Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-28 / 176. szám
4 »ÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 28., csütörtök A gyermekkorban kezdik a filmszínház megszerettetését Megállt az elvándorlási folyamat A bölcskei mozi, mint fogalom Mérges István, a mozigépész A bölcskei mozi üzemeltetője és tulajdonosa az önkormányzat, a gépészi teendőket Mérges István látja el aki, a kezdet kezdetétől itt dolgozik a melegben, amit a mozigépek árasztanak. — 1960 áprilisában adták át a mozit Bölcskén. még az első filmre is emlékszem: az Aranyszimfónia című filmmel indultunk meg, mely teltházat vonzott ide. Azóta folyamatosan funkcionál ez az épület, megmaradt a mozi jellege. Korábbi időszakokban a Déryné színház is tartott színházi előadásokat, különböző színjátszó csoportok gyakran megfordultak itt, még a hatvanas és hetvenes évek elején - kezdte a beszélgetést a mozi gépésze és mindenese Mérges István, aki olyan lelkesen mesélt a közintézményről, hogy öröm hallgatni. 1991-ben - amikor a Moziüzemi Vállalat szétbomlott, fél évig szüneteltetni kellett az filmelőadásokat, mert meg kellett találni a megfelelő működési lehetőségeket. Szerencsére ez sikerült. — Az ifjúság nagyon szeret ide járni, nagy a vonzáskörzete a bölcskei filmszínháznak. Földvárról és Madocsáról rendszeresen érkeznek vendégek, tudják, hogy a bölcskei mozinak már nagy hagyománya van és hogy jó filmeket vetítünk. A hatvanas éven közepén olyan korszerűsítési folyamat kezdődött el az épületben, ami abban az időben páratlannak bizonyult a környéken. A teljes belső teret átalakították, gyönyörű műbőrrel húzták be az üléseket és az oldalfalakat. A megye legszebb mozija volt sokáig. A nézőtér 314 személyes ugyan, de a mozielőadásokon az első öt sort nem használjuk, mert túl közel van a vetítővászonhoz. így is kettőszázhatvan ember izgulhat a filmvászon pergő filmek főhőseivel. — Mennyire változott a filmek jellege? — Korábban kategorizálták a filmeket, így a szovjet és a magyar filmeket propagálták a legjobban. Külföldi tekercs - pláne amerikai film -, csak elvétve került fel a gépekre. Ebben az időszakban lecsökkent a látogatottság. Az utóbbi években sorra amerikai filmek érkeznek, és a kapcsolatrendszernek köszönhetően mint a legfrissebb sikerfilmeket tudjuk vetíteni. Az is vonzotta a vendégeket, hogy az árkategóriánk nagyon alacsony. A mozi beindulása után én még adtam el négy forintos jegyet is. Az volt ám a szép idő! De most is olyan áron adjuk a jegyeket, hogy az a fiatalok számára elérhető legyen. Az ifjúsági 30, a egyéb más filmek 60-70 forintért mennek. — Mi a titka a mozinak? — Talán az, hogy fogalommá vált a településen. A filmnézés kultúráját már a gyerekkorban megismertetjük és megszerettetjük a filmeket a fiatalokkal. Ovisoknak, iskolásoknak szervezünk külön előadásokat. Az óvónők segítségével minden hónapban rendezünk egy „ovimozit". Itt olyan filmek kerülnek vetítésre, amelyek lekötik a kisgyerekeket. A hagyomány folytatódott az általános iskolák osztályaiban. A mese jellegű filmek átváltoztak oktató, szórakoztató és regényeket feldolgozó ifjúsági filmekké. Bölcske ifjúságának életéhez olyan mértékben hozzátartozik a mozi, hogy szinte elképzelhetetlenek lennének ezen szórakoztató intézmény nélkül az ifjúság hétköznapjai. A mozinak nincs versenyképes párja. — Honnan szerzik be a filmeket? — A Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat megszűnésével a filmbeszerzési határok nagyon széttolódtak. Most a Pécsi Moziüzemi Vállalat műsor osztálya osztja be a filmeket, melyek közúton, vagy vasúton jutnak el hozzánk. A filmek egy kijelölt láncútvonalon kerülnek azokba a településekbe, ahol majd levetítik - mondta a mozigépész. — Milyen gépekkel folyik a vetítés? — Harmincnégy évvel ezelőtt használtan kaptuk a gépeket. Most ebben az évben került sor a felújításra. Sikerült beszerezni két, egymással szinkronban működő, viszonylag modern gépet. A moziüzemi vállalat szétbomlásának köszönhetően olyan berendezésekhez sikerült hozzájutni, mely egy ideig megoldja a bölcskei mozi gépesítését. A szekszárdi cég vezetőivel szoros kapcsolatban álltam, így ennek köszönhetően három nagy teherautónyi gépet és alkatrészt hozhattam el a szekszárdi raktárból, melyeket már nem használtak semmire. Több mázsányi plakátot kaptam, üzemképes, kisméretű vetítőberendezést, az ehhez szükséges alkatrészekkel. Ezeket mi itt Bölcskén nagyon jól tudtuk hasznosítani. A szekszárdi Garay téri mozi leégése után az oda újonnan telepített vetítőberendezéseket sikerült megszereznünk, száz ezer forintért. Ezekkel a gépekkel most már nem kell a filmek között szünetet tartani, folyamatosan nézhetik a vendégek az esti előadást - mondta Mérges István, aki a mozigépészet rejtelmeiről, a fiatalok kellemes szórakoztatásának titkairól könnyedén és nemes egyszerűséggel beszélt.-GarayNémetkéri hétköznapok Németkér lakosainak száma kétezer felett van. Ez a számadat bizakodásra ad okot, hiszen a településen élők száma nem csökken, mint azt egyes kistelepüléseknél tapasztalni lehet. A község pol- gármertere, Bakos Batu úgy véli, hogy megállt az elvándorlás, mely az elmúlt években olyannyira jellemző volt Németkérre. Sokan költöztek be a külterületekről, valamint a közel tizenöt kilométerre fekvő Duna-parti városból, Paksról. — A külső szemlélő számára meglepően magasak a telekárak, mely a jó termőterületnek köszönhető. A német- kériek nagy többsége keményen dolgozik, munkát a helyi mezőgazdasági, valamint ruhaipari szövetkezetben találnak. Ezen kívül sokan ingáznak Paksra - mondta a polgármester. A településen a mezőgazdasági szövetkezet a legnagyobb munkaadó. Németkér földjei nemcsak jók, de a községhez tartozó terület nagysága is megfelelő a gazdálkodásra. — A település nemzetiségi összetétele nagyon vegyes. A község lakóinak 25 százaléka sváb. Ez abból a tényszerű helyzetből adódik, hogy 1954-ben Németkérhez csatolták a szomszédos Hard Fejér megyei községet, melyet német ajkúak laktak. A nagyszámú német lakosság miatt kétnyelvűvé vált a település - a táblák és a feliratok is két nyelven íródtak -, bár ez nem jelenti a település kettészakadását. Jól megférnek együtt a magyarok, a svábok, a felvidékiek, az erdélyiek és a cigányok - vélekedett a község polgármestere. Az önkormányzatnak - a két település összekapcsolásával örökölt sajátosságokat beleértve - két óvodát kell üzemeltetni, de ugyanígy két temetője, két temploma van Németkémek. Az óvoda általános felszereltségű, az ön- kormányzatnak csak egy aggodalma van. A gyermekek létszáma lassan csökken. A hardi épületben két csoportban, míg a németkériben három csoportban dolgoznak a gyerekek. Az utóbbi épülete tatarozásra és teljes felújításra szorulna, de az anyagi háttér hiányzik - még. Remélhetőleg a jövő évben jut majd erre is pénz az önkormányzat költségvetéséből. Pálfai hírek A hatósági állatorvos értesíti a község lakosságát, hogy 1994. augusztus 1-től 12-ig szabadságra megy, így az állatorvosi teendőket dr. Hellebrand Zoltán, nagydorogi állatorvos látja el. A művelődési házban néptánc tanfolyam indul szeptember 15-től, Miklósa Györgyi vezetésével. Jelentkezni korhatár nélkül lehet Tóth Teréziánál. Minden tánc iránt érdeklődőt szeretettel várnak. ________________________s H atosztályos gimnázium Dunaföldváron A pusztahencsei templom négy éve épült Lineális és szellősebb tanterv Az intézmény kinőtte a régi, patinás épületet Dunaföldváron, az elmúlt testületi ülésen szó volt a hat- osztályos gimnázium bevezetésének lehetőségéről. A gimnázium igazgatója, Veisz János előterjesztésében az új képzési forma előnyeit ecsetelte. Hogy mik is ezek? Erről beszélgettünk az intézmény vezetőjével. — Olyan képzési formát kívánunk bevezetni, mely viszonylag korán, tizenkét éves korban - az általános iskola 6 osztályának elvégzése után - választja ki az intenzívebb szellemi munkára alkalmas és erre vállalkozó gyerekeket. A nyolcosztályos általános iskola alapkoncepciójából következik, hogy minden diák számára lezárt képzést kíván nyújtani. így az ezt követő középiskolák javarészt megismétlik a felső tagozaton nyújtott ismeretanyagot, tehát kétszer tanítjuk ugyanazt, így a spirális építkezés felesleges ismétlődéseket eredményez. A tananyag zsúfolt, szinte el- végezhetetlen. Sok olyan elemet tartalmaz, amely meghaladja az általános műveltség körét és joggal a szakmai műveltség tartományába sorolható - mondta az igazgató. — Milyen lesz ennek ismeretében az új tanmenet? — Remélhetőleg a lineális tantervi építkezés „szellősebb" tantervet és biztosabb tudást fog eredményezni. Bár az általános iskola elvben egységes, azonos szintű képzést nyújt, a gyakorlatban nagy különbségeket tapasztalunk az egyes intézmények eredményei között. A hozzánk érkezett diákok teljesítményén ez egyértelműen lemérhető. Nagy gondunk, hogy a duna- földvári gimnáziumba a környező településekről (mintegy tizenkét településről van szó) érkeznek a diákok. Az első évfolyam tehát kényszerűségből felzárkóztató jellegű lenne. Ez azt is jelenti, hogy a tehetséges diákokkal nem tudunk majd a kívánt ütemben haladni. Nos, ezeket az ellentmondásokat azáltal szeretnénk feloldani, hogy az általános iskolából a jelenleginél korábban vesszük át a fiatalokat, azokat akik a képességeik alapján alkalmasak erre. — Kell-e valamilyen változással számolniuk az átállás kapcsán? — Tanrendi szempontból az átmenet sima lesz, hiszen az 1995/96-os tanévben egy 7. évfolyam indulna el és maradna egy általános gimnáziumi évfolyam, mely a kilencedik évfolyamtól indul, helyet adva 8. osztály után gimnáziumba jelentkezőknek. A tanerők létszámát sem kell növelnünk. Egyetlen gonddal kell számolnunk néhány év múlva. A gimnázium épületében nem lesz megfelelő hely arra, hogy a diákokkal foglalkozni tudjanak a pedagógusok. Már az elmúlt években is felmerültek problémák ezzel kapcsolatosan, de ezeket időlegesen megoldottuk az ön- kormányzat segítségével. Sajnos 1997-98-ra megoldhatatlanná válnak az elhelyezési gondok. Azt is hozzá kell tennem, hogy maga a főépület is nagyon rossz állapotban van. A falak vizesek, szinte málla- nak a téglák. Azt hiszem, hogy elkerülhetetlen lesz egy új gimnáziumi épület megépítése. Hogy miből? Ezt nem tudom. Mindenesetre óriási problémával küzdünk az épület vizes blokkjának felújításával kapcsolatban. Sajnos az önkormányzat anyagi ereje végesnek látszik, így az is nagyon bizonytalan, hogy meddig tudunk elmenni a felújítás terén. A teljes átalakítás, korszerűsítés minden bizonnyal elmarad - mondta Veisz János, a gimnázium igazgatója. * A testület „bólintott" és igent mondott tehát arra, hogy az intézmény vezetője elkezdje kidolgozni azokat a lépéseket, melyek elősegítik az 1995 ősszén beindítandó hat- osztályos gimnáziumot. A szakmai szervezkedés és a pedagógusok beosztása tehát megkezdődött. Bár az utóbbival kapcsolatban az igazgató véleménye az, hogy a tantermek beosztása és az órarend összeállítása nehezebb feladat lesz, mint a MÁV országos menetrendjének összeállítása. * A polgármester, Kiss János véleménye a hatosztályos gimnázium ügyében: — Az önkormányzat zöld utat biztosít a hatosztályos gimnázium számára. Úgy hiszem, hogy meg lehet és kell teremteni azokat a feltételeket, melyek biztosítják az intézmény folyamatos működését. Nyilván, hogy többletköltségekkel kell számolnia az ön- kormányzatnak, de ez valahol visszatérül - mondta Kiss János, Dunaföldvár polgármestere. Garay Előd Négy egyház egy templomban Pusztahencse csak négy esztendeje rendelkezik templommal. Korábban csak egy kis kápolna szolgált a hívek imahelyül. A pusztahencsei templomnak érdekes története van. — A község nagy erőkkel kezdett neki 1986-ban egy önálló iskola építésének, ennek kapcsán vetődött fel a templom gondolata. Mindenki tisztában volt azzal, hogy az egyházi épület lakosságmegtartó szerepe nagyon nagy. A pusztahencseiek nyomására tervek is készültek az egyházi építményre vonatkozólag. A volt nagydorogi plébános, Stockinger Artúr kételkedve fogadta az ötletet, hiszen semmilyen anyagi háttere nem volt az elképzelésnek. Cserháti József, volt megyéspüspök segítségével óriási gyűjtési hadjárat indult - határainkon belül és kívül -, hogy előteremtsük az építéshez szükséges anyagiakat. A pénz egyre csak gyűlt és kezdett realitássá válni a templomépítés - mondta Hahn János, a község polgármestere. Az épületet valójában 1989-ben kezdték el alapozni és nem sokkal több mint egy évre rá, Mayer Mihály megyéspüspök jelenlétében fel is szentelték a pusztahencsei templomot. Két harang is került a toronyba. Az egyik Ausztriából érkezett, a másikat pedig a Bagó hegyről hozták el, az ottani haranglábról. Mindkettőnek csodálatos hangja van. A lakosok nagyon lelkesen segédkeztek a gyűjtésnél és az építkezésnél. Egy elszármazott tanítónő és férje felajánlotta segítségét, ők készítették el a templom belső díszítését. Bazsonyi Arany és Vecsési Sándor egyszerű, de tetszetős kivitelű falfestményei igazán dísze az épület falának. A miséket elektromos orgonával kísérik. Különlegesség, hogy a padsorokat fűthetőre tervezték, így a hívek nem fáznak a misék alatt. A településen főként katolikus vallásúak élnek, de rajtuk kívül evangélikusok, reformátusok és metodisták is vannak. Az egyértelmű volt - a kevés anyagi miatt -, hogy csak olyan templom épülhet a községben, amelyet több egyházi közösség is használhat. így született meg az ökomenikus templom gondolata, mely azóta nagyon jól bevált. Az épületben egymást követik az egyházi közösségek miséi, és természetesen békében megférnek egymás mellett. A terheket, az imaházzal kapcsolatos kiadásokat is közösen viselik. — A templomban nemcsak egyházi rendezvényeket tartanak. Rendszeresen karácsonyi, húsvéti koncerteket és hangversenyeket szerveznek, kihasználva az épület adottságait. A pusztahencseiek nagyon megbecsülik a község modern és tetszetős kivitelű épületét.-garay-
