Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-04 / 182. szám
4 NÉPÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 4., csütörtök Templomportrék 1. A munkanélküliekért Pálján A dunaföldvári belvárosi templom Az önkormányzat segíteni fog Továbbra is várjuk az olvasók észrevételeit, ölteteit, véleményét Paksról, Dunaföld- várról és a környék településeiről. írják meg, kire, mire kíváncsiak, mit szeretnének megtudni lakóhelyükkel kapcsolatban. Az oldal szerkesztői: Venter Marianna és Garay Előd Kós Károly nyomában Cseresznyés-pusztán Az elején szögezzük le, hogy Kós Károly az erdélyi építész, a gazda és mesterember sosem járt a Tolna megyei Cseresznyés-pusztán és talán létezéséről sem tudott, mégis ott találtuk szellemi örökségének nyomait. Történt, hogy Gutái István, a Paksi Városi Művelődési Központ munkatársa elgondolta tavaly, hogy aki Galán- tán, Marosvásárhelyen, vagy éppen Kárpátalján jár középiskolába, ugyanúgy a magyar nyelvet beszéli, mint a paksi, vagy szekszárdi kortársai. Am a körülmények sajátos okánál fogva kevesebbet hall, tanul mondjuk Petőfi Sándorról, Vörösmarty Mihályról és Ordas Ivánról. A személyes találkozó ez utóbb említettekkel csupán egyikük esetében volt lehetséges. Nos, ez a gondolat ötletből tervet szőtt, majd immár múlt idővé szelídült olvasótábori krónikát, a Paks melletti Cseresznyés-pusztán. Minden megvalósult ebből a gondolatból. Galántai diákok vallottak önmagukról, kárpátaljaiakkal követhették a marosvásárhelyi Kós Károly Alapítvány szándékainak írott és elmondott határozott és álmodozásoknak tűnő céljait. Ordas Ivánnal való találkozásuk olyan emlékké vált számukra, ami törölhetetlen a magyarországi naplójegyzeteikben. Az is példaértékű, amint erre a találkozóra a nemcsak Tolna megyében jól ismert újságíró, író készült. Talán nem sértő számára, hogy gyermeki, lázas izgalommal gyűjtötte azokat a dokumentumokat, kiadványokat, könyveket, amelyeket a cseresznyési olvasótábor lakóinak ajándékba is adott. Talán maga Kós Károly is álmodott hasonló táborokról. Ha nem is tehette volna, de a róla elnevezett alapítvány céljai utalnak ilyen jelekre. Ebben megfogalmazódott, hogy sajátos olvasótábor teremtődjön, ahol olyan módszerekkel, eszközökkel vegyenek részt a szervezők, rendezők, amelyek segítik az adott közösségben élők együttgondolkodását, személyiségük, önmaguk és a környezetük megismerésében. Még tovább fokozva e megismerést: nemzetben és emberségben való gondolkodást a demokrácia talaján. Egy ilyen olvasótábor aligha lenne könyvtárhasználati ismeretek nélkül, de nem kimondott célja. Annál inkább annak a kérdésnek a mélyreható körüljárása, hogy „Mit adott az erdélyi kultúra Európának?" Erre a cseresznyési olvasótáborban is megközelítő választ kaptak a táborozok. Mindezt olyan játékos módszerekkel, amelyekben ott szerepeltek programként a közös éneklések, színjátszások, képző- és népművészeti tevékenységek, vetélkedők, Tolna megye néprajzi tájegységeinek a megismerése is. A cseresznyési olvasótábor felnőtt vezetői hasonló módon gondolkodtak az utánunk jövő generációról, mint ahogy Kós Károly is megfogalmazta: „ ... amikor én már elpihentem, erős, ifjú lábakkal nyomomba lépnek ők. És nem szállanak le a hegyről, hogy láncos rabjai legyenek hímek, dicsőségnek és idegen kultúrának. Mert erősek lesznek. Hatalmasok és magyarok. És szerezni fognak, építeni fognak és gyermekeik lesznek és unokáik. És boldogok lesznek. Az én lábam nyomát pedig eltemetheti a hó, de síromon sohase lesz korhadt a fejfa, de a felém boruló domb virágos lesz mindig, tudom ... Mert én csak folytatása akarok lenni apáimnak és munkám folytatása az ő munkájuk." Nem láttam még a Kós Károly fölé boruló domb virágait, de jövendölésének tápláló ízét érezhettem a nyomát keresők között, Cseresznyés-pusztán, 1994. esztendő július havában. Decsi Kiss János alakulna. Az önkormányzati törzstőke 500 ezer forintot tenne ki. Ezen kívül egymillió forintnyi ingatlan apportot vinne be a kft.-be. Szeretnénk biztosítani a lakossági tőke beáramlását is. Az említett szervezet több lehetőséget kínál majd, hiszen az önálló jogi társaság a jelenlegi tulajdonostól bérelhet földterületeket. Ezeken a földeken dolgozhatnak majd a pálfaiak. — Hány munkanélkülit tudna foglalkoztatni a kft.? — Az első évben csak közel ötven, három év múlva viszont száz ember dolgozhatna a pálfai földeken. A foglalkoztatás lehet rendszeres, részleges, vagy akár bedolgozói szintű. A rendszer egy nagyon komoly, és szerteágazó hírlánccal összekötött rendszer. Egy műholdas adórendszeren keresztül a megye több települése csatlakozhatna a hálózathoz. A telepítésre kerülő számítógépes rendszer egyik telephelye Pálfa lenne, ez év szeptember közepén kerülne sor az itteni elhelyezésre. A központ Szekszárd lesz. Szeretnénk, ha együttműködés jöhetne létre a Földművelési Hivatallal, a falugazdász és a helyi gazdasági társaság között szoros kapcsolat alakulna ki. — Azt hiszem, hogy egy választási ciklus végén semmiféle más alternatíva nem áll az önkormányzatok rendelkezésére, minthogy valamilyen közvetett módot találjon arra, hogy a munkanélküliséget csökkentse. Úgy érzem, hogy valamilyen megoldást kell kínálnia az önkormányzatnak, hiszen a gondok, problémák itt csapódnak le, s ezeket kezelni kell. — Megér ekkora anyagi és erkölcsi áldozatot ez az ügy az ön- kormányzatnak? — Természetesen, ez nem lehet kétséges, hiszen ha az emberek dolgozni kezdhetnek majd, akkor nemcsak egyszerűen munkát találnak, hanem az önbecsülésük is helyreáll. Ráadásul, ha a hivatalnak nem kell a volt munkanélkülieknek járadékot fizetni és ezzel szemben még termeléssel is számolhatunk, akkor mindenképpen megéri. Az előzetes számítások szerint közel egy év kellene ahhoz, hogy az önkormányzat befektetése megtérüljön. Garay Előd Mindenképpen elkészül a tornaterem Pusztahencsei hétköznapok Pusztahencsén jelenleg hetven a regisztrált munkanélküliek száma. A tényleges szám azonban ennél valamivel több. Az önkormányzat költségvetésére egyre nagyobb terhet ró az a tény, hogy mind többen kerülnek ki az járadékfizetés alól és válnak jövedelempótló támogatásban részesülővé. A májusi adatok szerint jövedelempótló támogatásban huszonhat fő részesül, ez az összeg 134 ezer forint volt ebben a hónapban. A település összköltségvetése nem éri el a harminc millió forintot, ennek megfelelően nagyon spórolni kell a kiadásokkal. Mint azt a polgármester elmondta, ennek ellenére folyamatosan készül a község tornaterme. A létesítményre nagy szükség van, a beruházásnak be kell fejeződnie. A munkát tavaly kezdték el, az épület jelenleg hetven százalékos készenléti állapotban van. A tervek szerint, mondja Hahn József polgármester, az ősszel már tornaórákat is lehet majd tartani a teremben. A létesítményben már felállították a bordásfalakat is. Ezekben a napokban pedig a település közhasznú munkásai a vizesblokk kialakításán dolgoznak. Összesen két és fél millió forintba fog kerülni az átépítés, hiszen a lassan tornateremmé váló épület korábban kultúr- házként üzemelt. Az önkormányzat állami céltámogatást kapott az átalakításhoz, ez közel egymillió forint volt. A befejezéshez szükséges összeget saját költségvetéséből kell valamiképpen előkerítenie Pusztahencse önkormányzatának.-gA belvárosi templom jól ismert és kedvelt a dunaföldvá- riak körében. Nemcsak a templom épülete, az egyházközség is nagy múlttal rendelkezik. 1699-ben létesült itt plébánia, az anya- könywezetést pedig 1729-től viszik következetesen. A templom az 1725-ös esztendőben épült, Szent Ilona tiszteletére. Szent István király 1009-ben alapította a pécsi egyházmegyét, s ekkor ide tartozott Földvár is. A dunaföldvári bencés apátság alapítását a hagyomány II. Béla király nevéhez fűzi, aki feleségének, Ilonának emlékezetére alapította, és Szent Ilonát tette védőszentül. A török idők alatt oly sok honi társához hasonlóan az apátsági templom és a monostor is elpusztult Dunaföldvá- ron. A törökök kivonulása után az esztergomi érsek 1699-ben küld Dunaföldvárra lelkipásztort, s ettől kezdve állandóan van saját papja a templomnak. A dunaföldvári - öreg, vagy belvárosi - templomnak most Várady János a plébánosa, ő vall a földvári szolgálatról. — Fürgédén születtem és Lánycsókon teljesítettem szolgálatot, mielőtt ide kerültem volna 1993. augusztusában. Azóta igyekszem megismerni az itt élő embereket, szeretném elfogadtatni magam a helyi lakosokkal. Tapasztalataim szerint sokat és szorgalmasan dolgoznak a dunaföldvári emberek, éppen ezért kevesen érnek rá a templomba eljönni. A hétközi misékre főként az idősebbek jönnek, a hétvégén viszont zsúfolásig megtelik az Isten háza.-garayA pálfai önkormányzat legnagyobb problémája a települést sújtó munkanélküliség. Évek óta szűnnek meg a munkahelyek és az életerős, még munkaképes emberek nem tudnak elhelyezkedni. Néhány száraz adat: a községben már nyolcvan fő részesül jövedelempótló támogatásban, ebből negyvenkilencen a községi munkavégzésen vesznek részt. Az aktív dolgozók több mint harminc százaléka állástalan. A nagyarányú munkanélküliség több csatornán visszahat a település hétköznapjaira. A pálfai vezetés megoldást keresett. Az önkormányzat 1994. július 18-i testületi ülésén döntés született arról, hogy létrehoznak egy kft.-t, melynek legfőbb feladata: segíteni a munkanélkülieken. Erről beszélgetünk Balogh Lászlóval, a község polgár- mesterével. — Milyen profilt szánnak ennek a létrejött kft.-nek? Hogyan kapcsolódik ez a munkanélküliség részleges felszámolásához? — Úgy látom, hogy Pálfán egyetlen kimozdulási lehetősége van az itt élő embereknek. Ez pedig nem más, mint a Forró A paksi lakótelep centruma, mely oly nyüzsgő, életteli máskor, szinte teljesen kihalt ezen a hétköznap délelőttön. Csak az vonszolja magát a tűző napon, akinek feltétlenül muszáj. Néhány elgyötört anyuka vásárol a melegtől hasonlóképpen szenvedő kisgyermekével az ABC-ben, s siettetni próbálja a kicsiket, hogy minél előbb hazaérjenek. Néhány kókadt árus pakolta csak ki a portékáját, szemlátomást teljesen feleslegesen, a kutya nem foglalkozik most válogatással, vásárlással. A panelházak szinte zizegve szívják magukba a forróságot. mezőgazdaság, a mezőgazda- sági termékekkel való foglalkozás. Ezt arra alapozom, hogy ismerem a szakemberstruktúrát a faluban. A községhez nagy területű, mezőgazdasági művelésre alkalmas föld tartozik. A mezőgazdaságon belül is inkább olyan terményekkel kellene foglalkoznunk, melyek kézi munkaerőt igényelnek. Ezzel valamelyest csökkenhetne a munkanélküliség. Egységesen kell fellépni a piacon árutermelőként és értékesítőként egyaránt. A gazdasági társaság alapvető célja, hogy az Alisca Patent Rt. javaslata alapján a Hőgyész és térsége gazdaság- fejlesztési programhoz kapcsolódva megcélozza a pálfai nagyszámú munkanélküli részleges foglalkoztatását. A kft. tevékenységi köre kiterjedne a mezőgazdasági kistermelés, pontosabban termeltetés, felvásárlás, értékesítés egészét érintő tevékenységi formára. — A kft. beindulásához viszont tőkére van szükség. — Nos, igen. A gazdasági társaság vagyoni helyzete induláskor a következőképpen napok Ki-ki megpróbálja valamilyen módon kiszorítani lakásából az alattomosan támadó hőséget. Nádból, vászonból készült napellenzők az erkélyeken. Lehúzott redőnyök, elsötétítő függönyök veszik fel a harcot a meleggel. Az egyik anyuka elpanaszolja a másiknak, hogy náluk, a negyediken, 34 fok van már most, délelőtt a lakásban. Aludni szinte egyáltalán nem tudnak, mert a meleget, amit napközben felvesz, éjszaka „sugározza ki" magából a panel, s nemcsak kifelé, befelé is. Belefáradtunk a nyárba. Mint a Messiást, úgy várjuk az őszt. Kereszt az út mellett Németkéren Németkéren nagy gondot fordítanak a település tisztaságára. Ez meglátszik azon a feszületen is, mely a Paks felől a községbe érkező látogatót fogadja Németkér határában. A mindig virággal borított kereszt és a tiszán tartott környezettel rendelkező bekerített gondozott emlékhely az egyik dísze a falunak. Jó az emlékeket ápolni, jó érzés - nemcsak a feszület láttán - a szeretteinkre gondolni. Fotó: Garay Előd Balogh László: Vissza kell adni az emberek önbecsülését
