Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-18 / 194. szám

1994. augusztus 18., csütörtök HAZUNK TAJA »ÚJSÁG 5 Jelentősen emelkedtek a termelői árak Az ipari termelői árak egy év alatt 10,9 százalékkal emelked­tek. A mezőgazdaság belföldi értékesítését is figyelembe véve az együttes ipari és mezőgazdasági árindex lényegesen na­gyobb értéket mutat. Ezek az árak egy év alatt 14,3 százalékkal növekedtek, vagyis a mezőgazdasági árak az ipariakat jóval meghaladó értékben emelkedtek az elmúlt 12 hónap alatt. Júniusban a mezőgazdasági termelők feldolgozásra és továb­badásra történt közvetlen értékesítésének árai egy év alatt 29,2 százalékkal emelkedtek. A január-júniusi hónapokban a mező- gazdasági termékeket 23,9 százalékkal magasabb áron vásárol­ták fel az előző év azonos időszakához képest. Az árindex janu­ártól növekvő tendenciájú és minden termékre kiterjed. Kevesebb és drágább a gyümölcs Az idén a tavalyinál keve­sebb gyümölcs termett, ám nem kell hiánnyal számolni, jut elég a hazai fogyasztóknak - közölte Lux Róbert, a Ma­gyar Gyümölcsszövetség és Terméktanács főtitkára az MTI munkatársával. A szeré­nyebb hozamok miatt viszont magasabbak az árak, és ezért sok család asztalára ritkábban kerül gyümölcs. Az almából már tavaly fel­ére esett vissza az egy főre jutó fogyasztás. A mostani helyzetre jellemző, hogy a tu­lajdonváltás körüli gyakori herce-hurcák miatt sok gyü­mölcsösben az elmúlt két év­ben elmulasztották a metszést, és emiatt jó néhány - főként - őszibarack-ültetvény tönkre­ment, elsősorban Buda és Pécs környékén, valamit Somogy megyében. Az is általános tapasztalat, hogy a gyümölcsfák nagy ré­sze elöregedett, indokolt lenne évente 5-6 százalék kö­rüli arányban felújítani a faál­lományt, ez azonban mosta­nában elmarad, legfeljebb 1-2 százalékos az új telepítések aránya. A termelés és a piac körüli bizonytalanságok miatt sokan kivárnak, egyelőre nem kezdenek ilyen jellegű beru­házásba. A prognózisok szerint vi­szont a gyümölcstermesztés hosszú távon is kifizetődő vál­lalkozás lehet, s a következő években elsősorban a cseresz­nye, a kajszi és az alma iránti kereslet növekedhet itthon és külföldön egyaránt. Az új ül­tetvények kialakításánál a szakemberek a minőségi kö­vetelményekre hívják fel a fi­gyelmet, és célszerű minél több helyen az öntözéses rendszer bevezetése is. Időszerű növényvédelem Aki csávázatlanul vet, magára vessen! őszi kalászosaink első (egyben lega­lapvetőbb) növényvédelmi művelete a vetőmagcsávázás, vagyis a magvak be­vonása gombaölő hatású készítménnyel. Az eljárás védelmet nyújthat a mag fel­ületén, annak belsejében és - részben - a talajban meghúzódó kórokozók ellen. A csávázott magokból - különösen kedve­zőtlen körülmények között - több kel ki, a csíranövények gyorsabban fejlődnek, az állomány egészségesebb lesz. A kezdeti előny végig megmarad, és aratáskor a nagyobb termésátlagban nyilvánul meg. A már évtizedek óta elmaradhatatlan csávázásnak köszönhető - több3ek kö­zött- az üszöggombák (ez ideig) sikekes kiszorítása is. Őszi búzában a leggyakoribb gomba­betegségek (kőüszög, felületi penészek, szeptória, felületi magfuzáriózis) ellen az összes engedélyezett csávázó szer (Buvi- sild, Biosild, Baytan, Panoctin, Raxü, Dit- hane, Vitavax, Agrocit, Topsin-M, Quino- late, Vincit, Volparox) védelmet nyújt. A búzalisztharmat elleni csávázás gyakor­lati jelentősége vitatott, mivel az igazán veszélyes tavaszi járványok idejére a ké­szítmények már elvesztik hatásukat, azaz a gombaölő szeres állománykezelés nem nélkülözhető. A fuzáriumos belső mag- fertőzöttség azé gyeden kritikus terü­let,ahol nem mindegy, hogy mit haszná­lunk. Betakarítási méréseink szerint a megyénkben termesztett vetőmagbúzák fuzáriumos belső magfertőzöttsége ala­csony: 26 tábla, azaz 1299 ha átlagában 4,5 %-os. Ahol a kalászfuzáriózis ellen a kalászhányás-virágzás időszakában cél­irányosan védekeztek (összesen 12 táb­lán), ott 3 %-os, ahol a védekezés elma­radt (14 táblán), ott 6 %-os az átlggfertő- zöttség. Előbbi területeken 5,5 % a maxi­mális érték, utóbbiakon viszont közepe­sen (10-20 % fertőzött tételek is előfor­dulnak, ami indokolttá teheti a betegség elleni leghatékonyabb készítmények (Baytan, Biosild, Vincit, Buvisild CB vagy CR, Quinolate V-4-X, Vitavax 200 FF) al­kalmazását. Alacsony fuzáriumos belső magfertőzöttség esetén az olcsóbb szerek is megteszik. őszi árpában már nehezebb a válasz­tás, mivel itt- az előzőeken túlmenően - a helmintospóriumos levélcsíkosság, a po­rüszög és a korai lisztharmat elleni véde­lem is csak néhány speciális készítmény­nyel oldható meg. Helmintospóriumos levélcsíkosság ellen a Panoctin Plus és a Baytan Universal, porüszög ellen a Bio­sild BD, Raxil, Vincit,Baytan Universal, Baytan F, Vitavax 200 FF, Quinolate V-4-X, Buvisild CB vagy Buvisild CR ké- szítmémyek hatékonyak. A vetőmag helmintospórium- és porü- szög-fertőzöttségére a magtermő tábla fertőzöttségéből vagy a származási bizo­nyítványból következtethetünk. Megfi­gyeléseink szerint ideén ugyan mindkét betegség felütötte fejét egyes területeken, de jelentős kárt nem okoztak. Figyelmez­tető jel viszont a porüszög - nemcsak ár­pában, hanem búzában is - egyre gyako­ribb előfordulása az utóbbi években, amiért elsősorban egyes felelőtlen, csává­zatlan vetőmaggal kísérletező gazdák okolhatók. Az őszi árpa kelés és szárbaszökkenés között legérzékenyebb a lisztharmatra. Enyhe, csapadékos teleken -mint a leg­utóbbinál tapasztalhattuk - nagy a fertő­zésveszély, a betegség sokat elvihet a termésből. A kár megelőzésének legegy­szerűbb és legbiztonságosabb módja va­lamelyik lisztharmatölő hatású csávázó szer (Baytan F, Baytan Universal, Biosild BD, Vincit F) használata, amely a csíra­növényekbe felszívódva kb. 2-3 hónapig védig az állományt a betegségtől. A Ra­xil, Agrocit, Topsin-M, Buvisild BR, TR, CB és a Panoctin Plus is rendelkezik némi lisztharmatölő mellékhatással. A biztonságos csávázási tehcnológia megválasztásához minden gazdálkodó figyelmébe ajánljuk a vetésre szánt mag­tételek fuzárium-vizsgálatát, mely a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelm Állomáson (Szekszárd, kese- lyűsi u. 7.) megrendelhető. A kalászosok csávázó szereinek zöme - a Dithane M-45, a Topsin-M és a Volpa­rox kivételével - I. forgalmi kategóriájú, vagyis azok csak felsőfokú képesítésű növényvédelmi szakember irányítása alatt használhatók. Magángazdálkodók­nak ajánlatos eleve csávázott magot be­szerezni, illetve a csáváztatást nagyüze­mekben megrendelni. Eredményes gazdálkodás vetőmag­csávázás nélkül (különösen hosszú tá­von) elképzelhetetlen. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Szekszárd Vásárnaptár Országos kirakó- és bú­csúvásár: Augusztus 20.: Ta­mási. Országos állat- és kirako­dóvásár: Augusztus 21.: Szászvár. Augusztus 24.: Já­noshalma. Autóvásár: Augusztus 21.: Kiskunfélegyháza, Pécs. Ki védi meg a magántulajdont és a mezőőrt? Nő a mezei lopások száma Lopni, lopáson érni valakit, az ember azt hinné, szégyenle­tes dolog, hiszen még a kifeje­zés is sértő, mennyivel ille- delmesebb, ha úgy mondjuk, hogy nem lopni jött csak bön­gészni. De akárhogy is „be­cézzük" a szót, a lényeg ugyanaz marad, elvenni más tulajdonát. Sajnos ma bocsá­natos bűnnek számít ha valaki almát, barackot, krumplit, szőlőt megy lopni, és ha vélet­lenül a másik földje szélén talál egy táskát, esetleg ekét, könyebben mozdítható gépet, hát azt sem hagyja ott, ha már arra járt. Lehet ezt azzal is in­dokolni, hogy egyre rosszab­bul élünk és kell az a kis pénz, de sajnos a tapasztalat az, hogy az ilyen „böngészett" gyümölcsök, gépek, egyéb dolgok, áron alul elkótyave- tyélődnek, az árukból pedig egy-két üveg pálinka vagy bor lesz. A helyzet mindenütt ugyanaz Találomra mentünk ki Báta- székre, Bogyiszlóra, Dal- mandra. Bátaszéken 10 hektár barac­kos került a kárpótlás során magántulajdonba. Az öt új tu­lajdonos szerint jó, közepes termésre lehet számítani. A barack már beérett, három hete folyamatos a szedése. A gazdák szerint, még a másfél hónappal ezelőtti jég sem tett akkora kárt a barackosban, mint a tolvajok. Komonyi Orbánnak két és fél hektár barackosa van itt.- Általában kint dolgozunk késő estig, de a barackos olyan nagy, hogy egy-két ember nem elég az őrzésére, mert ha a két végében vagyunk, akkor a közepén lopnak. A melle­tünk lévő kukoricásban már számtalan csapás van, ahol bi­ciklivel közlekedve viszik a zsákokban vagy vödrökben a barackot. Ha éjszaka összejön a rakomány, akkor indulnak eladni. A Balatonon például 120 forintot fizetnek egy kiló­ért, mi pedig örülünk, ha en­nek negyedéért eladjuk azt, amiért megdolgoztunk. Szombaton délben egy­szerre hatan is jöttek lopni, amikor találkoztam velük, azt mondták csak egy kis lekvár­nak valót szeretnének szedni. A rendőrnek szóltam, amikor elkapták őket már hat mázsa volt náluk. Az igazság az, hogy a felje­lentésnek sincs visszatartó ereje, hiszen csak szabálysér­tésnek számít és alig kapnak valamennyi pénzbüntetést. Sajnos tehetetlenek vagyunk, a lopások annyira elszaporod­tak, méterenként kellene a földek mellé őrt állítani. Min­dent visznek amit érnek, a 260 tő kruplimból 200-at felszed­tek, a traktorokból leengedik a gázolajat. Mit lehet tenni?! Már arra is gondoltunk, hogy a helyi új­ságunkban leírjuk azoknak a nevét, akik bizonyíthatóan loptak, de erre azt mondták, hogy ez személyiségi jogokat sért. „Csak böngészni jöttem" Amíg beszélgettünk, a ba­rackos alján egy ismeretlen férfit fedeztünk fel, ő is észre­vette, hogy „képben van", amikor a közelünkbe ért, mondta: csak böngészni jött - kezében két üres zsák -, hogy a gyerekeknek legyen otthon barack. A jelenlévők szerint időben meglátott bennünket, vagy estére végzett felderítő utat, merre van még barack a fán. Közben a hivatásos mezőőr is megérkezett. Antal László másodmagával őrzi a barac­kost.- Mit tehet a mezőőr, ha észreveszi, hogy bizony túljár­tak az eszén és bár látja a futó alakokat, de a fegyverét ter­mészetesen nem használhatja?- Egy nagyot káromkodik. Én fegyvert nem is tartok ma­gamnál, nincs nekem arra szükségem, hogy ezért meg­hurcoljanak. Abból indulok ki, hogy ők vannak stressz helyzetben, hiszen ők jöttek lopni, ezért igyekeznek minél előbb eltűnni. Pedig voltam már olyan helyzetben is ami­kor nem volt tanácsos tovább vitatkozni velük, én kénysze- rültem.elmenni a helyről, igaz mindjárt értesítettem a rend­őröket. Nagy segítség, hogy a helyi rendőrökre számíthatunk, minden éjjel kijönnek ide a ba­rackosba, megkérdezik mi új­ság, kell-e segítség. Az igazi probléma az, hogy hiába kap­juk el őket, nem kapnak olyan büntetést, ami visszatartó erő lenne, pedig a barackon ka­pott pénzzel nem a családju­kat segítik, hanem a kocsmá­ban költik el. Szervezkedjenek a gazdák! Dr. Bonnyai József, a báta- széki önkormányzat jegyzője kérdésünkre elmondta, hogy egy mezőőrt foglalkoztatnak jelenleg, egy állás pedig betöl­tetlen, emellett megszervezték a polgárőrséget is, és másfél millió forintot fizetnek évente azért, hogy a körzetben há­rommal több (így nyolc) rendőr teljesíthessen szolgála­tot. Nagy szükség lenne emel­lett azonban az egyre több magánkézben lévő föld gaz­dáinak önszerveződésére is.- A községi mezőőr hat­százezer forintba kerül egy évben az önkormányzatnak, emellett másfél milliót fize­tünk azért, hogy több rend­őrünk legyen, mi többet ennél nem tudunk áldozni. Sajnos a büntetőjog olyan, amilyen, lo­pás szabálysértésért pénzbün­tetést lehet kiszabni, igaz en­nek mértéke elérheti akár az 50 ezer forintot is, de mit érünk el vele? Általában olyan emberekkel szemben kellene eljárnunk, akik szociálisan ve­szélyeztetettek, tehát úgy sem fizetnek, ha pedig letiltjuk az összeget, akkor jön a feleség a 4-5-6 gyerekkel segélyért, mert nincs miből élniük. Én azt tartanám szerencsés meg­oldásnak, ha a gazdálkodók összefogásával még több me­zőőrt tudnánk alkalmazni, mert a területeket védeni kell. A várható bevételért pedig ál­dozni is kell. A kerítés sem akadály A Dalmandi Mezőgazda- sági Kombinát Alsópéli kerü­letében is hasonló a helyzet, mint Bátaszéken. Szabó László üzletág igazgató-he­lyettes elmondta, hogy 15-20 hektáron van almájuk, kajszi és őszibarackjuk. Szintén egy mezőőrt tudnak alkalmazni és bár a terület nagyrésze be is van kerítve, nem igazán van visszatartó erő a böngészők­kel szemben, annak ellenére, hogy a gyümölcsös viszony­lag távol esik a lakóépületek­től. Itt sincs más megoldás, mint, hogy a rendőrségnek je­lentik a lopást és a gyanúsítot­takkal szemben - ha az eset beigazolódik - szabálysértési eljárást folytat le a helyi ön- kormányzat. A bogyiszlói mezőgazda- sági szövetkezetben szeptem­ber elejére érik be az alma, az idén 37 hektáron. Közepes termésre számítanak, ha a lo­pások száma nem haladja meg a múlt évit, amikor naponta 8-10 helyen kellett a kerítést befoltozni, mert ennyiszer bontották ki az illetéktelenek. Éjjel-nappal mezőőr felügyeli a területet, akinek kerékpárral kellene felvennie a „gyorsa­sági versenyt" a személygép­kocsikkal rendelkező „besur­ranok" ellen. Nehéz beletörődni abba, hogy a történteknek ne legyen tanulsága, megoldása. A lopá­sok számának emelkedését valóban csak az életszínvonal romlásának tudhatjuk be? Biz­tosan nem. A fent leírtak saj­nos elkeserítő képet adnak társadalmi morálunk helyze­téről. Mauthner Magyar-szlovák egyezmények Növény- és állategész­ségügyi kormányközi egyezményeket írt alá szlo­vák kollégájával Lakos László földművelésügyi miniszter. A tárca vezetője Szerdahelyi Péter közigaz­gatási államtitkárral látoga­tott Szlovákiába, ahol a nyitrai nemzetközi mező- gazdasági kiállítás magyar napjának eseményein vettek részt. A két ország közötti ko­rábbi állategészségügyi egyezmény túl aprólékosan, a mai viszonyoknak már nem megfelelő módon sza­bályozta az állategészségü­gyi problémák megoldását. Ézzel különösen nehézkessé tette az élő állatok és állati eredetű termékek nemzeti forgalmazásának ellenőrzé­sét. Az új egyezmény keret jelleggel szabályozza a leg­fontosabb együttműködési területeket. Ilyen többek között az azonnali tájékoz­tatás a legveszélyesebb ál­latbetegségek előfordulásá­ról és a megtett intézkedé­sekről, az egymás segítése a betegségek kórmegállapítá­sában és a szabályok közös kidolgozása az állatok és termékek nemzetközi for­galmazásában. A most megkötött nö­vényegészségügyi egyez­mény a két ország növény- termesztési és erdőművelési biztonságát szolgálja a ter­melői érdekek figyelembe vételével és a két ország ex­portlehetőségeinek elősegí­tésével. Az egyezmény a szakem­berek számára a kölcsönös és folyamatos információ- cserét és az esetleges vitás kérdések egyértelmű szak­mai, jogi rendezését, illetve annak lehetőségét jelenti. A megállapodás lehetővé teszi, hogy a két ország szakemberei még az export- szállítások előtt végezhes­senek egymás területén szántóföldi szemléket. Az egyezmény kiterjed a nö­vényvédelmi jellegű úgy­nevezett határesemények problémáira is. A megbeszélésen a kül­döttségben részt vevő ag­rárszakemberek megálla­podtak abban, hogy még az ősszel közös helyszíni bejá­rásokon vizsgálják felül a határátlépőkön működő növényegészségügyi határ­kirendeltségek helyzetét, hogy a munkafeltételek javí­tása érdekében időben meg­tehessék a szükséges intéz­kedéseket. Vincellérképző indul Balatonfüreden Vincellérképző tanfolyamot indít az ősszel Balatonfüreden a Pelsovin Bt. A szakmai okta­tást főleg azoknak a szőlős­gazdáknak tervezik, akik a. kárpótlás során jutottak na­gyobb földterülethez a kör­nyéken, ám a termesztési is­mereteknek híjával vannak. A Balatonfelvidéken több száz új tulajdonos kezdi meg a szőlőművelést, többen pedig - leginkább Balatonszőlős, Pé- csely környékén - új telepí­tésre is vállalkoznak majd. A Pesovin szakemberei arra számítanak, hogy a négy-öt éves telepítési szünet után, most, amikor már egyértel­művé váltak a tulajdonviszo­nyok, ismét feléled a borvidé­ken a szőlőművelési kedv. Hozzájárul ehhez az is, hogy itt nincsenek értékesítési gon­dok, szállítanak e vidékről Olaszrizlinget és Szürkebará­tot Németországba, Angliába, Ausztriába, a Skandináv-or- szágokba, sőt az USA-ba is. A kiváló minőségű borokat jó áron el tudják adni, néhány 10-15 éves különlegesség lite­réért akár több ezer forintot is kaphatnak a termelők. A si­kerhez azonban alapos szak­tudás és gyakorlat is szüksé­ges. A vincellérképzés során nemcsak elméleti oktatásban vesznek rész a szőlősgazdák, hanem gyakorlaton is, hazai és a burgenlandi szőlőfeldol­gozókban, pincékben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents