Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25 / 148. szám

10 KÉPÚJSÁG

HÉT VÉGI MAGAZIN

1994. június 25., szombat

Átalakulás után a Sárszeg Áfész-nél

Egymással szövetkezve

Hamisítani nem érdemes

Ellenőrzés az üzletekben és a boltokban

Utoljára három éve, a szövetkezetek átalakulása előtt beszélgettünk Béres Vilmossal, a Sárszeg Afész elnökével. Akkor még sok volt a bizonytalanság amiatt, hogy a törvényben • foglaltakat hogyan lehet végrehajtani.

— Az átalakuláson már túlvannak, nülyen lényeges változás történt a Sárszeg Afész életében?

— Annyi, hogy a politika részben elérte azt, amit akart, a szövetkezeteket hosszú ideig bizonytalanságban tartotta. 1992-ben az átalakulás megtörtént. Az új törvény elsősorban a mezőgazdasági szövetkezeteket érintette súlyosan, minket pedig a piaci viszonyok hoztak nehéz helyzetbe. Az üzletrészek kiosztásával nem értettem egyet, mert sem gazdasági, sem politikai értelmét nem láttam. A vagyon nevesítését, ezt a fajta tulajdonosi érdekeltséget eről- tetettnek éreztem. Azóta némi nemzetközi tapasztalatot is szereztünk és ma már látom, hogy ahol a szövetkezetek jelentősek, ott az oszthatatlan szövetkezeti vagyon szent és sérthetetlen, és a tagok nem kívánják a gyarapodott vagyonból kivenni a részüket. Van részjegye minden érintettnek. Ha a tagsági viszonyát meg kívánja szüntetni, ezt kiveheti, vagy értékesítheti.

— Az átalakulás egyik érzékeny pontja volt a vagyon nevesítése. Önök milyen megoldást találtak?

— Sok számítást végeztünk, igyekeztünk a lehető legigazságosabban megoldani ezt a kérdést. A tagsági viszony és a munkaviszony alapján próbálkoztunk megtalálni azt a szorzószámot, ami kifejezné, hogy ki müyen arányban tarthat igényt a közös vagyonra. Nem találtunk igazságos megoldást, végül úgy döntöttünk, hogy mindenki egyformán részesedjen a vagyonból.

Viszont nagyon pozitív változás az elmúlt időszakhoz képest, hogy a felelősségünk megváltozott. Igaz, ehhez a törvény is hozzájárult, hiszen előírta, hogy a testületi tagok a magánvagyonukkal felelnek a rossz döntésük következményeiért. így érthető, hogy a megalakult új testület másképpen viszonyul az áfész irányításához, mint pár évvel

Ifjú még, de lassan felnőtté válik a hazai hirdetési szakma, a reklámipar. A közelmúltban lezajlott 24. Magyar Reklámfüm Szemle tapasztalatai és tanulságai legalább is ezt Ígérik.

A szakemberek körében immár egységes vélemény formálódik arról: milyen feltételeknek kell megfelelnie a reklámnak ahhoz, hogy célba érjen. Az alapvető kritérium az, hogy megérintse, megfogja a közönséget, találkozzék érzésvilágával, ne szakadjon el napjaink valóságától.

Ilyen szempontból ítélték telitalálatnak a szakértők a Volkswagent Kovács úrral hirdető filmet, amelynek készítői az elmúlt három évtized hazai történéseinek néhány jellemző epizódját is felvillantották.

A hatásvizsgálatok egyértelműen arra utalnak, hogy bennünket, nézőket hidegen hagynak, sőt, esetleg bosszantanak, ha számunkra idegen, fényűző környezetben ajánl- gatnak különféle portékákat. Nem igazán vagyunk „vevők" például arra, amire szédítő

ezelőtt, s az egyes döntések előtt nagyon alaposan tájékozódik.

— Ha már a vezetést említette: mekkora tagsága és milyen összetételű vezetése van a Sárszeg Afésznek?

— Ezemégyszáz tagunk van, és közülük választották meg a 7 személyből álló igazgatótanácsot és az ugyancsak 7 személyből álló felügyelőbizottságot. Mindkét funkció társadalmi megbízatást jelent, elsősorban gyakorló kereskedőket, gazdasági szakembereket választottak a tagok. A témák és a tennivalók súlyától függően havonta vagy gyakrabban ülésezünk.

— Szekszárd és a környező falvak arculatát jelentősen meghatározza az önök tevékenysége. Az utóbbi években megjelentek a vetélytársak is.

— A nyolcvanas évek vége felé az import- és a külkerjog, a társasági törvény életbelépése megélénkítette a vállalkozásokat, melyek nagyrésze a kereskedelemre alapozott. Míg 86-ban csak százezer egyéni vállalkozó volt, addig 92-ben már 688 ezer, a piaci szereplők száma a többszörösére nőtt, mert emellett megjelentek a külföldi tőkések is,- a Csemege Meinl, a Metró és még sorolhatnám. Az áfé- szeknek rá kellett döbbenniük, ha nem lépnek egymással szövetségre, a jövőjük kérdésessé válhat, mert az elmúlt két évben a szerepük drasztikusan csökkent, több mint száz milliárd forintos piaci veszteséget kellett „elkönyvelnünk".

— Miből adódott ez a nagy méretű visszaesés?

— A mezőgazdasági termékek felvásárlása (a mező- gazdaságban végbement változások miatt) visszaesett, a feldolgozóipar jelentős részét külföldiek vették meg, a konzervgyárak egy része tönkre ment, nem láttuk a piacot, nem tudtunk tanácsot adni az embereknek, hogy mit termeljenek, mire lesz kereslet. A vendéglátóipar nagyrésze önállósult, tehát kikerült az áfészek kezéből, a kereskedelemben pedig új, tőkeerős ellenfelek jelentkeztek. Ma már túlvagyunk a mélyponton, mert ismerjük a kivezető utat. Az áfészeknek össze kell fogniuk és nagy üzletláncot kell kialakítaniuk. Ez országos jelentőségű lépés, már az első

tőzsdei forgatagban, káprázatos báli mulatságon vagy mondjuk, óceánjáró luxusjacht fedélzetén próbálnak rábeszélni bennünket.

Ezzel magyarázzák a reklámipar teoretikusai, hogy a külföldi reklámfilmek nálunk nem is túl sikeresek. Pedig a piacot nagyrészt ezek uralják: a bemutatott filmek 80 százaléka import-termék. A külföldi túlsúlynak egyszerű anyagi oka van: kevés a magyar megrendelő, mivel a reklámfilmek horribilis összegbe kerülnek. Egyetlen másodpercre jutó forgatási költség elérheti a 100.000 forintot, s azért, hogy az csúcsidőben képernyőre jusson, további 1 milliót is fizetnie kell a készíttetőnek.

Ugyanakkor erősödik a felismerés, hogy például a rádió-reklám jóval gyorsabban hat, mint a tévébeli hirdetés. Föltehetően azért, mert a készülékek hovatovább mindenüvé elkísérik a hallgatót, s a friss, informatív reklámra a nap minden órájában reagálhatnak az érdeklődők.- zsu próbálkozás is mögöttünk van, Hajdú-Bihar megyében kezdtünk, ahol újjászervezték a szövetkezeti nagykereskedelmet, közös beszerzési társaságot hoztak létre. Korábban a szövetkezetek egyenként gondoskodtak a beszerzésekről, ami idő és pénz igényes volt. Már Tolna megyében is működik a közös beszerzés, mert minél nagyobb tömegű árut vásárolunk egy cégtől annál kedvezőbb áron lehet hozzájutni.

— Ennek nem lesz következménye a választék szűkülése?

— Nem, hiszen újabb és újabb szállítókat vonunk be a munkánkba. Központilag történik a szerződéskötés és a boltok ennek megfelelően rendelhetnek. Megváltoztattuk a hálózatirányítást, 18 élelmiszerüzletünk és 12 iparcikk és ruházati boltunk van, ezek működtetése úgy történik, hogy egy-egy üzlettípusnak ugyanaz a szakmai vezetője. A Skála áruházra építettük fel az egész hálózatot, ez azt jelenti, hogy az itt lévő élelmiszeráruház vezetője az összes élelmiszerüzlet vezetője is egy személyben, a Skálában működő ruházati és iparcikk osztály vezetői pedig a hasonló boltok szakmai vezetői is. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy összefogottabb legyen a szövetkezet munkája, egy egységes képet kívánunk magunkról kiállítani, mely külső-belső jelekben is megmutatkozik, olyanra gondolok, mint azonos cégtábla, a dolgozók azonos ruhája, hasonló választék.

— Ez az átszervezés egyben azt is jelenti, hogy a bolt vezetői kisebb hatáskörrel rendelkeznek. A hasonlóság az árakban is megmutatkozik?

— Fokozatosan csökkentettük az árhatáskört, vidéken ez már nem is létezik, vagyis a bolt vezetője nem változtathat a kialakított áron. A célunk az, hogy a termékek 98 százalékát egységes áron lehessen megvásárolni a Sárszeg Afész minden üzletében. Most is dolgozunk azon, hogy az áru- választékunk milyen legyen. Tudatosan tervezzük a diszkont listánkat, melyek legyenek azok a termékek, amik erre rákerülhetnek, mert el tudjuk viselni az árcsökkentéssel járó költségeket. A múlt év elején az igazgatóság és a

Vinológiai különlegességekből tartott kóstolót St.Christianban a borok ízének, aromájának 80 neves francia szakértője. A kóstolás mesterei matuzsálemi korú italok sokaságát ízlelgetve elragadtatással nyugtázták, hogy a múlt század utolsó harmadában a 82-es, a 85-ös és a 89-es kiilöÉrdekes változásokat kísérhettek figyelemmel a szekszárdiak az utóbbi hetekben. A város közepén, a Széchenyi utcában, két boltban is - mindkettő a Népbolt Rt. tulajdona - hol vasárut és mosóport, hol papír termékeket, hol gyönyörű, nádból készült bútorokat kínáltak, hol meg egy-két hétre zárva vannak az üzletek. Most éppen ez utóbbi áll fenn.

— A város lakóinak többsége örömmel tapasztalta, hogy a régi, elavult vasbolt helyett, pár hét zárvatartás és felújítás után, két megszépült

felügyelőbizottság végigjárta a szövetkezet boltjait, majd ezt követően átgondolta és megvitatta a Sárszeg Afész lehetőségeit. Három évre szóló üzletpolitikát dolgoztunk ki, melyben meghatároztuk a célokat és a tennivalókat.

— A város talán legszebb boltja, a Bartina is önökhöz tartozik, nagyon szépen felújították és a választékra sem lehet ráismerni.

— A múlt év végén lejárt a bérleti szerződése az üzemeltetőnek és úgy döntöttünk, hogy a továbbiakban már nem adjuk bérbe, hanem felújítjuk ezt a boltunkat. A Skála áruház felújítására volt félretéve pénzünk, ezt használtuk fel. Az eddigi tapasztalatunk nekünk is az, hogy a boltot szeretik a vásárlók, a hétvégi nyitvatartásunk, az árubőségünk, a megújult külső elnyerte az emberek tetszését.

— Az elmúlt hetekben ünnepelték a Skála áruház 15. születésnapját. Milyen gondolatok fogalmazódtak meg ez alkalomból az áfész vezetőiben?

— A cégen belül a Skála 50 százalékot jelent, tehát ennek megfelelően a szerepe is jelentős. Olyan áruházat szerettünk volna itt kialakítani, ahol a luxustól a legegyszerűbb igényekig megtalálja mindenki a magáét. Úgy érzem, ez fokozatosan sikerül is, hiszen csak az élelmiszer területén hat és fél ezer termék van forgalomban. A születésnapon azt mondtuk, hogy máskor is annyiféle akciót kell kínálnunk, hogy a vásárlóink úgy érezzék, hogy nálunk minden nap születésnap van. Dolgozóink is nagy változáson mennek keresztül, az angol cégek által összeállított tréningeken vesznek részt. Tanulják a vásárlókkal való kapcsolattartást, a probléma- megoldást, kreatívabbak, bátrabbak, a vásárlókkal együtt- működőbbek lesznek, legalábbis ezt várjuk tőlük a tanfolyam elvégzése után. Minden változás lassú folyamat, főleg úgy, ha az ember rögtön szeretné látni a hatását. A nyugati divatos cégek a rájuk jellemző uralkodó képet, idegen szóval image-t, hosszú éveken keresztül alakítgatták, mi is sokat próbálunk tenni érte, ez az egyetlen lehetőségünk.

mauthner ilona

nősen jó évjárat volt. A csúcsot azonban az a 8 palack 1865-ból származó Chateau Gruaud jelentette, amelyet búvárok hoztak föl az 1872-ben elsüllyedt háromárbócos Marie Therese roncsai közül. A vinológusok szerint a tenger mélyéről előkerülő borok általában pompás ízűek.

üzletet adtak át. Gyönyörű nád „költeményekben" pompáztak a kirakatok. Ha vásárolni nem is - mert az árak egy kicsit borsosak voltak -, de nézelődni mindig érdemes volt itt. Majd ismét pár hét után bezártak, újból tatarozásba kezdtek és elkezdődtek a találgatások, vajon mi lesz itt? A kérdésre Puch László, a Tolna megyei Népbolt Rt. igazgatója válaszol.

— A Népbolt privatizációja után úgy gondoltuk, hogy nem lehet a vasboltot tovább fenntartani, mert veszteséges volt. Ugyanakkor nem adhattuk bérbe sem, mert főbérlők vagyunk csak az említett helyen. Tehát közös üzemeltetésű boltot kellett itt megMár egy éve, hogy életbelépett a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről szóló törvény, (1993-as LVIII-as törvény) de a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség csak pár hete kezdte meg a szigorított ellenőrzéseket. Mátyás Tiborral, a fogyasztóvédelmi felügyelőség főtanácsosával az elmúlt időszak tapasztalatairól beszélgettünk:

— A jövedéki törvény valóban már egy éve megszületett, azonban az életbelépését csak lépcsőzetesen lehetett bevezetni, mert a zárjegy alkalmazását, illetve azoknak a termékeknek a helyzetét, melyek nem voltak ezzel ellátva, nem lehetett egyik napról a másikra megoldani. A törvényben megjelölt utolsó határidő május 31-e volt, ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól már a kiskereskedelmi forgalomba sem kerülhetnek, zárjegy nélkül, a meghatározott termékek. Ennek lejárta után kezdtük el az ellenőrzéseket.

— Mi volt a teendője a kereskedőnek ha nem fogyott el a zárjegy nélküli készlete?

— El kellett különítenie a bolton belül az érintett termékeket és ezt be kellett jelentenie a vámhivatalnál, ahol egyúttal igényelnie kellett készlet zárjegyet, amivel a megmaradt árut ellátták a szakemberek.

— Mi a célja a jövedéki törvénynek?

— Hogy ne kerüljön a kereskedelembe olyan áru, amely után nem fizettek jövedéki adót.

— Ez egy újabb adófajta?

— Nem, nem, csupán arról van szó, hogy meg kellett már akadályozni azt a folyamatot, mely több milliárdos veszteséget okozott az országnak a zugkereskedőkön keresztül. Az így árult konyak, kávé, cigaretta után ugyanis senki nem fizetett se forgalmi, se fogyasztási adót. Az új törvény előírja, hogy .jövedéki engedély nélkül senki nem végezhet olyan kereskedelmi tevékenységet, melybe a kávé, a dohány, a szesz - a sör is - beletartozik. Ha engedély hiányában történne ilyen árusítás, akár százezer forintos bírság is kiszabható, sőt ennél súlyosabb döntés is születhet.

— Hol kell kérni a jövedéki engedélyt?

— Ahol az üzlet van, annak megfelelően a település szerinti jegyzőnél. Ha több helyen van az üzlet, akkor minden településen külön-külön kell megkérni. Szeretném felhívni a figyelmet rá, hiába van a vállalkozónak engedélye cigaretta, kávé, szesz, sör árusítására, ha jövedéki engedélye

nyitni. Sajnos sem a nád, sem a régi papírbolt nem vált be, ezért változtatnunk kellett.

— Ezek szerint nem akartak sokat kockáztatni, hiszen a nádbútor bolt megléte még el sem terjedt a városban, amikor önök már meg is szüntették. A vezetőség döntései alapján úgy tűnik, a Népbolt keresi az arculatát.

— Igen, pontosan így van. Jelenleg tárgyalásokat folytatunk a közös üzemeltetés megoldására, sőt, az egyik bolt el is „kelt", hiszen már a szerződéseket is aláírtuk a MORO Bt-vel. ók adnák az itt kialakítandó papírbolthoz a készletet, az eladók pedig a régi dolgozóink lesznek. A másik helyiségben, a terveink

nincs, akkor nem árusíthatja a felsorolt termékeket.

— Mi a feltétele annak, hogy a vállalkozó megkapja a jövedéki engedélyt?

— Ez kettőskönyvvezetéshez kötött, de nem adható ki büntetett előéletűnek és nem adható ki akkor sem, ha jövedéki szabálysértést követett el a kérelmező, vagy ha jöVedéki bűncselekmény miatt jogerősen elítélték. Sok a félreértés az árusítás területén is, ha va- lakinak édességboltja van, az dohányt nem árulhat, ha valakinek ajándékboltja van, akkor viszont csak dohányt árulhat a felsorolt négy termék közül. A palackozott italok boltjában pedig dohányt és kávét nem lehet árusítani, de sört és szeszesitalt is csak palackozva.

— Többször is említette, hogy ezek a termékek ma már zárjeggyel vannak ellátva, ez hogy néz ki?

— Bélyeghez tudnám hasonlítani, de mindegyik más-más méretű és többféle színű. A palackozott sörökön nincs, tehát ott ne is keressék a vásárlók. A boltba számlán érkezik az áru, megvan a módja, hogy hogyan ellenőrizzék a terméket.

— Hamisítani nem lehet a zárjegyet?

— Mi ugyan nem találkoztunk még vele, de az ország más területén már előfordult ilyen eset. Viszont van erre egy szerkezetünk, ami egyértelműen kimutatja a hamisítást.

— Az utcai árusítás, szemmel láthatóan megritkult, ami az egyik célja is volt ennek a rendelkezésnek. Zárjeggyel ellátott árut lehet az utcán árusítani?

— Az utcán se zárjeggyel ellátott, se zárjegy nélküli árut nem lehet kínálni. Ha ilyen előfordul az ellenőrzés során, el kell kobozni, majd meg kell semmisíteni a készletet.

— Milyen tapasztalataik vannak az elmúlt két hét után?

— Sajnos még mindig nagy a tájékozatlanság az érintettek körében. A vámhivatal munkatársaival közösen ellenőriztük az élelmiszer,- és a vendéglátó-kereskedelemben

dolgozókat. Míg az előzőben általában előírásszerűén hajtották végre a törvényben foglaltakat, addig a vendéglátósok sokkal több szabálytalanságot követtek el. Az ilyen esetekben jegyzőkönyvet készítünk, a lefoglalt termékekről leltárt állítunk össze és az ügyet áttesszük a vámhivatalba, a jövedéki törvény megsértése miatt, az eljárás lefolytatására.-mauthnerszerint, hangszerüzlet lenne. A tárgyalások ez ügyben még nem fejeződtek be, széles választékot szeretnénk biztosítani a vásárlóinknak.

— Közben a népszerű Korzó áruház felújítása is megkezdődött.

— Itt is a közös üzemeltetés mellett tettük le a voksunkat. Egy sokkal szebb, korszerűbb áruházat szeretnénk majd átadni a vásárlóknak. A megszokott profil - cipő, ruházat, illatszer, ajándék - nem változik majd, csupán az árukészlet, a szállítók lesznek újak. A szerződéseink a közös üzemeltetésre középtávúak, de bármikor felbonthatók, ha úgy érezzük, hogy az elvárható színvonal csökkent. A Korzó áruház felújítására egyébként 3 és 5 millió forint között, a Széchényi utcai két boltra pedig egymülió forintot költünk.

M.I.

Milyen hatásosak a magyar reklámok?

Ami nem megy, nem erőltetik

Keresi az arculatát a Népbolt

A csúcs az 1865-ös évjárat