Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-01 / 127. szám
4 fÉPÚJSÁG DOMBÓVÁR ÉS KÖRNYÉKE 1994. június 1., szerda Elismerés a dombóvári önkormányzatnak Az elmúlt hét végén a Magyar Nemzeti Múzeumban szerény, de bensőséges ünnep keretében adta át dr. Fitz Jenő kuratóriumi elnök a város ön- kormányzata részére a Henszlmann Imre díjat dr. Szabó Imrének, Dombóvár város polgármesterének. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat 1989-ben alapította a múlt század jeles művészettörténészéről elnevezett díjat. Az évente egy alkalommal adható díjat a nem szakmabeli szervezeteknek, önkormányzatoknak, vállalatoknak, intézményeknek ítélik oda, olyanoknak, akik elősegítették a régészet és művészettörténet fejlődését. A kuratórium döntése értelmében ez évben Dombóvár város önkormányzata kapta a díjat, amely 1981 óta évente, rendszeresen támogatja az al- sóhetényi római erőd régészeti feltárását. A településektől messze fekvő ásatási területre szervezett középiskolás diáktábor - amelynek ellátását, szállását is biztosították - kiemelkedő jelentőségű volt a feltárások folytathatóságában, folyamatosságában. 1990 óta - mivel a feltárások során nagyobb létszámra nincs szükség -, az önkormányzat továbbra is támogatja pénzügyileg is az ásatást - mondta dr. Tóth Endre régész, az alsóhe- tényi ásatás vezetője. til-sa Nem emelkedett a lakossági vízdíj Dalmandon Nemrégiben tartotta testületi ülését a dalmandi ön- kormányzat. Az ülésen rendeletben fogadták el az 1993. évi költségvetés végrehajtását. Megállapították a vízdíj összegét is, mely szerint a korábbiakhoz képest a lakossági nem emelkedett, ezután is 45 forintot kell fizetni a víz köbméteréért, míg a nem lakossági fogyasztóknak 61 forintba kerül a víznek köbmétere. Megalkották a környezetvédelemről szóló rendeletet, majd pedig a 3. számú kút ügyét tárgyalták. Mint ismeretes, a kút eliszapolódott, s egyre égetőbb gondot jelent a nagy melegben fenyegető vízhiány, ha nem tesznek valamit mihamarabb a kút ügyében. A 3. számú kúttal kapcsolatban úgy határozott a polgármester-asszony a képviselő-testülettel együtt, hogy fölkeresik a Vízmű Kft.-t és megbeszélik a teendőket. Testületi ülés Dombóváron A közművelődési lehetőségekről Dombóvár város képvi- selő-testülete június 2-án, csütörtökön 17 órai kezdettel tartja soron következő ülését, melyen huszonegy napirend vár megtárgyalásra. Megtárgyalják többek között a Távhőszolgáltató Vállalat 1993. évi egyszerűsített éves beszámolóját, valamint a Kommunális Szolgáltató Vállalat 1993. évi mérlegbeszámolóját is. Szóba kerül a Gunaras Kft. 1993. évi mérlegbeszámolója és az idei üzleti terve. Az ülés témája lesz a 61. számú főút rehabilitációjából a 61 /35-ös szakaszhoz kapcsolódó kerékpárút építése is, és szó esik a közművelődési lehetőségekről, közösségi programokról a városban, különös tekintettel a középiskolás korú fiatalokra. Napirenden szerepel még a városi kórház rendelőintézet kazánjának a felújítása is. Ezenkívül javaslatok hangzanak el, és kérelmeket tárgyalnak a képviselők. Friss hírei, információi vannak? Szeretné, ha lapunkon keresztül más is tudomást szerezne ezekről, vagy mi írjunk róla? Talán ötlete van, amivel munkánkat segítené? Kérem, írja meg, leveleiket, telefonhívásaikat Pusztai Teri várja. * Nívódíjasok a dombóvári szakmunkásképzőben Világháborús emlékmű Döbröközön A közelmúltban Döbröközön is emléket állítottak az első és a második világháborúban elesett hősöknek. A templom előtti téren a már meglévő szobor talapzatának négy oldalára elhelyezett márványtáblára vésték föl a neveket. A költségeket a polgármesteri hivatal állta, de a hozzátartozók is hozzájárultak. Mégpedig a telefon közműfejlesztési hozzájárulásból 15 százalékot ajánlottak föl - 170-en - erre a célra, ami 1700 forintot jelentett fejenként. A teljességhez tartozik még az is, hogy az ünnepséget megelőzően az emlékmű környezetét is parkosították, s elkészült a templom támfala is. Az, hogy egyetlen név se maradjon le a névsorból dr. Gelencsér Gyula történész-kandidátus - volt döbröközi lakos - munkájának az eredménye. A dombóvári szakmunkások és szakközépiskolások ballagásán Őri Eszter (Dombóvár) kötőipari, Pál Imre (Kaposvár) villanyszerelő és Szabó János (Galambok - Zala megye) vasúti villany- szerelő végzősök kiváló munkájukért az iskola által alapított Ifjúsági Nívódíjat vehettek át Vida Jánostól, az intézmény igazgatójától. A három diákkal arról beszélgettünk, hogy választásuk miért arra a szakmára esett, amit kitanultak, valamint az eredményeikről, s további terveikről is faggattuk őket. Őri Eszter — Én a kötő- és konfekció szakon végeztem. Valójában én nem akartam varrónő lenni. A vasútra jelentkeztem, de nem vettek föl. Aztán mikor idekerültem az első öltések tanulása után megbarátkoztam, sőt kezdtem megszeretni a szakmát. Odahaza is varrogatok, a ballagási szoknyámat is magam készítettem. A három év alatt bizony nem sokat tanultam, de mindig odafigyeltem az órán. Kedvenc tantárgyam a géptan és a szerkezettan volt. A tanulmányi eredményem legutóbb 4,6 volt, a díjat is az eredményeimért, a szorgalmamért vehettem át. Most munkahelyet keresek, de csak szeptembertől akarok dolgozni. Jó egy kis szabadság addig is. Ha egyéb nem sikerül, akkor maradok az Infó Kft.-nél, ahol az iskola ideje alatt gyakorlaton voltam. A továbbtanulásról: le szeretnék érettségizni. A szabadidőből kevés van, mert otthon segítek a szüleimnek. Persze ha van időm, akkor varrogatok, és olvasok. Pál Imre — Villanyszerelőként fogok végezni. Másfél év gimnázium után kerültem ide a szakmunkásképzőbe, gyakorlatra pedig a dalmandi gazdaságba. Kedvenc tantárgyam a matematika és a fizika volt. Igazából nem tartoztam az eminensek közé, rosszpénznek számítottam, s ez a tanulmányi eredményemen is meglátszott, mert elsőben 4-es, másodikban már csak 3-as szintet hoztam. Az utolsó év végén 3,8 lettem. Úgy érzem, a díjat nem a tanulmányi eredményemért kaptam, hanem a matematika tantárgyból megyei első, míg az országoson 11. helyezett lettem a tanulmányi versenyen. Ahhoz, hogy képes legyek ilyen eredményre úgy gondolom kellett a szorgalom, és a tanári segítség is. De ehhez egyfajta adottság is szükséges, s aki ezzel nem rendelkezik szorgalommal, gyakorlással közepes szintet elérhet. A sikeres szakmunkásvizsga után kétéves gimnáziumban szeretnék tanulni, és leérettségizni, majd felsőfokú intézményben továbbtanulni. Szabadidőmben sokat járok kirándulni, sportolok és verset is írok. Amikor csak tehetem előveszem - leggyakrabban - a Bibliát. És úgy érzem az eredményeimet is nagyrészben köszönhetem Istennek, s a további életemre is nagy hatást gyakorol majd. Szabó János — A Zala megyei Galambokon jártam általános iskolában. Már akkor megtetszett a vasút, aztán jelentem a dombóvári Apáczaiba, ahol a vasútgépész-technikusi szakon tanultam három évig. Majd átjelentkeztem a szakmunkás- képzőbe, a második osztályba. Már az év végére az iskola „első" tanulója lettem, jeles eredménnyel. Harmadikban is ugyanezt az eredményt hoztam. A nívódíjat is a jeles tanulmányi eredményemért kaptam. Hogy mit kell ezért tenni? Tanulni, tanulni, meg tanulni. De érzék is kell, meg jó előtanulmánynak számított a technikusi évek alatt szerzett ismeret. Hogyan tovább? Szeretnék érettségit szerezni, ami a szakközépiskolában még két év - az eddigieknél is több - tanulást jelent. Nagykanizsán, a vasútnál szeretnék elhelyezkedni, majd pedig mozdony- vezetőnek tanulni. Szabadidőmben szívesen kézilabdázók, aztán discóba is szívesen eljárok. Gyermeknap - képekben Ragyogó napsütésben, a zeneiskolások műsorával kezdődött a dombóvári művelődési házban a gyermeknapi program. Az egész napos rendezvény során volt gyöngyfűzés, álarckészítés, Dumbó és barátai koncert. A Vöröskereszt helyi szervezete csokoládéval, gyerektápszerrel, az ÁB pedig sok-sok apró ajándéktárggyal kedveskedett a gyerekeknek. Az egész napos programot a balett és a modern tánc-bemutató zárta. til-sa
