Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-11 / 136. szám
1994. június 11., szombat GAZDASAG MÉPÚJSÁG 5 Nem kell a munka? Kétszáz nőt várnak Baján A beavatkozáshoz engedély szükséges Kárpótláson vásárolt erdők A privatizáció során amerikai tulajdonba került bajai Duna Kötöttárugyár munkahelyet kínál varrodájában mintegy kétszáz asszony és nő számára, egyelőre eredménytelenül. Meglehetősen ritka ez a hatalmas kínálat a mai munkaínséges időben, ezért is jártunk utána, miről is van szó? Mint a tulajdonosok megbízásából személyzeti igazgatóként tevékenykedő Farkas Jánostól megtudtuk, a privatizáció után radikálisan csökkent az üzemben a létszám, majd a profilváltás után felfuttatták a dolgozók számát mintegy nyolcszáz főre. Ezt az tette lehetővé, hogy a gyárban fokozatosan beindult majd' a teljes vertikum: a szövéstől a szabáson át a varrásig minden műveletet végeznek immár. Pólókat gyártanak nyugati - európai és amerikai - piacra. Ahhoz, hogy a gyár működhessen, év végéig mintegy kétszáz új embert kellene felvenni, de már gondok vannak: nincs elég jelentkező. Pontosabban lenne, csak nem mindenki alkalmas erre a munkára. Farkas János szerint annak nagyobb esélye van, hogy jól elsajátítja a mozdulatokat, aki még soha nem dolgozott varrodában, hiszen a hölgyek a lehető legkorszerűbb német és amerikai gépeken dolgoznak, mások a mozdulatok, mások a fortélyok, mint az eddig megszokott masinákon. Két műszakban dolgoznak: reggel háromnegyed hattól háromnegyed kettőig, illetve délután háromnegyed kettőtől háromnegyed tízig. A délutános munkaheteken 15 százalékos műszak- pótlék jár, ezen túl mozgóbér is van: maximum kétezer forint. A vidéki dolgozók utazási költségeit teljes egészében megtérítik. — Nem találunk újabb jelentkezőket - mondta Teleki Zoltánná ügyvezető igazgató - pedig végigjártuk már az összes munkaügyi központot. Jó velük a kapcsolat, korábban tudtak is hozzánk irányítani munkaerőt, ez azonban ma már nem megy. "Egyébként Tolna megyéből körülbelül százan dolgoznak nálunk. Fotó: Ótós Hangyái Nyereséges a Siemens A Siemens Telefongyár Kft. árbevétele egy év alatt több mint két és félszeresére emelkedett, így 1993-ban elérte az 5,3 milliárd forintot. Egy évvel korábban a vállalatnak 1,2 milliárd forintos vesztesége volt, mely nagymértékben összefüggött a privatizációt követő strukturális átalakítással. Ezzel szemben 1993-ban a mérleg szerinti nyereség meghaladta a 215 millió forintot, ami jelentős fejlődést mutat. A nettó árbevétel több mint 80 százaléka belföldi értékesítésből származott, a legnagyobb megrendelők a Matáv, az Investel és a MÁV voltak. A Matáv országos távközlési hálózatának digitalizálásához a Siemens hét új telefonközponttal járult hozzá, melyek közel 200 ezer előfizetőt szolgálnak ki. A Magyar Nemzeti Bank valuta (bankjegy és csekk) álfolyamai Pénznem vételi eladási angol font 156,27 159,27 ausztrál dollár 76,08 77,42 belga frank (100) 301,81 307,31 dán korona 15,89 16,19 finn márka 18,72 19,06 francia frank 18,25 18,59 görög drachma (100) 41,35 42,15 holland forint 55,40 56,44 ír font 152,59 155,39 japán yen (100) 99,46 101,32 kanadai dollár 75,29 76,81 kuvaiti dinár 347,37 354,03 német márka 62,08 63,28 norvég korona 14,32 14,60 olasz líra (1000) 64,07 65,29 osztrák schilling (100) 882,60 899,30 portugál escudo (100) 59,70 60,84 spanyol peseta (100) 75,89 77,35 svájci frank 73,43 74,75 svéd korona 13,09 13,33 USA dollár 103,51 105,51 ECU (közös piac) 119,88 122,12 Május végéig, megyénkben 8586 hektár erdőt vásároltak meg kárpótlási jeggyel. Arról sajnos nincs pontos adatunk, hogy ezen a területen hányán „osztoznak", de a tapsztalat az, hogy átlagosan nem sok hektár van egy-egy család birtokában. Mi változott az erdők magántulajdonba kerülésével? Igaz-e, hogy az új tulajdonosok irtják az erdőt és ezzel hatalmas károkat okoznak, mint ahogy ezt egyesek állítják? A kérdéseket Hrotkó Lőrincnek, a pécsi erdőfelügyelőség osztályvezetőjének tettük fel. — Maradjunk az első kérdésnél: a hazai erdők közel fele magántulajdonba került, ezzel hogyan változott meg az erdők gazdálkodása? — Az erdő egy biológiai egység, osztatlan kezelését nem lehet elaprózni. Az elképzelhetetlen - mert lehetetlenné tenné az egységes erdő felújítását -, hogy az egyik ember kitermelné a terület egyik részét, két év múlva egy másik tulajdonos egy újabb területet és így tovább. Ha vágásérett az erdő, együtt kell letermelni és felújítani, éppen ezért várhatóan a július elsejével életbelépő erdőtársulati törvény is a közös kezelést fogja szorgalmazni. — Az árverés után a licitálók a tulajdonuknak érezhetik a szerzett birtokot, de a gyakorlatban ahhoz nagyon sok hónapnak kell eltelnie, mire valóban a nevükre is kerül. Az erdőfelügyelőség mikor lép kapcsolatba az új tulajdonossal? — Az árverés jegyzőkönyvét mi is megkapjuk, így tudomásunk van arról, hogy kik szereztek erdő tulajdont. Az illetékes földhivatal a tulajdonjog bejegyzése előtt köteles kikérni a szakhatóság véleményét. Az erdőfelügyelőség térképen „átnézi" az elárverezett erdő területét, majd a hozzájárulását adja a földhivatalnak, hogy az erdő tulajdonjoga megváltozott. Egyben felhívjuk az új tulajdonosfok) figyelmét arra, hogy kötelesek figyelembe venni a 10 évre szóló erdőterv szerinti erdőgazdálkodást. A szakmai terv, mely előírja a munkálatokat, sem jelenti azt, hogy ezek automatikusan engedélyezve is vannak, hanem tételesen kell kidolgozni, hogy milyen ritkításokat, milyen ütemben szeretnének elvégezni. Mindennemű beavatkozáshoz az erdőfelügyelőség engedélye szükséges. Á konkrét munkákat az éves tervben kell megjelölni, melyet szakemberrel kell készíttetni és ezt is a felügyelőséggel kell ellenőriztetni. Az engedélyek kérelméhez (fakitermeléshez, erdő telepítéshez is) a tulajdoni lap másolatának a bemutatása szükséges. Az engedélyeztetést, felvilágosítást a tamási körzetben a következő címen lehet kérni: Tamási, Szabadság u. 27, a megye- székhelyen és környékén pedig Szekszárd, Wesselényi u. 17 szám alatt kapnak az érdeklődők. — Ellentmondásos helyzet alakult ki, hiszen az árverés után már tulajdonosnak érzi magát a licitáló. Mennyire jellemző, hogy az erdőt magáénak érezvén valóban elkezdi irtani, vagy szelídebben fogalmazva, ritkítani? — Az erdőfelügyelőség szekszárdi csoportjának eddig 4-5 esetben kellett eljárnia, ezek közül kettő a kirívóbb, az egyik esetben 230 ezer forint, a másik alkalommal 224 ezer forint bírságot szabtunk ki, engedély nélküli fakitermelés miatt. A kiszabható legkevesebb bírság 2000 forint a kivágott fa köbméteréért. Tehát nem gyakori, hogy az új tulajdonos nekiáll és kiirtja az erdőt, mert gyors haszonhoz akar jutni. Ami viszont többször előfordul az az, hogy lopják a fát az erdőből az arra járók, az idegenek, ez viszont nem ránk, hanem a rendőrségre tartozik. Az erdőfelügyelőség csak azokkal az esetekkel foglalkozik, amikor a tulajdonos nem tartja magát az erdőterv szerinti erdőgazdálkodáshoz. Érdekességképpen megemlíteném, ami a közelmúltban történt: szelíd diófákat vágtak ki és vittek Olaszországba, az üzlet any- nyira „beindult", hogy alapítottak rá egy vállalkozást is. Több száz köbméternyi diófát loptak el és szállítottak így ki. — Említette az új törvényt, amely július elsejével lép majd életbe. — Áprlis 6-án a parlament megszavazta az 1994.évi IL-es számú törvényt az erdőbirtokossági társulatokról, mely július elsejével lép életbe. Érről részletesen a Magyar Közlöny 49-es számában olvashatnak az érdekeltek. Részletes információt kapnak arról, hogy önállóan mikor, milyen feltételekkel, mekkora birtoknagyságtól lehet gazdálkodni. A törvény életbelépésével egy- időben egy hasznos kiadvány is megjelenik az erdőbirtokossági társulatokról, a magán erdőgazdálkodók kiskönyvtára sorozatban. — Erdőt lehet-e vásárolni, eladni készpénzért? — Állami erdőt egyelőre még nem, de a magántulajdonban lévő erdő forgalom- képes, azonban ehhez az erdőfelügyelőség előzetes szakhatósági hozzájárulása szükséges. Szeretném azonban felhívni a tulajdonosok figyelmét arra, hogy a kárpótlással szerzett erdő öt évig nem elidegeníthető. mauthner ilona Az üzem varrodája A kamara közgyűlése Még egyszer a nyugtaadási kötelezettségről Közterület ellenőrzési tevékenységünk során továbbra is azt tapasztaljuk, hogy a nyugtaadási kötelezettség teljesítésénél még számos tévhit és bizonytalanság él az. érintettek körében, ezért szükségesnek látjuk a következő tájékoztató közzétételét. Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. tv. 1993. július 01-től - a szerencsejáték szolgáltatást és az újság, folyóirat árusítást kivéve kötelezővé tette a vállalkozásoknak a termékértékesítés és szolgáltatónyújtás ellenértékéről a nyugta kibocsátását. 1994. január 01-től a kiskereskedelem területén belül az iparcikk kereskedelem, a vendéglátóipar területén az italüzletek csak pénztárgéppel tehetnek eleget nyugtaadási kötelezettségüknek. Ä pénztárgép meghibásodása esetén minden egyes termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kérés nélkül szabvány nyugtát kell kibocsátani. 1994. július 1-től a gépi nyugtaadásra kötelezettek köre tovább bővül. Az élelmiszer kiskereskedelem üzletkörbe sorolt valamennyi üzletben, a vendéglátóipari üzletekből a melegkonyhás vendéglátóipari, és az egyéb vendéglátóipari üzletek körébe sorolt valamennyi üzletben kötelező lesz a pénztárgép használata. Az üzlettel nem rendelkezők, illetve az üzlethelyiségen kívüli (pl. piacon, vásáron történő) értékesítésre nem vonatkozik a kötelező pénztárgéphasználat. A nyugtaadási kötelezettség ezekben az esetekben kézi nyugtával is teljesíthető. A gépi és a kézi nyugtának a következő adatokat kell tartalmaznia: a. ) a nyugta sorszáma, b. ) a nyugta kibocsátójának neve, címe, adószáma vagy az adóhatóság által jóváhagyott más azonosító, c. ) a nyugta kibocsátásának kelte, d. ) a fizetendő összeg. Az adóhatóság próbavásárlás útján ellenőrzi a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítését. Próbavásárlásra akkor kerülhet sor, ha az adózó vagy annak az alkalmazottja a helyszínen tartózkodik. Próbavásárlás szempontjából alkalmazott személy alatt nem csak azt a személyt kell érteni, akit a vállalkozó ilyen minőségben bejelentett, hanem azt is, aki az üzletben árusít (legyen bárki, akár kiskorú hozzátartozó, akár szomszéd). A vállalkozónak kötelessége kioktatni a számlaadásról, ha pedig az árusításra megkért személy ezt nem teljesíti, akkor a vállalkozónak viselnie kell ennek mulasztási bírság következményét. A próbavásárlást az adóhatóság megbízólevéllel rendelkező alkalmazottai végzik, akik eljárási jogosultságukat a vásárlás után kötelesek az adózó vagy alkalmazottja részére igazolni. Az ellenőröknek a próbavásárlást követően - a megbízólevél bemutatása után - az árut vissza kell adniuk, az eladó pedig köteles a vételárat visszafizetni. A helyszíni ellenőrzések során nagyon sok félreértésre ad lehetőséget a nyugta kibocsátásának időpontja és módja. A nyugta az értékesítés bizonylata, amelyet a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. tv. 84. § (3) bekezdése értelmében a gazdasági esemény megtörténtének időpontjában kell kiállítani és átadni. Nem felel meg ennek az a gyakorlat, ha a nyugtát az áru és a visszajáró pénzösszeg átadása, vagy a vásárlók távozása után kezdi kiállítani az eladó, hiszen azzal, hogy az árut és a visszajáró pénzt átadja, a vásárlás befejezetté válik és az eladónak később nincs módja átadni a nyugtát, és teljesíteni a nyugtaadási kötelezettségét. A nyugta - akár kézi vagy gépi - kibocsátásának megvan az a kialakult, jól bevált gyakorlata, hogy az áru csomagolásakor helyezik, a visszajáró pénzzel együtt teszik a vevő elé, így nem fordulhat elő, hogy a vevő nem kapja meg a nyugtát, és nem válhat kétségessé, hogy az eladó az ÁFA törvény előírása szerint nyugtát bocsátott-e ki. Tehát a kiállított nyugtát a gazdasági esemény (vásárlás) megtörténtekor ténylegesen át kell adni a vevőnek függetlenül attól, hogy az kéri-e, illetve magával viszi-e a kiállított bizonylatot. A vásárlónak érdeke, hogy a fenti módon kibocsátott nyugtát vagy számlát elvigye, hiszen egy későbbi - a vásárolt áruval szembeni - bármilyen reklamáció során csak azzal tudja bizonyítani vásárlását. A helyszíni ellenőrzés során tapasztalt (eljárást és az esetlegesen felmerülő) hiányosságokat a revizorok jegyzőkönyvbe foglalják, és az eladóval aláíratják. Szükség esetén - ha az eladó az aláírást megtagadja - a jegyzőkönyvet postai úton kézbesítik ki. Számlaadási kötelezettség elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv. 74. § (12) bekezdése alapján mulasztási bírság szabható ki, az első esetben 100.000 Ft-ig, a mulasztás ismétlődése esetén az előző bírság kétszereséig terjedhet. Az adóhatósági szankciók összegszerű emelésének ész- szerűségi korlátái vannak, de bizonyos adókikerülő magatartásoknál a pénzbírságok emelése nem is fejti ki a kívánt hatást, mivel a jogsértő magatartás „hozama" messze felülmúlja a törvényben kiszabható bírságok összegét. Ezért a jogalkotók olyan új jogintézményeket hoztak létre, melyek fokozhatják a „fekete gazdaság" ellen folytatott küzdelem eredményességét. Egyik ilyen intézkedés a boltbezárás. Ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó az adóköteles tevékenység célját szolgáló ugyanazon helyiségében (műhely, üzlet, telep, stb.) két éven belül negyedik alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tv. 74. § (12) bekezdése szerinti mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget három, az ötödik alkalommal öt, a hatodik és minden további alkalommal tíz napra bezárja. Végezetül még egy lényeges momentumra szeretnénk felhívni az érintettek figyelmét: a Tolna megyei adóhatóság a megye egész területén, és nem csak munkaidőben ellenőrizheti a nyugtaadási kötelezettség megfelelő teljesítését. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatósága Névváltoztatással, alapszabály-módosítással, valamint a szociális paktummal kapcsolatos állásfoglalás elfogadásával ért véget pénteken a Magyar Gazdasági Kamara VII. küldöttközgyűlése. A fórumot azért hívták ösz- sze, hogy a kamarai törvény teremtette új helyzetben, a Magyar Gazdasági Kamara - amely nem köztestületi, hanem szakmai-munkaadói érdekeket fog képviselni - az átmeneti időszakra, azaz december 31-éig meghatározza tennivalóit. A közgyűlés napirend előtt állást foglalt a kormány és a szociális partnerek között kötendő gazdaságiszociális megállapodásról. A dokumentumban - amelyben üdvözlik a keretszerződést úgy vélik, a gazdaság egészét érintő kérdésekben és a szociálpolitika alapelveiben a megállapodásokat az Érdekegyeztető Tanács keretei között kell megkötni. Mindamellett azt is elismerik, hogy az ÉT-nek korszerűsíteni kell saját jelenlegi szervezetét és működési mechanizmusát. A keretmegállapodás alapján több szintű és több menetes tárgyalássorozatot tartanának célszerűnek. A tárgyalások azonnali megkezdését szorgalmazzák az államháztartási reform koncepciójáról és végrehajtásáról, a költségvetési hiány csökkentésének lehetőségéről, az infláció és a bérek összefüggéséről, a hitelkondíciók javításához szükséges lépésekről. ITT A SZEZON EGY MILLIÓ FORINTOS KERESETI LEHETŐSÉG! Legyen Puskás Öcsi üzlettársa! Keresünk vállalkozókat kizárólagos Jogú, mö9Y©l nagykereskedőnek «rucádé ÜDÍTŐITALOK FORGALMAZÁSÁRA. FELTÉTELEK: megfelelő raktározási és szállítási lehetőség és 1 millió forint készpénz. ÉRDEKLŐDNI LEHET: FRUKÓ Kft. 1046 Budapest, IV. kér. Vécsey Károly u. 74. Tel/fax: 06-1/169-55-10.
