Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 19., kedd TÁJOLÓ «ÚJSÁG 5 Lakodalmas készülődés Decsen irodának is. ő egyébként a fa­lusi turizmussal foglalkozók táborában itt Decsen elsőként és a legaktívabban lépett. A Sárközi Népi Iparművé­szeti Szövetkezet tulajdoná­ban levő tájház jelenlegi bér­lője Sallai László, aki a Provin­cia TMT-vel együttműködési megállapodásban' rögzítette elképzeléseit. A már jól funk­cionáló tájház múzeumi kíná­latát az érdeklődők országha­táron belül és kívül ismerhe­tik. A vendéglátás egyik tár­gyi feltétele is adott a népi ha­gyományokat idéző épület­ben, a Görönd presszó ilyen célra teremtett létesítmény­ben. Szinte természetes volt a szolgáltatás bővítése. Ezt a szakemberek érzik így, akik azonnal munkához is láttak. A tájház melletti öreg paraszt­ház nem hordoz ugyan külö­nös jómódra utaló jegyeket, de van karaktere, ami szerényebb volta ellenére - így felújított formában - felhívja az arra já­rók, sétálók figyelmét. Ebben található majd Sárköz utazási irodája. A szorosan vett szakmai, idegenforgalmi programok hirdetése, szerve­zése, minden ehhez kapcso­lódó ügyek intézése lesz az iroda profilja. Gemenc közel­sége, a cserenci vadaskert, a lankóci vízügyi múzeum vagy a falutól nyugati irányba ta­lálható Decs-szőlőhegyi pin­cék, a Hajdú András és fia ve­zette lovasiskola, az Ymo Mo­tel vendéglátói lehetőségeinek felhasználása sikeres műkö­dést eredményezhet. Az iro­dában sajátosabb programok kialakítását is tervezik. A már látható néprajzi kiállítások mellett mai, a Sárközhöz kö­tődő múltbeli képző- és ipar­művészek, népművészek al­kotásainak részben állandó, részben időszaki jellegű be­mutatása is a cél. Elsőként a bátai Czencz János sárközi ih­letésű festményeit és az Őcsényben élő Skultéty Er­zsébet elvonatkoztatott, ke­vésbé dokumentatív jelleggel készült alkotásait tárják a kö­zönség elé. Az utazási iroda külföldi utak szervezését is vállalja eb­ben a decsi részlegében, ahol hazai és külföldi térképek, prospektusok, egyéb reklám­anyagok árusításával is fog­lalkoznak majd. Értékesítenek olyan termékeket is, amelyek napjaink Sárközében készül­nek, legyenek ezek akár a me­zőgazdasági termelésből származó, vagy más házi iparból kikerülők. A helyi utazási iroda vezetője, Pataki Dánielné megkereste a decsi Gyöngyös Bokréta együttest, lehetőséget ajánlva a közös megjelenésre, fellépésre, együttműködésre. Népi játé­kok, néptáncok, mint idegen- forgalmi termék kerülnének az iroda szolgáltatásai közé. Született tehát valami új a készülődésben, ami a lako­dalmas készítő része ugyan, ám mégis tovább mutat és a holnapok meghatározója le­het, például Sárköz utazási irodájaként. Decsi Kiss János Fotó: Gottvald Károly Utazási iroda a Sárközben Több alkalommal beszá­moltunk már az idei sárközi lakodalmasról szóló tudósítá­sokban azokról a változások­ról, amelyekben különbözik a minden eddigitől. Az újra meg újra megrendezett ha­gyományőrző játékban min­dig születtek újabb ötletek is. Ezek tartalmasabbá tették egy-egy település életét, gaz­dagabbá az ott látnivalókat. Decsen a Kossuth utcában - közvetlen a tájház mellett - most egy új felirat jelent meg. A Provincia TMT utazási ügyeket intéző iroda nyit majd a lakodalmas időpontjá­ban helyi fiókot. Wieszner György, a Provincia TMT ve­zetője nagy lehetőséget lát Sárköz idegenforgalmi szem­pontból kihasználatlan kínála­tában. Reménye szerint föl­mérte a meglevő adottságokat és pontosan meg is határozta a terveket. Céljaihoz helyben, Decsen talált munkatársat Pa­taki Dánielné személyében, aki közvetlen szomszédságá­ban lakik a már említett táj­háznak, így a most említett Innen­onnan A tihanyi bencés apátságban július 23-án, szombaton 17.30 és 20.30 órai kezdettel Ko­loss István orgonái, köz­reműködik Koloss Krisztina csellóművész. A következő előadás a bencés apátságban au­gusztus 6-án, szomba­ton, 17.30 és 20.30-kor lesz, amikor Hoffmann László győri orgonamű­vész ad hangversenyt. * A szigetvári Tinódi Művelődési Központ augusztusi programjá­ból: augusztus 12-én, pénteken 9-17 óra között Bendex vásárt tartanak a rendezvényteremben. Augusztus 15-22. között szigetvári a fúvószene­kar balatoni táborozá­son vesz részt, melynek keretében felkészül a szeptemberi Zrínyi ün­nepségre. A felkészülés keretében augusztus 18-án Keszthelyen, a Zenepavilonban, míg augusztus 20-án Szár­szón szerepel a fúvó­szenekar. A művelődési központ és természet- gyógyász klubja au­gusztus 16-22. között Életmód tábort hirdet elsősorban baranyai csa­ládoknak. A progra­mokban praktikus taná­csok, előadások, stran­dolási lehetőség, a gyermekeknek játszó­ház, kirándulás szere­pelnek. Bíró Yvette: A hetedik mű­vészet. Filmművészeti tanul­mányok. Növény szaporítás otthon. Magvetés, tőosztás, dugvá­nyozás, oltás. Ipolyi Arnold: Csallóközi úti-képek. A múlt század kö­zepén keletkezett művelődés- történeti útibeszámoló újbóli kiadása. Gyurgyik László: Magyar mérleg. A szlovákiai magyar­ság a népszámlálási és nép­mozgalmi adatok tükrében. Megjelent Hétvégi fotóiskola. Sok száz praktikus jó tanács mind­azoknak, akik szeretnek fény­képezni. Saite: Bambi. Sok mai fel­nőtt kedvenc ifjúsági regénye újabb kiadásban. Lovagvárak és gótikus ka- tedrálisok. Az „Új Képes Tör­ténelem" sorozat legújabb ki­adványa. Hindu halottaskönyv. Ro­mán eszmetörténet. 1866-1945. A szerkesztők és szerzők az önismeret és a mo­dernizáció témakörét tekintik át a román gondolkodásban. Traven: Halálhajó. Kaland­regény. Casablanca regénye. A so­kaknak emlékezetes, világsi­kerű film könyvváltozatát ve­hetik kézbe az olvasók. (A fent ajánlott könyvek mindegyike Szekszárdon, a Garay téri Kossuth Könyves­boltban megvásárolhatók.) A főiskolai felvételi magyar írásbelijében külön kérdéskör érintette Ijabits Mihály műveit és tevékenységét. Összesen húsz dolgozatpontért, ami négy felvé­teli pontot ért, kellett válaszolni négy kis kérdésre. „Csak én bírok versemnek hőse lenni" - írta korai ars poeticájá­ban. Mi a vers címe? - így szólt az első feladvány. Volt, aki úgy vélte, a vers címe: „Dióhélyban", más többet sejtett és leírta „Líri­kus enciklopédia". Egyik jelölt csöppet bizonytalankodott: „A lí­rikus epiológiája", az utóbbi szó áthúzva, majd újabb próbálkozás: „epilógiája". A fene abba a sok külföldi szóba! Minek szőrözni, egyszerűbb ehelyett a lírikus epi- lálása... Babits a húszas évek végétől az irodalmi élet vezéralakja lett, mi­lyen pozíciók segített ehhez? - érdeklődött a teszt. A válaszokból megtudtuk, hogy „Babits erősen politizál, panteizmusa egyre fo­kozódik", „1919-ben egyetemi tanár volt, de a forradalom idején visszavonult". Ez nem lehetett végleges, mert „Tiltakozik a háború ellen (1923. Rákospalotán) (!) a tüntetésen fe­lolvassa Húsvét előtt c. versét". Ez persze logikus, hiszen „Babits az illegális kommunista párt tagja volt". (Még ezer szerencse, hogy ezt nem tudta róla a rendőr­Pályázati figyelő 1. Az Európa Tanács pályázata: A természet láttatása címmel. A színes fényképfelvételek mutassák be az ember­nek a természetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatását. Beküldési határidő: szeptember 26. 2. A Magyar Esztétikai Társaság pályázata „Magyar esz­tétikai törekvések a XX. században" témakörben. Pályázat egyetemek és művészeti főiskolák hallgatói részére. Jelentkezési határidő: július 29. Benyújtási határidő: ok­tóber 31. 3. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal pályázatot hir­det az Idegenforgalmi Alap 1994. évi oktatási keretére. Azok az iskolák, illetve oktatási intézmények részesülhetnek tá­mogatásban, amelyek vállalkoznak a szakmai összetétel tu­risztikai szempontból történő átalakítására és az oktatási anyag ennek megfelelő modernizációjára. Beküldési határidő: július 30. 4. A Magyarország Felfedezése Alapítvány és a Liget Műhely Alapítvány - Jócsik Lajos emlékezetes kötete nyo­mán „Égy ország a csillagon" mottóval - közös pályázatot hirdet természet- és környezetvédelmi szociográfiai mű megírására. Beküldési határidő: szeptember 1. 5. A Gyermekbarát szerkesztősége pályázatot hirdet az Időszerű Makarenko címmel. Beküldési határidő: szeptember 15. A pályázatokról felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Paks, Gagarin u. 2. Tel: 75/311-646. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 12-18 óráig. A Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Információs Szolgáltató Irodában. Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 74/311-928. Nyitva tartás: hétfőtől szerdáig 13.30-16.30 óráig. A nyári szünet miatt (a Paksi Ifjúsági Iroda július 25-augusztus 21-ig, a szekszárdi Információs Szolgáltató Iroda július 14-augusztus 21-ig zárva tart) a leg­közelebbi pályázati figyelő augusztus 30-án jelenik meg. TévéNéző A sólyom Vereckénél visszafordul Ha azt kérdezné tőlem valaki, hogy szeretem-e a tejszínes szamócapudingot és a jó cseh sört, habozás nélkül vágom rá: igen. Külön-külön. Együtt azonban valahogy nincs ínyemre. Ha meg kiderül, hogy a tejszín egy hetes maradék, az abroszt ékte­len pecsétek díszítik, a sör buggyant, ráadásul a pincér alaposan átvág és még hülyének is néz, nos akkor kimondottan utálom. Hasonló érzésekkel álltam fel a képernyő elől múlt hét keddjé- nek estéjén a Szemtől szemben - Dúcz Lászlóval című portré(?)-ismeretterjesztő(?) fűm után. Elkészítésének apropóját az adta, hogy nemrég jelent meg a portréalany Közöttünk élő tu­rulmadár címmel könyve. Dúcz Lászlóról annyit keű tudni, hogy hivatásos vadász - inkább talán madarász -, emellett előszere­tettel foglalkozik a magyar őstörténettel, mitológiával, néprajz­zal, a turulkérdésnek pedig, miképpen a sólymászatnak is nagy barátja és ismerője. Komplett kis elméletet alakított ki a turul - pontosabban, mint megtudjuk, a sólyom - szerepéről a magyar őstörténetben és mitológiában. Dúcz László először is keresi a szaklexikonokban a turul címszót, és sajnálkozva állapítja meg, hogy kivétel nélkül agyonhallgatják a turulmítoszt. (Ha létezik ilyen, hiszen maga a történet kora középkori történeti munkák­ból ismeretes.) Miért van ez? Természetesen politikai előítéletek miatt, 1948 és 1989 között ugyanis egyenlőséget tettek a turul és a hungarizmus közé. Ez helytelen. Mert a turul nem egyszerű totemállat volt, hanem a vándorló magyar nép számára maga volt a keresztény isten, hiszen a magyarság már a honfoglalás előtt megismerkedett a kereszténységgel, a turulábrázolásokon pedig ott van a napszimbólum, a nap pedig^ a „természeti né­peknél" maga az élet, az isten. Sőt, a turul - Álmos atyja -, egé­szen a Kárpát-medencéig kísérte a honfoglaló törzseket, itt azonban megállt, mert a magyarok már célhoz értek. A film alighanem legérdekfeszítőbb részei azok, amikor Dúcz László a sólyom kivételes intelligenciáját mutatja be. A néprajz és a mitológia - még a laikus nézőnek is feltűnik -, ingoványos talaj számára, nem is jut tovább keveset mondó általánosításo­kig. Valóban nehéz ügy: források és szakirodalom híján a bú­várkodó könnyen azon kapja magát, hogy egy luftballont szo­rongat a kezében. Dúcz László zárt ajtókon kopogtat, Ipolyi Ar- noldon, Róheim Gézán, Diószegi Vilmoson kívül átfogóan nem foglalkoztak a magyar mitológiával, a strukturalisták óta pedig nincs is túl nagy hajlandóság a néprajztudományban ilyen mo­nográfiára. A filmnek azonban nemcsak főszereplője van, hanem meg is van rendezve. Az eszmefuttatások közé látványos felvételek ékelődnek a naplementében szárnyait fenségesen széttáró só­lyomról, majd részletek jönnek az István, a király és az Attila, is­ten kardja című rockoperákból. Közben a riporter és a riporta­lany segítségével észrevétlenül eljutunk odáig, hogy a turul a hun-magyar rokonság legfőbb bizonyítékává válik. (A film sze­rint ugyanis a sólyom Attila attribútuma volt). A rendező, Kol- tay Gergely érti a dolgát: ezen a ponton Vikidál Gyula már nem mint lázadó Koppány, hanem mint annak elődje, Attila muto­gatja muszkliját, és emelgeti esetlenül karjait rockoperásan. (Kérdés, hogy mikor készült a film: a győri autópályaavatás megrendezése előtt, vagy után. Életművének utólagos értékelé­sekor ugyanis még fontos lehet.) Aztán crescendóban ismét a turul-kérdés, a riporter még egyszer megkérdezi - most már halljuk is hangját -, hogy miért van diszkriminálva ma ez a jó kis madár hazánkban, és Dúcz László még egyszer elmondja, hogy a turulban nincs semmi rossz. Végül Szörényi Levente, nívó-díjas híradószignál-szerző énekel valami olyasmit, hogy az úton menni kell. Az ember pedig e kései órán feláll a fotelből, az ablakhoz megy, és büszkén teleszívja tüdejét, valahogy úgy, ahogyan eleink tették - másodjára kijővén Szkítiából -, amikor megálltak Vereckénél, ahonnan ugye a turul-sólyom visszafor­dult. Azért vet még egy pillantást a képernyőre, megjelenik a stáb névsora, a végén nagy betűkkel: főszerkesztő - Chrudinák Ala­jos. Az arafatos, a parabolás, a hun-szittya Chrudinák. Akinek baráti köre most elkészítette a szentistváni állameszme modern változatát: a szentturuli variánst. Tóth F. Ocsú IV. ség, ahol hetente jelentkezett 1922-ig!) Lerántották a leplet városunk nagy szülöttéről az „Ismertesse röviden Babits és József Attila konfliktusát! - feladvány megol­dásakor is. „A fehérterror idején Babits visszavonta J. A. több gondolatát, aki ezt nehezmé­nyezte" . Nem csoda, 15 éves volt ... Ehhez jött - egy helybeli gimnáziumi tanárnő hatására -, hogy Babits „nem ítélte meg a szegény József Attilának a Ba- umgartner-díjat, pedig „a Baum Garten díj vezető egyénisége" volt. Alig keveredünk ki azonban ebből a fáskertből, máris újabb er­dőbe pottyanunk: „Az írói kong­resszusra, amit Oroszországban rendeztek" - gondolom a cár alattvalói - „Babits helyett József Attilát küldték ki s az útról a költő Oroszország címmel írt egy útiregényt". Miközben Nagy La­jos a kávéházban sakkozott. Ba­bits, a híres Don Juan azonban még ezzel sem érte be: „József At­tila egyik szerelme jegyese volt Babits M-nak, és később felesége is lett, József A. nagy bánatára. Innen eredhet a két költő közti konfliktus." Az utolsó Babitsra vonatkozó kérdés a Jónás könyve példázatát, „mert vétkesek közt cinkos, aki néma. Atyjafiáért számot ad a testvér" - idézettel firtatta. Jónás, aki Babits, „elmenekült a felelős­ség alól, pedig „neki a feladata lett volna, hogy vezesse az ország népét", de „mivel nem teljesítette a kérést, így az Úr a cápa gyom­rába zárta". Pedig „aki néma ma­rad, annak az a bűne, hogy nem áll ki az igazság, a vétlenek el­len." „Ezért e vers idézet elveti azt az emberi magatartási módot, mely bezárkózva, a külvilág inge­reire nem reagálva viselkedik és él". Most, amikor már mindenki tudja a felvételi ponthatárt, sza­badon nevethet: akkor is, ha fel­ismerte saját művét a névtelen idézetekben, akkor is, ha nem. Ja­vító kollégáimnak megköszönve áldozatkész gyűjtésüket, talán már mi is úgy vagyunk, mint Ba­bits, aki az egyik jelölt szerint „szerette volna, ha Jónáshoz ha­sonló próféta jelenik meg hazánk­ban is". Bizony, a kis próféta is próféta. Reméljük, akad néhány a beju­tottak között is, s dolgozatuk nemcsak olyan lesz, mint a bu­zogány szó megfejtése az egyik próbálkozó szerint: „buzogány: fegyver, eldobás után vissza­száll". Akárcsak Toldi bume­rángja ... Dr. Töttős Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents