Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-16 / 192. szám

6 KÉPÚJSÁG MAGAZIN 1994. augusztus 16., kedd Double-deckerrel 25 országon át Két ausztrál, egy angol és egy ír egy brit emeletes bu­szon - azaz double-deckeren - hét hónapig tartó útra in­dul, amely Londontól Hong­kongig vezet. Céljuk az, hogy 35 ezer fontot (53 900 dollárt) gyűjtsenek egy gyermekek megmentésére szolgáló ala­pítványnak. A busz 25 orszá­gon halad majd át, és a tervek szerint a jövő év márciusá­ban érkezik meg Hong­kongba. Az ötlet Paul Davidsontól, egy ausztrál hirdetési cég ve­zetőjétől származik, aki azt tervezi, hogy dokumentum­filmet készítenek és könyvet adnak ki az útról. Ezek révén kívánják megszerezni a gyermekalapnak szánt ösz- szeget. Davidson társai: Peter Kingston ausztráliai katona­tiszt, Martin Samuels angol tévéoperatőr és Gareth May­nard Firth ír fotóriporter. A csoport kompon viszi át az emeletes járművet Nagy- Britanniából Franciaor­szágba, s onnan Európán, Ázsián keresztül - beleértve a Himalája hágóit - Indiába érkeznek, majd hajó viszi a buszt Szingapúrba. Ezután ismét „buszkeréken" akar­nak megérkezni Hong­kongba. Davidson elmondta az ÄP amerikai hírügynök­ség tudósítójának, hogy Irán az utazás kritikus része. Az iráni hatóságok nem engedik meg, hogy filmezzenek, és csupán hét napot adtak ne­kik, hogy megtegyék az 1900 küométeres utat a járművel, amelynek legnagyobb sebes­sége 64 kilométer óránként. A buszt 1959-ben gyártot­ták, s azóta használaton kí­vül, elhagyatva állt egy dél­kelet-angliai farmon. Á cso­port 5500 fontért (8500 dollá­rért) vásárolta meg. Itt az óvszeres! Svájcnak köszönhetően megoldódni látszanak a fel­hőtlen együttléthez nélkülöz­hetetlen kis „útitárs" tárolásá­val kapcsolatos gondok: egy zürichi feltaláló ugyanis - „óvszeres,, néven - a beve­tésre kész és a kifejezetten fel- használás utáni óvszerek táro­lására egyaránt kiválóan al­kalmas begyűjtőzacskót fej­lesztett ki - adta hírül az AFP hírügynökség. A „francia boríték" forma- tervskálája a mélyfekete színű árnyalattól a szegecskékkel és szarvacskákkal kivert szado- mazo változatig terjed. Hasz­nálati utasítása szerint az új termék feladatát az éjjeliszek­rényhez erősítve tölti be leg­tökéletesebben. A buja örö­mök élvezetét megkönnyítő segédeszközt szabadalmazta- tója, Remy Bloch 200 svájci frankért (mintegy 130 dollá­rért) kívánja forgalomba hozni. Sok egyéb áldása mellett az óvszergyűjtő további lépés az elkülönített hulladék tárolá­sának egyre változatosabb irányaiba. Hiszen Svájcban egy ideje már nemcsak a jog- hurtos dobozok számára lé­teznek külön gyűjtők, hanem az ebédlőasztal alatt elhelye­zendő nejlonzacskókat is rendszerbe állították. 100 évesen is eljutott a csúcsra Egy százéves japán férfi vette át a vezetést a Guinness Rekor­dok Könyvében azok listáján, akik élemedett korukban vállal­koztak a Fudzsijama megmászására. Ezzel a „szuper nagy­papa" ahogyan szűkebb hazájában, Hokkaidón nevezik, egy 1986-ban felállított rekordot döntött meg, akkor ugyanis egy 99 éves honfitársának sikerült a 3770 méteres csúcs meghódítása. A csúcsra jutáshoz Icguuri Arájának három napra volt szük­sége, igaz 73 éves fia is elkísérte a merész vállalkozásra. Mint az AFP-nek nyilatkozta, 1980-ban, 86 évesen fogadalmat tett: ahogy idősödik, három évente újra próbálkozik. Azt azonban elismerte, hogy ez alkalommal a csúcsra jutni már fárasztóbb volt, mint korábban bármikor. Tüdőrák, dohányzás és genetika Nem találtak genetikai meghatározottságot a dohá­nyosok esetében a tüdőrák ki­alakulásánál. Vagyis a káros szenvedély betegeit semmi sem „menti fel": saját egész­ségük kovácsai. Evekig a ku­tatók azt gyanították, hogy a dohányzás önmagában nem felelős a rosszindulatú tüdő­daganatok kialakulásáért, ha­nem kell lennie valamüyen genetikai tényezőnek is, ami hajlamosabbá teszi az egyik dohányost a tüdőrákra, míg a másik „megússza". Most viszont kiderült: az erős dohányosnak nem érde­mes abban bízni, hogy „az apám sem halt meg tüdőrák­ban, pedig többet szívott, mint én". Az öröklődési tényező e tekintetben nem játszik döntő szerepet - írják a kérdéssel foglalkozó amerikai kutatók a Lancet hasábjain. Ami befo­lyással lehet a dohányzás mel­lett a tüdőrák kialakulására, az az életmód, elsősorban a táplálkozás. Mindazonáltal szakértők arra figyelmeztet­nek, hogy egyetlen vizsgálat­tal nem lehet egyértelműen kizárni a genetikai tényező be­folyásoló szerepét sem. Dadogási világ­kongresszus A dadogós gyermekek nyolc­van százaléka fiú - hangzott el a Münchenben megrendezett első Dadogási Világkongresszuson. A beszédhiba okai egyelőre nem teljesen tisztázottak - állítják a szakértők, de a tapsztalatok azt mutatják, hogy a dadogós anya gyermeke nagyobb valószínű­séggel lesz maga is beszédhibás. Ilyen összefüggés a dadogós apák esetében nem kimutatható. A tanácskozáson kiderült az is, hogy a dadogós gyermekek személyiségjegyeikben és intel­ligenciájukban nem különböz­nek helyesen beszélő társaiktól. A dadogás kezelését a lehető legkorábbi életkorban kell meg­kezdeni - volt az egybehangzó vélemény. Izraeli kutatók a kongresszuon egy olyan számí­tógép-programot is bemutattak, amelynek segítségével trénin- geztethető a kis páciens. A program alapján otthon gyako­rolhatnak a gyerekek és maguk vagy szüleik telefonon tarthat­nak kapcsolatot a terapeutával. Néhányan a hagyományos beszédsegítő intézeteket bírál­ták, amelyek az évtizedek során „rossz stratégiát" alakítottak ki a beszédhibák kezelését illetően, főként azért mert a gyermekek kezelése helyett a szülőkkel való foglalkozást állították a közép­pontba. A földkerekség legnagyobb szélhámosa A földkerekség legna­gyobb szélhámosa került rács mögé - ezzel a főcím­mel számoltak be az olasz lapok arról, hogy Nagy-Bri- tanniában a múlt héten 9 és fél évi szabadságvesztésre ítéltek egy olasz állampol­gárt, aki becslések szerint 250 milliárd lírával (több mint 15,5 milliárd forinttal) csapott be bankokat és im­portőröket szerte a világban. A genovai illetőségű, .53- éves Carlo Caresanát tavaly Budapesten tartóztatták le, alighogy kiszállt a repülő­gépből. A jó fellépésű, több nyelven beszélő Caresana a lopott pénzéből több olasz futballcsapotot is felvásárolt. Fő trükkje az volt, hogy ha­mis dokumentumokkal nem létező áruszállítmányokat adott el, illetve vett fel rájuk bankelőleget. Utolsó akciója egy 5 ezer tonnás, csak papí­ron meglévő brazíliai cukor­szállítmány volt, amelyet egy szaudi üzletembernek „adott el" 4 milliárd olasz lí­rának megfelelő összegért. Ezüstpénzek Rettegett Iván idejéből A Kremlben folyó ásatások során 4 évszázaddal ezelőttről származó ezüstpénzeket talál­tak. A Kreml múzeumának ve­zetője, Tatjana Panova azt mondta a Reuter brit hírügy­nökség tudósítóinak, hogy a pénzérméket valószínűleg 1612-ben ásták el, amikor orosz csapatok ostromolták a Kremlt, amelyet akkor lengyel csapatok tartottak birtokuk­ban. A leletre a korábbi szenátus épülete alatt bukkantak, öt méter mélyen a pince padló­zata alatt. A földet azért ásták ki, mert vízelvezető csöveket akartak elhelyezni. A lelet 3426 orosz kopekből és egy lengyel pénzérméből áll. Á pénzek Rettegett Iván és Bo­risz Godunov idejéből szár­maznak, abból az időből, ame­lyet „zavargások korszaká­nak" neveznek a történészek. Szakértők szerint a pén­zérmék elrejtése idején érté­kük 35 rubelre rúgott. A mo­dern Oroszországban, ahol egy doboz gyufa 50 rubelbe kerül, ez értéktelen összegnek tűnik, de mint Panova asz- szony elmondta, a XVI. szá­zad második felében egy ló vagy egy tehén ára egy rubel volt. A legkorábbi pénzérmék III. Vaszilij moszkvai herceg idejéből származnak. 1510 és 1533 között verték őket. 600 érme Rettegett Iván és fia Fjo­dor arcképét viseli. A legérté­kesebb az a három egykope- kes, amely Fjodor tízhetes uralma idejéből, 1605-ből származik. A régi szenátusi épületben egyébként nemrégiben más le­letre is bukkantak. Az épület­ben volt Sztálin irodája, ural­mának korai időszakában. Az iroda falaiban olyan üregeket találtak, amelyek megerősítik azt a feltevést, hogy valakik lehallgatták a diktátor beszél­getéseit. A fehérnemű mint kínzóeszköz / / A századforduló hölgye, aki hűsége­sen követte a divat parancsát, a szó szo­ros értelmében nehéz helyzetben volt. Csaknem öt kilogramm ruházatot kel­lett viselnie, ebből 2,5 kiló volt a fehér­nemű. Az ezzel kapcsolatos kínzásokat, deformációkat és a felszabadítási kísér­leteket mutatja be egy kiállítás a német- országi Jever város kastélymúzeumá­ban. Az, hogy ez a nehezen elviselhető fe­hérneműdivat éppen a prűd XIX. század végén virágzott, illett a nőknek a kor ál­tal előírt szerepéhez. Bepréselve a hal­csontfűzőbe, magasra emelt mellekkel és páncélozott hassal, ehhez egy tornűr- nek nevezett lószőr párnával, amely a hátsó idomokat emelte ki, a hölgyek a feleség státusszimbólumának funkció­jára ítéltettek. Senki sem hallgatta meg azokat a fi­gyelmeztetéseket, amelyek a fűzőnek az izomzatra, csontozatra és a belső szer­vekre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról szóltak. Hiába ajánlották a milói Vénusz alakját mintának. A társaságbeli höl­gyek továbbra is befűzették magukat, került légyen az ájulásba, vagy a moz­dulatlansághoz közeli állapotba. A da­rázsderék volt az ideál. A húszas évek meghozták a felszaba­dulást, az ötvenes években azonban egyfajta „restauráció" ment végbe - írja a kiállítással kapcsolatban a DPA német hírügynökség. Különösen a tűzhelyhez visszakényszerített háziasszonyok ol­vasták a női magazinokban, hogy ruhá­zatukhoz hozzátartozik a fűző. Lányaik pedig, a „lófark-tizenévesek" felöltötték az új krinolint, amelyet most alsószok­nyának hívnak. Derekukat széles gumi­övvel szorítják össze és fémalkatrészek­kel megerősített melltartót hordanak, hogy ebben a tekintetben hasonlítsanak Gina Lollobrigidához, vagy Marilyn Monroe-hoz. A kromoszómák és az AIzheimer-kór Azok a fiatal anyák, akiknek gyermeke a Down-kór néven ismert kromoszóma-rendelle­nességben szenved, ötször olyan, gyakorisággal betegsze­nek meg életük folyamán Alzhe­imer- kórban, mint mások. New York-i kutatóknak a Lancetben megjelentetett cikke szerint va­lószínűleg genetikai kapcsolat áll fenn a két betegség között. A kutatók 96 Down-kóros kisgyermek szüleinek életútját tanulmányozva azt tapasztal­ták, hogy a 35 évnél fiatalabb anyák körében az Alzheimer- kór későbbi kifejlődésének gya­korisága ötszörös vojt a kont­rollcsoport tagjainál tapasztalt­hoz képest. (A kontrollcsoport tagjainak gyermekei más mentá­lis fejlődési rendellenességben szenvedtek.) Az apák esetében gyermekük betegsége semmi­lyen összefüggést sem mutat sa­ját későbbi betegségeikkel. A 35 éven felül Down-kóros gyermeket szült anyáknál ilyen összefüggés ugyancsak nem volt kimutatható. Háromdimenziós képek a könyvekben Aki mereven maga elé néz, hirtelen azt láthatja, hogy egy zöld erdő szempillantás alatt üvöltő farkassá változik, vagy egy barna kocka te­hénné alakul át. Ahhoz, hogy Uyen varázslatos képeket lás­son, a nézőnek nincs szük­sége semmiféle készülékre, csupán mozdulatlan tekin­tetre. Ez az új szórakoztató já­ték az elrejtett háromdimen­ziós képekkel máris óriási si­kert aratott Németországban. Az Ars Edition nevű mün­cheni kiadó két könyvet jelen­tetett meg „Mágikus szem" címmel. Mindkettő a bestsel­ler lista élén található. Bar­bara Grabow, a kiadó munka­társa elmondta a DPA német hírügynökség munkatársá­nak, hogy néhány hét alatt több mint egymillió példányt adtak el belőlük. Az olvasó egyenesen csodának tartja, hogy egy rizsföld egyszerre csókolózó pár alakját ölti fel, Beethoven portréja bokszoló kengurukká alakul át. Pedig az egész varázslat egyszerű optikai csalódáson alapul. — Szemeink jobbról és balról különböző perspektí­vában látják a képeket. Eze­ket az agy rakja össze - ma­gyarázta Hermann Haken, a stuttgarti egyetem fizikai ta­nára. - A háromdimenziós képek úgy állnak elő, hogy két képet nyomtatnak egy­más fölé. Eleinte mindkét szem ugyanazt látja, de ha mereven nézünk, agyunk megállapítja, melyik kép hová tartozik, és így előáll a háromdimenziós látvány. A varázslatos képekben sok pénz rejlik. Az Egyesült Ál­lamokban, Japánban és Né­metországban már „mágikus levelezőlapok, plakátok, fali­naptárak, sőt trikók is ké­szülnek". Omladozik a Kínai Nagy Fal A Kínai Nagy Fal immár olyan siralmas állapotban van, hogy a kínai illetékesek to­vábbi nemzetközi segítséget kérnek a helyreállításához. Eddig Kína százmillió jüant (mintegy 11,6 millió dollárt) gyűjtött össze a málló részek restaurálására, s ennek 30 szá­zaléka a külföldi segítség. A segélycsatomák további megnyílásának elősegítésére szeptember 23-án tudomá­nyos tanácskozást szerveznek amerikai, brit, német, dél-ko­reai, szingapúri, japán, hong­kongi és tajvani kutatók, tör­ténészek és üzletemberek részvételével. A cél, hogy lehetőséget te­remtsenek az együttműkö­désre egy hosszútávú terv ke­retében, amellyel a 6700 kilo­méteres, az űrből is látható fa­lat helyreállítanák. A fal né­hány részlete már teljesen tönkrement, földig rombolták, vagy a helyi mezőgazdasági tevékenység pusztította el. Különösen a „kulturális for­radalom" idején rombolták előszeretettel a katonák, il­letve az ő példájukat követő parasztok. A műemlék állagának fel­ügyeletével megbízott külön­bizottságot csak 1979-ben állí­tották fel. az AIDS ellen is jó Azt már eddig is tud­tuk, hogy a közönséges aszpirin a megfázáson és fejfájáson kívül egy sor más dologra is jó: „hígítja" a vért, ezáltal csökkenti a vérrögök kialakulásának lehetőségét, s így a szívin­farktus, vagy akár az agy­vérzés kockázatát. De az aszpirin még ennél is töb­bet tud: amerikai kutatók szerint az AIDS-et okozó HIV-vírus szaporodását szintén gátolja. A szenzációszámba menő megfigyelés egye­lőre csak laboratóriumi körülmények között „működik" - ott azonban igen meggyőzően: az asz­pirin szalicilsav-tartal- mánál fogva blokkolja az NF-kappaB nevű fehérjét, amely döntős szerepet ját­szik a HIV-vírusok szapo­rodásában - írja az AP. A csütörtökön véget ért jokohamai AIDS-konfe- rencián egy másik kutató- csoport az aszpirinnal kapcsolatban hasonló eredményre jutott, bár szerintük a szalicilsav egy másik fehérje blokkolása által fejti ki jótékony hatá­sát. A laboratóriumi kísér­leteket szeretnék klinikai megfigyelésekkel követni: ezekben nagy dózisú asz­pirint adnának a HTV-fer- tőzött, de nem AIDS-be­3 személyeknek. A nagy igban történő aszpiri­nadagolást azonban korlá­tozza a szalicilsav egyik súlyos mellékhatása, ne­vezetesen, hogy súlyos belső vérzést okozhat. Az amerikai kutatócso­port tagjai azonban úgy vélekednek, hogy az asz­pirinnal kapcsolatos meg­figyelések alapján a gyógyszergyártó cégek új irányba fordulhatnak fej­lesztéseikkel és megpró­bálhatnak olyan szereket kifejleszteni, amelyek a HIV-vírus szaporodását illetően az aszpirin áldá­sos hatásaival rendelkez­nek, annak mellékhatásai nélkül.

Next

/
Thumbnails
Contents