Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-27 / 149. szám

4 KÉPÚJSÁG SZEKSZÁRDÉS KÖRNYÉKE 1994. június 27., hétfő Vállalkozó háziorvos Várdombon Közszemlén a rendezési terv Bővülő egészségügyi ellátás Immár nyolcadik éve látja el Várdombon a helybeli és a környék betegeit dr. Szabó Pé­ter háziorvos. Márciustól pe­dig mint vállalkozó végzi a munkáját. Ennek kapcsán ke­restük meg és kérdeztük a község egészségügyi ellátásá­ról, a további fejlesztésekről. — Pécsett, az orvostudo­mányi egyetemen végeztem 1983-ban, majd a szekszárdi kórház belgyógyászati osztá­lyán töltöttem el három évet. Ekkor adódott a lehetőség és megpályáztam a várdombi körzeti orvosi állást. Bátaszéki vagyok, így a környék nem volt ismeretlen számomra. A kórháztól való elválás nem volt egyszerű. 1986-ban kerül­tem Várdombra, de még hat évig visszajártam Szek- szárdra. — Mekkora körzetet lát el? — Várdomb, Alsónána, Decs-Szőlőhegy a szálkai útig, és Újberek, s még a várdombi szőlőhegy irányában is élnek, akik ebbe a körzetbe tartoz­nak. Átlagos körzetnek szá­mít, és lélekszámban körülbe­lül 1900 körülit tesz ki. Az ambuláns, forgalmi naplóból kiolvasható, hogy a megjele­nési szám a rendeléseken igen magas. Most a legtöbb gond a gyermekekkel van, hűléses, megfázásos panaszokkal jön­nek hozzám. Leggyakrabban azonban az idősebbek fordul­nak meg a rendelőben, magas vérnyomással, keringési prob­lémákkal. — Ön március óta vállalkozó. Miért változtatott a már megszo­kottformán? — A vállalkozáshoz egy­részt adott volt a lehetőség, másrészt úgy gondoltam, ta­lán szabadabban rendelkezhe- tem a társadalombiztosítás ál­tal nyújtott összeggel, szaba­dabban dönthetek arról, mit is vásárolok, vagy például mi­lyen továbbképzésen veszek részt. A műszerezettségben ma már nagyobb a kínálat és anyagilag is egyre könnyeb­ben elérhetők a modern mű­szerek. — A rendelő felszereltsége megváltozott-e, amióta vállalko­zásban háziorvos? — Szerintem többféle tevé­kenységet végzünk a korábbi­akhoz képest. Önkormányza­tunk nagyon sok pénzt fordí­tott már eddig is az egészség­ügy műszerezettségére. Fizi­koterápiás kezeléseket tudunk adni a betegeknek, jó minő­ségű EKG készülékkel rendel­kezünk, ezenkívül immár má­sodik éve jól felszerelt kézi gyógyszertárunk is van. A szükséges laboratóriumi vizs- gálatokatra egy ügyeletes autó viszi be Szekszárdra - báta­széki kezdeményezésre - a le­adott anyagokat. Csak akkor küldjük Szekszárdra, a szak- rendelésre a beteget, amikor egy diagnosztikus vizsgálatot itt nem tudunk elvégezni. — És most szóljon a változá­sokról. — Régóta problémát jelen­tett a községben a fogászati el­látás. A lakosság igényelte, és régóta beszédtéma volt, hogy legyen fogorvos is. Vártuk a lehetőséget, a megfelelő al­kalmat, amikor az önkor­mányzat is finanszírozni tudja mindezt. Igaz, hogy egyenlőre magánrendelő lesz, de a cél az, hogy valamiféle módon sztk-ra is látogáthassák. Jelen­leg a fogászati reform nem tart még ott, hogy megoldható le­gyen. De ez még mindig több, mintha egyáltalán nem lenne. A másik a nőgyógyászati magánrendelés. A polgármes­teri hivatallal konzultálva az az ötletem támadt, hogy meg­keressem Babina doktort és tárgyaljak vele arról, hogy al­kalmanként Várdombon is rendeljen. Jóváhagyták, és immáron második hete, heti egy alkalommal fogadja a be­tegeket. Ez egy új kezdemé­nyezés, de remélem minél többen jönnek majd szűrő- vizsgálatra, ellenőrzésre. — Milyen tervei vannak? — Nagyon sokat szeretnék. Szeretném az ellátást tovább javítani. A munka mellett en­nek azonban komoly anyagi vonzata is van. Jó lenne egy rádiótelefon az autóba, így könnyebben elérhető lennék. Ez annál inkább fontos, mert a községben nemcsak hogy ke­vés a telefon, de még a cross­barba sincs bekapcsolva. Számítógépessé kívánjuk tenni a nyilvántartásunkat, és ez csak úgy lehetséges, ha a másik rendelőbe, Alsónánára is vásárolunk számítógépet. A korábbi években is jó volt a kapcsolat az önkormányzat­tal, s úgy érzem ez meg is ma­radt,és anyagi lehetőségeik­hez mérten változatlanul segí­tik a munkámat. (p.teri) Bontakozó Szálka Beszélgetés Nagy Ferenc polgármesterrel Szálka összevont rendezési tervét közszem­lére tették ki a helyi polgármesteri hivatalban június 21-től 30 napon keresztül. Nagy Ferenc polgármesterrel a terv létrejöttének körülmé­nyeiről kezdtünk beszélgetni. — A község összevont rendezési tervét, amit a VÁTI készített, 1985-ben tanácsi határo­zattal hagyták jóvá, ezért ez a mai napig érvé­nyes. A mostani módosító terveket a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Dél-dunántúli Területi Főépítési Irodája készí­tette el - a további fejlesztések miatt indokoltan - lép Nagy Ferenc a színes térképekhez, ame­lyeket a község lakói és az érdeklődők egy hó­napon keresztül megtekinthetnek. — Minden tervezéskor szinte a legfonto­sabb kérdések egyike az infrastruktúra helyze­tére vonatkozik. Szálkán is így van ez? — Nálunk az infrastruktúra fejlődése - vá­laszol a polgármester - az alsó tározó tó meg­építése után lendült fel, amikor 1979-ben felújí­tották az 5601. számú bekötő utat és kiépítették a tó északi partján ennek folytatását Mőcsé- nyig. A község vezetékes vízellátása 1985-ben megtörtént, ami a csatornaépítés nélkül veszé­lyeztette a tó vízminőségét. — Nem véletlenül fogalmazott múlt időben, hogy „veszélyeztette", hiszen Szálka község 1993-ban megpályázta és elnyerte a csatorna, valamint a szennyvíztisztító megépítésére vo­natkozó állami támogatást. Az építkezésnek már most is tanúi lehetünk. — Azt hiszem, nem sokan remélték, hogy ez megvalósulhat. Meg kell jegyeznem és hangsú­lyozom, ha a Szekszárd-Paksi Vízitársulat nem vállal minden ehhez kapcsolódó tervező, kivi­telező feladatokat és nem fogadja el saját erő­forrásként az Isten völgyét, nem is juthattunk volna ide. A csatornaépítés az üdülőfalu ki­bontakozása elől elhárította a legsúlyosabb akadályokat. így a vállalkozások szakszerű megtervezése és kivitelezése jelentős felvirág­zást eredményezhet az üdülőfalu érdekében. Ehhez szorosan kapcsolható az a tény is, ami a rendszerváltást követő tulajdonviszonyok vál­tozásával járt. A külterületek nagy részén ma­gánszemélyek, vállalkozók az új tulajdonosok. Aktivitásuk lehetővé teszi az üdülőfalu területi fejlesztésének előfeltételeit. — Vannak akik aggodalommal szemlélik a gyors kibontakozást és féltik a táj arculatának a megmásítását. Van-e erre vonatkozó rendelet, utasítás? — Az új beépítésre szánt területek: Isten völgye, Széplaki völgy és távlatban a Szilfás völgy. A terv hangsúlyozza, hogy a dombtetők látványa, növényzete zavartalanul megmarad­jon! A tó látható parti szakasza beépítetlen lesz és csak a szükséges partrendezés, az ápoltabb környezet, az esti megvilágítás jelzi majd a ci­vilizáció fokozottabb megjelenését. A völgyek beépítése egyébként követi a község eredetileg kialakult építési hagyományait. — Az üdülési létesítmények közül a strand­ról és kempingről már napjainkban is beszél­nek. Mit irányoz a terv? — A strand a gát alatt kiszélesedő vízparti övezetben foglal helyet másfél hektáron. En­nek a helyét az enyhe lejtésű, lassan mélyülő vízpart határozta meg. A kemping a Széplaki völgy torkolatában lesz körülbelül 4,5 hektá­ron, lakókocsis és autós sátorhelyekkel. Itt kell megemlíteni a régi község északi részén, a fű­résztelepi árok mellett megépült lovastelepet, amit a Rancho Kft. üzemeltet és ez jó kiegészí­tője lehet majd a vízisportoknak. — A fejlődő községek másik nagy gondot okozó feladata a vezetékes gáz. Milyen elkép­zelések vannak ezzel kapcsolatban? — A földgáz ellátásra a szomszédos telepü­lésekkel való összefogás alapján nyílik lehető­ség. Az ősközségben, vagy nevezhetem ófalu­nak, minden telek gázellátása célul tűzhető. Erről most még részleteket ne említsünk. Le­gyen ez következő feladataink legfontosabbika és kívánjunk hasonló megoldást magunknak, mint a szennyvízcsatorna építése esetében és akkor teljesebb komfortfokozatú képet mutat majd a bontakozó Szálka. Decsi Kiss János Az évad jazzkoncertje Hajdan 190 éve, 1804. június 29-én született Vácott Tormay (ere­detileg: Krenmüller) Károly orvos, aki 1832-1848 között megyénk tiszti főorvosa és a kórház igazgatója volt, s tervei alapján épült a Bezerédj utca 1. szám alatti lakóháza, vala­mint az 1846-ban felavatott városháza is. 120 éve, 1874. jú­lius 1-én Győrffy János szek­szárdi polgár eladási hirdeté­sében szerepel a házához tar­tozó „egy kút, mely kifogyha­tatlan" ... 110 éve, 1884. jú­nius 29-én a Tolnamegyei Közlönyben Boda Vilmos írt cikket a helyi dalárdáról, amelynek fennmaradásáért száll síkra, mert az „közműve­lődési tényező". 100 éve, 1894. július 3-án valóságos krimi zajlott le Szekszárdon: Simon Pál csendőr gyilkosa a bíró­sági tárgyalás után az őt kí­sérő foglártól megszökött, a fürdőház felé szaladt, majd a csoportokban borzongó em­berek szemeláttára egy késsel öngyilkosságot követett el. 95 éve, 1899. július másodikén meghalt Báter János nyom­dász, aki 1858. március 21-én született Nagymányokon, Szekszárdon Ujfalusy Lajos­nál dolgozott, majd önálló nyomdát alapított, amelyet halála után özvegye, Mehr- werth Etelka vezetett. 1904. jú­lius 3-án a Tolna vármegye Aratáskor című vezércikke írja: „A legdrágább vér, a ki­tűnő munkásember vére is ön­tözte a földet. Az agrárszocia­lizmus áldozatokat követelt a munkásosztályból is. S ennek az agárszocializmusnak a pa­razsa ott van még ma is az alatt a hamu alatt, amit a munkástörvény hintett föléje. Ne adja balsorsunk, hogy ez a parázs újra lángra lobbanjon". A lap hírül adta, hogy Hollós Alajos önként lemondott ügy­védi gyakorlatának folytatá­sáról. (Erre azért volt szük­sége, mert ügyvédként kétsze­resen számították adóját...) Krónikás Snetberger Ferenc vissza­járó lélek Szekszárdra. Volt itt már a Trio Stendhal-lal, szóló­ban, az elmúlt héten pedig Szakcsi Lakatos Bélával. Egyértelmű, ha két ilyen vo­lumenű művész összetalálko­zik, akkor minden feltétel adott egy bizonyos nívóhoz, viszont, ha még élvezik is, az esetben valami megismételhe- tetlennek lehetnek tanúi a sze­rencsés kiválasztottak, azaz a hallgatók. Az utóbbi történt meg a Művészetek Házában. Hatvanpercnyi műsorra ké­szültek a zenészek, s lett be­lőle vagy két és fél órás, ová­cióval tarkított örömzene. Elő­ször külön-külön adták elő programjaikat, majd követke­zett a duó-muzsika, ami után a közel kétszáz néző - ennyien leginkább rockeseményeken szoktak mostanában megfor­dulni - alig akarta leengedni a „színpadról" a két remek ze­nészt. Egy biztos, az évad méltó zárásaként könyvelhet­jük el ezt a rendezvényt, melynek egyben kijár „Az évad jazzkoncertje" cím is. KRZ — G.K. Szakcsi először lépett fel a Művészetek Házában Snetberger már többször ... Főszereplő a jegyző (Folytatás az 1. oldalról.) — Ellentmondásos az a helyzet is, hogy a jegyző vezeti a hivatalt, mégpedig a polgármester irányí­tásával. — Jegyzője, meg polgár- mestere válogatja - vérmésék- let szerint - hogy ebből a helyzetből esetenként mi minden sülhet ki. A témakört valóban nem lehet kikerülni, ha a jegyző helyzetéről beszé­lünk. Ellentmondás ezen be­lül, hogy a munkáltatói jogo­kat a polgármester gyakorolja. Az világos, hogy annak idején milyen politikai szándékok szülték - a súlyok és ellensú­lyok megfelelő arányának kia­lakítása a helyi hatalomban - csak éppen szerencsétlen helyzetet eredményezett, hi­szen munkáltatói jog nélkül viszonylag nehéz bármit is vezetni. — Itt, konkrétan mi a hely­zet? — Február óta a polgár­mester úr rámruházta a mun­káltatói jogot, nem tudom meddig. Véleményem szerint a polgármester helyzete külön témakör, mert az nem egysze­rűen szabályozásra, hanem megerősítésre szorul. — Nem irigylem, s csodálom a jegyzőt, akkor ha tud válaszolni a ülésen feltett keresztkérdésre. Ha a képviselők már mindent úgy összegubancoltak, hogy élő ember szét nem válogatja, akkor szólnak a jegyzőnek, mondaná már meg, mi itten a törvényes, s mi nem? — Azért a valóságban ez egyszerűbb, hiszen a jegyző az előkészítésben is benne van, ismeri a bizottsági hatá­rozatokat, s persze a szerve­zeti és a működési szabályza­tot. A jegyző már az előkészí­tés során megnézi a jogszabá­lyi hátteret, tehát nem „csípő­ből" kell válaszolni. Néha be is viszem az ülésre a szüksé­ges jogszabályokat. Ha új for­dulat van az ülésen, lehetősé­get ad az ügyrend, hogy szü­netet, illetve a jogi, ügyrendi bizottság véleményét kérjem. Azt nehezen értették meg a képviselők, hogy van a köz- igazgatásnak egy része, amit a jegyző irányít országos jog­szabályok alapján, s hogy ezekre nincs ráhatásuk. Á képviselők hajlamosak lettek volna kiadni, vagy megta­gadni akár építési engedélyt is. Idő kellett, s jól cizellált bi­zottsági hatáskörök, sokszor módosított SZMSZ, mire a működés rendje kialakult. — Azt az ellentmondást mi­ként lehet feloldani, hogy a jegyző alkalmazottja a testületnek, tör­vényességi szempontból meg fel­ügyeli a tevékenységüket? — A munkáltató a testület, s általában a fegyelmi jogkört és a fizetés megállapítását tar­tották meg maguknak, a többi maradt a polgármesternek - mint nálunk is. Ezekkel a jo­gosítványokkal lehet élni és visszaélni. Nehéz szembe menni a testülettel az biztos. A jegyző az ülésen, vagy maxi­mum a jegyzőkönyv elkészül­téig tehet törvényességi ész­revételt. Amennyire ismerem az országos gyakorlatot, ezzel nem nagyon élnek a jegyzők, csak kirívó esetekben. Való­színűleg - mint nálunk is - a törvényességi kérdések meg­oldódnak már az előkészítés szakaszában. Ügyrendünk szerint, nekem nyilatkoznom kell az ülésen felmerült hatá­rozati javaslatról, utolsó hoz­zászólóként, hogy vannak-e törvényességi aggályaim.- Milyen a kapcsolat a köztár­sasági megbízotti hivatallal?- Korrekt. Körülbelül tíz-tizenegy észrevételük volt. Három rendeletet kifogásol­tak, ebből kettő alapos is volt, a lakásrendelettel kapcsolatos vitánk pedig az Alkotmánybí­róság előtt van. Az utólagos ellenőrzésnek persze mindig megvan az a hátránya, hogy nem nagyon hatékony. Kap­csolatunk másik szegmense a hatósági ügyek másodfokú felülvizsgálata. Most magun­kat dicsérem, de nem számo­sak a fellebbezések, legfeljebb építési és inkább gyámügyek­ben, amikor az egyik felet szükségképpen korlátozni kell. Érdekesség, hogy ha meg- perlik a határozatot, akkor nem minket, az első fokú ha­tározatot hozót perük, hanem őket. A pernek költségei van­nak, a költségvetés meg szű­kös, tehát csak biztosra men­nek, a többi ügybe nem bo­nyolódnak bele, ami viszont adott esetben a város zsebére megy. Mindent összevetve a köztársasági megbízott hiva­tala nem telepszik ránk, igaz sok segítséget sem kapunk tő­lünk. Ä legjobban talán a hiva­tali dolgozók rendszeres to­vábbképzése hiányzik, erre éppen most - amikor ennyi jogszabály változik - volna nagy szükség. Kétségkívül nem a megyei, hanem az ál­lamtitkári hivatal dolga lenne ezek megszervezése.- Talán majd az önkormány­zati választások után, ha eldől mi lesz a sorsa. Köszönöm a beszél­getést. Ihárosi Ibolya Az elmúlt hetekhez, és az átlaghoz képest is meglepően kevés bűncselekményt követ­tek el az elmúlt héten a szek­szárdi rendőrkapitányság működési területén. A zsaruk szerint a „rosszfiúk" is a foci­világbajnokságot nézik. Kiégett Ladák a határban Két régebben ellopott Lada személygépkocsit megtaláltak az elmúlt héten, az egyiket Tolna a másikat Hőgyész ha­tárában. Ismeretlen tettes, vagy tettesek, ismeretlen okokból felgyújtották az autó­kat. Izgalom az óvodákban Valamilyen homályos okból négy szekszárdi óvodába is betörtek az elmúlt hetekben. Műszaki cikkeket és némi készpénzt vittek el a betörők.

Next

/
Thumbnails
Contents