Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. július 18., hétfő Kisebb testület hatékonyabb lehet A testületi munka tapasztalatairól beszélgettünk dr. Lei- decker fenő, szekszárdi képviselővel, alpolgármesterrel. — Összességében milyennek látja a szekszárdi képviselőtestület eddigi tevékenységét? — Nehéz erre válaszolni. Korábban mindig azt mondtam, hogy nagyon jó, mert több város polgármesterével és tisztségviselőivel találkoztam, akik mindenféle lehetetlen helyzetekről számoltak be. Ilyenkor büszkén mondtam, hogy nálunk nincs széthúzás, mind a huszonhét ember a városért dolgozik. Előfordul, hogy hibázunk - ez természetes - és ennek következményeit vagy lehet korrigálni vagy nem, időnként a pártérdeket figyelmen kívül kell hagyni, s a város érdekeit szem előtt tartani. Azt viszont érzékeltem - gondoltam is rá, testületi ülésen szóba hozom - , hogy az országgyűlési választási kampány rányomta a bélyegét a munkánkra. Például voltak határozatképtelen bizottságok, s a testületi ülésekről is sokan hiányoztak. — Hogyan lehetne a hatásköröket optimálisan elosztani? — Megalakuláskor mindenki annak örült, hogy önállóak vagyunk, s ez ma is igaz, de akkor is az volt a véleményem, amit az idő igazolt, hogy egy sor hatáskört át lehet adni a bizottságoknak. Bizonyos döntések előkészítését viszont szakmai szempontból is jobban meg tudná oldani a hivatal, mint a bizottságok. Az is igaz viszont, ha vállaljuk az önállóságot, akkor ezzel együtt vállalnunk kell a felelősséget is. A lakosság előtti politikai felelősségét is, minden következményével. — Lát-e különbséget az egyéni körzetben megválasztott és a listás képviselő között? — Ha megköveznek érte, akkor sem mondhatok mást, mint hogy látok, mégha e különbség jogilag nem létezik is. A választópolgárnak természetesen vannak elvárásai, s az is érthető, hogy az egyéni körzetben megválasztott képviselő foggal-körömmel harcol a körzet érdekéért. Nem mondom, hogy a listás képviselő nem tud vállalni körzetből érkező ügyeket, csak azt, hogy ez ritkábban fordul elő. Kicsivel többnek érzem, az egyéni körzetben megválasztott képviselő felelősségét. — Milyenek kellene lennie a testület és a polgármester viszonyának? — A jelenlegi helyzetből kiindulva, a kapcsolat jó. Nem felhőtlen, de miért is lenne? A jó kapcsolat adódik a polgár- mester mindig kompromisz- szumra kész személyiségéből is. Mindig kompromisszumkész, talán túlzottan is, nemet is tudni kell mondani. Sajátos és átmeneti helyzet, hogy még mindig nincs költségvetésünk, véleményem szerint azért, mert minden képviselő ragaszkodik körzete érdekéhez. Ami a jövőt illeti, erősebb polgármesterre van szükség, aki nem függ minden döntésében a testülettől vagy bizottsági felhatalmazástól. Jobban lehetne képviselni egy város érdekeit, ha nem kell heteket várni testületi döntésre. — Egyetért a polgármester közvetlen választásával? — Igen, nagyobb legitimitás az, amit a szavazótól közvetlenül kap a polgármestert.-— Mi a véleménye a visszahívhatóságról? — Nem tartom elképzelhetetlennek az olyan törvényi szabályozást, amely ezt lehetővé teszi, ha mindenki számára világosan körülhatárolt, érthető szabályokkal működik, s nem sérti a lakosság érdekeit sem. Ha a választópolgárok nincsenek megelégedve a közvetlenül választott polgármester tevékenységével, akkor bizonyos idő elteltével korrigálhassanak. Ez új választást jelent, de a demokrácia nem lehet pénz kérdése. Ha megfelelő a polgármester, akkor ez merőben elméleti kérdést. — Indul-e ismét a választásokon? — Már sokan megkérdezték, jelezve, hogy ez jó lenne. Eddig nem mondtam se határozott igen, se nemet. Ha az embert érdekli a saját városának a sorsa, érdeklődik a politika iránt, és vannak elképzelései, akkor nem mondhat nemet, ha a választópolgárok megkeresik. — Van-e még valami amit fontosnak tartana elmondani? — Szerepel a módosítási elképzelések között, hogy esetleg kisebb létszámúak lesznek a testületek. Ezt nagyon jó elképzelésnek tartom, mert huszonhét embert döntésre bírni nagyon nehéz. Kisebb testülettel a munka hatékonyabb, gyorsabb lehetne, s. a lakosság érdekei sem sérülnének. Amerikában például sokkal nagyobb városok hat-hét fős képviselőtestülettel is ragyogóan működnek. Ihárosi Ibolya A rendes nyári helyzetnek megfelelően magas volt az elmúlt héten a szekszárdi rendőrkapitányság körzetében elkövetett bűncselekmények száma. Hatvannégy ügyben rendeltek el nyomozást ismeretlen tettes ellen. Ismeretlen módszer, feledékeny autós Ezek jelentős hányada - szokás szerint - gépkocsifeltörés volt. Éjszaka törik-zúzzák, vagy szerelik az autókat, nappal viszont ismeretlen módszerrel, nyom nélkül emelnek el mindent azokból az autókból, amelyekben jól látható helyen hagyták az értékeket. Még az is előfordult, hogy a nyitott autóstáskából százeze- rek kandikáltak ki. Ez esetben a tulajdonos szerencsésnek bizonyult, mert a gyerekkorú színtársulat - maguk mesélték az esetet a rendőröknek - csak nyitott autókból lopott. Nem vesződtek feltöréssel, találtak nyitva is eleget. Változatlanul erős tehát a gyanú, hiába esküdöznek égre-földre a megkárosított autósok: a nyom nélkül végrehajtott ismeretlen módszer nem más, mint a nyitva felejtett autó. Négyek bandája Szekszárd több kisebb üzletében is feltűnt az utóbbi hónapokban - az elmúlt héten háromszor is - egy négy tagú társaság, akiknek egy része az eladó figyelmét tereli el. A többiek addig ellopják az értékesebb tárgyakat. Legutóbb a Kiskorzón a horgászboltban is ez történt, s amikor az eladó a tolvajok és a horgászbotok után szaladt, az üzletben lévő harmadik társuk belemarkolt a kasszába is. Éjszakai polgárok Ismeretlen tettesek éjszakai látogatást tettek a bátaszéki polgármesteri hivatalban, feltehetően nem ügyintézés céljából. Nem is intéztek semmit, dolguk végezetlenül kellett távozniuk, ugyanis hiába dúltak fel mindent, nem találtak készpénzt. Nem így Szekszárdon, az Ybl Miklós utcai irodaházban. Ott az éjszakai látogatók ösz- szesen ötszázötvenezer forintot szedtek össze az irodákból. Azért csak ennyit, mert egy páncélszekrényt ugyan három helyen is megfúrtak, de kinyitni nem sikerült. -ihi Leggyakrabban a válófélben lévők püfölik egymást Háborgó csendháborítók Jövőre: közbiztonsági osztály Rendőrpalánták Palánkról — Elegem van a hétvégékből - panaszkodik ismerősöm, aki Szekszárdon a belváros közepén, egy panelban lakik - , képtelen vagyok éjszaka aludni, mert nem csak a nagy meleg, hanem az állandó zaj, az üvöltés, a kihangosított lakodalmas tönkre teszi a pihenés óráit. A közelünkben lévő kultúrházban minden szombaton lakodalom van, a zene kihangosítva üvölt, a meleg miatt az ablakokat nem tudjuk bezárni, de ha bezárnánk is, csak csillapítani lehetne a di- nom-dánom zajait. Ha meg véletlenül „szabad" egy szombat, akkor a szomszédban bolondul meg az amúgy csendes férfiember, ha iszik, csak üvöltve tudja a feleségét meggyőzni arról, hogy ő nem részeg, néhány csattanós pofon kíséretében, majd nyomatékül a falhoz vagdos néhány tárgyat. Hová menjen az, aki pihenni vágyik?! Valljuk be őszintén, a bosz- szankodásunk ellenére, azért mégis bocsánatos bűnnek tartjuk, ha valaki (valakik) háborgatják nyugalmunkat. Sajnos így van ezzel a jelenlegi rendelkezés is, a rendőrséget ugyan riasztani lehet, ki is mennek, de az esetek többségében nincs következménye az ügynek. Vajon miért van ez így? A kérdésről Váradi István őrnaggyal, a Szekszárdi Városi Rendőrkapitányság közrend- védelmi és közlekedési osztálya vezetőjével beszélgettünk. — Mit jelent az, hogy csend- háborítás? — Ha este 10 óra után zavarjuk viselkedésünkkel, hangoskodással a környezetünket, akkor ez csendháborí- tá^nak minősül. Ha feljelentést tesznek a sértettek, az ön- kormányzat hatáskörébe eső szabálysértési eljárást kell lefolytatni. — Ebben az esetben gondolom a hangoskodót is és a feljelentőt is meghallgatják. — Sőt, ha indokolt, a többi szomszédot is igyekeznek meghallgatni az önkormányzat illetékes munkatársai. Sokan idegenkednek és félnek is a tanúskodástól, hiszen pont olyan emberről kellene véleményt mondaniuk nyíltan, aki durva, nagyhangú, erőszakos. Éppen ez az egyik oka, hogy nem szívesen tesznek feljelentést csendháborításért az emberek. Az idén eddig csak hat alkalommal történt ebben a témában feljelentés. — Melyek a leggyakoribb „zajos" ügyek, amikor a rendőrséget is riasztják? — A családi veszekedések, bár ezek nagyon „vegyesek", ezt úgy értem, hogy gyakran csak alibinek kellünk, mert éppen folyamatban van a két fél válópere és az egyiknek nagyon jól jön, „hogy még a rendőrséget is ki kellett hívni, mert olyan durva volt ez a szemét". Ilyenkor jegyzőkönyv készül, amire az ügyvédek előszeretettel hivatkoznak a tárgyaláson. De sajnos komoly ügy is van, amikor a gyerekek testi épsége is veszélyben van a szülők veszekedése miatt. Amikor kimegyünk a helyszínre, igyekszünk megnyugtatni a feleket, ez gyakran sikerül is. Ha nem, akkor a dühöngőt beszállítjuk, ha részeg, akkor a detoxiká- lóba, ha józan, akkor ide a rendőrségre. De rendszerint pár óra múlva, amikor már lehiggadt, elmehet. Olyan eset is előfordult, nem is ritkán, hogy bár a feleség hívott ki bennünket, amikor a helyszínre értünk, már kibékült a hites urával és ő volt a legjobban felháborodva, hogy milyen jogon zaklatjuk őket. így bizony érthető, hogy nehéz megtalálni azt a pontot, amikor feltétlenül be kell avatkozni egy család életébe. — Mekkora összegű bírsággal büntethetők a jogosan feljelentett csendháborítók? — Az önkormányzati szabálysértés szerint, öt és tízezer forint között büntethető az illető. Azzal egyetértek, hogy ez valóban nem visszatartó erő. Mauthner Arról már korábban tájkoz- tattuk olvasóinkat, hogy a pa- lánki iskolában hamarosan nem csak paprika-paradi- csompalánták, hanem rendőrpalánták nevelésével is foglalkoznak majd. Azaz: a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság és a palánki Csapó Dániel Szakképző Iskola és Kollégium megállapodott abban, hogy közbiztonsági középiskolai képzést indítanak. Az ügy újabb fordulóponthoz érkezett: a Tolna Megyei Ön- kormányzat közgyűlése is áldását adta legutóbbi ülésén a rendőrpalánták képzéséhez. Az osztály indításának szükségességét mi sem indokolja jobban, mint az, hogy a rendőrségnek, no és az állampolgároknak jól képzett rendőri állományra van igényük. Ugyanakkor kétszáz kilométeres körzeten belül sehol nem Az élő és működő testvér- városi kapcsolatot bizonyítja az a találkozó, mely a hét elején zajlott le Szekszárdon, a Polgármesteri Hivatalban. Két vendég érkezett a romániai Lugos városából, tanulmányozva a megyeszékhely víz- és hőellátásának, valamint szemétszállításának jellegzetességeit. Mircea Paraschiv, a lugosi kommunális vállalat igazgatója a tapasztalatszerzés, illetve az itt tartózkodás befejeztével elmondta, hogy náluk - akárcsak a térség ösz- szes államában - enyhén szólva nem nyereséges ez az ágazat. — A változáshoz alapvető életszínvonal emelkedésre lenne szükség - folytatta a vállalatigazgató. — Bárhogyan is kalkulálunk az árakkal, minden esetben egy olyan szám jön ki, mely meghaladja a lakosság fizetőképességét. — Lúgoson a kommunális feladatok közül melyik a legfontosabb?. — Egyértelműen a város találunk ilyen jellegű középiskolai képzést. Legközelebb, ha egyáltalán közeinek lehet nevezni, Győr-Sopron-Moson megyében és Békés megyében indult hasonló középiskolai osztály. Gyaníthatóan a kezdeményezés sok érdeklődőt fog vonzani, legfőképpen azért, mert maga a tanterv is vonzó: az ebbe az osztálytípusba járók választhatnak tanulmányaik magas szintű idegen nyelvi, számítástechnikai vagy testnevelési irányú kiegészítésével is. A palánki iskola adottságai a lovaglás elsajátítására is lehetőséget nyújtanak, de a gépjárművezetőképzés, a lövészet és az önvédelmi képzés is része lesz a diákéveknek. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vállalta, hogy legjobb szakemberei segítenek majd a vízellátása. A hálózat fejlesztésre szorul: nyári időszakban, amikor a kiskerttulajdonosok megöntözik kertjeiket, több lakásba már nem jut víz. — Hasznosítható tapasztalatokat szerzett Szekszárdon? — Feltétlenül. Kinevezésem óta már több romániai várost végigjártam, ám szerettem volna néhány külföldi módszerrel is megismerkedni. Rendkívül örvendetes számomra, hogy a testvérvárosi kapcsolat valóra váltotta célkitűzésemet. S abban is bízom, hogy lesz folytatása a találkozásnak, már csak azért is, mert mi is meghívtuk Lúgosra szekszárdi vendéglátóinkat. A küldöttség másik tagja, Bak Miklós - aki egyébként a lugosi önkormányzat képviselője - már több alkalommal járt Szekszárdon. S azt is elárulta, hogy nem jött üres kézzel a megyeszékhelyre. — Egy programtervezetet, egy eseménynaptárt hoztam a szekszárdi testületnek. Ez a dokumentum a két város jövő szakirányú ismeretek elsajátításában, a nyári gyakorlat lehetőségét is a rendőrök biztosítják. Az érettségit és fakultációs vizsgát letévő fiataloknak pedig zökkenőmentesebb lehet az útjuk akár a Rendőr- tiszti Főiskolára (tudvalévőén nagy a túljelentkezés), akár a mundér feltöltéséhez. Persze csak akkor, ha négy év után is úgy gondolják, hogy rendőrök akarnak lenni. Ha valaki időközben meggondolná, annak sem vész kárba a itt eltöltött idő, ugyanis az iskola nekik az érettségit követő szakmunkásképzés lehetőségét kínálja. Köztudomású, hogy rendőrnek menni nem egyszerű felvételi procedúrával jár: szigorú alkalmassági vizsgálaton kell túlesnie mindenkinek. így lesz ez a rendőrpalánták esetében is, hiszen az ott folytatandó képzés bizony igényli a fizikai állóképességet, a pszichikai teherbírás pedig a szakma egyik legfontosabb követelménye. Tehát már most kezdheti a felkészülést az, aki az 1995-ben induló közbiztonsági osztályban szeretné tovább folytatni tanulmányait. Igaz, a jelentkezéssel még egy kicsit várni kell... Gergelics Zsóka évi - pontosabban az 1994. júliusától 1995. júliusáig tartó időszak - közös rendezvényeihez adna ötleteket. — Mi szerepel a tervek között? — Elsősorban a kulturáis eseményekre alapozunk. Lugos ősszel ad otthont a nemzetközi színházi napoknak, erre szeretnénk meghívni egy szekszárdi színjátszó csoportot. Jövő év májusában tartjuk meg a Ion Vidu kórusfesztivált, júniusban pedig a Lugo- jeana folklórtalálkozót. Mindkét rendezvényre várjuk testvérvárosunk képviselőit. S folytatódik a csereüdültetés is, a lugosi, illetve a szekszárdi gyermekek nagy örömére. — Az erősödő, szívélyes kapcsolatokra nem lesz káros hatással a kolozsvári Mátyás szobor elleni hadjárat? — Nálunk, Lúgoson ez nen okoz gondot, a magyarokon kívül a románok nagy többsége is elítéli ezt a nyilvánvaló politikai diverziót. Szeri Árpád Testvérvárosi küldöttség Lúgosról Ötletadó eseménynaptár Hajdan 145 éve, 1849. július 22-én Kossuth Lajos levelet írt Tolna vármegyéhez, amelyben részletezi a szabadságharc helyzetét és tervét egy harmincezres új sereg felállításáról; megyénkből néhány ezer újoncot kér „a nép hű szolgája, Kossuth Lajos", mert „ez az utolsó áldozat leszen a szabadságért, melyet, mint az aratást Isten csak munka után ád". 120 éve, 1874. július 22-én a Tolnamegyei Közlöny a szekszárdi református felekezet Hely és Schandl helybeli mesterek által építendő iskoláját írja le: a két teremben 240 gyerek tanul majd, s „a legczélszerűbb Kuncze-féle padok képezen- dik majd a bútorzatot". 110 éve, 1884. július 20-án dr. Sass István a koleráról közölt felvilágosító vezércikket a fenti lapban. Július 23-án született Perczel Béla, a Hűséggel a hazához mozgalom vezető egyénisége. 105 éve, 1889. július 21-én a Tolnamegyei Közlöny Reviczky Gyula: A nap dicsérete című versét közölte. Július 24-én alakult meg a Szegzárdi Polgári Vadász Egylet. 100 éve, 1894. július 22-én távirat tudatta, hogy Ba- latonfüreden meghalt Mikó György újvárosi plébános. Schubert János kórházi alorvos bejelentette, hogy újra megnyitja a gőzfürdőt. 95 éve, 1899. július 16-án írta a Tolnamegyei Közlöny vezércikkében: „Hány hivatott, derék, képzett iparost láthatunk, különösen itt a székhelyen: Szegzárdon, ki iparával csak addig foglalkozik kedvvel és előszeretettel, inig szőlőt szerezhet magának; ha egyszer a szőlő megvan, akkor a bortermelés a kedvenc foglalkozás s az iparnak pedig, mely bizton egész embert követel magának, csak annyi idő marad, melyet a szőlőmívelés igénybe nem vesz". 90 éve, 1904. július 17-én közölte a Tolna vármegye, hogy Szalc- zer József bátai plébános és társai a múzeumnak adományoztak egy sírkövet, amelyről azt tudták, hogy 1377-ben készült, de azt nem, hogy Pál bátai apát sírköve. (Tíz éve Várady Zoltán közölt szép elemzést e sírkőről a múzeumi évkönyvben). 55 éve, 1939. július 19-én a Tolnamegyei Hírlap Apponyi Antal könyvét ismerteti, amelyben Zogu albán király megyei származású nejéről ír. Krónikás ■rA l,n
