Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-04 / 182. szám

1994. augusztus 4., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP MÉPÚJSÁG 3 XIV. Sárközi Lakodalom A násznagy vezetesevel érkezik a vőlegény (Folytatás az 1. oldalról.) Délután négy órakor érke­zett meg a vőlegényt, Vojtek Józsefet kísérő menet, dallal, tánccal. Nemcsak a bátai ha­gyományőrző együttes alkotta a kíséretet, felvonult a ren­dezvény másik négy házigaz­dájának népi együttese, vala­mint az Erdélyből, Németor­szágból és Olaszországból ér­kezett vendég-együttesek is. A menyasszonyt Tarjányi Pál násznagy kérte ki, és bú­csúztatta el a régi hagyomány szerint szüleitől, testvéreitől, rokonaitól és lánypajtásaitól, majd a jegyespár hintóba szállt, s megindult a menet a Fő utcán lévő szabadtéri szín­padhoz. A táncosok dicséretére le­gyen mondva, a rekkenő hő­ségben végigtáncolták-énekel- ték az utat, ami a közel 10 ki­lós ruhában, fekete nadrág- ban-mellényben, kalapban és csizmában nem volt kis telje­sítmény. A szabadtéri színpadon öt órakor kezdődött el a XIV. Sárközi Lakodalom rendez­vényeinek hivatalos megnyi­tója. Az eseményen részt vett Priger József, a megyei köz­gyűlés elnöke. Vöő József, Báta község polgármestere köszöntötte a megjelenteket, az állami és társadalmi szer­vek képviselőit, a társközsé­gek polgármestereit, a hazai és külföldi vendégeket, vala­mint az érdeklődőket. Ezt kö­vetően dr. Kiss József or­szággyűlési képviselő meg­nyitóbeszédére került sor. Mint mondta, öt napra ismét „kivirágzott" a Sárköz, a szek­rényekből, ládafiából előke­rültek a tájegység gyönyörű népviseletének legszebb da­rabjai, s immár ezek is részesei a hagyományok őrzésének ezen az illusztris eseményén. Lakodalmat tartunk, s mint il­lik, erre a nagy eseményre vendégeket hívtunk, hogy együtt ünnepelhessünk. A megnyitó után a jelenlévő megyebéli és külföldi együtte­sek műsorát tekinthette meg a közönség. venter Fotó: Gottvald Károly Karbantartás az uszodában A szekszárdi pedagógiai főiskola uszodájában biztos, hogy senki nem kap fertőzést a napokban, mert nem üzemel. Az évi rendes, nyári tisztítási, karbantartási munkákat végzik ilyenkor el - körülbelül augusztus közepéig -, hogy majd az úszómester és a személyzet szabadságolását követően, a tanévkezdéskor minden rendben, tervszerint, újraindulhasson. Harc a szalámipiacon Idegen kiszere­lés. Ismeretlen emblémájú sza­lámi. Az van rá­írva, hogy a sáto­raljaújhelyi Zemplénhús Kft. produktuma. Zöld címkés tu­rista. Veszek be­lőle, valamivel ol­csóbb is, mint a helybeli termé­kek. Hogy csinálhat­ják? Nem a sza­lámit, hanem az üzletet, a bizniszt. Hogyan érheti meg nekik ilyen messze értékesí­teni, a mai benzi­nárak mellett? Kíváncsiságból előkaparok egy térképet meg egy vonalzót: Sátoral­jaújhely légvo­nalban is több mint 300 kilomé­ter. Hát még „kamionvonal­ban", Pesten át! Magyar áruk versengenek a magyar piacokért. Távolról is „be­törnek". Termé­szetesen csak oda, ahol a helyi cégek képtelenek a telí­tésre, ahol „nem győznek" minden igényt kielégíteni -Wy­Csendesen a melegben Lapzártáig legalábbis jó napjuk volt a mentőknek és a rendőröknek. Mint az ügyele­tesektől megtudtuk, különös esemény tegnap nem történt. Talán lassanként mindenki kezd hozzászokni a forróság­hoz. Ezt a pár napot még meg kéne úszni valahogy. Tizennégy féle kenyér, hatvanhárom féle péksütemény „Az utóérlelés javítja a liszt minőségét” (Folytatás az 1. oldalról.) tartjuk a legfontosabbnak. Ezek vizsgálatára a hagyomá­nyos sikérmosás és műszeres, például Valorigráfos vizsgálat szolgál. Szerződéseinkben igyekszünk a szabvány előírá­sain túl, a legalább Bl-es sütő­ipari érték mellett a sikérre vonatkozó külön kívánsága­inkat is rögzíteni. — A termékeiket milyen bú­zából, milyen lisztből készítik? — Termékeink jellemzően BL-55-ös finom-, és BL-80-as kenyérliszt felhasználásával készülnek, kisebb mértékben rozsliszteket is használunk. A fehér kenyér BL-80-as lisztből, a péksütemények finom liszt­ből, a házi, erzsébeti, kukori­cás, burgonyás kenyerek a két Észt keverékéből, javítóanya­gok felhasználásával (kukori­capehely, burgonyapehely) készülnek. Ezeket az anyago­kat a liszt tömegének 1-3 szá­zalékában használjuk: az íz és a morzsálódás javítását ered­ményezik. — A malom tud-e javítani a búza minőségén? — A búza minőségét javí­tani már nem lehetséges, de a pihentetés, utóérlelés javítja az előállítható liszt minőségét. A liszt pihentetése szintén ja­vulást eredményez. A külön­böző gabonák keverése nagy jelentőségű, mivel ezzel az előállított liszt minősége befo­lyásolható, természetesen nem közömbös az alkalmazott őrlési technológia sem. — Fíány műszakban, hány emberrel dolgoznak? — Részvénytársaságunk az átalakulás és a privatizáció so­rán öt sütőipari termelő üzemmel alakult meg, me­lyekben két műszakban ter­melünk, éjszaka és délelőtt. Ez utóbbit a friss termékek nap­közbeni szállítása miatt tart­juk fontosnak. Szeretnénk, ha néhány kereskedelmi partne­rünk átvételi készsége ja­vulna. — Hányféle terméket készíte­nek? — Üzemeink eltérő válasz­tékot állítanak elő, mely az alábbiak szerint alakult az első félévben: Szekszárdon 14 féle kenyeret, 63 féle péksüte­ményt, Tamásiban 9 féle ke­nyeret, 34 féle péksüteményt, Bonyhádon 11 féle kenyeret, 27 féle péksüteményt, Dom­bóváron 9 féle kenyeret, 27 féle péksüteményt, Dunaföld- váron 10 féle kenyeret, 30 féle péksüteményt kínálunk rend­szeresen ma megrendelőink­nek. A megrendelések alapján a termelés valamivel szűkebb körű. — Mennyire érzik meg a kon­kurenciát? — Tolna megyében jelentős a konkurencia, több mint 60 termelő harcol a piaci része­sedésért és megyén kívüli be­szállítók is vannak. Mi a széles választékkal és az állandó mi­nőséggel igyekszünk megfe­lelő részesedést biztosítani ezen a piacon. Mauthner Fotó: Gottvald Károly Gáztartályt veszélyeztetett az avartűz Tolnanémedinél Tegnap délután két óra körül avartűzhöz riasztották a tűz­oltókat. Tolnanémedinél a vasút környékén kaptak életre a lángok. A nem különöseb­ben jelentős tűzesetet az tette mégis „izgalmassá", hogy a lángok egy gázszállító vasúti tartálykocsit veszélyeztettek. A kiérkező paksi, dombóvári illetve tamási önkéntes tűzol­tók biztonságos helyre tolták a vagont, majd rövid idő alatt eloltották a tüzet. HÍREK A MEGYÉBŐL Thelena Fesztivál Tolnán A múlt évhez hasonlóan idén is megrendezik a Thelena Fesztivált Tolnán. A helyszín most a tolnai Dunapart lesz. A több napos rendezvény augusztus 15-én, hétfőn dél­után veszi kezdetét az ünne­pélyes megnyitóval, melynek részeként sörcsapolásra és tréfás vetélkedőkre is sor ke­rül. A program táncdalesttel, majd country zene melletti sörözéssel folytatódik. , Kedden délután halfőzőver­seny lesz, az estét a Pala Disco uralja majd — megle­petésekkel. 17-én, szerdán este zenés ka­barét láthatnak az érdeklő­dők, Verebély Ivánnal, Ihos Józseffel, Angyal Jánossal. Csütörtökön délután a birka- főzők is bemutatják tudomá­nyukat, este pedig folklór- műsor szórakoztatja a közön­séget. Pénteken Animátó bál vonzz., vélhetően a tömeget, szombaton délelőtt a gyer­mekeidet várják különböző programokkal a rendezők. Délután indul az Aratófelvo­nulás, este nyolckor kezdő­dik a fesztiválzáró, többek között Balázs Péter és Mátrai Zsuzsa közreműködésével. Póthalasítás a szálkai tározón és a dombori holtágon A horgászok Tolna Megyei Szövetsége ezúton értesíti a tagságot, hogy augusztus ele­jén póthalasítást végzett a szálkai víztározón és a fadd-dombori holtágon. Mindkét helyen 15 mázsa, garantáltan méretes ponty került kihelyezésre. Imaház szentelés Attalán Augusztus 20-án, szombaton délelőtt 11 órakor szenteli fel az attalai plébános az ön- kormányzat által felújított szentivánpusztai imaházat. Utcabál a Volent- öbölben Augusztus 20-án, szomba­ton, az egyre népszerűbbé váló üdülőhelyen, a Fadd melletti Volent-öbölben tart­ják az immár hagyományos­nak nevezhető volenti utca­bált. A telep üdülőtulajdono­sai és az éppen ott nyaraló vendégek közös pörköltfő­zéssel, zenés, táncos poha- razgatással köszöntik a Szent István-ünnepet, és remélhe­tőleg a fojtogató kánikula vé­gét is. Bogyiszlói néptáncosok Balatonlellén A balatonlellei Borhét alkal­mából a Bogyiszlói Hagyo­mányőrző Népi Együttes is fellép Lellén. A bogyiszlói táncosok szereplésére au­gusztus 5-én, pénteken, este 8 órától kerül sor. Mit kell tudni a földtörvényről? Nem kell öt évet várni A július 27-én életbe lépett földtörvényről szóló nyolc részes sorozatunk véget ért. A törvény fejezeteit sorra véve igyekeztünk olyan kér­désköröket kiválasztani, amiről úgy gondoltuk, hogy olvasóink többségét érdekli, érinti, hiszen a megyében dolgozók nagy része a mező- gazdaságból él. így szó esett a földtulajdonjogról, annak nagyságáról, a haszonbérlet­ről, annak korlátáiról, a föl­dhasználók kötelezettségei­ről, a földvédelmi bírságról, a földvédelmi hatóságról, a földvédelmi járadékról és még általunk vélt több hasz­nos dologról is. A soroza­tunkban mindvégig dr. Solymosi József országgyű­lési képviselő, a mezőgazda- sági bizottság tagja volt a se­gítségünkre. Olvasóink kér­déseit is ő válaszolta meg. Egy zombai gazdálkodó kérdése a következő: „Ha jól értettem az újságban leírtakat, a kárpótláson vett föl­dekre is lehet építeni, gazdasági épületet húzni. Nem kell tehát öt évet várni, mint ahogy arról ed­dig szó volt. Mi az építkezés módja, hová kell kérvényt benyúj­tani, mekkora épületet lehet fel­húzni a területre, milyen korláto­zások vannak? — Nem minősül mezőgaz­dasági termelésből való föl­dkivonásnak, ha indokolt ott- lakáskoz és mezőgazdasági termeléshez szükséges lakó- és gazdasági építmények léte­sítésére használják fel a termő­földet. Nem kell tehát mezőgazda- sági termelésből történő kivo­nási engedélyt beszerezni a földhivataltól, nem kell föl­dvédelmi járulékot fizetni, nem kell az árveréstől számí­tott öt év elteltét megvárni. Az építési engedélyt azonban ez esetben is be kell szerezni az építésügyi hatóságtól, és a vál­tozást be kell jelenteni a föl­dhivatalnak. Mindez a kedvezmény azonban csak a település ön- kormányzata által kijelölt, úgynevezett gazdasági terüle­teken illeti meg az építkezőt. A gazdasági területek kijelö­lése a települések rendezési tervének módosításával törté­nik, az arra vonatkozó szabá­lyok szerint. A rendezési terv fogja tehát előírni a lehetőségeket, a kor­látozásokat, amelyeket a tele­pülés igényeihez alkalmaz­kodva alakíthatnak ki az ön- kormányzatok. Várjuk továbbra is olvasó­ink témával kapcsolatos kér­déseit.-mauthner-

Next

/
Thumbnails
Contents