Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-06 / 157. szám

1994. július 6., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 A Bjgnsga HÍREI Bemutatkozási lehetőség Olaszországban A projekt fő célja üzleti ta­lálkozók megszervezése a következő országokból (ré­giókból) jövő vállalkozások részére: Bajorország, Kata- lónia, Skócia, Korzika, Szlo­vénia, Szlovákia, Észtor­szág, Litvánia, Friuli-Vene­zia Giulia, Veneto és Trento Alto Adige, valamint Ma­gyarországról a dél-dunán­túli régió. A program kettős célra irá­nyul: egyrészt a fent említett területekről érkező cégek közül szeretnék kiválasztani azokat, amelyeket támoga­tásra érdemesnek tartanak, másrészt segíteni szeretné­nek azokon a cégeken, ame­lyeknek már folyamatban lévő együttműködési tár­gyalásaik vannak, oly mó­don, hogy sikerüljön pozitív megegyezésre jutni. A talál­kozókat Goriziában tartják. A kiválasztott szektorok a mezőgazdaság, textilipar, fa- és bútoripar, építőipar, idegenforgalom, hírközlés. A project résztvevőinek ajánlatát megjelentetik egy katalógusban és terjeszteni fogják. Az INFORMEST, mint fő rendező vállalja, hogy tárgyalópartnereket szervez a magyar cégeknek, a tárgyalásokra 1995. január­jában kerül sor egy vásár ke­retében. A rendezők minden cégnek ingyenesen biztosí­tanak egy-egy 14 négyzet- méteres standot, ahol bemu­tatkozhatnak és a tárgyalá­sokat bonyolítják. A magyar cégeket az utazási és szállásköltségek terhelik. Érdeklődni és jelentkezni lehet Pécsett, a Dél-Dunán­túli Gazdasági Kamaránál, Irgalmasok u. 24. Tel: 72/413-040. Felvilágosítást ad Dr. Hoózné Dr. Zsorda Erika. Szegedi Nemzetközi Vásár A dél-magyarországi régió legnagyobb seregszemléje a kétévenként megrendezésre kerülő Szegei Nemzetközi Vásár, amely ebben az év­ben július 1-én nyitotta ka­puit és július 10-ig tart nyitva. Szakmai információs nap: Japán Nap, Az em­bargó utáni Kis-Jugoszlávia, Marketing Szakmai Nap, Román Kiállítók Napja, Amerikai Nap, Orosz-Ukrán Információs Nap, Német Nap, Arab Üzletember Ta­lálkozó. Információ: DMKIK, Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Tel: 62/321-343. Vásárok Plovdivban és Zágrábban 1994. szeptember 26-október 2. között tartják meg az 50. Plovdivi Nemzetközi Mű­szaki Vásárt. Ez az „A" ka­tegóriájú rendezvény az NGKM által támogatásban részesített hivatalos kiállítá­sok és vásárok sorába tarto­zik. A vásár tematikája:- telekommunikáció, iro­datechnika,- energetika, új energia- források,- környezetvédelem,- építői- és építőanyag­ipar. Horvátország és egyben Eu­rópa délkeleti térségének legrangosabb gazdasági bemutatója a szept. 12-18. közötti Zágrábi Őszi Fo­gyasztási Cikkvásár. A kiál­lításon a kollektív magyar részvételt az NGKM támo­gatja. Kontaktnap Zürichben A Svájci-Magyar Vegyes­kamara a Svájci Kereskede­lemfejlesztési Intézettel kö­zösen kontaktnapot szervez Zürichben 1994. novembe­rében, készterméket és sza­bad gyártó kapacitást kínáló textil-, bútor- és nyomdai­pari cégek részére. Felvilá­gosítás, jelentkezés: Kiefer Júlia, Tel: 153-3333/332, fax: 153-1285. Kooperációs napok Rimaszombaton A Chemnitzi, a Losonci és a Nógrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara szer­vezésében, az EU Phare-programjának támo­gatásával, 1994. november 3-4-én, a német-ma- gyar-szlovák vállalkozói kapcsolatok kialakítása és fejlesztése érdekében ko­operációs napokat tartanak Rimaszombaton. Ajánlatuk: vásárkatalógus, termékbe­mutató, számítógépes üzleti partnerkereső rendszer. In­formáció és jelentkezés a Nógrád Megyei KIK-nél, Salgótarján, tel: 32/316-476. Szász-Magyar vállalati katalógus A Szász-Gazdasági Minisz­térium az NGKM-mel és az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériummal együttmű­ködve szász-magyar válla­lati katalógust jelentetett meg. A katalógus többek között 900 szászországi vál­lalat fontosabb adatait és profilját, német szövetségi és szász tartományi intéz­mények adatait, valamint az Európai Unió, a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Szász Szabad állam beruhá­zásösztönzési programjait tartalmazza magyar ill. né­met nyelven. A katalógus térítésmentesen a Magyar Gazdasági Kamara Ügyfél- szolgálatán szerezhető be. Akik az Opelnek is szállítottak... ... ami nem kis dolog, sőt, a kisvárosi kft. ' nemcsak a Szentgotthárdon felépült Opel gyárba szállított termékeiből, hanem az autógyár németor­szági, rüsselsheimi üzemében is az általuk gyártott és szerelt fémforgácselszívó rendszer működik - az ügyfél legna­gyobb megelégedésére. Emel­lett Szekszárdon, a megyében, a fővárosban, s az ország egész területén sok helyen vettek részt komoly beruházá­sokban. Hogy milyen cégről van szó? Tulajdonképpen ket­tőről: a szekszárdi Csőszerelő Kft.-ről és ennek önálló el­számolású üzeméről, az Ép- szell-Co Kft.-ről. Beszélgető- partnerem, Ihos Ferenc az Ép- szell ügyvezetője „régi moto­ros" a szakmában és a vállal­kozásban egyaránt. — Igen, végigcsináltam a géemkás korszakot másodál­lásban, a táéves munkám mel­lett, természetesen már akkor is csőszereléssel foglalkoz­tunk. Nos, azóta hatalmasat változott a világ - hol van már a TÁÉV? -, s a vállalkozásban is előreléptünk. Volt táéves kollégákkal alapítottuk '89-ben az Épszell Kft.-t, majd később a Csőszerelő Kft.-t. — Miért ez a „kettős" felál­lás? — Szétválasztottuk a profi­lokat, így egyszerűbb, átte­kinthetőbb a működtetés. Az Épszell gyártással foglalkozik,’ méghozzá speciális területen: szellőző- és elszívórendsze­rekhez szükséges csöveket ál­lít elő. Ezen belül viszont mindent tudunk: körkereszt­metszetű és szögletes, merev és hajlékony csöveket, alumí­nium vagy vaslemez alap­anyagból gyártunk világszín­vonalú német gépekkel. Bár­milyen különleges igényt ki tudunk elégíteni ezen a szak­területen. Az Épszell által gyártott csövek fő vásárlója természe­tesen a Csőszerelő Kft. - külö­nösen az indulás utáni idő­szakban volt ez így -, bár ma már a termékeink fele külső megrendelőknek készül. A Csőszerelő Kft. viszont nem­Egy budapesti gyár szellőzőrendszeréhez készülnek a csodarabok csak az Épszell csöveit hasz­nálja, hiszen a szellőzőrend­szerek telepítése mellett víz-, gáz-, fűtésszereléssel, sőt egyre gyakrabban hűtési (klíma) rendszerek telepítésé­vel is foglalkozik. A két kft. tehát egymásra épül, egy­másra utaltak, ugyanakkor tel­jes mértékben önállóak is. Mégis együtt képeznek egy egészet. — Milyen volt az út, amíg idáig eljutottak? — Nehéz. Az elmúlt évek­ben sem a szabályozók, sem a konjunkturális körülmények nem kedveztek a vállalkozá­sok - különösen a beruházási piacon érdekelt vállalkozások - fejlődésének. Az indulás minden cégnek rendkívül ne­héz, hiszen nincs telephely, nincsenek termelőeszközök, ezeket a semmiből kell megte­remteni. Ráadásul beruházni csak adózott nyereségből le­het, Az út tehát minden ha­sonló vállalkozás számára egyértelmű: nagyon sokat kell dolgozni, pénzt csak annyit kivenni, amennyi a család szűkös megélhetéséhez kell, minden anyagi eszközt - néha hiteleket is - a fejlesztésre kell koncentrálni azért, hogy a vál­lalkozás túlélje az első éveket. Készül a „falc" a horganyzott lemezre elvárható Két hónapja a lakosságot is kiszolgálja az új bolt Mára az elvárható mini­mummal rendelkezünk, vagyis komplett a technológi­ánk a csőgyártás területén. De hozzá kell tenni, hogy még sok kézi munkával tudjuk csak ugyanazt nyújtani, mint amit egy hasonló profilú nyu­gati cég már automata gépek­kel csinál. Vagyis a fejlesztést soha nem lehet abbahagyni, hiszen akkor lemaradnánk a konkurenciával szemben. — A nyugati cégek már itt vannak, versenyeznek a ki­sebb magyar beruházásokért is? — Természetesen. A ver­seny egyre élesebbé válik. Egyébként nem könnyű ma már eldönteni, hogy melyik cég magyar és melyik nyugati, hiszen sok nyugati vállalat vá­lasztotta azt az utat, hogy egy hasonló profillal működő, helyismerettel rendelkező magyar cégben vásárolt több­ségi tulajdont. A versenytár­gyalásokon tehát meg kell küzdenünk az osztrák, német, sőt horvát vagy szerb cégek­kel is. — Mostanában mindenféle kormányzati jelentés, statisz­tikai kimutatás azt jelzi, hogy megkezdődött a gazdaságban az élénkülés. Érezhető ez „itt lent"? — A tavalyi év második felében és az idei első hóna­pokban hosszú pangási idő­szak volt, nem voltak beruhá­zások, alig tudtunk munkát szerezni, az üzem kapacitását képtelenek voltunk teljes mér­tékben lekötni. Hatvan alkal­mazottról van szó, s ez nem kis felelősség. Igaz, előfordult, hogy fizetés nélküli szabad­ságra kellett küldenünk az embereket, de elbocsájtás nem volt. Valahogy átvészeltük ezt a nehéz időszakot, kemé­nyebben ráálltunk az üzlet- szerzésre és ez meghozta az eredményt, már egész évre le­kötöttük a kapacitásunkat. Hogy ez egy általános beru­házási élénkülés jele-e, azt nem tudom, hiszen még túl rövid időszakról van szó. De - hogy ne csak a beruhá­zásokról essék szó - a lakos­sági igényeknek is szeretnénk elébe menni, nemrégiben itt a Palánki úti telephelyünkön Csőszer-Coop néven boltot nyitottunk. Természetesen a saját termékeinket kínáljuk, a fő profil tehát a gázfűtéshez szükséges kémény-béléscsö­vek, idomok, illetve komplett kémények árusítása, emellett a csőszereléshez szükséges egyéb anyagok is kaphatók itt. - árki - Fotó: Gottvald Befektetői Információs Központ A Budapesti Értéktőzsde az elmúlt héten nyitotta meg Befek­tetői Információs Központját a fővárosban. A központ munka­társai a tőzsdén befektetni szándékozókat a lehető legtöbb in­formációval, a tőzsdével kapcsolatos különéle kiadványokkal akarják segíteni. Hozzáférhetők itt a BÉT szabályzatai, forgalmi jelentései, a tőzsde különféle időszakos kiadványai. Határidők pénztárgép-ügyben A forgalmiadó-törvény 1993. július 1-től általánossá teszi a nyugtaadási köte­lezettséget, ez alól kivétel a szerencsejá­tékok, valamint az újság- és folyói­rat-árusítás. t Ezért várhatóan a nyugtaadási kötele­zettség fokozottan ellenőrzésre kerül. A vállalkozók a nyugtaadási kötelezettsé­güknek mind kézi nyugtával, mind pénz­tárgéppel eleget tehetnek. A 6/1993./II. 9. PM. rendelet szerint a nyugtaadási kö­telezettség fokozatos bevezetéssel né­hány szakmában kizárólag pénztárgép­pel történhet. így 1994. január 1-től a személytaxi szolgáltatás, a vas-műszaki, üveg, jármű, gépek és elektronikai üzlet­körben e kötelezettség már fennáll. A vendéglátás területén a kötelezettség az italboltoknál, a borozóknál, kocsmák­nál és a drinkbároknál szintén e dátumtól érvényes. 1994. július 1-től viszont vala­mennyi élelmiszer kiskereskedelmi üz­letkörbe sorolt üzleteknél a pénztárgép használata kötelező. A vendéglátó egy­ségek közül az étterem, vendéglő, csárda, étkezde, eszpressó, büfé, teázó, fagylal- tozó, bár, lokál üzletkörökben szintén az 1994. július 1-jei dátumtól kötelező a pénztárgéphasználat. A jövedéki törvény vonatkozó rendel­kezése értelmében a bármely jövedéki terméket forgalmazó kiskereskedő, üz­letköri besorolásától függetlenül ugyan­csak a 6/1993. (II.9.) PM rendelet szerinti ún. „fekete dobozos", APEH által jóvá­hagyott típusú pénztárgép használatára kötelezett. A kötelező alkalmazás idő­pontjáról a jövedéki törvény átmenetet szabályozó rendelkezései szólnak. Ennek értelmében a törvény hatályba lépésétől számított 1 évig, azaz 1994. július 1-jéig mentesült csak a kereskedő a pénztárgép kötelező használata alól, amennyiben más jogszabály ettől eltérően nem ren­delkezik. Az előbb említett PM rendelet ettől eltérően csak az italüzletek esetében rendelkezik, melynek alapján az italüzle­tekben már 1994. január 1-jétől kötele­zővé vált a pénztárgép alkalmazása. A többi jövedéki termék(ek)et értékesítő üz­letekre az 1994. július 1-jei határidő vo­natkozik. Dr. Fischer Sándor KIS ŐSZ megyei titkár Jogszabályfigyelő 65/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos fizetések lebonyolításának rendjéről szóló 52/1990. (III. 21.) MT rendelet módosításá­ról (M. Közlöny 46. szám). A három hónapnál hosz- szabb lejáratú halasztott fize­téshez való megállapodást (áruhitel), valamint a gépek, termelőberendezések bérle­tére (haszonbérletére, lízing­jére) vonatkozó, konvertibilis pénznemben kötendő, egy évnél hosszabb időtartamú külkereskedelmi importszer­ződés fizetési feltételeit be kell jelenteni a banknak, illetve a bankkal egyetértésben kell meghatározni. 66/1994. (IV. 30.) Korm. rendelet a Magyar Élelmi­szerkönyvről (Magyar Köz­löny 46. szám) A Magyar Élelmiszerkön yv a nyers és feldolgozott élelmi­szerekre vonatkozó előírások és irányelvek gyűjteménye. Az I. kötet előírásai az EK jog­szabályai alapján készültek, alkalmazásuk a Magyarorszá­gon előállított vagy forga­lomba hozott élelmiszerekre kötelező. AII. kötet az ajánlott termékleírásokat tartalmazza. 7008/1994. (AEÉ) APEH irányelv a magánszemély tu­lajdonában nem lévő használt személygépkocsi új beszerzési árának megállapításáról (Adó és Ellenőrzési Értesítő 5. szám) A kifizető személygépkocsi­ját részben vagy egészben magáncélra, részben vagy egészben ellenérték nélkül használó személy jövedelme a személygépkocsi számított forgalmi értékének 20 száza­léka. A számított forgalmi ér­ték alapját képező új beszer­zési árat elsősorban a kifizető köteles megállapítani az irá­nyelvben megjelölt eszközök igénybevételével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents