Tolnai Népújság, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-15 / 165. szám

1994. július 15., péntek MEGYEI KÖRKÉP »ÚJSÁG 3 Dallal, tánccal, zenekarral Fúvós- és székely népzenei hagyományőrző tánctábor nyitotta kapuját vasárnap Domboriban, a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapít­vány üdülőjében. A résztve­vők egy része a harmincegy fős fúvószenekar - Erdélyből, Uzon községből érkezett, de jött két csoport a délvidéki Székelykevéről és Hertelend­falváról is. A megyei színeket Tolna hét zeneiskolás diákja, valamint a mözsi székely ba­ráti kör, illetve Kakasd és Zomba hagyományőrző e- gyüttese képviseli. A résztve­vők - az egyéb programok mellett - minden délelőtt regggeltől délig vagy zenél­nek, vagy táncolnak. Érdekes­ség, hogy a délután próbált népi játékokat, eseményeket - így a székely guzsalyost, a má­jusfa állítást, keresztelőt és lo­csolást - este közönség szóra­koztatására elő is adják, el­játsszák a fiatalok. A talpalá- valót pedig a marosvásárhelyi állami népi együttes három zenésze húzza - egészen a va­sárnapi táborzáróig. -szá- Fotó: Gottvald Károly Várdombi találkozó A Családok éve alkalmából immár másodíz­ben kerül sor a Várdombról elszármazottak két­napos találkozójára. Az augusztus 6-án, szom­baton kezdődő rendezvény reggel 7 órakor kez­dődik zenés ébresztővel: a község lakóinak ezen korai üdvözlésére a németországi Lauchertalból érkező fanfáregyüttes vállalkozik. Délelőtt 10 órától egyszerre több program áll az érdeklődők rendelkezésére: ekkor nyűik az iskola aulájában Ótós Réka fotókiállítása, s ugyancsak ebben az időpontban kezdődik a település bemutatása - lovas hintóval és gyalogos túra keretében. Egy antik falióra gyűjtemény is megtekinthető ebben az időben, útbaigazítást a sportpályán található információs sátornál adnak a szervezeők. Vala­mivel később, 11 órai kezdettel a művelődési házban adhatnak egymásnak találkozót mind­azok, akik a néprajzi és helytörténeti kiállításra kíváncsiak. A találkozó hivatalos megnyitója délután 14 órakor lesz az iskola sportpályáján, Rács László polgármester beszéde után a község címerének és zászlajának avatása következik. A megnyitó folytatásaként a községházánál Bakó László al­kotását, Várdomb címerét leplezik le a település vezetői. A bátaszéki német nemzetiségi táncs- csoport, a decsi Gyöngyösbokréta táncegyüttes, a mözsi német nemzetiségi tánccsoport, a mözsi Hargita székely tánccsoport, a szálkai német nemzetiségi tánccsoport és a várdombi német nemzetiségi tánccsoport, valamint a várdombi általános iskla táncosainak műsora délután 14.30 órakor kezdődik az iskola sportpályáján. Ugancsak itt lesz este 20 órától a bál is. A találkozó vasárnap reggel folytatódik to­vább. A zenés ébresztőt követően délelőtt 11 órakor mise és zálószentelés lesz a római katoli­kus templomban, majd délben az I-II. világhá­borús hősök emlékművét koszorúzzák meg e je­lenlevők. Az egyori iskolatársak találkozója után, 16 órakor a zászlólevonás jelzi a találkozó zárását. Nem régészeti leletre bukkantak Dunafóldváron Korábban beszámoltunk ar­ról, hogy Dunaföldváron a Hősök terén az év elején le­szakadt partoldal munkálatait elkezdték. Leszedik a veszélyesnek minősített partszakasz felső rétegét és lépcsőzetesen alakít­ják ki. A munkák megkezdé­sekor koporsókra bukkantak, majd annak rendje és módja szerint értesítették a megyei múzeumot. Dr. Gaál Attila, a megyei múzeum igazgatója a napok­ban járt a helyszínen, hogy megtekintse a leletet. Mint azt megállapította, a megtalált csontok nem minősülnek ré­gészeti leletnek. Az első vizsgálatok szerint valószínűleg a 18. századtól kezdődően temetkezhettek ide, ugyanakkor rábukkantak második világháborús áldo­zatra is, akinek életét gép­fegyver oltotta ki. Tizenhárom sírt bontottak ki, a maradvá­nyok rövid - szemrevételezé­ses - vizsgálatából állapították meg mindezeket.- A dunaföldvári önkor­mányzat vezetését kértük, hogy az előkerült emberi csontokat és maradványokat egy közös sírba tisztességgel helyezzék vissza a földbe - mondta végül Gaál Attila.-ge­A szekszárdi vízmű felkészült az önállóságra (Folytatás az 1. oldalról.) — Tolna megyében - az or­szág többi régiójához képest - szokatlan átalakulás indult meg - kezdte az igazgatóhe­lyettes. — Pest, Bács és Tolna me­gye kivételével ugyanis gya­korlatilag mindenütt egyben maradtak a korábbi „nagy" vízmű vállalatok. (Hogy me­lyik az üdvözítő megoldás, ar­ról a szakmán belül is komoly viták vannak, az idő nyilván eldönti majd, érdemes volt-e ennyire „szétaprózódni"?) Az átalakulás során tehát a megyében található 104 ön- kormányzat a Tolna megyei vízmű vállalatot egy önkor­mányzati közös vállalattá ala­kította, '93. január elsején, egy éves időtartamra, azzal a cél­lal, hogy ez idő alatt megtalál­ják a módot a mai gazdasági viszonyoknak megfelelő tár­sasággá történő átalakulásra. — Néhány régióban már ez év elején megtörtént az átalakulás. Önöknél miért csak most? — A megyében hat régió (dombóvári, paksi, tolnai, bonyhádi, dunaföldvári, Si­mon tornyai) '94 január 1-től kivitte a vagyonát a közös vál­lalatból, és önálló kft-t alakí­tott. Négy régió (tamási, gyönki, szekszárdi, bátaszéki) pedig átmenetileg közös kft-t hozott létre, azzal az elhatáro­zással, hogy a kft. a bejegyzés pillanatában meg fog szűnni. Erre a lépésre gyakorlatilag azért volt szükség, hogy ezek a régiók „időt nyerjenek" az önálló gazdálkodásra való felkészülésre. Ezt a közös kft-t idén június 29-én jegyezték be (szűnt meg), július 1-én pedig megalakult - többek között - az immár önálló szekszárdi vízmű. Tehát itt nem késleke­désről, hanem tervszerű lé­pésről van szó. — Milyen változások követ­keznek az átalakulásból? — Ez a változás a vállalat szervezeti felépítését, gazdál­kodási rendjét érinti. Sok ki­tűnő szakembert kellett elbo- csájtanunk, mivel a megyei szervezetet, amely itt összo- pontosult Szekszárdon, le kel­lett bontani. — Vízdíjak? — Még márciusban megha­tározták a vízdíjakat, ezek eb­ben az évben nem változnak. — Mit észlelhetnek a fogyasz­tók a változásból? — A szolgáltatást nem érintheti az átalakulás, annak továbbra is zavartalanul kell folynia. A fogyasztóinknak legfeljebb annyit szabad meg- érezniük, hogy kihasználva önállóságunkat, a jelenlegi szolgáltatási színvonalunk emelkedik. Ezt elsősorban jobb gazdaságszervezéssel, nagyobb figyelemmel a fo­gyasztók felé, jobb informá­ciós rendszer létrehozásával, a fogyasztókkal való korrektebb kapcsolat-kialakítással érhet­jük el. Úgy érzem, a vízmű-szol­gáltatás az, amibe a lakosság a legkevésbé lát bele. A fogyasz­tókkal tudatosítani szeret­nénk, hogy milyen komoly munka van amögött, hogy a csapból folyik a víz. Félidejénél tart az aratás (Tegnap megjelent írásunk folytatása.) Tolnán, az Aranykalász Tsz-ben Németh József főmér­nök kicsit ingerült, amikor a szokásos kérdést felteszem, mi­lyen termésre számítanak.- Nincs értelme termésátlag­ról beszélni, mert eddig úgy ta­pasztaltam, hogy ha ez szóba került, az nekünk csak ártott. Néhány hete óriási termésről, nehezen értékesíthető túlterme­lésről beszéltek, írtak a médiák. És mi lett a vége? Leestek az árak, a kistermelőket, gazdasá­gokat egyaránt sújtotta ez, hi­szen aki nem tudja tárolni, most kénytelen megszabadulni a terméstől, és nem mindegy, hogy milyen áron. Mire rájön­nek, hogy mégsem lett akkora termés, mint amit „elkiabáltak", addigra kezdenek majd emel­kedni az árak, de az már nem a termelőnek, hanem a kereske­dőnek hoz majd hasznot. De ne higgye azt, hogy haragszom, csupán a véleményemet kér­dezte, hát elmondtam. Nálunk elég szélsőségesen alakult az idei év termésátlaga búzából, van ahol eléri a 70 mázsát is egy hektáron, a homokosabb földe­ken pedig csak a 30 mázsát. Az idén egyébként 480 hektáton ve­tettünk búzát, még nem adjuk el, mert amit most adnának érte az nem ár a búzáért. Bérkombájnozást is vállalunk, eddig 80 hektárra van felkéré­sünk, a kisebb parcellán 5400 fo­rintot kérünk egy hektárért, a nagyobbakon pedig 20-30 szá­zalékkal vagyunk olcsóbbak ennél. * A magángazdák közül egy iregszemcsei és egy zombai csa­ládot kérdeztük, hogyan készül­tek az aratásra. Schneider János Zombán 50 hektáron gazdálkodik, ebből 10 hektár a búza. Már elkezdték az aratást, eddig elégedett a csa­ládfő az eredménnyel, 51 mázsa esik egy hektárra. Saját kom­bájnnal (egy John Deer 970-es) dolgoztak, sőt a környéken, aki igényelte szívesen segített az aratásban, legalább kihasználja a gépet, mondta Schneider gazda. Az értékesítésen egyen­lőre nem gondolkodnak, a helyi termelőszövetkezettel megegy- gyeztek a tárolás lehetőségében (20 forint/tonna/hét), így kivár­ják a jobb napokat, amikor na­gyobb értéke lesz a búzának. Az elmúlt napokban ezen a kör­nyéken 16 milliméter csapadék esett, így mindenképpen át kell fújatni a terményt, mielőtt a tá­rolóba helyezik. Az iregszemcsei Lantos család már a második éve gaz­dálkodik. A családfő szerepét betöltő 23 éves Miklós, az éde­sanyja, valamint a nagymama,- ha az égiek is úgy akarják,- az idén valóban talpra állnak. Pén­teken, 15-én kezdik az aratást, mondta Lantos Miklós. — Az idén 82 hektáron vetet­tünk búzát és már a jónak Ígér­kező termésre meg is kötöttük a felvásárlási szerződést a tamási malommal, 850 forintot fizetnek mázsánként. Tudom, hogy en­nél jobb árat is kaphatnánk egy-két hónap múlva, de ne­künk most kell a pénz, sajnos nem tudunk várni, pedig táro­lási gondjaink nem lennének, hiszen 80 vagonos magtárunk is van. A széléből vett minta sze­rint 30 százalékos a búza sikér­tartalma, az idén csak étkezési búzát vetettünk, más nem éri meg. — Hogyan készülnek az ara­tásra? — Egy E516-os német kom­bájnunk van, a Hőgyészi Ál­lami Gazdaságtól vettük, alkat­résszel el vagyunk látva. Van két IFA teherautónk, ezekkel szállítjuk a földekről a búzába malomba. Szárítani nem kell, ha addig nem esik az eső. Né­gyen leszünk az aratáshoz, egy hét alatt be szeretnénk fejezni. Izgulunk, hogy az időjárás kedvezzen, és a gépeknek se legyen bajuk.-Mauthner- -fotó: Ótós Réka­HÍREK A MEGYÉBŐL Kuratóriumi ülés A Tolna Megyei Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány Kura­tóriuma kihelyezett ülést tar­tott a hét elején Bonyhádon. Az ülésen a résztvevők be­számolót hallgattak meg a Vállalkozói Központ tanul- mányútjáról, a szeptemberi Vállalkozói Napok előkészü­leteiről és programjáról. A kuratórium elfogadta a könyvvizsgálói jelentést és döntött az alapítvány 1993. évi mérlegének a sajtóban történő közzétételéről. Gyermekek Háza: tánc és túra A szekszárdi Gyermekek Háza szalontánc csoportja Gaál László tánctanár vezeté­sével, a balatonföldvári üdülő- és szállodalánc szer­vezésében július 4-e és 10-e között egy hetet töltött a Ba­laton partján. A csapat a Ju­ventus Hotelban, a Hotel Jo­garban, a Hotel Fesztiválban és a balatonföldvári kikötő­ben, nemzetközi program ke­retében lépett fel. Ugyancsak a szekszárdi Gyermekek Há­zából érkezett az a hír, mely szerint az intézmény Clark Ádám viziflottája tizenegy napig tartó vizitúrát szervez július 14-e és július 25-e kö­zött a Dunán. A flotta Kulcs­ról indul, majd Dunaújváros, Apostag és Paks érintésével érkezik meg a Sió torkolatá­hoz. A középiskolás csoport július 30-án Nagymarosról indul, majd a csepel-szigeti és dunaföldvári megálló után augusztus 13-án érkezik meg a Szekszárd közelében talál­ható Bóni-fokra. Bizottsági ülések Szekszárd város önkormány­zatának szociális bizottsága kedden ülésezett. A résztve­vők előtt egy olyan - már csak aláírásra váró - tervezet szerepelt, melynek értelmé­ben a dombóvári szociális otthon szekszárdi igénylőket is fogad. Az ülését szerdán tartó gazdasági bizottság a vízmű végleges elhelyezésé­vel foglalkozott. A megho­zott határozat értelmében a Mátyás király utcai telephely átalakítással egybekötött bő­vítését az év végéig kell elvé­gezni. Gondolat-LÉT Ezzel a címmel jelent meg a napokban Darvas Ferenc szekszárdi költő immár ötö­dik kötete. A KSZE Rt. és a Matáv Rt. Pécsi Igazgatósága támogatásával kiadott ver­seskötetet Könyv István Já­nos grafikái illusztrálják. Bezár a könyvtár A Tolna Megyei Könyvtár ér­tesíti olvasóit, hogy július 18-tól zárva tart. Nyitás au­gusztus 8-án, a szokásos rend szerint lesz. Népszerű napraforgó-nap A szokásos rendkívüli ér­deklődés kísérte tegnap a KSZE Rt., a CEREOL Rt. és az Országos Mezőgazdasági Mi­nősítő Intézet napraforgó faj­tabemutató programját Szek­szárdon, melyet Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója nyi­tott meg. Ezt követően a Ce- reol elnök-vezérigazgatója tar­tott rövid tájékoztatót az ak­tuális napraforgó-helyzettel kapcsolatban, különös tekin­tettel a mindenkit legjobban izgató jövedelmezőségi vi­szonyokra. Elmondta, hogy szerinte az általuk kínált, szerződésben foglalt feltéte­lek, (20500 forint tonnánként, plusz 40% kamatmentes ter­melési hitel, plusz minőség­hez kötött premizálás) kedve­zőek a termelők számára. Konkrét árról azonban majd csak augusztus második fel­ében nyilatkozhat felelősen ­mondta. Kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy va­jon a felvásárlók - ilyen magas kamatok mellett - a jövőben is tudják-e vállalni a termelés előfinanszírozását. (Idén 3,7 milliárd forint előleg van kinn a termelőknél), éppen emiatt szorgalmazta az ágazat - a gabonához hasonló - állami hitelekkel történő megsegíté­sét is. Az előadások után szabad­téri program következett a KSZE 6-os út menti kísérleti terén, melynek egyik része a vegyszeres gyomirtási kísérle­tek megtekintése volt napra­forgóban. Szerepelt a kínálat­ban a talajtömörödés okairól, következményeiről és elhárí­tási módszereiről szóló nyílt­színi előadás, valamint cukor­répa- és a legnagyobb érdek­lődésre számot tartó napra­forgó-fajtabemutató.

Next

/
Thumbnails
Contents