Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-01 / 127. szám
1994. június 1., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC KÉPÚJSÁG 5 Jó, ha tudja Az új bejelentési kötelezettségről Az 1994. január 1-jétől életbe lépett jogszabály-módosítás a hatályba lépést követően létrejött vállalkozásokra ír elő kötelezettséget, mely szerint az igazolvány kiadásáért beadott, illetőleg a cégbejegyzés iránt előterjesztett kérelemnyomtatványt előzetesen az adóhatóságnál kell bemutatni, a törvény- módosítás átmeneti szabálya a már vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozókat 1994. június 30-ig terjedő határidővel kötelezi, hogy adószámukat a vállalkozói igazolványt kiállító önkormányzat jegyzőjével jegyeztessék be az igazolványba. A cégbejegyzéshez kötött vállalkozások esetében az adószámot ugyanezen időpontig az állami adóhatóság küldi meg a cégnyilvántartást vezető cégbíróságnak. A bejegyzés megváltozott szabályai a bejelentendő adatok körét is kibővítik. Az eddigiekhez képest nemcsak a képviselő nevét kell az adóhatóság tudomására hozni, hanem a vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét is. Az ügyvezető(k), igázgató személyi adatait ezért kell a törvény alapján nyilvántartania az adóhatóságnak, hogy érvényesíteni tudja a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezését. Eszerint kizárja magát a gazdasági társaságnál a tisztségviselés lehetőségéből az, aki olyan cégnél töltött be ilyen tisztséget a felszámolást megelőző két évben legalább egy éven át, amelynek a felszámolása után kiegyenlítetlen köztartozása maradt hátra. Ezt a szankció értékű rendelkezést első alkalommal az 1995. január 1-jét követően elrendelt felszámolások esetében lehet alkalmazni. Ahhoz, hogy a törvényben előírt - kapcsolt vállalkozások bejelentésére vonatkozó szabály érvényesítését az adóhatóság ellenőrizhesse, szükségesé vált a társaság tulajdonosainak teljeskörű nyilvántartásba vétele is. Fontos kivétel, hogy a tulajdonosok adatainak bejelentése alól csak a részvénytársaságok mentesülnek. A tisztségviselőkre vonatkozó adatoknak úgynevezett adatkiegészítésként történő bejelentésére (pótlására) a törvény a hatálybalépést megelőzően már bejelentkezett vállalkozások esetében - a kötelezettség teljesítéséig megtörtént vállalkozásokra is figyelemmel - 1994. június 30-ig türelmi időt ad. Dr. Fischer Sándor KISOSZ megyei szervezete flÉtÜMl A vagyonügynökség vagyonmérlege Az Állami Vagyonügynökséghez tartozó vállalatok 1992. évi mérlege alapján a vagyonügynökségnél elkészítették a szervezet vagyonáról szóló mérleget. Az 1993. év alatt 956 milliárd forintról 605 milliárd forintra csökkent az ÁVÜ-höz tartozó állami vagyon - társasági vagyon, állami vállalati vagyon, elvont állami vállalati vagyon - könyv szerinti értéke. A még privatizálható vagyon könyv szerinti értéke pedig megközelíti a 450 milliárd forintot, ami az eddigi tapasztalatok szerint várhatóan 50 és 60 százalék körüli árfolyamon kel majd el. A cégek tavalyi gazdálkodásáról ugyan pontos számadatok még nem állnak az ÁVÜ rendelkezésére, ám az előzetes gazdálkodási adatok szerint tavaly az ÁVÜ-höz tartozó szervezeteknek saját gazdálkodásukból 53 milliárd forint, a felszámolások miatt pedig további 20 milliárd forint vagyonvesztés következett be. A társaságoknak 1992-höz képest 40 százalékkal csökkent a vesztesége. A tavalyi évben az ÁVÜ bevételei elérték a 78 milliárd forintot, amiből 43 milliárd forint volt a készpénzes bevétel nagysága. A privatizációs költségekre tavaly 4,29 milliárd forintot, garanciális célokra 5,65 milliárd forintot, vagyonkezelésre pedig 360 millió forintot fordított a vagyonügynökség. Ä Magyar Könyvvizsgáló Kamara tanácsa alapján elkészített mérleg szerint az ÁVÜ-höz tartozó társasági vagyon 1993. év elején 561 milliárd forint volt, ami év végére 372 milliárd forintra csökkent. A vagyon apadása elsősorban az értékesítésből, alaptőkecsökkentésből, felszámolásból és végelszámolásból származik és ide tartozik az ÁVÜ 263 milliárd forint nagyságú vagyonátadása is. Ez utóbbi szinte csaknem egészében az ÁV Rt.-nek átadott gázszolgáltató cégek vagyonát tartalmazza. Az állami vállalati vagyon egy év alatt 387 milliárd forintról 212 milliárd forintra csökkent. Ez alatt az idő alatt 171-ről 269-re emelkedett a felszámolás alatt álló állami vállalatok száma, a végelszámolás alatt állóké pedig 7-ről 100-ra növekedett. A kamara készen áll A kamarákról elfogadott törvény szerint a megyei főjegyzők kezdeményezésére összehívott gyűléseken a helyi és országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek megválasztották az ipari és kereskedelmi, az agrár és kézműves kamarák ideiglenes szervezőbizottságait. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetőjét Rostás Ilonát - aki immár a szervezet tizenegy tagú megyei bizottságának elnöke is egyben - elvégzendő feladataikról, lehetőségeikről kérdeztük.- A kamarai törvény értelmében megalakult megyei bizottságnak mi az elsődleges feladata?- Az előkészítő bizottság legfőbb tennivalója a megye összes gazdálkodó szervezetének, és egyéni vállalkozójának regisztrálása, ám ezt a feladatot nem kizárólag mi végezzük, hanem a agrár és kézműves kamarák megalakult bizottságai is.- Miért van erre szükség?- A száz éve alakult kamarák a negyvenes években szűntek meg, majd a nyolcvanas években éledezni kezdtek. Az akkor újjáalakult szervezetek egyesületekként működtek, önkéntes tagsággal, ám az alakulófélben lévő piacgazdaság már egy német típusú kamarai rendszer létrehozását sürgette. Ennek kezdete az összeírás, majd ezt a regisztrált gazdálkodó szervezetek, és vállalkozók besorolása követi a három kamara valamelyikébe. Ezúttal tehát a törvényi rendelkezés értelmében kötelező jellegű lesz a kamarai tagság.- Az Önök kamarájának eddig hány tagja volt, s mire számíthatnak majd októbert követően?- A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara jelenleg nyolcvan körüli taglétszámmal működik, ám az összeírást követően ez a szám sokszorosára emelkedik.- Ha a besorolás megtörténik, milyen feladat vár majd a három kamarára?- A kamarákon belül választási osztályok alakulnak, akik küldötteket delegálnak majd a kamarák alakuló közgyűlésére, hiszen a három szervezet külön-külön fog működni, akár a többi megyében. A küldötteket október 31-ig kell megválasztani, decemberben pedig az országos kamara is megalakul.- A kamarák működésének célja mennyiben más, mint a szakszervezeteké?- A szakszervezetekkel ellentétben mi nem a munkavállalókat, hanem a munkáltatókat képviseljük, s nem az érdekképviselet ellátása lesz a célunk, hanem a gazdálkodás, és a kereskedelem fejlesztése.- Milyen esélye lehet a célnak hatékonyan megfelelni majdan az új kamarai rendszernek?- Naivitás volna azt hinni, hogy a megalakulást követően azonnal a mintaértékű nyugati kamarai rendszerekhez hasonló hatékonysággal tudunk majd dolgozni. Mindenesetre a megszületett törvénnyel lehetőséget kaptunk, amivel élni kell. Bizonyára kezdetben csetlünk-botlunk majd, és el kell telnie néhány esztendőnek ahhoz, hogy a Nyugat-Európa több országában klasszikusan működő rendszerekhez hasonlóan, mi is el tudjuk majd látni felvállalt szerepünket.- Mennyiben biztosítottak a törvényi rendelkezés végrehajtásához szükséges feltételek?- Pillanatnyilag az elvégzendő munka anyagi feltételei még nem biztosítottak, s az adatszolgáltatásra kötelezettek sem kaptak egyértelmű utasítást, vagy végrehajtási rendeletet arról, hogy milyen adatokat közöljenek a vállalkozókról, s hogy azokat milyen ütemezéssel adják át a megalakult szervezőbizottságoknak. Ennek ellenére nagyon bízunk benne, hogy a kormány gondoskodni fog a megalkotott törvény végrehajtásához szükséges feltételek maradéktalan megteremtéséről. Annyi bizonyos, hogy mi - hasonlóan a kézműves és agrárkamarákhoz - készen állunk a munka elvégzésére, hiszen közös érdeke minden állampolgárnak a még alakulóban lévő piacgazdaság minél hatékonyabb működése, működtetése. . Nagy László Német tanácsadói program kis- és középvállalkozásoknak Szervezett tanácsadással kívánja támogatni a magyar kis- és középvállalkozókat a Német Szövetségi Köztársaság kormánya. A terv valójában az 1991-ben indított Start-hitelprogram kiegészítője, és célja, hogy az újonnan létrejövő vállalkozásokat versenyképessé tegye, fennmaradásukat hosszú távon biztosítsa. A program tanácsadás formájában ismereteket nyújt majd a piac, a verseny, a konkurencia felméréséhez, a marketingkoncepció, a termékelhelyezési és finanszírozási tervek kidolgozásához. A programot a német termelékenységi központ, az RKW irányítja a Deutsche Ausgleichsbankkal együttműködve. Áz RKW magyar- országi irodát is létrehozott és a szolgáltatás biztosítására együttműködési megállapodást kötött az Ipartestületek Országos Szövetségével. A tanácsadói szolgáltatást magyar szakemberek végzik, a tanácsadói költségek 50 százalékát az RKW fedezi. A német szakértők úgy vélik, a program segíti egy önálló tanácsadói réteg létrejöttét Magyarországon. A GYOSZ és a Fomento Magyarországon rendezik meg ősszel az európai gyáriparosok és vállalkozók szövetségeinek konferenciáját. Egyebek között ebben állapodott meg Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Szövetségének elnöke és Alfredo Molinas, a Fomento Del Trabajo Nációnál, a Katalán Magán- vállalkozók Szövetségének barcelonai elnöke, aki a GYOSZ meghívására érkezett Magyarországra. Széles Gábor elmondta: a tárgyalások biztatóak és igen eredményesek voltak. Megállapodtak abban, hogy néhány hónap múlva összehívják az európai gyáriparosok és vállalkozók konferenciáját. A tanácskozás lehetőséget biztosít Kelet- és Nyugat-Európa szakembereinek az európai együttműködés aktuális gazdasági kérdéseinek megvitatására, s segítséget ad a különböző térségek vállalatai számára a közvetlen kapcsolat kialakításához. A két munkaadói szervezet megállapodása értelmében a jövőben segítik a magyar, illetve a katalán vállalatok együttműködésének, üzleti kapcsolatainak a kialakítását, s vegyes vállalatok létrehozását. Zalaegerszegi Nemzetközi Vásár Nyolcezer négyzetméternyi zárt és szabadtéri területen, csaknem 200 hazai és külföldi cég vesz részt a Zalaegerszegi Nemzetközi Vásáron, amely június 2-án, azaz holnap nyitja meg kapuit. A Dunántúl egyik legrangosabb állandó vásárának tavaszi főprofilját az általános fogyasztási cikkek adják, míg az őszi agrár- és élelmiszer-profilú lesz. Az ötnapos áruszemlén külön helyet kaptak az olyan világ- és európai hírű cégek, mint az Opel, a Gorenje, a Podravka, illetve az italgyártó óriások közül a Pepsi, a Coca és az Amstel. A nyugati vendégeken kívül ukrán, bolgár és pakisztáni szakembereket is várnak és külön magyar-szlovén üzleti napot rendeznek. A vásárt szakmai-gazdaságpolitikai konferenciák és kulturális programok egészítik ki. Az MNB az első negyedév pénzügyi folyamatairól Az első negyedévben nőttek a lakosság nettó megtakarításai, ugyanakkor az államháztartás pozíciója határozottan romlott, és emelkedett a vállalkozások hiteligénye is. Osz- szességében a lakossági megtakarítások nem fedezték a belföldi finanszírozási igényt, s e folyamatok a folyó fizetési mérleg romlásához vezettek - tájékoztatták hétfőn a Magyar Nemzeti Bankban az MTI-t. A kamatadó mérséklése és a kamatlábak emelkedése együtt járt a lakosság nettó megtakarításainak emelkedésével. A nettó megtakarítások az első három hónapban 88,1 milliárd forinttal nőttek, miközben tavaly az azonos időszakban a javulás csupán 48,5 milliárd forint volt. Megállt a megtakarítások képződésének ütem mérséklődése is. Miközben a múlt év második felében havi átlagban 14 milliárd forinttal javult a nettó pénzügyi pozíció, addig az idén a javulás havi átlaga meghaladta a 20 milliárd forintot. A készpénz-állomány az első két hónapban 15 milliárd forinttal csökkent, míg márciusban 42 milliárd forinttal nőtt. Ez utóbbiban szerepet játszott az áprilisi kifizetések előrehozatala is. Folytatódik a lakossági megtakarítások szerkezeti átrendeződése is. A forintbetétek alacsony kamathozamának ellensúlyozásaként tavaly főként a befektetési alapok jegyei, idén az állampapírok, ezen belül is a kamatozó kincstárjegyek iránt nőtt meg a kereslet. A kamatjóváírást figyelmen kívül hagyva az első negyedévben csökkentek a forintbetétek, de a márciusi 2-3 százalékpontos kamatláb emelésének hatására márciusban már növekedésnek indult a betétállomány. A forintbetétek átlagkamatainak lassú emelkedése révén csökkent a pénzintézeti megtakarítások és az állampapírok átlagkamatai közötti rés. A kiegyensúlyozott állampapír-kínálat és a befektetési kedvezmény kiterjesztése erre a körre azt eredményezte, hogy az összes megtakarítás-növekmény több mint egyötöde az állampapírokból származott. A múlt év végéhez képest a forintbetétek átlagkamata 3 százalékponttal emelkedett. A devizabetétek első negyedévi növekedése megegyezett az egy évvel korábbival, a növekmény fele a forintleértékelésből adódott. A növekedés nagyrészt az első két hónapban valósult meg. MTESZ-VOSZ együttműködés Együttműködési megállapodást kötött a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarája, és a Vállalkozók Országos Szövetsége. A dokumentumot hétfőn a MTESZ székházában írta alá a két érdekképviseleti szervezet elnöke, Ná- ray-Szabó Gábor, valamint Kovács István. A megállapodás lényege: mindkét szövetség kiemelt feladatának tekinti a vállalkozások, a vállalkozók, a reálértelmiség szakmai információs szolgáltatásának bővítését. E cél érdekében a közeljövőben összehangolt számítástechnikai rendszer országos kiépítésére és közös működtetésére kerül sor. A MTESZ és a VOSZ megyei, helyi szervezetei a megállapodás alapján kidolgozzák és folyamatosan egyeztetik az információs rendszeren kívül felmerülő egyéb együttműködési témákat is, különös tekintettel a vállalkozók képzési és továbbképzési programjaira, közös konferenciák szervezésére. A megállapodás kitér arra is, hogy a két érdekvédelmi szervezet a jövőben megkülönböztetett figyelmet kíván fordítani a szakmai érdekképviseleti feladatok, javaslatok összehangolására, a közös fellépésre. Szorgalmazzák a parlamenti, a kormányzati döntéseket előkészítő szakértői véleményezésben való szabályozott részvétel megteremtését. A megállapodásban rögzítetteket a két szervezet évenként felülvizsgálja, és az új aktuális témákkal kiegészíti. Az iskolától a vállalkozásig Országos vállalkozáspedagógiai konferencia volt a hét végén Szegeden. A tanácskozás témája: iskolától a vállalkozásig. A résztvevők előadásokat hallgattak meg egyebek között a vállalkozói képesség fejlődéséről, fejlesztéséről és méréséről, arról, hogyan lehet felhasználni a taneszközöket, játékokat, oktatási segédleteket a vállalkozóvá nevelésben, hogyan lehet formálni az iskolában a vállalkozói magatartást. Szó lesz a pedagógus vállalkozásokról, illetve vállalkozó pedagógusokról. A megnyitón Gábor József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára utalt rá: elmaradottságunk a fejlett országokhoz képest elsősorban a szellemi értékek kiaknázásával csökkenthető. Az iskolai szemléletformálásban a legfontosabb feladat a diákok önállóságra, felelősségtudatra nevelése, kockázatvállalási képességük fejlesztése. Az oktatással és a kultúrával egyenrangú szerepet kell kapnia a gazdaságnak a pedagógusok szemléletében.
