Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-28 / 176. szám

1994. július 28., csütörtök HAZUNK TAJA »ÚJSÁG 5 Hogyan gyógyíthatók a sárguló levelű fák, virágok, szőlőtőkék? Klorózis. Ha ezen a néven talán nem is, de tünetei alap­ján biztosan ismerik ezt a nö­vényi kórt a kiskertek, gyü­mölcsösök gazdái. A gyakori és hívatlan láto­gató érkezését az jelzi, hogy elsősorban az alma- és ősziba­rackfák, a szőlőtőkék, a rózsa­bokrok és a hortenzia-tövek levelei előbb kifakulnak, majd megsárgulnak. Ha pedig a sárgaság betegségének folya­mata eljut a végkifejletig, a le­velek szélükön megbámul­nák, száradni kezdenek, végül teljesen elhalnak. A kórtól megtámadott lombozató nö­vény virága, termése satnya lesz, a gyümölcsök korccsá, ízetlenné válnak. Az ártalomnak többféle oka lehet: nitrogénhiány, magas talajvízszint, kártevők elsza­porodása vagy helytelen met­szés. A leggyakoribb kiváltó ok azonban a vashiány. Nem föltétlenül azért, mert kevés a talajban a vas - adódhat abból is, hogy sok a mész vagy a magnézium, amely a vasat le­köti. E tápelem pedig nélkü­lözhetetlen a zöld színtestek képzéséhez, s ha ez akadozik, megkezdődik a levéllemezek jellegzetes sárgulása. A kóros lombelszíneződés főként azokban a kertekben fenyeget, amelyeknek talaja agyagos, nagy mésztartalmú, kötött s inkább lúgos, mint savanyú. Figyelni rá már csak azért is érdemes, mert a betegség sze­rencsére az esetek többségé­ben gyógyítható. Megfelelő medicina a vas- gálic, amely egyébként 2 szá­zalékos töménységű oldatban megelőzésként telente, kora­tavasszal is kiöntözhető. Ha már a sárgulási tünetek jelent­keznek, nem egészen fél szá­zalékos töménységű oldat permetezhető a lombozatra. Újabban azonban már ná­lunk is könnyen beszerezhe­tőek ennél gyorsabban ható, hatékonyabb szerek: a vaske- látok. A Sequestren 138 Fe ke- látkészítrrfény - a hiánybeteg­ség súlyosságától függő ada­golásban - tápoldatszerűen, talajtrágyaként igen jól bevált. Az ajánlott mennyiség új tele­pítésű szőlő, gyümölcs eseté­ben 3-5 gramm/tő; termőkor­ban 50-70 gramm/tőke, illetve 70/100 gramm/fa; súlyos ese­tekben pedig 70-100 gramm/ tőke és 100-200 gramm/fa. Zöldségesben 10 négyzetmé­terenként 3-5 gramm a java­solt adag, dísznövényeknél a 2-3 hetenkénti beöntözés, 0,2 százalékos oldattal. A sárguló fák, tőkék, rózsa­tövek, bokrok köré arasznyi mély árkot kell mélyíteni és a szert 5-10 liter vízben oldva beöntözni, olyan ütemben, ahogy elszivárog. Alkalmazható a' Sequestren 330 Fe is - 0,1-0,2 százalékos töménységben, 2-4 alkalom­mal kipermetezve a gyü­mölcsfákra, tőkékre, zöldség­növényekre, vagyis lombtrá­gyaként. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress Fenyegeti-e a hazai állományt ,őrült tehénékor? az Veszélyes új fertőző beteg­ség tizedeli a szarvasmarha­állományt Nagy-Britanniá- ban. A furcsa néven, „őrült te- hén"-kórként emlegetett be­tegséget vírus okozza, amely a főként az állatok központi idegrendszerét és nyirokszö­veteit támadja meg. Angliá­ban már mintegy 30 000 gaz­daságot tartanak nyilván, ahol felütötte fejét a fertőzés. Ve­szélyességét érzékelteti, hogy Németországban, Franciaor­szágban, Svájcban, a Falk- land-szigeteken és Ománban is felbukkant a gyógyíthatat­lan betegség kórokozója. Fel­tevések szerint a vírus szeny- nyezett takarmánnyal kerül­hetett az állatok szervezetébe. A szigetországban szigorú rendszabályokat léptettek életbe a fertőzés terjedésének megakadályozására. A beteg állatokat elpusztítják, tetemü­ket elégetik. Az ismertté vált fertőzött helyekről tilos álla­tok és állati termékek elszállí­tása, s folyamatosan szigorú ellenőrzésnek vetik alá az egészséges állományt. A betegség hosszú lappan- gási ideje megnehezíti a fertő­zés elleni hatékony fellépést. Gyors terjedése pedig indo­kolttá teszi a kérdést: meg­védhető-e ellene a hazai szar­vasmarha-állomány? Választ dr. Nagy Attilától, a Földmű­velésügyi Minisztérium főál­latorvosától kértünk.- — Nálunk eddig szeren­csére még a gyanúja sem me­rült fel az „őrült-tehén"-kór, illetve előidézője, az úgyneve­zett BSE-vírus megjelenésé­nek - nyugtat meg a főorvos. - Ennek ellenére állandó kap­csolatban vagyunk a Nemzet­közi Állatjárványügyi Hiva­tallal, valamint az ENSZ me­zőgazdasági és egészségügyi szerveivel. Segítségükkel nap­rakészen figyelemmel kísérjük a járvány alakulását, sőt a szarvasmarha és a szárma- zék-tennékek importját is. — Életbe léptettek-e konkrét óvintézkedéseket? , A minisztérium a nem­zetközi állat- és termékforga­lomban az egyes országok fer- tőzöttségi szintjével arányos korlátozásokat érvényesít. Ugyanakkor folyamatosan széles körű és szigorú labora­tóriumi ellenőrzéseket is tar­tunk. Felkészültünk természe­tesen arra, hogy ha a vírus mégis bekerülne az országba, lokalizáljuk és radikálisan fel­számoljuk a fertőzést. — Okozhat-e megbetegedést a fertőzött állat húsának fogyasz­tása? — Az eddigi járványtani megfigyelések és laboratóri­umi vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vírus nem jelent veszélyt az em­berre. Újvári Gizella Ferenczy-Europress Vásár­naptár Országos állat- és ki­rakodóvásár. Július 31.: Tamási. Augusztus 1.: Dunaújváros, Kapuvár. Autóvásár: Július 31.: Pécs, Tamási. Időszerű növényvédelem „Csípjük el” a telelőre vonuló szőlőlevélatkát Zöldségfélék: a számos kórokozó és kártevő közül pillanatnyilag a levelek foná- kán szívogató tgkácsatkák tűnnek a legveszélyesebbnek, mivel a száraz, meleg idő ezeknek kedvez leginkább. Különösen a paprikát, az uborkát, a dinnyét, a babot és a szóját vizsgáljuk meg alapo­san, és ha a levelek bronzoso- dását, a piszkosfehér atkaszö­vedéket, vagy magát a kárte­vőt észleljük (kézi nagyítóval a mozgó egyedek már jól lát­hatók), valamelyik speciális atkaölő szert (Sanmite, Neo- ron, Omite, Mitac, Danitól*, Torque**, Fentonan*, Talstar, Nissorun) permetezzük ki el­lenük. Csak olyan készít­ményt használjunk, ami az adott kultúrában engedélye­zett, és a termény betakarítá­sát előreláthatólag nem akadá­lyozza. Gyümölcsfák: szórványo­san ugyan, de még mindig kelnek a gyümölcsmolyok (almamoly, barackmoly, szil­vamoly, keleti gyümölcsmoly) hernyói, és befurakodnak a zsendülő termésekbe. A záró­permetezésre olyan foszforsa- vésztert (Zolone, Bi 58*, Da- nadim*, Rogor*, Sinoratox*, Ultracid*, Phosdrin**, Dimec- ron**, Unifosz*) válasszunk, amelyik egyben a kaliforniai pajzstetű most kelő lárvái el­len is hatásos. A pajzstetűirtást a már le­szüretelt fákon (kajszi, meggy, cseresznye, korai őszibarack és alma) is ajánlatos elvégezni. Ahol a takácsatkák nagyon felszaporodtak, valamelyik speciális atkaölő szerre (lásd zöldségfélék) is szükség lehet. Bogyósok: a málna leter- mett, valamint beteg vesszőit szedjük ki, égessük el, majd valamelyik réztartalmú szer (Cuprosan, Miltox, Perotox, Champion, Rézoxiklorid, Cu- proxat, Rokkol) és egy fosz- forsavészter (lásd gyümölcs­fák) kombinációjával perme­tezzük meg az ültetvényt, így jövőre a vesszőbetegségekkel, gubacsszúnyogokkal keve­sebb gondunk lesz. Szamócában a levelek nyár végi lekaszálása és elégetése (alászántása, komposztálása) hatékony módja a levélfoltos­ságokat okozó gombák és a szamócaatka elleni védeke­zésnek. A ribiszkét is megtisztíthat­juk a satnya, felkopaszodott vesszőktől, melyben több­nyire az üvegszámyú ri­biszke-lepke hernyói rágnak. Szőlő: a peronoszpóra-ve- szély gyakorlatilag elmúlt, a rezes (Champion, Cuproxat, Bordóilé FW, Rézoxiklorid, Rokkol, Bordói por) záróper­metezésnek legfeljebb élettani szempontból van jelentősége, hiszen a réz erősíti a növény bőrszövetét (növeli az egyéb kórokozókkal szembeni elle­nállását), segíti a rügyek, vesszők beérését. A lisztharmatjárvány vi­szont még mindig terjed, igaz azonban, hogy ezek a késői fertőzések súlyos problémát (a bogyók „sérvesedése", elszá- radása) általában már nem okoznak. Egészséges vagy enyhén fertőzött ültetvények­ben elemi kénnel (Microthiol, Kumulus, Thiovit, Kénkol, Nikékén, Szera, Szulfur) zár­juk az éves védekezési prog­ramot. Lisztharmatos szőlők­ben maradjunk a Karat- hane+kén kombinációnál. A felszívódó szerek ilyen előre­haladott növényfejlettségnél már élettanilag károsak, a fürtlisztharmat gyógyítására egyébként is alkalmatlanok, és évente legfeljebb négyszer ajánlatos őket használni, ezért mindenképpen kerülendők. Tömött fürtű fajtákban sok helyen megjelentek már a rot­hadó, botritiszes gócok. Itt a zsendüléskori védekezést fel­tétlenül javasoljuk elvégezni valamelyik mélyhatású ké­szítménnyel (Sumilex, Roni- lan, Rovral). A kontakt folpet hatóanyagú szerek (Ortho-Phaltan*, Buvicid F*, Folpan*, Folnit*, Trimifol*) ha­tékonysága gyengébb az előb­bieknél, és a korai borszőlők­ben már vigyázni kell velük (élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idejük 30 nap), mert maradványaik a must erjedé­sét gátolhatják. A kifejlett szőlőlevélatkák és gubacsatkák lassan telelőre vonulnak a rügypikkelyek alá és a tőke repedéseibe, elérke­zett tehát a nyári atkaölő per­metezés ideje. Feltétlenül spe­ciális készítményt (Sanmite, Neoron, Omite, Mitac, Tor­que**, esetleg Danitól*) alkal­mazzunk, mert - amellett, hogy környezetkímélőek - igazán jó eredmény csak ezek­től várható. Sikeres nyári ke­zelés esetén a kora tavaszi at­kairtás elhagyható. Minden növény: hamaro­san kelnek az amerikai fehér szövőlepke hernyói. Mivel he­lyenként már az első nemze­dék is népes volt, a második nemzedékkel bizonyára so­kunknak meggyűlik a baja. A fiatal hemyófészkeket azon­nal számoljuk fel (szedjük le és égessük el), így a kémiai anyagok kipermetezését elke­rülhetjük. *-gal a II., **-gal pedig az I. kategóriájú szereket jelöltük. Fűzi István TM-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás • • Öntözni is, nem is Az elmúlt hét végén tele­fonon hívott fel egyik igen régi ismerősöm és panasz­kodott, hogy kertjében a mintegy 25 négyzetméter paprikaültetvénye annak el­lenére, hogy a hosszú ideje tartó kánikula miatt na­ponta, alaposan, mint mondta „tocsogósra" meg­öntözi, senyved, fonnyatag, a hozott termés torzó és használhatatlan. Szemrevételezve a terüle­tet közöltem, hogy a növé­nyállomány tönkremenésé- nek egyértelmű oka az öntö­zés. Hitte is, nem is és arra hivatkozott, hogy kora gyermekéveiben 12 filléres órabérért az iskolai szünet­ben „dolgozott" bolgár ker­tésznél, gyomlált és ott is árasztásos volt az öntözés módja! Igenám! Csakhogy a bőséges vízforrások melletti bolgár kertészetekben a ha­szonnövényzet mindig a bakhát, a töltés tetejére ke­rült elvetésre és az öntöző­víz a bakhátak völgyecskéi- ben csordogált, így kizárva a gyökérzóna levegőtlenségét, befulladását. Kedves, jót akaró ismerő­sömnél pedig az történt, hogy eltúlzott ügybuzgósá- gával teljesen eliszaposí- totta, szerkezet nélkülivé tette a paprikaültetvénye ta­laját. A gyökérfejlődés és funkcionálás, a talajélet, a tápanyag- és vízfelvétel alapvető feltételét, a levegő jelenlétét teljesen kizárta. Mi ebből a tanulság? Az, hogy ha a házikerti paprika, para­dicsom, uborka, stb öntözé­sére kényszerülünk az úgy tegyük, hogy az egyes növé­nyek között mindig ugyan­azon a helyen hegyes kapá­val gödröcskét vágunk és időnként oda öntjük az ön­tözővizet. így csak a gyökér­zóna kis részén áll fenn a mikrónagyságú agyagré­szecskék lemosódása, a talaj tömörödés veszélye és a las­san szétszivárgó nyirkosság a gyökérzet nagyobb részét funkcionálni hagyja, épen hagyva a talaj levegős, mor- zsalékos szerkezetét. Ez a módszer növény­egészségügyi szempontból is előnyös, mert kisebb a pá­rolgási felület és nem terem­tünk kedvező életfeltételeket a párás mikroklímát kedvelő gombabetegségeknek. Természetesen még ennél is előnyösebbnek tartom konyhakerti növényeknél a belül lyukas, alul perforált műanyagkaró használatát, és időnként az öntözővíz ezen keresztül való lejuttatá- sát. Szakái László A gabona- szövetség a búzáról Szakmai körökben nem számítottak rekord termésre még megfelelő időjárási kö­rülmények esetén sem. A szakértők számára ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a kívá­natosnál alacsonyabb műtrá­gya és növényvédőszer fel- használás, a nem megfelelő vetőmag alkalmazása a búza­termés mennyiségét és minő­ségét jelentősen lerontja. Ezt Makay György, a Magyar Ga­bonafeldolgozók, Takar­mánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára mondta el a héten. A szakember közölte: a szövetség - a tények ismere­tében - eredetüeg is mintegy 4 millió tonnás búzaterméssel számolt. A jelenlegi ismeretek szerint a mennyiséget az 1994-es búzatermés alig ha­ladja majd meg. A minőséget illetően a szakértő nem vállal­kozott általános érvényű vé­leményalkotására, mivel a minőség nemcsak gazdasá­gonként, hanem esetenként táblákon belül is eltérő. A jó minőségű búza ára az utóbbi napokban nemcsak azért emelkedett, mert való­ban kevesebb termett az átla­gosnál, hanem azért is, mivel az éles versenyben álló mal­mok igyekeznek olyan búzát vásárolni, amelyből a szoká­sosnál is jobb liszt őrölhető. A jó minőségű áruval rendel­kező termelők egy része pedig a még kedvezőbb ár reményé­ben vár az értékesítéssel. Az árak emelkedéséhez vezettek azok a nyugati exporthoz fű­zött remények is, amelyek azonban a szállítási kvóta brüsszeli elosztását követően visszestek a realitás szintjére. Paraszti logika A városi ember kirándul vidékre és meglátja a farmert, aki disznót tart a hátán, s eről­ködve emeli, hogy a disznó leehesse a makkot a fáról: — Már elnézést - fordul a farmerhez -, de ha letenné a disznót és megrázná az ága­kat, a makk lehullana a földre, így sok időt lehetne megtaka­rítani.- — Drága uram! - legyint a farmer. — Gondolja, hogy az idő olyan fontos a disznó számára? Házikerti praktika Másodvetés, kánikulában A lekerülő zöldborsó- és bab területeken célszerű a kis­kertekben másodvetésként uborkát, céklarépát termelni és itt az ideje az őszi- és télire­tek elvetésének is. Különösen előnyös elővetemények az említett pillangósok, mert a levegő nitrogénjét hasznosí­tandó, bizonyos nitrogén­mennyiséget és talajlazító gyökérzetet hagynak vissza gyökérgumócskáik és bojtos gyökérzetük révén a talajban. Igenám, de az immár négy éve tartó nyári aszály és rend­kívül hosszantartó hőség, amikor a talajfelszín hőmér­séklete délidőben az 50 Cel­sius fokot is közelíti, kétessé teszi e másodvetések sikerét, mert ha nem öntözünk, az a baj, ha öntözünk, újra csak baj, mert beiszapolódottá, agyon- tömődötté, levegőtlenné tesz- szük a talajt, tehát „megöljük" az új kis növénykék életterét. Én hogyan segítek ezen a gondon e rendkívüli időjárási körülmények között? A zöld­borsó- és babszár lesarlózása után (a gyökérzet marad!) jó mélyen átkapálom a talajt, majd a másodvetésre szánt magvakat előre beöntözött kis barázdába szórom, vetési mélységigényük szerint. Mor- zsalékos földdel takarom, utána az elvetett sorra lazán ráterítem a borsó- vagy bab­szárat és kelésig maximum egy alkalommal ezen a „pap­lanon" keresztül finompor- lasztású kanna vagy öntöző­csőrózsával megöntözöm. „A párolgás hőt von el ala­pon" az elvetett csík optimális hőmérsékletét és nyirkossá­gát, az öntözővíz nélkül fel­színi lazaságát így biztosítva a magvak pár napon belül csí­ráznak és kikelnek. Gondosan ügyelni kell arra, hogy amikor kikeltek, a takarót azonnal le­vegyük róla. Ellenkező eset­ben a növénykék felnyurgul­nak a laza takaró alatt és kö­zött a fény felé törve. A következő lépés, hogy a kikelt új növénysor mellé húsz-harminc centimétemyire hegyes kapával egy keskeny, de mély árkocskát húzok (csak az egyik oldalra!), abba beletömöm az eddig paplan­ként szolgáló szárrészmarad- ványokat és a rásegítő öntö­zővizet a következőkben, vé­kony sugárban kizárólag ide és ezen keresztül adagolom. A talaj totális eliszapolása, a növényzet befulladása e mód­szerrel kizárt, mert a gyökér­zóna a vizet csak lokálisan kapja és a talajfelszín káros cserepesedése sem következik be. Ezt a módszert kényszer- helyzetben paradicsomnál is alkalmazom úgy, hogy ahová nem jutott - más írásban már említett - belül lyukas „öntö­zőkaró", ott két tő közé kes­keny, de mély lyukat vágok, azt teletömöm kaszálékkal és a rásegítő öntözővizet kizáró­lag ezen keresztül adom a nö­vényeknek. Nekem immár három éven át bevált! Tessék kipróbálni! Szakái László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents