Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-05 / 156. szám
4 «ÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 5., kedd Iregi sörfőző: nincs kihasználva a kapacitás Honnan jössz, hová mész Első lépések honismeret dolgában Két keréken Kaposváron Évek óta a gyönki általános iskolások képviselik megyénket a Közlekedési Minisztérium megrendezte Országos Kerékpáros Kupán, amelyet idén Kaposváron bonyolítottak le. A jó helyezésekkel eddig sem voltak adósak, ezúttal a tanév végi bringaversenyen az eddigi legjobb eredményt érték el: a négytagú gyönki csapat a hatodik, az egyéni versenyben pedig Szedlák Nikolett ötödik lett. Félreértés ne essék, a gyerekeknek nem akrobatikus ügyességükről kellett számot adniuk, - talán ez kiderült a szponzoráló kilétéből is -, hanem a biztonságos közlekedésről, elméletben és gyakorlatban, és a feladatok között volt a darabjaira szétszedett kétkerekű összeszerelése is, - nem ismétlésképpen, de a hetedikes Nikolett ebből is kivette a részét. A jó szereplésben bizonyára része van annak is, hogy a gyönki általános iskola a tantervbe építve oktat közlekedési ismereteket, az érdeklődők pedig külön közlekedési szakkörre járnak. Hogy a technika óra keretében elsajátított ismeret ne csak írott malaszt maradjon, az ORFK pályázatán nyert ötven kerékpáron gyakorolhatják a gyerekek a biztonságos közlekedést. Repcehegyek Iregszemcsén Az iregszemcsei Egyetértés Szövetkezet éveken át foglalkozik repcetermesztéssel, nem hagyott fel ezzel a hagyománnyal szövetkezeti termőföldeket bérlő Agroireg Kft. sem, á bérelt területen az egyik legnagyobb monokultúra a 216 hektáros repceültetvény volt. A betakarítás csaknem egy hétig tartott, a termés pedig, az átlagosnál jobbnak mutatkozik: hektáronként huszonöt mázsára számítanak. A betakarítot repcére már előzetesen szerződést kötöttek a martfűi növényolajipari üzemmel. Egy még hátulgombolós nebulónak sok mindent illik tudnia: hangosan előre köszönni, szó nélkül megenni a spenótot, a nagyobbaknak szót fogadni, a kisebbeket nem bántani. Ha bárki visszaemlékszik erre az időszakra, beláthatja, nem volt könnyű az élet. Sokkal egyszerűbbnek tűnik megválaszolni azt a kérdést, ki vagy, honnan jöttél. A látszat azonban csal, ma már ugyanis meglehetősen korszerűtlen, ha arra terelve a szót annyit válaszol a kis ember, hogy magyar vagyok. Vannak vidékek, ahol ezen belül is illik különbségeket tenni - minél előbb, annál jobb. Gyönkön első ízben rendeztek honismereti tábort - a Művészeti és Szabadművelődési, valamint az Ezrédforduló Alapítvány támogatásával - alsó tagozatos, hat - tíz éves gyerekeknek. A résztvevők a gyönki általános iskola a környező községekből bejáró tanulói voltak, akiknek nagy része az idén legalábbis nem jut el a spanyol, vagy az olasz ri- viérára, a gyönki diákotthonban viszont örömmel töltött el egy hetet. Az otthon kopottas ebédlőjének asztalán tíz-húsz éve még talán értéktelennek tekintett tárgyak, rajtuk egy-egy név. A beugró ugyanis az volt, hogy minden táborlakó egy-egy régi, lehetőHarmincnégy fok, nyolcszáz liter sör A fokok címben szereplő mennyisége természetesen nem az iregi sör szesztartalmát van hivatva kifejezni, hanem a levegő hőmérsékletét. Ennyit mutatott ugyanis árnyékban a hőmérő, amikor a jó egy esztendeje működő iregszemcsei sörfőzdében jártunk. Ilyen körülmények között - gondolná az ember -, a palackozó csúcsra járatva ontja a folyékony kenyeret, ez azonban tévedés: az üzem, amelynek napi nyolcszáz liter a kapacitása, egy héten csak három napon át dolgozik. Érdekes, hogy az iregi sörtől talán mert helyben állítják elő? -, éppen az iregiek idegenkednek, a faluban csak a té- esz-boltokban és egy-két kisebb üzletben kapni, Újiregen, Tamásiban, Nagyszokolyon, szállítás ide vagy oda, többet rendelnek, sőt balatoni szállítás is kilátásban van. Az iregi sörnek hátránya ugyan, hogy „nyolcnapos", azaz nem lehet tárolni, előnye viszont, hogy ízében felveszi a versenyt a magyar sörökkel, és nem utolsósorban, hogy olcsóbb, annál is inkább, mert a legfrissebb söráremelésből az iregiek kimaradtak. A sör olcsó és finom, a sörfőző veszteséges leg népviseleti ruhadarabot, használati eszközt, fényképet, iskolai értesítőt vagy bármilyen a családban felkutatott „ereklyét" hoz magával. Az együtt töltött hét alatt külön székely, (felvidéki) magyar és német napokon ismerkedtek felmenőik hagyományaival, s miután a (magyarországi) magyar örökség a vidéken talán a leggyengébb, ezt megtámogatták egy szakályi táj- ház-látogatással.- Ezek a gyerekek nem sokat tudnak a múltról - mondja Balaskó Ferencné, a tábor kezdeményezője és vezetője, a gyönki általános iskola igazHonismeret: rácsodálkozás a múltra Balaskó Ferencné gatóhelyettese. - Többen rácsodálkoztak, hogy ilyen székely ruha a nagymamámnak is van, vagy épp arra, hogy a nagyszülők otthon németül beszélnek. A tanárnő szerint a gyerekek a vártnál jobban élvezték a népi gyerekjátékokat, a sváb és székely népdalokat, mint arra számítottak. Elsajátításukban olyan segítőkre akadtak, mint a felvidéki származású Dúsa Gáspár, a szakadáti Schultz Adám, a bukovinai népdalokat tanító Zsilinszky Cecília és Lackner Aladár nyugalmazott evangélikus esperes. A jövő nyári folytatásra talán már a kesző- hidegkúti Találkozások Házában kerül sor. tf fotó: Dqgré Rendőrségi hírek Öt órán át szabadlábon Úgy látszik, ebben a mai világban is sokan kezdik a pályafutásukat biciklivel - mármint biciklilopással. Az utóbbi időben a fiatalkorú elkövetők körében megélénkült a kétkerekűek iránti kereslet, hiába, kerekezni jó. A mindössze tizenhét éves tamási B. G. például a tamási strand környékéről „oldott kereket", nem is egy alkalommal, majd a járműveket Pincehelyen értékesítette. A fiatalember nem épp könnyen nevelhető jellem: június 27-én, hétfőn vették őrizetbe, a kihallgatás után csütörtök délután szabadlábra helyezték. Alig telt el öt óra, máris visszakerült a cellájába, ezidő alatt ugyanis gyorsan egy betörésnek szerét ejtette. A bíróság ezek után alapos indokot látott a fiú előzetes letartóztatására, akinek helyzetét némiképp súlyosbítja, hogy egyszer már egy év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. A biciklik egy része megkerült. Klasszikus besurranó tolvajokat fogtak a tamási rendőrök június 28-án, kedden. A sárbogárdi B. Árpád, B. Viola, és a fiatalkorú Sz. M. a közelmúltban Tolna megyébe is átruccant néha, hogy egy-egy házba bekopogva ruhát áruljanak, vagy vizet kérjenek (hát istenem! nagy a meleg). A lakásban, ahová álkulcsokkal a tulajdonos távollétében is bejutottak, a munkát általában a nők végezték: a készpénz, és az aranyékszer érdekelte őket. Az említett napon Szakály- ban jártak, az idős asszony, akinek házát kiszemelték, épp a szomszédban volt. Sz. Árpád az erre a foglalatosságra igen jellemző lerobbant fehér Zsiguliban várta a hölgyeket, akiknek annyi idő elég volt a munkához, amíg az asszony hazaért a szomszédolásból. Hogy a rendőröknek gyorsan sikerült a nyomukra akadni, nagy szerepe volt annak, hogy a sértett nem vesztette el a fejét, hanem felírta az autó rendszámát, és rendőrért telefonált. A menekülési útvonalakat tíz percen belül lezárták, és Simontornyán el is csípték a szomjas ruhaárusokat. Az okozott anyagi kárról pontos adat még nincs, Sza- kályból nyolc ezer forint készpénzzel, és harminc ezer forint értékű arannyal távoztak. Van úgy, hogy a gyanúsítottak megkerülnek, a sértettek pedig eltűnnek - bár ez a ritkább eset. Ez fordult elő egy magyarke- szi lopás kárvallottjaival. A két magyar nemzetiségű román állampolgár három hete tett feljelentést, mert kisebb mennyiségű készpénztől szabadították meg őket. Nos, a rendőrök már sejtették, ki követhette el a lopást, a piaci árusoknak azonban nyomuk veszett. A dolog komolyságát jelzi: a feljelentést tevő hölgy nem tudta megmondani, hogy hívják az élettársát... tf Falutörténet Ugye ezt nem mondod komolyan? Hogy a Janika meg a Piros .. ? Hogy összeállt volna ezzel az eszement félnótással?- De bizony. Nem kell elhinni, megnézed apafej, ott támasztja a kerítést, oszt bólogat a hülyéje. Régóta beszélték már, de senki sem hitt a fülének. Janika, a falu bolondja valamikor az egyik legnépszerűbb teremtény volt. A gyerekek jót kacagtak, ha beállt egy sör után kuglizni, olyan esetlenül küzdött meg a bábukkal. A nagyok megértőén mosolyogtak. Ha valaki bántani merészelte, az megjárta. Janika a legjobb culáger volt az egész faluban, lelkiismeretes, jó felépítésű, munkabíró, sót az assznyok egymás között arról is beszéltek, hogy nem is rosszképú gyerek, csakhát nem állt sorba, amikor az észt osztották. De hát úgy söpört, mint tíz másik, ebédért, kóláért kapált egész nap a krumpliföldön. Vagy két évvel ezelőtt rendes munkát kapott egy paraszttól, hatvan disznót bíztak rá, azt mondták a Janika megfogta az isten lábát. Keresett is rendesen, elmaradt a kocsmából, vett új farmer- nadrágot, meg rádiósmagnót, az anyjának hazaadott kosztra. Az anyja nagyon boldog volt. Az emberek először a parasztot marták el, hogy eztán már nem jár kapálni a gyerek, majd a Jánika jött. Mert honnan is lehet egy félhülyének rendes keresete? Csak lopta, nem? A fiú azonban állta a sarat, sőt arra is bátorkodott, hogy rendes nőre vesse a szemét. Az asz- szony nem volt szépéletű, rendszeresen megjáratták a falusi virgonc legények, ha volt rá mód, az meg még dicsekedett is vele. De a Janika más volt. Ahogy odavette, elmaradtak a látogatók, kétségkívül: egymásba szerettek. A népnek ez már sok volt, ezt már senkinek nem vette be a gyomra. Janika ugyanis ember lett, se nem rosszabb, se nem jobb tőlük. Kezdett hasonlítani rájuk. Búcsú Tamásitól Július 1-től elhagyta tamási hivatalát Matolcsi István plébános, kerületi esperes, s ezek után csak a szakályi és regölyi híveket látja el. Az egykori értényi kántortanítót, aki tizenkét esztendőn át látta el a lelkipásztori teendőket Tamásiban, Páriban, Regöly- ben és Szakályban saját kérésére helyezték át. Matolcsi István az évek során ki- lencszáznegyvenkét gyermeket keresztelt meg, kétszázhetvenöt párt esketett össze, kilencszázhatvanhét f vermek első áldozó és érmálkozó gyermek szertartását végezte, ezeregy- százhuszonegy katolikus hívőnek adta meg a végső tiszteletet. Hivatalát Szabó József, iregszemcsei plébános veszi át, akinek azonban segítője is akad a Zala megyéből érkező Kirsch János plébániai igazgató személyében. A leendő diakónusnak a hitoktatás, és a gyerekeknek a szertartásokra való felkészítése lesz a feladata. Bringa-vizsga gyönki sikerrel
