Tolnai Népújság, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-16 / 192. szám

4 KÉPÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 16., kedd A költségvetésről Mint hírül adtuk, a július 31-i népszavazás eredménye az lett, hogy Fomád, Kecsege és Csollányos puszták önálló község alapítását kezdemé­nyezték. A képviselő-testület az augusztus 29-i ülésén ezt a kezdeményezést - a törvény kötelező erejénél fogva - hatá­rozatba foglalja és felterjeszti a döntésre jogosult köztársasági elnöknek. Az eljárás azonban csak látszólag ilyen egyszerű, hiszen a Köztársasági Megbí­zotti Hivatal segítségével ké­szítik elő a szükséges adato­kat, dokumentumokat, majd a jogszabályi feltételek megléte esetén juttatják el a Belügymi­nisztériumba. Ez a tárca véle­ményezi a kezdeményezést és teszi meg a javaslatát az ál­lamfőnek. Az eddigi gyakorlat alapján az eljárás jónéhány hónapot vesz igénybe. Az ön- kormányzat illetékesei kijelen­tették, hogy az eddigiekhez hasonlón nagyon korrekten, az önállósodni kívánó telepü­lésrész lakóinak többségi vé­leményét tiszteletben tartva minden tőlük telhetőt meg­tesznek az önálló község ala­pításáért. A kánikulától függetlenül mozgalmas az idei nyár Párt­ban. Előbb a bevezető út asz­faltozása készült el - híreink szerint hárommilliós nagy­ságrendű munka volt -, jelen­leg pedig az elektromos háló­zat korszerűsítését, cseréjét végzik a DÉDÁSZ szakembe­rei. Remélhetőleg ezzel a ti­zenkétmillió körüli felújítással megszűnik a korábbi korsze­rűtlen és kis keresztmetszetű „vezetékből eredő" panaszá­radat, ami főleg csúcsidőben érkezett az érintettek részéről. Elkészült az önkormányzat 1994. évi költségvetésének mérlege, amit jelenleg az ille­tékes bizottság tárgyal és majd az augusztus végi testületi anyagban kerül a városatyák elé. A számok is bizonyítják, hogy a visszafogott tervezés nagyon indokolt volt, hiszen a bevételi oldalon - sajnos - nem jelentkezett olyan jelen­tős pénzösszeg, ami a felada­tok átütemezését erdmé- nyezte volna. Mutatkoznak fő­leg az intézményfenntartás­ban annak a jelei, hogy a do­logi kiadások szempontjából hiányos büdzsét fogadott el kényszerűségből a testület, de következetes és takarékos magatartással van realitása a végrehajtásnak. Ottjártunkkor volt a 2. sz. általános iskola új magastetejének a műszaki át­adása, így egy gonddal keve­sebb jelentkezik majd a rossz idő beálltával. Kop-Ka a vevőkért Tizenhárom éve nyitotta Tamásiban a Kop- Ka Áfész a 3. sz. Bokréta ABC-t, amit aztán egy hete, az áfész szlogenjének szellemében - Jóval jobban jár - korszerűsítettek, felújítottak. A munkát a hétvégi zárást követően végezték el az üzlet dolgozói a központ munkatársaival kiegészülve, házilagos kivitelben, s tevékeny­ségüknek meglett az eredménye. Új az egység dekorációja, a vevőtér előtt vásárlóirányító kapu fotocellás, a zöldséges részlegnél tükörrel tették láthatóbbá, „nagyobbá" a teret, megnőtt a közlekedőtér, felújították a teljes hűtőkapaci­tást - német, illetve olasz gépeket állítottak szolgálatba -, bevásárlókocsikat bocsátottak a vásárlók rendelkezésére, bővítették az árukész­letet. Tették mindezt az ABC-be látogatók nagy-nagy ámulatára. S hogy nemcsak ámul­tak a betérők, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a múlt heti első napi bevétel hatszáze­zer forint volt, ami nemcsak pestiesen, de ta- másiasan szólva is nem semmi. Ugyancsak a Kop-Ka házatájáról származó értesülés, hogy a szövetkezet Tamásiban, a Deák Ferenc utcai központi raktárában kiala­kíttatta egy öt-hat személyt foglalkoztató tész­taüzem helyiségeit. Megérkeztek már az olasz gyártmányú gépek, a dagasztó, a tésztagyártó és a szárító, információnk szerint a hét végén összeszerelték azokat, a gyártási engedélyek beszerzése folyamatban van, hamarosan indul a próbaüzem, majd a termelés. Úgy tervezik, kezdetben hétféle tésztát - cérnametélt, kis­kocka, nagykocka és köret tészta - gyártanak, s azt az áfész üzleteiben, valamint a Tolna Me­gyei Prokoop Kft-n keresztül a megye boltjai­ban is forgalmazzák majd. A választék bővíté­sére lehetőség van. • • Ünnep Tamásiban Augusztus 20-án, az állama­lapító Szent István ünnepén az idén is gazdag programot kínálnak Tamásiban. Állami ünnepünkön ezúttal is helyet kap a tisztelgő megemlékezés, az épülést, kikapcsolódást szolgáló kultúra, a szórakozás és a sport is. E helyütt az előb­bieket vesszük most számba, mivel a mellettünk lévő kere­tes írásunk teljes egészében a sporttal, a lovasverseny teljes programjával foglalkozik. Augusztus 19-én este 19 órakor a lautersteini (Német­ország) és a Tamási Városi Fúvószenekar közös koncert­jét hallgathatják, tapsolhatják meg a művelődési ház előtti téren az érdeklődők, amit sza­badtéri bál követ majd 21 órá­tól a művelődési központ ud­varán. (Rossz idő esetén a művelődési központban tart­ják meg.) Zenéről és hangulat­ról az Omnia együttes gon­doskodik majd. Augusztus 20-án 18 óra 30 perckor az Alsónyéki Népie­gyüttes ad műsort a Hó- bor-féle parkolóban, azt kö­veti az aratófelvonulás ugyanonnan a Kossuth térre. A felvonulók között lesz az ér- tényi népviseletes csoport, 'a magyarkeszi asszonykórus, valamint az alsónyéki ha­gyományőrző együttes. A Kossuth téren 19 órakor az említett csoportok közremű­ködésével kulturális műsor, majd kenyérszentelés lesz, az ünnepi beszédet dr. Témák Gábor polgármester mondja. A hagyományos búcsúi bál helyszíne ezúttal is a Dám ét­terem, ahol 21 órától az Om­nia együttes muzsikál. Mindegyik rendezvényre tisztelettel hívják és várják a rendezők a város és környé­kének polgárait, időseket és fiatalokat egyaránt. Lovasversenyre hívnak Nagy a készülődés Tamásiban, hiszen a hét végén, 20-án és 21-én tartják a XXXV. Nemzetközi Meghívásos Lovasver­senyt és Kettesfogat-hajtó Versenyt. A rendezvény címében szereplő szám önmagáért beszél: azt jelzi, hogy a Kop- pánymenti városban és a városkörnyéken szeretik a lovat, s e bukszapróbáló időben is várják a lovasversenyt. Mátics Éva versenyigazgatótól munkatársunk megtudta, hogy fo­lyik a pavilonok rendbetétele, már érkeznek a hazai és kül­földi lovak, lovasok, gond a szárazság, de megpróbálnak el­lene öntözéssel védekezni. A legnagyobb hír pedig az, hogy augusztus 20-án fellép a népszerű Szegedi Gábor, a Kis­kunhalasi Határőr Dózsa sportolója a pusztatizessel. A meghívott fogatok között találhatjuk Mélykút, Tolna, Paks, Tihany, Szakály, Seregélyes, Aba, Tamási, Fácánkert, Polgárdi, Tengelic, Nagyharsány, Harkány, Tököl, Kurd és Som reprezentánsait, míg a meghívott huszonegy hazai lo­vascsapat - szinte mindegyik ismert a sportbarátok előtt - mellett érkezik a T.J. ZIZKA Bartislava Szlovákiából, a Re- instedt Németországból, a K. K. Dakovo és a K.K. Hiperion Zágreb Horvátországból, a Novo Mesto Szlovéniából és az Emstbmnn Ausztriából. A külföldi csapatok már jelezték, hogy jönnek Tamásiba. Lássuk ezután a verseny programját. Augusztus 20-án, szombaton 9 órakor kezdődik a kettesfogat-hajtó verseny akadály hajtással, 13 órakor lesz a verseny ünnepélyes meg­nyitója, a csapatok bevonulása. Az 1. versenyszám, a nem­zetközi megnyitóverseny (kétszakaszos 110 éés 120 cm) 14 óra 30 perckor indul, ezt követi 17 órakor a 2. versenyszám - szintén a nemzetközi megnyitóverseny keretében - sza­badon választott vonalvezetéssel, 120 cm-en. Augusztus 21-én, vasárnap 9 órától ismét a kettesfogatok versenyével, akadályhajtással veszi kezdetét a nap, azt követi délután 13 óra 30 perckor a 3. versenyszám, a szimultánverseny 120 centiméteren, majd 15 órától a 4. versenyszám, a fokozatos nehézségei verseny 100-130 centiméres magasságon. A Ta­mási Nagydíj Dávid Gyula Emlékverseny 16 óra 30 perckor kezdődik - 130 cm a magasság - és azt követi 18 óra 30-kor az ünnepélyes zárás. Itt mondjuk el a következőket. A szünetben - hagyomá­nyosan - bemutatószámokat láthatnak majd, ételről, italról gondoskodnak a rendezők - a pénzt mindenki magának biztosítja -, nem árt, ha esernyővel mennek ki a nézők a lo­vaspályára, hiszen az a napfény és az eső ellen is védelmet nyújt. Az idén is parkoló áll az autóval érkezők rendelkezé­sére - javasolják, értéktárgyaikat ne hagyják benne - és ké­rik, óvatosan közlekedjenek. Minden érdeklődőt várnak az élményt nyújtó lovasna­pokra és - mivel hagyományosan ekkor van - a tamási bú­csúba is. Jó szórakozást! Nagykónyi „aprók" Az uborkaszezonnak neve­zett nyár is tartogat informá­ciókat, mert kánikula ide, ká­nikula oda, az élet azért sze­rencsére nem állt meg. így az­tán az sem véletlen, ha valaki a nagykónyi önkormányzat­nál jár, akkor hallhat apró, ám jelentős dolgokról. Munkatár­sunk is azt tudta meg, hogy kész az Idősek Házánál a rak­tár és az intézménynél lévő egyik külön helyiségbe telepí­tették át a tűzoltó felszerelé­seket. Elkészült az umafal a temetőben, még egy kis terep- rendezés van vissza, de annak is hamarosan a végére járnak. A nagykónyi munkákkal párhuzamosan alakítottak ki két buszöblöt a körjegyzőség­hez tartozó Medgyespusztán - a kivitelező a Kapos-Kop- pányvölgyi Vízitársulat -, s ezzel biztonságosabbá válik az eljárók közlekedése. Az önkormányzat házilagos bri­gádja felújította Medgyes-Új- telepen a buszvárót és most már a helyieken múlik, hogy meddig lesz megfelelő álla­potban. E kis kitérő után „visszaér­kezve" Nagykónyiba el­mondhatjuk, készülnek a Kos­suth utca - közismert nevén a Nagycsirip - szilárd burkolat­tal való ellátására, aminek a költségeihez pályáztak, ám nem nyertek. így most a kép­viselő-testület dönti el, hogy önerőből megoldják-e vagy sem. Mindenesetre négy és fél miihóra van árajánlat a Ka- pos-Koppányvölgyi Vízitár­sulattól. Ha ezt az elutasított pályá­zatot rossz hímek tekintjük - megtehetjük -, akkor zárjuk egy jóval a nagykónyi hírek sorát. A Népjóléti Miniszté­rium pályázatán ötszázezer forintot nyertek az Idősek Háza tetőterének a beépítésé­hez, így hamarosan megkez­dik a munkát. Az íjászat nem más - vallja Pétervári Gábor -, mint kötő­dés és örökletes vonzódás a fegyver, a természet, a termé­szetben való járás után, a megcsillanó vadászati lehető­ség reménye, az emberekkel való összefogás. Az íjászat összetett „dolog", hiszen pre­cízen kell hangolni az íjat - kb. húszféle állítási lehetőség van -, több ezer féle nyílvesszőből kell megválasztani az íjhoz megfelelőt. De a szerencsét sem szabad kihagyni a sorból. Tamásiban megpróbálják egyesületben, de máshol is vannak már kezdeményezé­sek. Kezd elválni a pályaíjá­szat a szabadidősporttól és a terepíjászattól, kialakulnak a nemzetközi kapcsolatok. Kérdezhetnénk, mennyire költséges sport az íjászat. Annyira, amennyit rászán va­laki. Az egyszerű íj nyüvesz- szővel tízezer forint körül mozog, de mint más sportban, úgy ebben is van ennél jóval drágább felszerelés. Minőség­től függően akár több ezer fo­rintra is rúghat ez az összeg. Ha valakinek kedve támad, Pétervári Gábor szívesen ad tanácsot és az egyesületi belé­péshez nyomtatványt. A spor­tolás lényege ugyanis, hogy egyesületben tegye, mert ott tájékoztatást kap, eljárhat ver­senyekre, amelyeken tapaszta­latok birtokába juthat, megte­heti a kezdő lépéseket. Ma­gyarországon évi tíz-tizen- négy pályaíjász és ugyanany- nyi terepíjász verseny van - ilyen volt a likashegyi is Ta­másiban, ami a Gyulaj Rt. és Müller János vezérigazgató, a Tamási Erdészet és a helyi tá­mogatók nélkül nem jöhetett volna létre -, s ezeken minősí­tést lehet szerezni. Az íjászat lassanként mítoszában is kap­csolódik a vadászathoz. Jól példázza ezt, hogy a szeptem­ber 17-én tartandó országos vadásznap megyei rendezvé­nyén résztvesznek a tamási íjászok és bemutatót tartanak, aztán meg lesz íjászverseny is, amire bárki nevezhet.- ékes - Fotó: Gottvald Károly Az örökletes vonzódás Csak a munkatársai és a bennfentesek tudják, hogy Pé­tervári Gábor, a Gyulaj Erdé­szeti és Vadászati Rt. vadá­szati j ágazatvezetője, az íjászsport nagy szerelmese, értője, ElB-t járt válogatott versenyző, a Magyar íjász Szövetség elnökségi tagja, Tolna megyei titkár. Munka­társunk vele beszélgetett, s ennek eredményét az alábbi­akban adja közre. Tulajdonképpen az íjász­sport már a 30-as évektől folyt, ám az 50-es években, a FITA-hoz (nemzetközi szövet­séghez) való csatlakozás után indult fejlődésnek. Azóta a nagyobb klubokban - Sparta­cus, Tipográfia, Vízügy SE, Viscosa SE - komoly munka folyik, de csak olimpiai kate­góriában. Jelentős sikerekkkel is büszkélkedhetnek, ame­lyekből Nagy Béla az örökös magyar bajnok bőven kivette a részét. Á további fejlődés fontos állomása 1989, amikor az import-export liberalizáci­óban felfedezték, hogy van kereslet az íjak iránt és hozták be a különböző csigás íjakat Amerikából. A fellendülésben szerepe van a kaposmérői Kassai Lajosnak is, aki az ál­tala gyártott olcsó íjakkal so­kak számára tette lehetővé a kezdést. Ugyancsak nagy sze­repe van a kezdetekben Rut- hard Sándor íjkészítőnek, va­lamint a néhai gödöllői dr. Fábián Gyula professzornak, aki a honfoglaláskori magyar íj kutatója volt. A professzor úr elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai terepíjászat te­rén végzett munkájával, s nem vélelen azért, hogy halála után, 1989-ben Gödöllőn ala­kult meg a Magyar Terep-és Vadászíjász Egyesület, ami ma Magyarország legnagyobb íjász egyesülete és három­száznál több tagot számlál. Pétervári Gábor diákkorá­ban, 1957-ben Budapesten is­Pétervári Gábor összpontosít merkedett meg az íjászattal, aztán csak hosszú kitérő után tért vissza hozzá. Középisko­lában és egyetemi évei alatt - úgymond - nem foglalkozott vele, 1964-től pedig a sportlö­vészet, a kisöbű sportpisztoly érdekelte. Elsőosztályú minő­sítést szerzett. A sportpisztoly után a vadász sportlövészet következett - vadászöttusá­ban többszöri országos első hellyel is dicsekedhet -, majd 1988-89-től, amikor már drá­gult a lőszer és a fiatalok is előretörtek, visszakanyaro­dott az íjászathoz. A Kas­sai-féle íjjal végigjárta az ösz- szes pályát, aztán tavaly válo­gatott lett, idén viszont már Eb-t járt versenyzőként „me­séli" mindezt el. Közben Fo- nyó András vadásszal - Gö­döllőn ismerte meg az íjásza­tot - és hat-hét érdeklődővel megalakították Tamásiban is az íjászklubot, amit - és magát a sportot, a szabadidős tevé­kenységet is - kisebb-nagyobb versenyekkel, bemutatókkal népszerűsítettek. A vadászati törvény módosításával lehe­tővé vált 1994. januárjától, megfelelő vizsgák, illetve va­dászjegy birtokában az íjjal történő vadászat, ami sok em­bert vonzott az íjászok tábo­rába, de sokan vissza is riad­tak, mert kitartás, nagy erőfe­szítés kell ahhoz, hogy valaki megtanuljon lőni, ösztönző sikerélményeket szerezzen, eldöntse azt, hogy versenyez, vagy szabadidősportnak te­kinti.

Next

/
Thumbnails
Contents