Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
1994. július 18., hétfő GAZDASAG WÚJSÁG 5 Nőtt az adócsalások száma Ellenőriz az APEH Lapok az értékesítés ABC-jéből (Folytatás az 1. oldalról.) Ezenkívül vannak az úgynevezett célvizsgálatok, melyeket az áfa visszaigénylések benyújtása után, minden hónapban elvégzünk. Egy számítógépes program segítségével közel 30 féle szempont alapján történik az ellenőrzés. A kiválasztó program úgy van beállítva, hogy mindazokat az áfa visszaigényléseket kiszűri, melyek eltérnek a megadott szempontoktól. Ha a számítógép jelez, a revizoraink is átnézik az igénylést, ha valóban jogtalanságról van szó, akkor a kifizetést leállítják. — A törvény szerint 30 napon belül kell önöknek az áfát visszautalni, az ellenőrzések is beleférnek ebbe az időbe? — Sajnos nem mindig, hiszen vannak bonyolultabb helyzetek, amikor a számlakibocsátóval, aki esetleg az ország másik részében tevékenykedik, nehezen tudjuk felvenni a kapcsolatot. — Értesítik-e a vállalkozót, a cég vezetőjét, amikor megkezdődik egy célvizsgálat? — Ha az előzetes kiértesítés veszélyeztetheti a vizsgálatokat, akkor nem, de az esetek többségében ez nem jellemző, tehát a vállalkozó is tud az ellenőrzésekről. Mi alapvetően a bizonylatok alapján nézzük át a vállalkozást és ehhez a vállalkozó közreműködése is szükséges. — Gyakran látni olyan hirdetéseket, amelyekben könyveléssel foglalkozók úgy kínálják magukat, hogy anyagi felelősséget is vállalnak a munkájukért. Ha valami nincs rendben egy adóbevallásnál, ilyen esetben büntethető-e a cég könyvelője? — Az APEH a vállalkozót ellenőrzi, ő tartozik felelősséggel a benyújtott adóelszámolásért, az áfa visszatérítésekért. Az a cég és a könyvelő ügye, hogy kettőjük között milyen a megállapodás, aminek alapján az esetleges kárt jogi úton át lehet terhelni. — Tapasztalatuk szerint mennyire gyakoriak a szabálytalanságok? — A vizsgálatok nagy része, legalább kétharmada szabálytalanságot hoz ki, ami a legkülönbözőbb hiányosságokból, rosszul értelmezésből, csalásból adódik. A visszaélések száma egyre növekszik, az idei évben már az első négy hónap alatt több ilyen eset fordult elő, mint tavaly egy év alatt. Többségében okirat-hamisításokról, fiktív számlákról történő áfa visszaigénylésekről van szó, ami gyakran több milliós tétel, és kiderül, hogy „kitalált" számlák, tehát csak az áfa visszaigénylés miatt „írták" őket. Divatba jöttek az úgynevezett termék hamisítások is, ilyen például a már ismert olajszőkítés. — Milyen büntetést szabhat ki az APEH a szabálytalankodókra? — A megállapított adóhiány 50 százalékáig büntethető a vállalkozó, ha hibát vét. Kisebb mulasztásoknál, változások be nem jelentésénél, a büntetés kiszabása az adott körülményektől függ, nullától százezer forintig is terjedhet. — Végezetül még egy kérdés: az önök munkáját, az APEH-ot ki ellenőrzi? — A hivatalt az Állami Számvevőszék, két évenként pedig úgynevezett felügyeleti ellenőrzést tartanak nálunk és az ország minden adóhivatalában, amikor a hivatali központból, Budapestről és más megyéből is bevonnak ebbe a vizsgálatba munkatársakat.- Mauthner Kis- és nagytermelők számára egyaránt döntő, hogy készítményeiket hogyan, milyen úton juttatják el a vásárlókhoz. Az értékesítés folyamatában a gyártó első számú kapcsolata általában a nagy- kereskedő. Az utóbbi számára is adott a lehetőség, hogy az árut közvetlenül a vásárlóhoz továbbítsa, de gazdaságossági megfontolásokból többnyire csak egy láncszem az értékesítés gépezetében, s ő a kiskereskedőket szolgálja ki. Hasonló funkciót lát el a disztribútor, magyarul elosztó. Ő a termelőtől megvett portékát saját piacain, a maga által meghatározott kiskereskedelmi áron adja tovább. A gyártó közvetlen vevője lehet a mind népszerűbbé váló kereskedőház, ahol díj vagy jutalék fejében értékesítik a különféle termékeket. A kereskedőház sajátossága, hogy igyekszik többféle, komplex szolgáltatással részt venni az értékesítés folyamatában; segít például eljuttatni az árut távolabbi, esetleg külföldi piacokra is. Napjaink kereskedelmében növekvő szerepet tölt be a nálunk még kissé aláértékelt foglalkozásnak számító ügynök, aki személyesen keresi föl a lehetséges vásárlót. Pedig az e feladatkört ellátó üzletember egyik legfontosabb pillére a termelő és a fogyasztó közötti hídnak. A felkészült, megfelelő helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező ügynök-hálózat különösen idegen terepen, új piacon lehet eredményes úttörője a termékek megismertetésének és elfogadtatásának. - bia A kárpótlási jegyekről Az összesítések szerint eddig a több mint 100 milliárd forint értékben kibocsátott kárpótlási jegyeknek csupán egyharmadát sikerült a tulajdonosoknak befektetniük. Az év hátralevő részében azonban a megmaradt kétharmad tulajdonosai is bizonyára aktivizálódnak. A jövő évtől kezdve ugyanis már nem kamatoznak a föl nem vett kárpótlási jegyek. A kárpótoltak többsége viszonylag kis összegű jeggyel rendelkezik - a jó befektetés tehát nem könnyű feladat. Vóltak, akik egyszerűen eladták a névérték 60-80 százalékáért. A vidéken élők egy része földre váltotta, a városlakók pedig' igyekeztek részvényre cserélni. Információink szerint azonban szeptemberig nem lesz lehetőség arra, hogy kárpótlási jegyért a tulajdonosok részvényt jegyezhessenek a tőzsdén. Következésképp azzal kell számolni, hogy esni fog a jegyek árfolyama. Ami a szeptember utáni kilátásokat illeti: az ÁVÜ birtokában jobbára kisebb cégek, kisebbségi tulajdonrészek vannak. Az első kategóriába tartozó társaságok eleve nem kerülhetnek a tőzsdére, mert az előírások szerint erre csak a 100 millió forintnál nagyobb alaptőkéjű cégeknek van lehetőségük. A második kategóriába tartozók sorsáról - ahol a vagyonügynökség kisebbségi tulajdonosként szerepel - viszont a többségi tulajdonos dönt, s ezt az ÁVÜ érdemben nem tudja befolyásolni. így semmi biztosíték nincs arra, hogy a tőzsdére bevezetik a társaság részvényeit vagy hogy a jegyzéseknél valamilyen mértékben beszámítják a kárpótlási jegyeket. Nagyobb vagyonrészeket pillanatnyilag az ÁV Rt. tud felajánlani; a Mól vagy a MATÁV részvényeibe például még érdemes lesz befektetni, ősszel várható még a Pannon Gabona, a Hajdútej, a Hajdúsági Sütödék, a Váltó részvényeinek és további Pillér befektetési jegyeknek a megjelenése. Behatóan foglalkoznak a szakemberek a sok kritikát kiváltott, áldatlan jegyzési állapotok megszüntetésével. Vizsgálják azt a lehetőséget, hogy a napokig tartó sorbanál- lás helyett a jegytulajdonosok kérelmüket postán küldenék el a jegyzési helyekre. A kárpótlási jegy és részvény csereakciójától függetlenül keresik a megoldásokat a jegyek további „felszívására" is. Egyik ilyen lehetőségnek tartják, hogy a jegyeket állam- kötvényre is be lehetne váltani, viszonylag hosszú, 10 éves lejáratra és 5 százalék körüli kamatra. Bánhegyi Zsuzsa Tanácsok kisbefektetőknek Végre megélénkült a Budapesti Értéktőzsde: kibővült a részvénykínálat, fellendült a kereslet. Mind több a tőzsdei újonc, akiknek elkél a jó tanács, hogy más kárán tanuljanak. Főként az ő figyelmükbe ajánlunk egy-két befektetési aranyszabályt. A legfontosabb szabály: ne üljenek föl a rendkívül magas hozamígéreteknek! Éljenek a gyanúperrel - mert rendszerint van is alapja -, hogy a részvény kibocsátója tőkére akar szert tenni, s abból elsősorban önmaga akar minél nagyobb nyereséget zsebre vágni. Méghozzá nehéz hazai iaci viszonyok között, a bu- ás kockázata mellett. Miből táplálkozhatnak a magabiztos hozamígéretek? Talán tudatlanságból, talán a megtévesztés szándékából. Egyik esetben sem érdemes az ígérgetőre rábíznunk a pénzünket. Mondjuk ezt annak tudatában, hogy a nagy nyereség csábító reményének nehéz ellenállni. Sokan a figyelmeztetések ellenére is csalárd hitelközvetítők kezére bízzák megtakarításaikat, mert óvatosságukat elaltatja a magas kamatok ábrándképe. A másik alapszabály: soha ne tegyünk föl mindent egy lapra. Vagyis mindig többféle ágazat, régió és cég részvényeibe, többféle értékpapírba - részvénybe, kötvénybe és többféle befektetési tárgyba (ingatlanba, ingatlanértéket megtestesítő befektetési jegybe) - invesztáljunk. Két út között választhatunk tehát. Az egyik, hogy tudatosan kiépítünk egy általunk biztonságosnak tartott vagyonösszeté- telt, amit a szaknyelv tárcának vagy portfoliónak nevez. A másik, hogy nem magunk döntünk arról, milyen összetevői legyenek befektetésünknek, hanem kész formában teszünk szert ilyenre. Ha ugyanis befektetési alapokba vagy befektetési intézetek részvényeibe tesszük a pénzünket, sokféle vállalkozást megtestesítő értékpapírok tulajdonosaivá válunk. Ezt a tőzsdei „játékstílust" sok-sok tapasztalat igazolta már. Segítségével elkerülhetjük a kockázatok halmozását, a nagy bukást. Aki viszont egyetlen ágazatra, régióra vagy egyfajta értékpapírra összpontosítja befektetéseit, annak egy-egy jégeső, ágazati pangás vagy a kamatlábak egyetlen változása elviheti megtakarításait. Bácskai Tamás (FEB) Államkötvény 1997/J Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az államkötvény-vásárlásra fordított összeg levonható az adóalapból. _______Államkötvény 1997/J_______ A befektetők 1994. július 18. és július 22. között vásárolhatnak névérték felett államkötvényt legfeljebb az 1994. július 8-án tartott aukción kialakult átlagárfolyam (101%) +0,2 százalékponttal és az aukció értéknapjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A maximális vételár az értékesítés ideje alatt naponta a következő: 101,56%; 101,63%; 101,70%; 101,77%; 101,84%. így a vételár a névérték felett van és naponta emelkedik, mivel a kamatozás a kibocsátás napjától kezdődött. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/J 3 éves futamidejű (1994. június 24. - 1997. június 24.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja 30, 90 és 180 napos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. júniys 24. és 1994. december 24. közötti) kamata évi bruttó 26,01%. Törlesztés névértéken 1997. június 24-én, A kötvény alapcímlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1994. december 24. 1996. június 24. 1995. június 24. 1996. december 24. 1995. december 24. 1997. június 24. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. __________Adócsökkentő__________ A z Államkötvény 1997/J megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak az 1994-ben vásárolt 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű állampapírokra vonatkozik. Továbbá, hogy 1994-ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. _________Állami garancia_________ Á llami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Forgalmazó és kifizetőhely: MNB Tolna Megyei Igazgatósága: Szekszárd, Auguszt Imre u. 7.
