Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-19 / 168. szám
4 WÚJSÁG TAMÁSI ÉS KÖRNYÉKE 1994. július 19., kedd Elfelejtett búzaszentelés Hagyományról, múltidőben Megmutatták, mit tudnak Sváb dallamok szóltak Göröghonban A gyönki táncosok a lariszai Egyetem téren Ha alaposan körülnéznénk, még mindig temérdek kincset rejtenek az öreg sváb házak padlásai -, mondja a hatvanhét esztendős nyugalmazott szakadáti kántortanító, Schulcz Ádám, a hagyományokról azonban már csak múlt időben beszélhetünk. Bár a községnek már van egy történeti monográfiája, Schulcz Ádám évtizedek óta dolgozik a szakadáti svábság történetének, és főképp - ez kevéssé ismert - régi szokásainak összefoglalásán. Kiadására nemigen gondol, egy-egy példányt szán a levéltárnak és gyermekeinek.- A munka nagyobb részt saját gyűjtésem - mondja az előttünk fekvő vaskos dosz- sziéról idősebb németeket kérdeztem, akik azóta már mind meghaltak. Úgy próbáltam csoportosítani, hogy az első rész a község történetével foglalkozik - beillesztve Tolna megye történetébe -, a római kortól napjainkig, beleértve a kitelepítéseket is. Azokat a lényeges dolgokat, ami a falut érinti, most is lejegyzem. A másik rész a régi szokásokat, mesterségeket tárgyalja. Ez nincs befejezve, mindig tovább írom. Legutóbb például azt tudtam meg, hogy január 1-től december 31-ig milyen ünnepek voltak régebben és azokhoz milyen szokások kapcsolódtak. Az ősszel elkészítettem a kender feldolgozásának, és a régi szakadáti mesterségek, a kovácsok, fazekasok, asztalosok, cipészek munkájának leírását. Vegyesen írtam, hol németül, hol magyarul. Nem akartam teljesen németül, mert maguk a németek is kevesen beszélik a nyelvet. Mi, az itteni svábok nem csinálunk olyan problémát, mint Csehországban a németek, vagy Szlovákiában a magyarok, itt beolvadt már mindenki.- A temetési búcsúztatók, amiket leírtam, mind régiek, 1941-ből valók. Én akkoriban kántortanító voltam és én szerkesztettem őket. Akkor az a szokás is megvolt, hogy a sírkeresztekre kis versikét fabrikáltak. Ezekből is tartalmaz Emel - nem emel Kinek éri meg a tej? A szövetkezetek átalakulásával a magántejtermelők számára is megváltoztak a feltételek, az újabb keletű problémák egyike a tej begyűjtése. A feldolgozó ugyanis, jelen esetben a tamási Dámtej nem közvetlenül a termelőknek fizet a tejért, hanem a gyűjtő- és szállítócégnek. Hogy a begyűjtésért, hűtésért emez mennyit von le a tej árából, nem tartozik a termelőre. Az iregszemcsei gazdák gondjairól már szóltunk, a környéken viszont szerencsésebb a helyzet: Magyarkeszin az önkormányzat üzemelteti a csarnokot, Nagyszokolyon és Felsőnyéken a tamási Privát Tej Bt. Utóbbi községben csupán egy termelő van, aki a szomszédos Fejér megyei településre hordja a tejet - ott egy forinttal többet adnak literjéért. A Dámtej június 1-vel emelte 19 forint 50 fillérre a kistermelői tej árát, ebből a felsőnyéki termelők 17,50-et látnak. A bt. nem emelte olyan arányban három év alatt díjait, ahogyan a tejárak emelkedtek - mondta a bt. vezetője, Kovács Tivadarné, és hozzáfűzte: a begyűjtés, és szállítás Felsőnyéken nem jövedelmező - itt csak napi 300-400 liter tejet adnak le, Nagyszokolyon, ahol ennek kétszerese a forgalom, már igen. néhányat a gyűjtemény, mert ma már éppen csak ráírják a sírkőre, ki mikor született, mikor halt meg.- Van-e még lappangó szokás, hagyomány?- Sajnos semmi nincs. Az öregek kihalnak, a fiatalok meg összeházasodtak felvidékiekkel, ezzel-azzal, már nem tudni ki milyen családból származott. A faluban a német klub tartja még a német hagyományt, megvannak nekik a régi táncosruhák, német énekeket tanulnak, fellépnek. De a templomi szokások náluk sincsenek meg. A mostani papunk nem is ,tud németül prédikálni. A régi búzaszentelésre már csak nagyon kevesen emlékeznek.- Az idősebb németek - mondják -, bizalmatlanok. Nem szívesen beszélnek a múltról, a Volksbundról, a kitelepítésekről.- Nem hiszem, hogy így van. Nálunk volt Volksbund, a negyvenes években, de sohasem volt olyan, hogy összeszólalkoztak volna másokkal. Együtt táncoltak, mulatoztak a gyerekek. A kitelepítések óta nem maradt sértődöttség. Egy-két eset előfordult az öregek között, például amikor kiosztották a teheneket. A paraszttól elvették az állatot, egy másik helybeli szegényem- bemek meg odaadták. Akkor szidták egymást, de utána ezek elmúltak, már semmi nem maradt az ellentétekből. Néhány hete apró változás fedezhető fel a magyarkeszi hengermalom épületén: jobb oldali szárnyán rikítanak a frissen mázolt ablakkeretek, az épület többi része változatlanul romantikusan eredeti.. Valami készül. Mint megtudtuk, a téesz egy helybéli vállalkozónak adta bérbe a malom egy helyiségét, aki ott hamarosan diszkont jellegű üzletet kíván nyitni. Hogy valójában kinek fog fizetni bérleti díjat, az nem egészen világos, a malomnak ugyanis nincs gazdája. A hengermalom a harmincas években épült, a háború után azonban már nem őröltek benne. 1948 után államosították, majd a téesz kezelésébe került, 1989-ig keverőüzem működött falai között. Az Az életmentés: kötelesség Vigyázat: csak úszóknak! Hajszál híján tragikusan végződött egy negyvenkét éves perkátai lakosnak a tamási strandolás. Június 29-én délelőtt úgy döntött, úszik egyet a kék vizű medencében, a felesége azonban néhány perc múlva hiába kereste szemével, a fürdőzők húzták ki a vízből. Életét Lénárd János úszómester lélekjelenlétének köszönheti.- Tavaly is mentettünk, de az nem volt ilyen komoly - emlékezik vissza Lénárd János, akinek két éves gyakorlata van az úszómesterségben. - Valószínűleg rosszul lett az illető, görcsöt kaphatott, bár utólag azt mondta, hogy megtámadták. Amikor kihúztuk, már nem volt pulzusa, öt perces mesterséges légzést alkalmaztam.- A tamási strandon nem történt még halálos vízi baleset, általában a vidékiekkel fordul elő, hogy menteni kell őket - mondja Pelcz Istvánné műszakvezető.- Naponta kétezer-két- ezerötszáz vendég fordul meg nálunk, általában kisebb sérülések történnek. A strandon két óránként figyelemfelkeltőként magyar és német nyelven elhangzanak a házirend idevonatkozó részei. Az úszómesternek egyébként külön jutalom nem jár az életmentésért - ez itt munkaköri kötelesség. Nyugdíjas kirándulás. Ismét úton lesz a gyönki nyugdíjas klub tagsága: július hu- szonkilencedikén Szulokra kirándulnak, s ott komlói nyugdíjasokkal találkoznak, akikkel régi kapcsolatot ápolnak. I üzem azonban megszűnt, ma csak egy tápbolt foglalja a helyet, ez is már egy vállalkozóé, aki jelképes összeget, havi kétezer forintot fizet érte. A telekkönyvi bejegyzésen az áll: a magyar állam tulajdona.- Még nem kérte senki, így nem is adtuk oda senkinek - mondja Komlóczi József, a téesz elnöke -, a szövetkezet jogcím nélkül a kezelője az épületnek. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet nyilvántartásában nincs, az önkormányzatnak a VÁB nem adta át. Úgy tűnik, erről mindenki elfeledkezett. Komlóczi József hozzátette: A téesz nem tudja hasznosítani az ingatlant, ha rajtuk múlik, szívesen odaadják az önkormányzatnak. tf Nemrég érkezett haza görögországi vendégszerepléséről a gyönki német nemzetiségi néptánccsoport és a tamási Vagabund fúvószenekar. A két csoportot a tesszáliai La- risza kulturális egyesülete fogadta. Az út benyomásairól Streicher Györgyné, a tánccsoport vezetője számolt be.- Többször jártunk már külföldön, Griesheimben, és Ausztriában, és miután már német nyelvterületen már voltunk, tavaly került szóba egy spanyol utazás. Végül Görögországba jutottunk el, a görögök előszeretettel keresik a magyarokat, és szeretnének ők is idejönni. Ez sajnos most úgy alakult, hogy az idén nem hozzánk jönnek, hanem egy szolnoki csoport vendégei lesznek, akik előttünk egy héttel jártak kinn.- Milyen műsorral utaztak ki?- Német nemzetiségi műsorral elsősorban, és Tolna megyei magyar táncokkal. Három helyen léptünk fel, La- risza egyik közterén, egy ezres lélekszámú faluban és egy kisvárosban. Kell egy csapat.. . Nem kell messze menni, ha azt nézzük, miért tart itt a magyar foci, amit ugye régebben nem soroltak az úri sportok közé, mára viszont, legalábbis nálunk azzá vált. A magyarkeszi futballcsapat jó tizenöt éve esett ki a megyei bajnokságból, ezzel meg is szűnt a faluban a fociélet. A játék szeretői azonban nem hagyták annyiban, július 14-én este hét órakor negyven taggal megalakították a Magyarkeszi Községi Sportegyesületet. Ez önmagában csupán szándék kérdése, ahhoz azonban, hogy a csapat elindulhasson a körzeti bajnokságban mindent összeszámolva - a pálya, az öltözők helyreállítása, a nevezési díj - fél millió forint kell. A fő támogató anyagiakban is az önkormányzat, a költségekhez négy vállalkozó járult hozzá, a Máltai Szeretetszolgálat magyarkeszi csoportja pedig egy garnitúra mezzel segített a csapat indulásán, a játékosok szállítását a helyi termelőszövetkezet oldja meg. A faluban száz-százötven fős közönségre számítanak az augusztus 14-én először pályára lépő focisták, akiket Pete László készít fel a mérkőzésre. ~tf~- Milyen volt a fogadtatás?- A közönség teljesen vegyes volt, tudták hogy Magyarországról jövünk, azt ugyan nem, hogy német nyelvterületről, de a műsorközlő ezt bejelentette. Bízok benne, hogy kellemesen csalódtak, mert nagy taps kísérte a fellépésünket, és mindenütt megelégedéssel fogadtak minket. Nem fesztiválszerű fellépésre gondoltunk, hanem arra, hogy megmutassuk Magyarországról, hogy mit tudunk, és legyen egy kis szórakozásunk is.- A görögök ismerik és szeretik a magyarokat. Ön megtalálta erre a magyarázatot?- Tudott dolog, hogy a világháború után sokan települtek kényszerűen Magyarországra, Csehszlovákiába, és a hetvenes évek közepe táján kerülhetett sor rá, hogy visz- szatelepüljenek. Hogy miért szeretnek minket, nem tudnám igazából megmondani.- Német és görög kultúra, folklór nem sokban hasonlít egymáshoz. Nem tartottak attól, hogy nem értik meg a sváb táncokat? Alighanem kevés programot szerveztek az iskolák és a szülők a tamási gyerekeknek - annak a tíz srácnak, akik a régi mozi épületét pofozták át, egészen biztosan nem volt értelmesebb elfoglaltságuk. Két hete ugyanis a tíz-tizenkét éves fiúkból álló kis társaság unalomból „beszabadult" a használaton kívüli épületbe, ahol játszásiból letépkedték a vásznakat, és közben kipróbáltak egy-egy szál gyufát, meggyullad-e. A dolog rosz- szul sült el, a berendezés lángra kapott, a tüzet azonban sikerült időben eloltani, sérülés nem történt, az anyagi kár sem jelentős, úgy öt-tízezer forint. A „csipetcsapat" számláját így is bűncselekmény terheli, amit szándékos rongálásnak nevez a büntetőjog. A súlyosabb minősítéstől, a gyújtogatástól egy hajszál választotta el őket. Továbbra is sláger a bicikli - de jellemzően nem az öreg Csepel, hanem a népszerűbb és jóval értékesebb Mountain bike. Egy nemrég nyakoncsí- pett tamási fiatalkorú elkövető már rendelésre dolgozott, a járgányokat simontor- nyai kollégája értékesítette. A rendőrség az orgazdát is elfogta. Hogy hány kerékpárlopás szárad a lelkén a fiatalúrnak, még pontosan nem tudni. Eddig több, mint tizet sikerült bizonyítani. Alaposan kirá- Mi előzetesen elmondtuk, hogy kik vagyunk, és azt hiszem, őbennük is volt egy ilyen kérdőjel, mert utaltak rá. De nem okozott különösebb gondot.- Mi tapasztaltak: mennyire hagyományszeretóek, hagyomá- nyórzóek a görögök?- Sajnos, nem láttuk őket táncolni, ezt nagyon hiányoltuk. Szerintem náluk inkább van folytonosság, mert egy százezres nagyságrendű város minden negyedében van egy hagyományőrző csoport, és népzenei együttes, sőt fiatalok művelik a népzenét. Erről akkor volt alkalmunk meggyőződni, amikor egy vacsorára meghívtak bennünket, ahol az az együttes is ott volt, akik majd jönnek hozzánk is. Ti- zennyolc-tizenkilenc éves lányok, fiúk zenéltek, mindannyian felszabadultan táncoltak. Sikerült végül is megtalálni a mieinkkel a közös nyelvet: a zenét, a táncot, a mi harmonikásunk is megfogta a hangszerét, és találtak közös dallamokat, táncokat is tanítottak egymásnak.-h -c moltak július 13-ra virradó éjjel egy magyszokolyi vegyesboltot: mintegy háromszázezer forint értékű áruval távoztak a tettesek. Az árakat ismerve nem tűnik lehetetlennek összeszedni ennyi cuccot egy kisebb üzletből, de legalább furgonnal kell odaállítani. A nyomozás az ügyben folyik. Az üzletek mellett vonzóak lettek a polgármesteri hivatalok, a szakadáti után két hete betörtek a diósberényi és sza- kályi hivatal épületébe is - ez utóbbi két esetben azonban nem találtak semmi arra érdemeset, hogy elvigyék. Nem árt a horgászok figyelmébe ajánlani, hogy mások is pályáznak felszerelésükre, és pedig éppen akkor, amikor két éjszakai pecázás után egészen biztosak a tolvajok abban, hogy a tanyák gazdái ki sem dugják az orrukat. Ezt mutatja a gonoszdi példa, ahol szabályos időközönként a múlt héten már a nyolcadik tanyát törték fel. * Rádiós és telefonos riasztásra alkalmas rendszert helyeztek működésbe Tamásiban az elmúlt hónapban, amely betörés és tűzeset jelzésére használható. A rendszerhez való csatlakozásról a Városi Rendőr- kapitányság szolgál bővebb felvilágosítással. Kié a hengermalom? Rendőrségi hírek Unatkozó gyerekek
