Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-25 / 199. szám
4 »ÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 25., csütörtök Utazni nemcsak a vikingek szerettek Barátságos irodában fogadja az ügyfeleket Juhász Mónika Történelmi tanulmányaink alapján jól tudjuk, hogy kontinensük legnagyobb utazói a vikingek voltak. A fáradhatatlan kutatók révén már bizonyíték is bőven akad arra, hogy jóval Kolumbusz előtt tették lábukat Amerika földjére, s állítólag az aztékok híres Tollas Kígyója is egy partra sodródott, hajótörött viking harcos volt. Igazán találónak mondható tehát a paksi Viking Tours utazási iroda elnevezése. A cég, melynek tulajdonosa dr. Várszeginé Molnár Etelka, két évvel ezelőtt kezdte meg működését. Mint azt Juhász Mónika idegenforgalmi ügyintézőtől megtudtuk, eleinte csak közvetítették a bel- és külföldi utakat, aztán a megfelelő engedélyek beszerzése után a közvetítés mellett áttértek a saját szervezésre. — Tudjuk, hogy a hazai árszínvonal megközelíti, néha még meg is haladja egy-egy külföldi országét. Van-e egyáltalán kereslet a belföldi utak iránt? — Van, ha óriásinak nem is mondható. Idén a legnépszerűbb Észak-Magyarország volt, mert ott igazán minden van, hegyek, folyók, szép tájak, jó levegő. A másik népszerű tájegység Nyugat-Ma- gyarország. — A külföldi utak közül mi a sláger ebben a szezonban? — Olaszország, ezen belül az apartmanos elhelyezésű utak, sokan mentek Isztriára, a jelek szerint lassan újra megélénkül a volt Jugoszlávia felé irányuló turistaforgalom is. S természetesen Görögország, a legtöbben a Krétára és Korfura szervezett utakat keresték, melyet igen kedvező áron tudtunk kínálni, holott az utazás repülővel történt. Ezekre a szigetekre egészen október végéig bátran lehet menni, olcsóbb is az utószezon, s az időjárás megfelel a hazai nyárnak. Sokan keresték a spanyol utakat is, elsősorban Ibizára. — Milyen egzotikus utazások akadnak a kínálatban? — Mint említettem, közvetítünk is utazásokat, aki megteheti, mehet Thaiföldre, Ausztráliába, Szingapúrba, Japánba, Kínába, Afrikába. Egyre népszerűbb lesz Tunézia és Palma de Mallorca is. — Milyen elvárásokkal keresik fel az irodát a jövendő ügyfelek? — Sokan kívánnak utószezonban nyaralni, nemcsak az alacsonyabb ár miatt. Nem mindenki szereti a nyüzsgést, a zsúfoltságot, inkább csendesebb, nyugodtabb pihenésre vágyik. — Milyen szolgáltatásai vannak még az irodának? — Szervezünk osztálykirándulásokat, színházlátogatást, fizetővendégeknek biztosítunk szállást a városban, bár ez utóbbira kevés az igény, de azért akad. Új szolgáltatásunk a repülőjegy-eladás, nem kell Pestre menni, mi utánanézünk mikor, melyik járatra van jegy, s itt kézhez kaphatja az ügyfél. Ezen felül vásárolhatók itt térképek, útikönyvek, földgömbök, egyéb utazással összefüggő „kellékek". — Mi ebben a munkában a legvonzóbb? — Nincs annál jobb érzés, mikor egy ügyfél tanácstalanul tér be, azzal, hogy valahová szívesen elmenne nyaralni, de nem tudja, mi lenne a legmegfelelőbb a számára. Ilyenkor - az emberismeretre támaszkodva - segítek megtalálni a „testre szabott" utazást, s munkám legnagyobb jutalma, amikor az ügyfél elégedetten tér vissza, s elmondja milyen jól érezte magát. Öröm számomra, hogy sok a visszatérő utasunk, s ez azt bizonyítja, jól végezzük a munkánkat. venter Fotó: ótós Életre szóló élmény a Duna-partról A kempingezés a sátorveréssel kezdődik Dunaföldvár megyénk olyan városa, mely igen nagy átmenő forgalmat bonyolít le, hiszen aki erről a vidékről akár az Alföld, akár a főváros felé veszi útját, át kell haladnia itt. Dunaföldvár szerepe óriási e tekintetben, de a város vezetői évek óta azon dolgoznak, hogy az átrobogó autósokat valahogy megállásra késztessék ebben a szépfekvésű, hangulatos kis városban. Az elmúlt esztendőben - a város erejéhez mérten - nagymértékben fejlesztették az idegenforgalommal kapcsolatos tevékenységeket. Elérték, hogy évről évre egyre több vendégéjszakát töltenek el a bel- és külföldiek. A turisták számára a város egyik legkedveltebb helye - mondják sokan - a Hősök tere felett lévő nyaralótelep, melynek tulajdonosa Németh József. Most is találtunk nála Németországból érkezett vendégeket. Egyik, találomra kiválasztott családnál kérdezősködtünk. — Rotenburgból érkeztünk. Öt éve tart városunk és Dunaföldvár kapcsolata, melyet a két település néptáncs- csoportja tart szorosabban. Én a rotenburgi néptáncegyüttes vezetője vagyok - mondta egy a naptól barnára sült hölgy, aki saját családján kívül még két másikkal érkezett, hogy együtt megismerkedjenek hazánkkal és főként szűkebben vett pátriánkkal. — Tehát Ön a néptánccsoport vezetője? Hogyan működik a városukban ez a szervezet? — Az én csoportomban harminc-negyven éves nők vannak. A fellépésekre az együttesünk saját maga készíti a ruhákat, érdekes, különleges kosztümjeit. Főként német táncokat tanulunk, de jónéhány franciát is ismerünk. Szeretnénk itt lenni a duna- földvári szüreti mulatságon is, melyet szeptember közepén tartanak - mondta Elvira Gruber. —v Miért éppen Magyarországon nyaralnak? — Nos, azért, mert mint mondtam ötödik éve tartjuk a kapcsolatot a dunaföldvári- akkal. Kialakult egyfajta közvetlenség a helyi néptáncegyüttes tagjaival, így a magyarországi üdülést összekötjük a baráti látogatással. Együtt programokat szervezünk, kirándulni megyünk, megnézzük a várost stb. Tulajdonképpen az itteni emberek vendégszeretete, kedvessége ragad meg minket, ez nagy vonzóerő számunkra. Szóval nem különülünk el, hanem próbálunk beleilleszkedni az itt élő emberek hétköznapjaiba. — Merre kirándultak eddig és milyen programokat szerveznek az itt tartózkodásuk hátralévő idejében? — Több csodálatos várost megnéztünk már és felfedeztük az egész környéket. A legjobban Budapest tetszett, teljesen el vagyunk ragadtatva. A városlátogatás egy életre szóló élményt jelentett családunk számára. Elmondhatom, hogy nem volt semmilyen problémánk, még nyelvi nehézségeink sem. A magyarok igazi vendéglátók, hiszen minden apróságra ügyelnek - mondta a Gruber család női tagja.-GarayIde dobd a papírt! Egy újfajta hulladékgyűjtő-konténerrel, vagy ha úgy tetszik, kukával találkozhatnak mostanában a paksi polgárok. Kísérletképpen megpróbálkoznak a - más országokban elterjedt - szelektív hulladékgyűjtéssel, mely jelen esetben a papírra irányul. Ám a piszkos, netán zsíros, olajos papírra, a tejes- zsacskóra és cigarettásdobozra nem „vevő" az új konténer. Pénteki piac Pakson Az Atomváros piacán járva az ember mindjárt megérti, hogy valamikor éppen ezek a helyek váltak egy-egy város közösségi életének színterévé. Itt aztán tényleg mindenki megfordul, fiatal, idős, családos, egyedülálló, helybéli és vidéki, és még sorolhatnánk. A pénteki piac az igazi, a keddi csak afféle előjátéknak tekinthető. Aki pénteken indul bevásárló körútra, biztos lehet benne, hogy mindent megtalál, amit elképzelt, és még azt is, amit nem. Van itt minden, zöldség-gyümölcs is természetesen, na és az egyéb árusok. Az eladásra kínált ruhanemű megtöltene egy kisebbfajta áruházat, s emellett a bazár-árukról sem kell lemondania a vásárlóknak. Hiánycikk nem létezik, s a távol-keleti, illetve közép-európai utazó kereskedők (csen- cselők) révén az importárukban is dúskálhatnak a vevők. Ami a nyár elején még sláger volt - s ezért megkérték az árát - azt most szinte úgy dobják az ember után, hát érdemes venni, mert ugye mint tudjuk, nyár lesz jövőre is. Az is igaz, hogy nehéz az iskolatáska, bár most még nem súlyra, választani nehéz, merthogy a kínálat a dinosza- uruszos mintától az egészen modemnek nevezhető dizáj- nig terjed, arra tanú lehet az egész pénteki forgatag. A legkelendőbb cikk, mint általában: az étel. A lacipecsenyés és a lángossütő kínálata mindig ugyanaz, de sose unnak rá a vevők! vem Fotó: Ótós Réka Elhagyott ebek menedéke Kevés szánandóbb látvány akad, mint a magányosan, vagy falkában kóborló ebek, amint soványan, csapzottan, sokszor betegen lézengenek az utcákon. Behúzott farokkal, tétován szimatolgatják a járókelőket, hátha akad köztük valaki, aki megkönyörül rajtuk, vet egy falatot eléjük, s az álmok álma: talán a gazdi jön el értük újra, hogy minden olyan legyen ismét, mint a valamikor, boldog kutya-ifjúság idején. Ki ne hallott, vagy látott volna olyan esetet, mikor a kutyát kocsiba ültetik, elviszik jó messzire, s kiteszik, menjen amerre lát. Az emberek egy része talán nem veszi komolyan, hogy amikor kutyát vásárol, egy érző lényt visz a házába, aki isteníti őt, a gazdit, s teljesen tőle függ, s a hirtelen változással nem tud mit kezdeni, addigi nyugodt kis kutya-világa fenekestül felfordul, összeomlik. A kóbor eb szánandósága mellett veszélyforrás is, betegségeket, főként veszettséget terjeszthet. Ám erről legkevésbé a kutya tehet, s bizony igazságtalan dolog összefog- dosni és megsemmisíteni őket. Dr. Fehér Tibor paksi állatorvos kezdeményezésére ebben az áldatlan állapotban állt be változás Pakson, augusztus 19-én ugyanis megnyitotta kapuit a MÉH-telep alatt kialakított kutyamenhely, s talán azóta már beköltöztek az első lakók is. — Doktor úr, hogyan működik ez a kutyamenhely? — A menhely tulajdonosa a városi önkormányzat, a létesítmény alapítvány formájában működik, melynek neve Kutyamenedékhely Paks Alapítvány. A területen, mely körülbelül 1600 négyzetméteres 7 fedett boxot állítottunk fel, mindegyikben van kutyaház. Ide azonban csak a mogorva, mondjuk úgy „nehezen kezelhető" kutyák kerülnek, a többiek a jókora kifutóban élhetik napjaikat, természetesen nekik is jut fedett, meleget tartó, esőtől védő rész. Minden kóbor, illetve „beadott" kutyát beoltunk és ivartalanítunk, rendesen kapnak enni-inni, tehát összeszedhetik magukat. A cél nem az elpusztításuk, hanem az, hogy innen a menhelyről új gazdihoz kerüljenek, aki megfelelően törődik velük, és megkapják azt a szeretetet, amit elveszítettek. — Honnan érkezének majd a menhely lakói? — Fogadunk kutyákat a környékbeli településekről is, de természetesen előnyt élveznek a paksi kóbor kutyu- sok — Hogy áll pénzzel az alapítvány? — Mindenképpen további anyagi támogatásra van szükségünk, ez történhet pénz formájában, de aki bármivel, például élelemmel tud segíteni, azt is nagyon szívesen fogadjuk, annál is inkább, mert már most látszik, bővíteni kell a menhelyet. Jelenleg körülbelül már 20 kutya van „várakozási listán". Egyelőre társadalmi munkában foglalkozunk néhánya a menhely- lyel, de remény van rá, hogy egy tiszteletdíjas gondozót sikerül majd alkalmazni. A kutyák zöme még alkalmas az „újrakezdésre", de továbbra is szükség van a gyepmesterre, mert bizony némelyik állaton már nem lehet segíteni, kizárólag veszélyforrás. — Hogyan képzelik az eb-örökbefogadást? — A jövendő tulajdonos, miután kiválasztotta a neki megfelelő kutyát, egy örökbefogadási szerződést ír alá, melyben vállalja a kutyáról való gondoskodást. Ez pénz- befizetéssel jár, ám ez az ösz- szeg jóformán csak az oltás és az ivartalanítás költségét foglalja magába, ami plusz esetleg akad, azt a kutyákra fordítjuk. Becslések szerint körülbelül ezer forintot tesz majd ki az összeg. A menhely létrehozását támogatta az önkormányzat, erkölcsileg és anyagilag is, és több intézménytől, cégtől érkezett már ígéret anyagi támogatásra. Célunk annak kiharcolása, hogy a menhely céljaira felajánlott összeget az ÁPEH az adóalapból leírhatónak nyilvánítsa. Venter Marianna
