Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-27 / 149. szám
1994. június 27., hétfő GAZDASAG »ÚJSÁG 5 Horváth Gábor főtitkár a búza-csapdáról Az előrejelzések szerint bőséges termés várható, a gabonapiacon tehát túlkínálattal és nyomott búza-árral kell számolni. Az étkezési búzára tavaly meghirdetett tonnánkénti 8 200 forintos garantált ár viszont legfeljebb a termelési költségeket fedezi. A gazdák sajátos búza-csapdába kerültek: minimális az összeg, amellyel az intervenciós felvásárlás kecsegtet, s ezt is későn, szeptember 15-e után kapják meg. (Az érvényes rendelet szerint ugyanis a garantált ár csak szeptember közepe után lép életbe.) Nekik azonban már a betakarítás kezdetén kellene a pénz az aratáshoz, a jövő évi termés megalapozásához, műtrágyázáshoz. Ráadásul a felvásárlók egy része már levélben tudatta a szerződött gazdákkal, hogy az aratás után tonnánként csak 7 500 forint körüli áron veszi át az étkezési búzát. — Késedelem nélküli döntés kellene a búza intervenciós felvásárlása és az export-támogatás ügyében - véli Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára. — Célszerű lenne, ha az állam július és augusztus 15-e között az általa vállalt mértékig minden felajánlott, legalább B/2 sütőipari értékű búza után megfizetné a garantált ár 60 százalékát, azaz a tonnánkénti 4 920 forintot - folytatja a főtitkár. - A termelő pedig november közepéig tárolhatná, illetve tároltathatná terményét vagy eddig az időpontig - a 2.5 százalékos kezelési illeték mellett - élhetne visszavásárlási jogával. Ennyi idő elegendő ahhoz, hogy eldöntse: visszavásárolja-e búzáját vagy garantált áron végleg eladja az államnak. Horváth Gábor szerint jó megoldás lenne az is, ha az Agrárrendtartási Hivatal - a közraktározó társaságok közreműködésével - intervenciós felvásárlást hirdetne a szóban- forgó időszakra. A társaságok a közraktári kölcsönhöz szükséges fedezetet kereskedelmi banki háttér szervezésével, közraktár-jegy kiállításával és letétbe helyezésével biztosítanák. így a termelő maradna az áru tulajdonosa, a letétbe tett jegy ellenében pedig közraktári kölcsönként kapná meg a garantált ár 60 százalékát. Ha utóbb úgy dönt, hogy megtartja a gabonát, az előleget visszafizeti - ha eladja a termést, életbe lép a garantált felvásárlási mechanizmus. A MOSZ álláspontja szerint az export-szubvenciót az intervenciós felvásárlással egyidejűleg kellene meghirdetni. Ennek költségkihatása - az előzetes számítások szerint, félmillió tonna búzaexporttal számolva - 400-800 miihó forint lenne. Újvári Gizella Ferenczy Europress A Magyar Agrárkamara a mezőgazdaságról A magyar agrárgazdaságban fordulatra van szükség. Az elmúlt években a hazai agrárgazdaság általános válságot élt át, így az új kormány nehéz helyzet elé néz. Az ágazat további leépülését meg kell akadályozni. Bíztató jel, hogy a koalíciós tárgyalásokat folytató pártok gazdasági elképzelései számos ponton közel állnak az agrárkamara nézeteihez. Ebben összegezte újságíróknak Körösi Imre, a Magyar Agrárkamara elnöke az érdekvédelmi szervezet múlt héten tartott elnökségi ülését, melyen értékelték a hazai agrárgazdaság helyzetét, és bemutatták az „Alagút vége" című összegző tanulmányt. A tanulmány főbb megállapításait Mészáros Gyula ismertette: az agrárgazdaságban az elmúlt évben bizonyos pozitív jeleket már lehetett tapasztalni, az ágazat összességében jól zárta az elmúlt évet az aszály ellenére is, azonban számos olyan új intézkedést kell bevezetni, amely az agrár- termelők számára megadja a kilábalás lehetőségét. Négy fő területre kell koncentrálni a jövőben: a mező- gazdasági termelői árakra, a mezőgazdaságot is érintő árfolyampolitikára, jelentős változtatásokat kell eszközölni az adó- és vámpolitikában, valamint támogatni kell, hogy a jelenlegi rossz tulajdonosi struktúra megváltozzon. Mi került magánkézbe az élelmiszeriparban? A Földművelésügyi Minisztérium kimutatása szerint 129 állami élelmiszeripari vállalatból 1993 végéig 117 alakult át, és 45-öt privatizáltak. Ebben a legnagyobb multinacionális befektetők mellett szép számmal vettek részt a külföldi kis- és közepes méretű szakmai cégek is. Az utóbbi időben a hazai befektetők körében is élénkült az érdeklődés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi tőke elsősorban az olyan élelmiszer- ipari ágazatok iránt érdeklődött, amelyekre kevésbé volt jellemző a piacvesztés és a befektetett tőke gyors megtérülését ígérték az új tulajdonosoknak. Ilyen szempontból a legvonzóbbak a biztos belföldi piaccal rendelkező cukor- és növényolajipari, valamint az élvezeti cikkeket előállító dohány-, szesz-, sör- és édesipari vállalatok voltak. A 45 magánosításból 27 ezekben az ágazatokban jött létre. A szokásostól eltérően dolgozták ki a - jövedelemhelyzetük, tőkeellátottságuk révén a termelésben, az ellátásban valamint az exportban meghatározóan fontos szerepet betöltő - tej-, hús- és gabonaipari vállalatok privatizációs koncepcióját. Az eladásra kijelölt 62 cégből eddig 5 húsipari, 2-2 tej- és gabonaipari vállalatnak találtak új gazdát. Márkavédelmi okokból két húsipari és két paprika feldolgozó üzemnél fenntartották az 5 százalékos tartós állami tulajdont, egy gabonaipari vállalatnál a közraktározási tevékenység miatt tartós, háromnál pedig átmeneti többségi állami tulajdonrész megtartása mellett döntöttek. Növekszik a kisüzemek száma az élelmiszer feldolgozásban. Arányuk a termelésben ma már 25-28 százalék. Ágazatonként azonban jelentős az eltérés: míg a cukoriparban szinte egyáltalán nincs kisüzemi termelés, addig a söriparban például már mintegy 250 kisebb serfőzde üzemel. U.G. (FEB) Jó hírek a búzatermelőknek Felvásárlási körkép A néphagyomány úgy tartja, hogy Péter, Pál napján megszakad a búza gyökere és innentől, ha süt a nap, ha esik az eső, ha fúj a szél, megkezdődik a növény intenzív érése. Az idén 45 ezer hektár területen vetettek el búzát a megyében, a szakemberek szerint jó termés Ígérkezik, annyira jó, hogy sokan már a vészharangot is meghúzták, mondván: most meg a túltermelés okoz majd gondokat az értékesítésben. Országosan négy millió tonna búzára számítanak, ebből egy millió tonna tűnik feleslegesnek. Megyei körképünkben annak néztünk utána, hogy az ismertebb felvásárlók megkötötték-e már a termelőkkel a szerződéseiket, mi lesz azokkal, akik még csak ezután néznek értékesítési lehetőség után, milyen áron és milyen feltételekkel adható el a búza? A Dombóvári Malom Kft ügyvezető igazgatója, Vidus Csaba készségesen válaszolt a kérdéseinkre: — A malom telepet négy termelőszövetkezet - a ka- posszekcsői, a naki, a dombóvári és a kocsolai - alapította. Ez magában foglalja azt a tényt, hogy elsősorban a saját termékeinket, de a környékbeli szövetkezetek és a magángazdálkodók termését is szívesen fogadjuk. Mivel takarmánykeverőnk nincs, így elsősorban étkezési búzát vásárolunk, illetve majd ősszel kukoricát. Szárítóval is rendelkezünk, így a termény szárítását, tisztítását is tudjuk vállalni. — A felvásárlási árakról milyen tájékoztatást tud adni? — Az alapszerződésünk szerint a felvásárlási ár 850 forint mázsánként, pontosabban: aki áfa alany, annak plusz áfát, aki kistermelő annak kompenzációs felárat is felszámolunk. — Mikor tudnak fizetni? — A kistermelők, akik általában kisebb mennyiségű búzát, egy vagon körülit hoznak be, a pénztárból már át is vehetik az árát, akik pedig több vagonnal szállítanak, nekik 8 napon belül tudunk fizetni. Sajnos ma Nyugat-Európában- az állami tartalék készletek miatt, nagyon letörik az árakat- így az új terméssel sem tudunk versenyképesek lenni. — Milyen esélye van azoknak a búza értékesítésre, akik még nem rendelkeznek szerződéssel? — Most is folyamatosan fogadjuk a jelentkezőket, természetesen a kapacitásunk véges. A négy termelőszövetkezettől számításaink szerint, 800 vagon búza várható, ösz- szesen 1500 vagonnal tudunk megvásárolni, tehát 700 vagonnal köthetnek le a termelők. Azt viszont szeretném leszögezni, hogy a térségünkben a kistermelők búzáját, ha igényt tartanak rá, mindenképpen meg fogjuk vásárolni, azért, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A jövőben azt szeretnénk elérni, ha igénylik a termelők, szaktanácsért is hozzánk forduljanak, például milyen fajtákat, milyen vetőmagot, milyen növényvédelmet válasz- szanak. — Hogyan történik a felvásárlás? — Az egyeztetés után, a termelőknek kell beszállítaniuk a terményt, akár a tarlóról is hozhatják, ha a tárolást nem tudják megoldani. (Felvásárlási körképünket keddi lapszámunkban folytatjuk.)-mauthnerÁllamkötvény 1997/J . Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államkötvény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az áTlamkötvénv-vásárlásra fordított összeg levonható az adóalapból. Államkötvény 1997/J 1994. június 24-én új államkötvény kibocsátására kerül sor. A befektetők 1994. június 27. és július 1. között vásárolhatnak névérték felett államkötvényt legfeljebb az 1994. június 21-én tartott aukción kialakult átlagár 0,2 százalékponttal és a felhalmozott kamattal növelt értékén a kijelölt forgalmazóknál. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/J 3 éves futamidejű (1994. június 24. - 1997. június 24.) értékpapír. A kötvény mozgó Kamatozású, melynek alapja 30, 60 és 90 napos kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. A kötvény első félévre érvényes (1994. június 24. és 1994. december 24. közötti) kamata évi bruttó 26,01%. Törlesztés névértéken 1997. június 24-én. A kötvény alapcimlete 10 000 Ft. Kamatfizetési időpontok: 1994. december 24. 1995. június 24. 1995. december 24. 1996. június 24. 1996. december 24. 1997. június 24. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkanapon teljesül. ________Adócsökkentő________ Az Államkötvény 1997/J megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adókedvezmény csak az 1994-ben vásárolt 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű állampapírokra vonatkozik. Továbbá, hogy 1994- ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. Állami garancia Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Forgalmazó és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt.: Szekszárd, Mártírok tere 5-7. • MNB Tolna Megyei Igazgatósága: Szekszárd, Auguszt Imre u. 7.
