyobb esőfront érkezése várható, még előtte ajánlatos a kémiai védelemről is gondos­kodni (Polyoxin, Ronilan, Rovral, Sumilex) ügyelve az élelmezésegészségügyi vára­kozási időre. Őszi kalászosok: augusztus 18-i számunkban részletesen írtunk a vetőmagcsávázásról, a megfelelő készítmény kivá­lasztásának szempontjairól. Fölelevenítésül csak annyit, hogy az idei esztendő ismét alacsony fuzárium-fertőzött- séget (megyei átlagban 4,5%) hozott, ezért nem fontos a leghatékonyabb (egyben legd­rágább) csávázó szerekhez ra­gaszkodnunk, beérhetjük az olcsóbbakkal is. Akadnak azonban fuzáriummal köze­pesen (10-20%) fertőzött mag­tételek, ahol bizony jobban ki kell nyitni a pénztárcát. A ve­tőmag fuzárium vizsgálata a Tolna Megyei Növény egész­ségügyi és Talajvédelmi Ál­lomáson (Szekszárd, Kese- lyűsi út 7.), szerény díjazás el­lenében megrendelhető. Az eredményeket, a magtételre adaptált szaktanácsot 15-20 napos határidővel (sürgős esetben akár 10-12 napon be­lül) küldjük meg. Aki hosszú távú gazdálko­dásra rendezkedett be, az évenkénti rendszeres csává­zási nem mellőzheti, sőt, az ef­féle „spórolás" még alkalmi termesztés esetén is belátha­tatlan következményekkel járhat. Fűzi István Tolna Megyei Növény egészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd Mondhatnánk, hogy „hely- történeti jelentőségű" ülést tartott a szekszárdi kertbarát­kor, a gazdakör és a Hegykö­zség Egyesület tagsága. Néhány hete még az évszá­zad július-augusztusi hősége, aszálya ellenére úgy látszott, hogy ha nem is az évszázad, de az évtized legjobb szüre­tére készülhetnek fel a borvi­dék szőlősgazdái. Sikerült „megfogni" a gombabetegsé­geket, s bár augusztus közepe táján a soha nem tapasztalt számú hőségnap, légköri aszály hatására egyes ültetvé­nyekben a szomjúság jelei mu­tatkoztak, a bogyók kiteljese­dése megrekedt, nagyobb ag­godalomra mégsem volt ok. Azután augusztus közepén elkövetkezett egy esős perió­dus, ami egyszeriben alapjai­ban megváltoztatott mindent és jelenleg a szeptember első napjaiban kapott, helyenként az 50 mm-t is meghaladó áz­tató eső már vészhelyzetet idézett elő - mondta előadá­sában Horváth József, a kert­barátkor elnöke. Az esők, majd az azokat követő, napokig tartó 80 szá­zalék körüli relatív páratarta­lom hatására robbanásszerűen megjelent a lisztharmatfertő­zés, kultúrállapottól, fekvéstől függően sok helyütt még a leggondosabban védett ültet­vényekben is. Az éredettségi állapotban előbbre lévő vé­konyhéjú, zártfürtű fajtáknál megnőtt a veszélye - sok he­lyen be is következett - a bo­gyók felrepedésének. Ez pe­dig a szürkerothadás első­rendű táptalaja. A szőlőültetvények egysze­riben „perckultúrává" váltak, ugyanis elengedhetetlen na­ponta, szinte soronként figye­lemmel kísérni az ültetvénye­ket, mert ahová a felrepedt bogyójú fürtökbe a botritis bevette magát, ott már a több­szörös dózisú vegyszer sem segít. A vegyszeres védekezés ebben az időszakban már amúgy sem igen lehetséges, tehát a termés és a minőség megmentése érdekében a szü­retet azonnal célszerű végre­hajtani. Amit pedig a szélsőséges időjárás elvett, szakértelem­mel, a bortörvényben megen­gedett módszerekkel az er­jesztőkádakban és pincékben a szőlősgazdáknak lehet és kell pótolniuk - mondta Hor­váth József, a szekszárdi kert­barátok ülésén. Szakái László Energiatakarékos fóliaház A XV. Miskolci Nemzetközi Kiállítás és Vásár egyik szenzá­ciója egy új magyar világszabadalom, az energiatakarékos fóli­aház—család premierje volt, amelyet a feltaláló, Gál Pál mérnök mutatott be. A 100 négyzetméteres, a kistermelők számára ideális méretű növényház egyesíti és továbbfejleszti a világon ma fellelhető va­lamennyi hasonló építmény kedvező tulajdonságait. A leme­zekből M alakúra hajlított vázszerkezet energetikai rendszer­ként működik, sőt víz áramoltatására is alkalmas. Segítségével kettős, de akár hármas rétegű fóliatakarás is kialakítható. A ta­lálmányhoz sajátos szellőztető rendszer tartozik, amely haté­konyan oldja meg a hűtés, fűtés, párásítás gondjait. Az új tech­nikai megoldások - kettős rétegű takarás, párafüggöny, több- funkciós vázszerkezet - összekapcsolásával az eddig ismert megoldásokkal szemben 50-70 százalékos' fűtőenergia takarít­ható meg, s minden eddiginél kedvezőbb a növények fejlődése számára szükséges mikroklíma. A feltaláló bemutatta a konfe­rencia hallgatóságának azt a Budapesti Műszaki Egyetemen ké­szült hőfényképet, amely bizonyítja, hogy egy azonos méretű üvegházzal szemben az új rendszerű fóliaház hőkisugárzása, tehát vesztesége 30-50 százalékkal alacsonyabb. Kukorica: a rövid tenyészidejűeké a jövő? Az utóbbi három évben csaknem tizenöt százalékkal csökkent a kukorica hektá­ronkénti termésátlaga ha­zánkban - elsősorban a soro­zatos szárazságok, de számot­tevően a termőhelyi viszo­nyokhoz nem mindig igazodó fajtakiválasztás miatt is. Töb­bek között ezt állapították meg a keszthelyi agrártudo­mányi egyetemen a Pannonin- form-program keretében ren­dezett országos fajtabemuta­tón és tanácskozáson. Az Or­szágos Mezőgazdasági Minő­sítő Intézet szakemberei ép­pen ezért úgy vélik: el kell „fe­lejteni" a nagytestű, későn vi­rágzó kukoricafajtákat és mindinkább a szárazságot megelőzően virágzó, rövid - 127-130 napos - tenyészidejű­eket érdemes előnyben része­síteni, különös tekintettel a FAO 200-as hibridekre. Hazánkban összesen 109 ál­lamilag bejegyzett hibridku­koricát ismernek, ám közülük legfeljebb 30-32 fajtát érdemes termeszteni. A keszthelyi kí­sérleti parcellák 35 hibridjé­nek bemutatása kapcsán el­hangzott: a biológiai alapok fejlesztésére kiírt FM-pályázat a Pannoninform-program számára lehetőséget adott a forgalmazóktól független, ér­deksemleges fajta és techno­lógiai kínálatra. Ugyanakkor ennek a kínálatnak a termőhe­lyi és klímaviszonyokhoz leg­jobban igazodó, minőségi ve­tőmagokra kell irányulnia. Ebben az esetben á jelenlegi 1,3 millió hektárnyi hazai ku­korica-vetésterület akár több százezer hektárral is mérsé­kelhető lenne, anélkül, hogy csökkenne az össz-termésho- zam. A harmatgyökerezésről Katicabogarakkal a levéltetvek ellen Az Egyesült Államokból importált 3000 katicabogár alapos munkát végzett - megszabadított a levéltet- vektől egy öreg hársfát a hollandiai Ijsselmuiden városában. Ráadásul a kár­tékony rovarok elleni kör­nyezetbarát akció mind­össze huszonhét márkájába került az illetékes városi hatóságnak. Az ANP hí­rügynökség jelentése sze­rint a derék katicabogarak néhány hét alatt végeztek a levéltetvekkel. A katicabo­gár egyébként körülbelül ötezer levéltetűt fogyaszt el három hónapos élete fo­lyamán. Mikor szedjük le a gyümölcsöt? A minap, egy nemrég nyugdíjba vonult és fejét ker­tészkedésre adó, mi több, kis­kertjében csemegeszőlőt is te­lepítő ismerősömmel találkoz­tam. Mi a jellemző, ha két szekszárdi találkozik? Legké­sőbb a harmadik mondatnál már a kert, a szőlő, napjaink­ban a szüret, az újborok keze­lése, dédelgetése kerül szóba, így volt ez most is. Elmondta, hogy a jótékony esők után megkezdte kertje felásását és a második nyarát megélt telepített szőlősora mentén ásója, már egy ásó­nyom mélységen belül, tehát közel a felszínhez jelentős számú erőteljes szőlőgyökér- zetbe akadt. Többet ezekből a gyökerekből leszakított. Kárt okozott-e vele? Az késztetett az eset papír- ravetésére, hogy bizony az elmúlt néhány igen száraz, aszályos évben sok fiatal sző­lőtőke esett áldozatául ennek a felszíni gyökérzetnek, az időben ki nem metszett, el nem távolított úgynevezett harmatgyökereknek, amelyek - az elnevezésük is utal rá - olyan sekélyen kúsznak fel a felszín alatt, hogy szinte még a hajnali harmat felvételére is képesek. A gyökeres oltvány eltelepí- tése után - ha azt szakszerűen végezzük - a nemes rész is föld alá kerül. A talajfelszín­hez közel, jobb hőmérsékletű körülmények között köny- nyebben jutva felvehető táp­anyaghoz, abból gyors gyö­kérképződés kezdődik. Ezek a gyökerek a harmatgyökerek, amelyek jellemzően a talajfel­színhez közel vízszintes irányban igen gyorsan fejlőd­nek, erősödnek. Ha a tőkefejet kibontva nem távolítjuk el időben azokat, a biztonságos talpgyökerek funkcióját telje­sen átvéve, azok teljes elsor­vadását, de feltétlen csökött fejlődését okozhatják. És ez a bajok okozója a szélsőséges aszályos években, amikor a ta­laj felszínhez közel eső része teljesen kiszárad, a harmat- gyökérzet képtelen a nedves­ség után mélyebb rétegekbe hatolni és ez a tőke kipusztu­lásához vezet. Mi tehát a teendő? A vázolt bajok megelőzés érdekében a fiataltelepítésű szőlőtőkék harmatgyökérzetét már a telepítést követő évben, majd néhány éven át megis­mételve gondosan távolítsuk el. Bármikor tehetjük, tehát akár most ősszel, a vesszők beérésének időszakában is, de általában a tavaszi metszéssel egyidőben szokás végezni. Ahol a fiatal szőlőtőkék most, a kéthónapos hőséget és aszályt követően az első au­gusztusi eső hatására, amikor a csapadék mindössze 10-12 cm-re hatolt le, hirtelen fel­élénkültek, ott erőteljes, a talpgyökerek fejlődését gátló felszíni harmatgyökérképző- dést sejthetünk. Jó ha minél előbb leválasztjuk azokat éles metszőollóval, hogy tavasszal a lehatoló téli csapadék már a biztonságosabban funkcio­náló talpgyökereket késztesse fejlődésre, egészséges növe­kedésre. Nehéz, sőt nem is lehet nap­tári dátumhoz kötni a külön­féle gyümölcsök érésének pontos idejét. Már csak azért sem, mert még egyazon fán sem egyszerre érlelődik meg a termés. A napos, déli korona­részeket előbb szedhetjük meg, mint a korona más ré­szeit vagy éppen a belső ága­kat. A lépcsőzetes érés volta­képp előny, hiszen hosszabb ideig fogyaszthatunk friss gyümölcsöt, s a hűtőtárolás, a befőzés és az értékesítés is könnyebb több menetben. A helyes időpont megválasztása azért is fontos, mert az éretten visszahagyott termés gátolja, lassítja a még fogyasztásra al­kalmatlan gyümölcsök kifej­lődését. A szedésre a rajtjelet az adja meg, ha a gyümölcsök zöld alapszíne sárgára vagy más jellemző színre vált. Kivált­képp vonatkozik ez a külön­féle almákra és körtékre, ame­lyek éretlenül még haragos­zöldek. Korai szedés nyomán nemcsak megfonnyadnak, hanem úgy fölpuhulnak, hogy húsuk élvezhetetlenül szívós, rágós lesz, (Viszont a téli al­mák és körték nálunk fán tartva teljesen nem érlelhetők be.) Megbízható jele az érett­ségnek az is, hogy könnyen vagy nehezen szedhetőek a szemek. Érdemes ügyelni arra, hogy ne szakítással, ha­nem könnyed csavarással vá­lasszuk le a fáról a gyümölcsöt - lehetőleg kocsányukkal együtt, s ne ujjheggyel, hanem tenyérbe fogva. Ä nyomás, az ütődés akkor is kárt okoz, ha Szakái László A sör fűszere: a komló A komló a sör fűszere és tartósítószere. Mi­vel - főként ilyen melegben - szerfelett szeret­jük a sört, nem árt tudni erről a növényről né­hány dolgot, azt, hogy mit is tartalmaz ez az italféleség. A komló keserű savai (humulon, lupulon) adják a sör jellegzetes ízét, zamatát, illó olaja és gyantaanyagai a mikroszervezetek elszaporo­dását gátolják meg. A ligeterdőkben élő vadkomlót először 786-ban a németországi Szt. Denisi kolostorban termesztették. Ma az 5-10 centiméterre felkú­szó, liánszerű, kétlaki növény nőivarú egyedeit hatalmas támrendszer mellett, speciális gé­pekkel termesztik. A drog (Lupuli strobuli) a növény termős vi­rágzata, úgynevezett „toboza". Régi kenyér- és italfűszer, a népgyógyászatban nyugtatóként használták. Kivonatából ma enyhe idegnyugtatókat ké­szítenek, ezenkívül vesetisztító teakeverékek, haj- és bőrápoló kozmetikumok alkotórésze. sertéshúst Az alapanyaghiány indo­kolta a múlt hét végén nyilvá­nosságra hozott 4 ezer tonná­nyi sertéshús-keretet engedé­lyezését. Az intézkedés az Ag­rárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottság javaslatára a föl­dművelésügyi miniszter egye­tértésével történt. Ezt Mike Imre, a Húsipari Szövetség titkára mondta a héten. Kijelentette: a jelenlegi ser­téshús-import csupán a fel­dolgozókapacitások egy ré­szének lekötésére elegendő, és a hazai piacon mutatkozó ser­téshúshiányt pótolja. A jelen­legi behozatal 1.600 dolláros tonnánkénti áron történik, amely nem olcsóbb, mint a hazai vásárlás, jelenleg ugyanis már 140 forintot ad­nak az élősertés kilójáért a fel­dolgozóüzemek, sőt néhol még ezt az árat is meghalad­ják. A magyar tenyésztők ér­dekeit a behozatal nem sérti a Húsipari Szövetség titkára szerint. Ugyanakkor a jelen­legi helyzetben visszatükrö­ződnek az elmúlt 6-7 év hibás döntései. Mike Imre úgy gon­dolja, hogy a termelők elége­dettek lennének a 125-130 fo­rintos kilogrammonkénti ár­ral, ha ez folyamatosan bizto­sítható lenne számukra, tehát kiküszöbölhető lenne a szinte állandó nagy áringadozás. Jel­lemző például, hogy tavaly az élősertés kilójáért csak 60 fo­rintot adtak. A nagymértékű kocaállomány-csökkenést azonban a piaci egyensúly helyreállításához meg kell szüntetni, ezért a szakember szorgalmazza a kocasüldő ki­helyezési akció megkezdését. Vitaest a múzeumban A Nagyváthy János Gazda­képző Egyesület ma, szep­tember 8-án, este fél hatkor Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeum román termében vi­taeset tart. A téma: a Földmű­velésügyi Minisztérium ag­rármarketing koncepiója és a keleti piac. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Szeptember 9.: Sásd. Szeptember 11.: Dabas, Szek­szárd. Országos állatvásár: Szep­tember 10-11.: Pécs. Autóvásár: Szeptember 10.: Szekszárd. Szeptember 11.: Dabas, Pécs. nem okoz látható sérülést. Ezért a magasból leejtett gyümölcs általában nem tá­rolható. A vesszőkosárban vagy a nagyobb műanyag­tálban - éppen ezek hajlé­konysága miatt - könnyen megtörhet, megnyomódhat­nak a szemek. Ha azt akarjuk, hogy jól tárolhatók maradja­nak, merev falu, s lehetőleg hullámpapírral bélelt gyűjtő­edényeket használjunk. Figyeljünk arra is: ne akkor szedjük meg a fákat, amikor esőtől vagy hajnali harmattól nedves a gyümölcs. Ilyenkor ugyanis érzékenyebb, köny- nyebben fertőződik, s eltartha­tóságának ideje is lerövidül. A nem teljesen ép, beteg, romlásnak indult gyümölcsöt már a szedéskor különítsük el a hibátlanoktól. Ugyancsak külön gyűjtsük össze és tárol­juk a hullott, faaljakban ösz- szegyűlő termést, még akkor is, ha látszatra teljesen épek. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress t t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents