Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11 / 136. szám

4 KÉPÚJSÁG TOLNA ES KORNYÉKÉ 1994. június 11., szombat Úr-napi k virágszirmokon Megtartották Tolnán is a hagyományos Úr-napi kör­menetet, Lendvai István helyi esperes vezetésével. Ün­neplőbe öltözött fiúk és lányok virágszirmokat szórtak a felvonulók lábai elé. Fotó: Kövesdi János Kék hírek Int az óra, búcsúszóra ... Kölesdiek Bikaion Testvérkapcsolat, határon belül Manapság nagy divatja van a testvértelepülési kapcsolat felvételeknek. Az is jellemző, hogy többségében nyugat-eu­rópai településeket válasz­tunk „testvérré". Kevésbé jel­lemző, hogy Erdélyben, Fel­vidéken vagy netán Kár- pát-Ukrajnában talál part­nerre egy községünk. Még ke­vésbé jellemző, hogy ország­határon belül lennének kap­csolatfelvételek. Kölesd ebben a tekintetben is a maga útját járja, hiszen van erdélyi testvértelepülése és a Baranya megyei Bikái községgel is partnerkapcso­latban áll. A közelmúltban voltak a kölesdiek viszontlátogatáson Bikaion. A falu apraja-nágyja sok szeretettel fogadta a ven­dégeket, akik személygépko­csikkal, kis- és nagybusszal érkeztek meg. A közös prog­ramok során rendeztek fiú és lány focit, majd a felnőtt fér­fiak is játszottak a kölesdiek számára gyorsan felejthető eredménnyel. A sportesemé­nyek után a kulturális prog­ramok következtek. Nagy si­kert aratott a kölesdi díszítő- művész és a honismereti szakkör. A mintegy száz kor­társ festőművész alkotását bir­tokló művelődési ház tizenöt képét mutatták be a rögtön­zött kiállításon. A kölesdi ta­nulók is kitettek magukért. Tanáraik vezetésével irodalmi műsort adtak elő, és bemutat­kozott a néptánccsoport is. Á gazdag műsor megtekin­tése közben és után mód volt a két település lakóinak jóízű beszélgetésére, a gondok megosztására. Az eszmecsere eredményességét a kölesdi és bikali borok kortyolgatása is segítette. Külön színfoltja volt a bemutatkozásnak a Kölesd- ről készült és bemutatott vi­deofelvétel. A közösen eltöltött néhány kellemes óra után a viszontlá­tás reményében váltak el a te­lepülések lakói. Varga András Az utóbbi egy hónapban számos, ám viszonylag nem jelentős bűneset történt Tol­nán és környékén. Legutóbbi bűnügyi jelenté­sünk óta elfogták a tolnai I-es iskola telefonkészülék- és tor­nacipő-tolvaját. Az illető ro­mán állampolgár, aki melles­leg bogyiszlói munkaadóját is meglopta. Május elején Tolna határá­ban három darab nagy diófát vágtak ki ismeretlenek, az anyagi kár tetemes. Május 31-én este, a tolnai templomból 2 darab aranyo­zott gyertyatartót és egy fe­születet tulajdonítottak el, még aznap este elfogták az el­követő K. Ignác tolnai lakost. Június 6-ára virradóra Tol­nán, egy lakatlan házból 4-5 karton felnőtt pelenkád!) vit­tek el ismeretlenek. Bogyiszlón egy szóváltást követően a sértett Trabantjá­nak szélvédőjét és egyik abla­kát törte ki az elkövető. A mözsi irodaházbéli diszkó zárórája után, egy ittas fiatalember ököllel beleütött az ajtóüvegbe, a kár 10 ezer forint fölött van. A Herbária raktárában mintegy 40.000 forintos üveg­kárt okozott egy vandál csa­pat, akik vagy negyven tubus napozókrémet is szétkentek. Június 3-án, mint megírtuk, halálos gázolás történt Tol­nán. S. Ferenc kerékpárral Fá­cánkert felől haladt a szedresi utcában, amikor a Kinizsi ut­cából figyelmetlenül kikanya­rodó B. Péter halálra gázolta. A vizsgálat még folyik. Az iskolaév befejeződött, a nyolcadikosoknak lejárt az az idő, amit a szülők évekkel, a diákok pedig a gyorsan elil­lanó tízpercekkel és a nehéz­kesen döcögő tanórákkal mér­tek. Eljött a búcsúzás, a balla­gás. A nyolc év alatt a valami­kori félénk, apró emberkék­ből, személyivel rendelkező, felelősen kiálló, döntést hozni képes fiatalok lettek. Pályát is választottak, lehetőleg olyan pályát, hivatást, vagy mester­séget, amely a még a bizonyta­lannak látszó jövő dacára is biztonságos kenyeret ad. A szedresi iskola két nyol­cadik osztályának 44 tanulója közül 41 gyermek jelentkezett felsőbb iskolába. A gimnázi­umok négy, a szakközépisko­lák 11 diákot fogadnak, szakma tanulására 26-an ad­ták fejüket. A nyári pihenés után számukra újból felgyor­sul az élet, kezdődik a hajtás. Erős elhatározással kell kéz­Kiállítás Bogyiszlón Június 17-én 18 órakor fotó- kiállítás nyűik Bogyiszlón. Gazsi József fotóművész, Bo­gyiszlón és környékén készült munkáit a művelődési ház könyvtártermében tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat mindössze egy napig lesz lát­ható. A szalagkorlát meghosszabbítandó Ha valakihez 3 év alatt öt­ször bekopognak, az nem sok. Ám ha ezt autóval teszik, ne- kidurrantanak a házfalának minden félévben, az bizony finoman szólva „kellemetlen". Márpedig Tolnán, a Deák Fe­renc utca 66. számú épületnél ez a helyzet. A tulajdonos, Tóth Sándor elmondása szerint, tavaly már készítettek előttük a közuta­sok egy 8 méteres védőkorlá­tot, de úgy tűnik, ez is kevés. Rövid. Mert a múlt szombaton éjszaka - disco után - megint- csak váratlan „vendég" zörge­tett náluk. Nemcsak a házat, nemcsak magukat féltik ezek­től a „töréspróbáktól"; kis­gyermekük is van. Mit tehet az adott esetben az önkormányzat? — Mi adtunk engedélyt a szalagkorlát építésére - mondja Háry János osztályve­zető -, s ha a szakemberek úgy döntenek, hogy ez meghosz­szabbítandó, természetesen ahhoz is hozzájárulunk. Eny- nyit tudunk tenni az ügy ér­dekében. A kivitelezés nem a mi dolgunk, és a disco utáni randalírozásokat sem akadá­lyozhatja meg a hivatal. Az épület előtt egy enyhe kanyart vesz a főút, aki ebből - 50-nel! - kisodródik, annak nem való jogosítvány. Mit lép a területileg illeté­kes közúti igazgatóság? — Jártak nálunk a lakók - tájékoztat Bordács Ferenc osz­tályvezető -, s várhatóan a jövő héten megvizsgáljuk a helyszínt, a rendőrség és a közlekedésfelügyelet bevoná­sával. Konkrétumokról csak a kiértékelést követően számol­hatok be. Vagy a szalagkorlát meghosszabbítása mellett döntünk, vagy valami más megoldást találunk, mert úgy tűnik, hogy emberek bizton­sága múlik ezen.-Wy­deni, hogy a lustaság ne győ­zedelmeskedhessen a tanulni akarás felett, hogy a szorga­lom, a szerénység és mások tisztelete legyen minden lélek mércéje. így lelhetnek tár­sakra, barátokra az új környe­zetbe kerültek, s csak így sike­rül elismerést kivívniuk. Az utoljára megszólaló csengő, a nyolcadikosoknak már nem a jól ismert, csalo- gató-hívó hang, hanem az el­bocsátó, s ezért szomorkás jel. Menjetek hát ballagok! Kí­sérje utatokat szerencse és egészség, hogy mielőbb elérjé­tek célotokat! Komád L. A két ballagó osztály tanulói Szénabálák a Sióban Nyilván meglepődött maga a bálázó traktoros is, amikor fordulót vett, s „látá", hogy bálái - önállósítván magukat -, a kipottyanás után meg sem álltak a medinai Sió közepéig. Az még nincs tisztázva, hogy inni vagy netán fürdeni tá­madt kedvük a derék körbá­láknak. De annyi biztos, hogy vízzel átitatódva nem lesz könnyű kihalászni őket. Öten lubickolnak: a hídtól délre há­rom, északra pedig kettő. Minden rosszban van va­lami jó. E fürdőző bálák segít­ségével aki kíváncsi rá, ponto­san'megtudhatja, hogy mily' „ sekélységgel" rendelkezik a folyó. Van ugyan mérce is, de azt nagyobb vizekre hitelesítet­ték, s ezért jó ideje már szára­zon áll. Most úgy 60-70 centi­méter körüli a Sió - a bálák szerint. K. L. Megfeneklettek a sekély vízben masz panaszait" Dér Mik- lósné hallgatta meg. Érdekes színfoltja volt a délelőttnek a cica szépségverseny, amely­nek abszolút győztese egy szi­ámi macskahölgy lett. Kora délután a mözsi és a két tolnai általános iskola csa­patai mérkőztek, többek kö­zött 1 perces nevetésben, fan­tázia-frizura készítésben, csu­kott szemmel rajzolásban. A szurkolók is kaptak feladatot, a városban történő autog- ramm gyűjtésben, békés pol­gároktól való tojásrántotta kunyerálásban próbálhatták ki tudásukat. Mindent össze­vetve a tolnai Il-es iskola bi­zonyult a legjobbnak. A délután záróeseménye a Tolcsvay Trió fellépése volt, ami szintén sok érdeklődőt vonzott. Fotó: Sosi Évzáró kavalkád Tolnán A melankolikus őszt idéző időjárás sem tudott kibabrálni a nyarat, a vakációt köszön­teni hivatott, a tolnai művelő­dési házban rendezett gyer- mekkavalkád résztvevőivel, legfeljebb a rendezők dolgát nehezítette meg a szomorkás hétvégi eső. Az érdeklődés így is meglehetős volt, köszönhe­tően a sokszínű programnak, no meg a Café Chantant ez al­kalomra harmadosztályúra le­szállított árainak, a perecnek, a jégkrémnek és egyéb nya­lánkságoknak. Ráhangolásképpen szombat délután a helyi amatőr együt­tesek mutatkoztak be a műv- ház színpadán, többek között hagyományteremtési célzattal is. Á fellépő csoportok között volt a Német Nemzetiségi Óvoda tánccsoportja Mözsről, az Alta Ripa Gyermektánc­klub, a tolnai Jazzbalett Cso­port, a fácánkerti, a mözsi és a tolnai Il-es iskolák tánccso­portjai, a Mözsi Székelyek Ba­ráti Köre, a Mözsi Német Nemzetiségi Tánccsoport. Két szólista is fellépett, Varga Imre és Farkas Zsuzsa zongo­rán játszott. A produkciókat Szüy Lajos, Jóföldi Gabriella, Steinerné Eszterbauer Éva, Pócs Margit és az elnöklő dr. Sümegi Zoltán nevével fém­jelzett zsűri értékelte, felhívva a csoportok vezetőinek fi­gyelmét az értékekre és a hi­bákra. A délután és az este to­vábbi részében a váchartyáni asszonyok és a mözsi Bartók Béla Női Kar adott koncertet. Vasárnap délelőtt kézmű­ves tevékenységek kötötték le a gyermekek figyelmét, bár egy-két örökifjú szülő is be­kapcsolódott a nemezelésbe, gyöngyfűzésbe, maszk- és bábkészítésbe. Az elfáradt kézműveseket családi relaxá- cióra invitálta Győriné Geren­dái Klára, a lelki problémák­kal küzdő tinédzserek „ka­Aprók tánca Ne mérgelődj, jövőre te nyersz!

Next

/
Thumbnails
Contents