Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-25 / 199. szám

1994. augusztus 25., csütörtök HAZUNK TAJA «ÚJSÁG 5 Szakmai programok Az őszi vetések elé ... Számos mezőgazdasági szakmai programot kínálnak különböző cégek és intézmé­nyek az év hátralevő részében. Ezekből az ajánlatokból nyúj­tunk át olvasóinknak egy cso­korra valót. Tanácskozás a szólóról Bátaapátiban Augusztus 31-én, délelőtt 9 órakor A szőlő növényvé­delme és az őszi gabonák csá- vázása címmel tanácskozásra kerül sor a bátaapáti kultúr- házban. A szakmai program­ban előadások hahgzanak el a csávázó szerek megválasztá­sának szempontjairól, a Bu­dapesti Vegyiművek csávázó­szer-ajánlatairól, a Sum- mit-Agro készítmények ke­reskedelmi és alkalmazási le­hetőségeiről, a szőlő legfonto­sabb vírusbetegségeiről, a Tolna megyei szőlők idei ká- rosító-helyzetének elemzésé­ről és a szőlő növényvédel­mének bátaapáti tapasztala­tairól, területi bemutatóval egybekötve. A rendezők sort kerítenek a világszínvonalú szőlő- és bor­feldolgozás technológiájának ismertetésére, valamint az Apponyi-pince és a helyi bor­ház bemutatására is. A program ebéddel és szak­embertalálkozóval zárjuk. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Szakmai utak külföldre A Nagyváthy János Gazda­képző Egyesület idén is meg­rendezi hagyományos szak­mai tanulmányútjait. Ajánla­taik között szerepel egy út In­donéziába, november 30-tól december 12-ig. A program­ban szerepel a nemzetközi mezőgazdasági kiállítás meg­tekintése, és egyéb szakmai Borexportunk a szakembe­rek szerint az idén meghalad­hatja a 900 ezer hektolitert, s akár közelíthet • az 1 millió hektoliterhez is. Ezt Zilai Zol­tán, a Magyar Szőlő- és Bor­kultúra Alapítvány kuratóri­umi tagja mondta az MTI- nek. A szakember szerint a mintegy 100 ezer hektárnyi hazai szőlő-ültetvényről az idén - ha az időjárás az elkö­vetkezendő hetekben kedve­zően alakul - 3,5-4 millió hek­toliter borra számíthatnak a termelők. Ha azonban to­vábbra is csapadékszegény lesz az időjárás, akkor azt már a szőlőtermés is megsínyli, és csupán 3 millió hektoliternyi bor kerül majd a hordókba. A szakértő örvendetesnek mondta, hogy folytatódik az elmúlt évek kedvező tenden­ciája, és a magyar borok egyre keresettebbek a külpiacon. Az export azonban még így is el­marad az 1980-as évek csúcs­teljesítményétől, amikor mint­egy 5 millió hektoliter borból 2,2 millió hektoliter jutott kivi­telre. A borexportból 1991— ben 54 millió dollár volt a be­vétel, egy évvel később ez az összeg már elérte a 66 millió dollárt, tavaly pedig 86 millió rendezvényeken való részvé­tel, valamint üzleti megbeszé­lések is. Jelentkezési határidő szeptember 15. Az Agroteam Kft. az USA-ba (New York, San Fran­cisco, Los Angeles, stb.) szer­vez üzleti és tanulmányutat, amely november 26-tól de­cember 7-ig tart. Jelentkezni szeptember 15-ig lehet. Országos gabonatermesztési tanácskozás Szeptember 7-én és 8-án ismét országos gabonater­mesztési tanácskozás lesz Bu­dapesten, a kőbányai vásárvá­rosban. A program összeállítói az idén a közgazdasági kérdése­ket kívánják az eszmecsere homlokterébe állítani. Hazánk csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, és az egyáltalán nem mindegy a magyar gabona- termelők számára, hogy ez milyen feltételek mellett való­sul meg. Ezért meghívták a tanácskozásra a földművelé­sügyi tárca vezetőjét, Lakos László földművelésügyi mi­nisztert, valamint Orosz Sán­dort, az Országgyűlés mező- gazdasági bizottságának el­nökét is. A különböző gazda­ságpolitikai kérdésekről is­mert szakemberek tartanak majd előadást a résztvevők­nek. A témák között szóba ke­rül egyebek között a piacsza­bályozás, a piacépítés a gabo­nagazdaságban, a termelés gazdaságossága, a kalászos gabonafélék gabonapiaci rendtartása (hangsúlyosan a középtávon várható változá­sokra), továbbá a Gabona Terméktanács és annak mű­ködése. Napirenden szerepel még a biológiai alapok kér­désköre, a gabonafélék vető­magellátottsága, a műtrágyá­zás és az integrált termeltetés kérdésköre is. dollár bevétel származott be­lőle. A közeljövőben a borke­reskedők már szeretnék, ha a borkivitel értéke meghaladná a 100 millió dollárt. Erre az ad reményt, hogy az Európai Unió a múlt évtől 20 százalék­kal csökkentette e termékkör­ben a vámokat, és emelte az importkvótákat. így a tavalyi 187 ezer hektoliter borral szemben az idén már több mint 200 ezer hektoliter bort exportálhatunk az unió orszá­gaiba. További segítséget je­lent a hazai borászoknak, hogy a kormány is segíti az exportot. A szakértők kidol­gozták a bor marketing straté­giáját, s ezt a Kereskedelemfej­lesztési Alap több száz millió forinttal támogatta. A két éve tartó program sikerét igazolja az export növekedése is. A szakember kitért még arra is: amíg a korábbi évek­ben 10-12 nagyvállalat foglal­kozott borexporttal, tavaly már 160 vállalkozás végezte e külkereskedelmi tevékenysé­get. Átrendeződött a külpiaci jelenlét is, mivel a 100 ezer dollárnál kisebb éves export- bevételt elérő vállalkozások bonyolítják le az export 75 százalékát. Vásárnaptár Országos állat- és kirako­dóvásár: Augusztus 27.: Sár- bogárd. Augusztus 28.: Kis­kunfélegyháza, Nagyatád, Nagykőrös, Szekszárd, Ta­mási. Augusztus 29.: Kapu­vár. Autóvásár: Augusztus 27.: Szekszárd. Augusztus 28.: Pécs. Bioszféra-2 - megoldódnak a gondok? Tudományos kutatások cél­jából szeptembertől megnyitja a Bioszféra-2 kísérleti telepét a programot finanszírozó amerikai milliárdos, Edward Bass. A program vezetése azt közölte, hogy neves egyete­mekkel, kutatóközpontokkal és laboratóriumokkal együtt­működve kutatóintézetet állí­tanak fel. Az új tudományos igazgató a Harvard egyetem egyik tanára lesz. Az 1,3 hektáron elterülő Bi- oszféra-2 kísérleti telepen a természetes létkörülményeket imitáló „üvegház" alatt élnek a kísérletben résztvevők. A Bioszféra-1 nyolc lakója két­évi üvegházi lét után a múlt szeptemberben fejezte be a kí­sérletet. A Bioszféra-2-ben az idén márciustól heten élnek. A programot egyrészt a ve­zetésen belüli széthúzás ve­szélyeztette, másrészt az, hogy sok kutató komolyta­lannak ítéli a vállalkozást - írja a dpa. Most megtörtént az átszer­vezés, és az új terveknek meg­felelően a Bioszféra-2 hét la­kója szeptemberben kiköltö­zik. Ezután egy hét hónapos átmeneti időszakra a kutatók veszik át a terepet. Az újabb misszió 1995 késő tavaszán kezdődik. Rövid­lejáratú hitelek A Budapest Bank az idén rövidlejáratú hiteleket kínál a mezőgazdasági vállalkozá­soknak. Ezt a fajta kölcsönt - tulajdoni formától függetlenül - azok a termelők vehetik igénybe, akik a Budapesti Árutőzsdén forgalmazható termékeket helyeznek el a közraktárakban. A hitel fede­zete ugyanis a közraktárjegy. Az úgynevezett diszkonthi- tel-konstrukció elsősorban azok számára nyújt segítséget, akik átmenetileg pénzzavarba kerülnek. Betakarított termé­süket a kedvezőbb ár remé­nyében csak később kívánják értékesíteni, viszont nincs ele­gendő pénzük az őszi munkák megkezdéséhez. A Budapest Bank fiókjainál igényelhető kölcsön nagysága a közraktárjegyen szereplő áru tőzsdei értékének maxi­mum 70 százaléka lehet. A kamat mértéke azonos a min­denkori rövidlejáratú forgó­eszközhitelével. A kamatot a hitel felvételekor az 1 százalé­kos kezelési költséggel együtt egy összegben vonja le a pénz­intézet. A szorult anyagi helyzetben lévő termelők közvetlenül a Budapest Bank megyei fiókja­inál nyújthatják be hitelkérel­müket. Áz igényléshez csatol­niuk kell a birtokukban lévő, fedezetül szolgáló közraktár- jegy eredeti példányát. Ked­vező elbírálás esetén megkötik a hitelszerződést, a közraktár- jegy pedig letétben marad, mindaddig, amíg a kölcsönt vissza nem fizetik. (újvári) Ferenczy Europress Az idei aratás félremagya- rázhatatlanul bebizonyította, hogy mi a drágább. Államilag ellenőrzött, nemesített őszi búza-, őszi árpa- vagy rozs ve­tőmagot vásárolni és elvetni, vagy ellenőrizetlen eredetű, rosszul tisztított, netán tisztí- tatlan magot a földbe vetni, és az elgyomosodott területről si­lány, jó esetben fele termést betakarítani. Azt hiszem a vá­lasz mégoly nehéz anyagi kö­rülmények között is egyér­telmű lehet, az első megoldás javára. Gondolom, akik őszi kalá­szos termesztését határozták el az 1994/95. évre, náluk már javában folyik a talajok előké­szítése, vagy ha kapások után kerül, a területek kijelölése, a talajmunkák és a talajerő-visz- szapótlás, a vetés megterve­zése. A mezőgazdasági kutatás, fajtaelőállítás egy permanens folyamat. E téren nem lehet még akármilyen rendszervál­tás esetén sem fennakadás, szünet, aminthogy nem is volt az utóbbi években sem. Ennek eredménye, hogy a vetőmage­lőállító és forgalmazó kutató- intézetek, cégek 16 korai érésű, 14 középérésű, 3 kö­zépkésői érésű őszi búza, 6 őszi rozs, 10 őszi árpa nemesí­tett fémzárolt vetőmagjával állnak a gazdálkodók rendel­kezésére. így tehát azok a gazdák is, akik a privatizáció A Balkán-hegység és a Szredna Gora "hegylánca kö­zött húzódó „Rózsák völgyé­ből" több, mint 300 éve kerül ki a bolgár rózsaolaj. Mára a rózsaültetvények megfogytak, a földeket nem művelik meg a korábbi nagy gonddal, és bár Bulgária ma is a legfinomabb rózsaolajat ál­lítja elő a világon, ennek elle­nére egyre inkább elveszíti hagyományos piacait - véle­kedik Rossen Georgiev egy rózsaolajtermelő vállalat igazgatója. A „Rózsák völgyének" központja Kazanlak. Innen nem messze található Ro- szovo, ahol bár a földet bőven borítják a hagyományos ró­zsaszirmok, a parasztok még­sem bajlódnak a begyűjtésé­vel, mert a vállalat már jelezte a termelőknek, hogy a ter­mésnek csak égy részét vásá­rolja fel. A térségbeli parasz­tok a rózsaföldek megsemmi­sítésével fenyegetőznek, mert Napjaink legemlegetettebb allergiás tüneteket okozó ve­szedelmes gyomnövénye, a parlagfű mellett talán a leg­több szót érdemelheti ki a be- tyárkóró (Erigeron canaden­sis), amely, nem tudom, hol és mikor érdemelte ki magyar „betyár" elnevezését, de hogy „életvitelével" rászolgál erre ez az egyéves, de már ősszel csírázó és apró levélrózsát fej­lesztve áttelelő szapora gyomnövény, az biztos. Az irodalmi feljegyzések szerint az 1700-as években Észak-Amerikából került Eu­rópába, és jelenleg elterjedt már az egész földkerekségen. A helyi körülményekhez igazodva 10-100 cm magas ál­lapotában egyaránt képes vi­rágozni és termést hozni ez az orsógyökeres, szőrös vagy ér­des szárú gyomnövény, amelynek a felső részén erő­sen elágazó és lándzsás levél­tömege főként a szár alsó ré­szén helyezkedik el. Hosszú­kás, 1-2 milliméteres, csupasz magtermésének háromszor ilyen hosszú bóbitája van. En­nek és a szél segítségével biz­tosítja, hogy egy-egy kifejlett termést hozó egyedének több méteres körzetében a követ­kező évben dús betyárkóró „erdő" alakuljon ki. során különböző minőségű földterülethez jutottak, vá­laszthatnak az egy-egy talajtí­pusra legmegfelelőbb fajták­ból. E téren széleskörű szak­mai tájékoztatással a falugaz­dák, vagy közvetlenül a for­galmazó cégek állnak az ér­deklődők rendelkezésére. A tapasztalatok szerint sok az anyagi okok miatt táp­anyaghiányos, vagy talajszer­kezet, vízgazdálkodás szem­pontjából gyengébb terület megyénkben is. Főképp a ho­mokos talajokra ajánlható a Tritikálé (a búza és rozs ke- resztezési származéka, mes­terségesen előállított hibridje) vetése, amelyből jobb télálíó- ságú, korábbi érésű, rövidebb tavaly is a júniusban leszállí­tott terményükért csak de­cemberben kapták meg a fi­zetséget. A korábban kisajátí­tott földeket itt is visszaigé­nyelhetik, de a hatóságok az időközben elvégzett talajjaví­tási munkálatok megtérítésére tartanak igényt, ami megha­ladja a parasztok anyagi lehe­tőségeit. Morozovóban, ahol a legnagyobb rózsaültetvények találhatók, alig 15 tonna ró­zsaolajat „szüreteltek" ezen a nyáron, míg a korábbi legjobb években a hozam elérte az 500 tonnát. Az ülatozó rózsaföldek által elfoglalt terület 1990 óta 2000 hektárral csökkent országos szinten, és ma csak összesen 1900 hektáron nyílik a rózsa, hogy olaj legyen belőle. Áz átlagos terméshozam az 1991-es hektáronkénti 24,1 ki­logrammról 1993-ra 15,7 kilo­grammra esett vissza. Kazan- lakban azonban továbbra is rekord terméshozamot köny­Vízigényes, vízrabló, ezért szereti a laza, de nyirkos tala­jokat, így nálunk elsősorban a vizek, folyók menti homokos, mélyebb fekvésű területeken honosodott meg először, de ma már elterjedt az egész or­szág területén, ugyanis az esőden, szárazabb helyeken az áttelelő levélrózsás alakja más növények - pl. őszi kalá­szosok - védelmében már kora tavasztól vegetál és „el­sunnyog" egészen a május-jú­niusi esők beálltáig.Tehát jó­szerivel aratásig alig növek­szik valamit. Ha azonban esős a május-június eleje, mint eb­ben az esztendőben is, robba­násszerűen fejlődésnek ihdul. Az ősszel ki nem csírázott magvai is ekkor kelnek ki. A tarlón őszig folyamatosan kelve összefüggő gyomsző­nyeget alkothatnak, ami aztán a mélyen hatoló és dúsan el­ágazó gyökérzet révén maxi- máisan kizsigereli a termőré­teg víz és tápanyagkészletét. Óriási mennyiségű magot ké­pes érlelni egészen az őszvégi, téli fagyok beálltáig. Leghatékonyabb védekezés ellene a vegyszeres gyomirtás, de ha erre nincs - és sajnos gyakorta nincs - lehetőség, a tarlók sürgős meghántása és az aratás után rohamos fejlő­szárú fajták vetőmagja áll rendelkezésre. Tápanyag- és vízfeltáró képességük felül­múlja más őszi kalászosokét, és gyenge vagy közepes búza­talajokon a produktivitásuk lényegesen magasabb. A kuta­tások, termesztési megfigyelé­sek igazolják, hogy agronó­miái és közgazdasági szem­pontokból is érdemes a sze- mestakarmány-szükséglet egy részét Tritikálé termesztésével fedezni. Aki pedig lucerna, vagy őszi káposztarepce termeszté­sére adja a fejét, a lucerna 21, az őszi káposztarepce 9 olaj és 1 takarmánycélú fajtájának ve­tőmagjából válogathat. Szakái László vélhetnek el, hektáronkénti 60 kilogrammos terméssel. A földeknek azonban csak alig négy százaléka van kifogásta­lan állapotban. A világpiacon legdrágábban elkelő bolgár rózsaolaj 1990-ig akár kilón­ként 6 ezer dollárt is hozott, mára már csak kilogrammon­ként 4200 dollárért értékesít­hető, egyrészt a bolgár keres­kedelmi vállalatok egymás közti versenye, másrészt a tö­rök, kínai és indiai rózsaolaj keltette konkurencia miatt. A rózsaolaj eladásából Bulgária eddig mintegy 10 millió dollá­ros bevételt könyvelhetett el évente. A rózsaolaj előállítása ma is állami kézben van, a privati­záció e téren is csak kevéssé haladt előre az országban. A bajok orvoslására a kereske­delmi minisztérium ez évtől kezdve a rózsaolaj-exportő- rök számára megfelelő elle­nőrzés után a minőséget ga­rantáló bizonyítványt ad ki. désnek indult növények még virágzás, magkötés előtti el­pusztítása is hatásos. Kapá­sokban kora nyártól célszerű a többszöri átkapálás, utak, ár­kok, mesgyék, parlagos he­lyek többszöri kaszálása, mert e helyeken kedvező körülmé­nyeket találva az akár egy mé­ternyire is megnövő egyedei- ről a szél a bóbitás mavait mé­lyen beviheti a művelt terüle­tekre. őszi vetésekben, ha szinte lepelszerű az ősszel csí­rázott lévélrózsás alakja, tava­szi fogasolással jelentősen gyéríthetjük vízrabló állomá­nyát. A kis- és házikertekben álta­lában a kerítések mellett, ha- tármesgyéken szokta elke­rülni a figyelmünket. Te­gyünk ellene, mert ha beveszi magát a zöldségnövények közé, késői kihúzásával mé­lyen hatoló szerteágazó gyö­kérzete révén a féltett kultúr­növényünket is kiemeljük vele. Ha pedig már jócskán fej­lődésben lévő példányát szár­középen elvágjuk, mint a hét­fejű sárkány, oldalhajtásokat növeszt és lerövidítheti magot érlelő életszakaszát. Jól alkal­mazkodik az új helyzetekhez. Ebben áll nagy „betyársága". Szakái László okleveles agrármérnök Növekedhet a borexport Válságban a „Rózsák völgye” Miért betyár a betyárkóró?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents