Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-25 / 148. szám
1994. június 25., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN WÚJSÁG 11 A Garay gimnázium legnépszerűbb tanára Az utolsó osztályfőnöki órán a harmadik d-ben Rejtett értékeink A szekszárdi újvárosi templom A fiatal történelemtanárt, Nagy Lászlót választották meg a szekszárdi Garay János Gimnázium másodikos és harmadikos tanulói - mintegy háromszázan - az elmúlt tanév legnépszerűbb tanárának. Mint annak idején beszámoltunk róla, dr. Ótós Miklós, az iskola volt diákja alapítványt tett négy gimnazista és egy tanár jutalmazására. A szavazás titkos volt, ennek részleteiről csak két diák tudott. A harmadikosok körében egy negyedikes, a negyedik évfolyamban pedig egy harmadikos tanuló bonyolította le a választást. Még a tanévben, az iskola könyvtárban beszélgettünk.- Az valami fantasztikus érzés volt, amikor megtudtam, hogy engem választottak a diákok, azt sem tudtam, hogyan értem ki, hogy átvegyem a jutalmat. Eredetileg történelem és orosztanár, középfokú német nyelvvizsgával, felvették az egyetem német szakára, de az iskolának eddig nem volt módja arra, hogy nélkülözni tudja.- A tanítványaim ideális korban vannak. Ez az a korosztály, amikor már partnernek lehet őket tekinteni. Gondolkodásban és érdeklődésben teljesen nyitottak, jól lehet velük együttműködni. A történelem, talán az irodalom mellett és ellentétben a reál tantárgyakkal nagyon sok iskolán túli téma megbeszélésére módot ad, egészen napjaink aktuálpolitikai kérdéseiig. A történelemben mindenről szó van, nemcsak a megtörtént eseményekről, hanem művészetről, morálról, az emberről. Sokminden kiderül a történelemórákon a gyerekekről is. Sajnos, az idő nagyon kevés, hiszen szoros a tananyag, s az osztályfőnöki órán sem jut mindarra idő, amire kellene. Közhelyszerű, de a történelemtanítás, a hivatás szépségei kapcsán nyilván el kell, hogy hangozzék a nevelés szó. Véleményem szerint a történelem e szempontból is nagyon hálás tantárgy.- Milyen a mai középiskolás korosztály, milyen a gondolkodásmódjuk?- Más, mint a miénk volt, úgy tűnik érzelmileg sokan elhanyagoltak, több szeretetre, törődésre lenne szükségük. Ebből következik, hogy egy tanárnak valamiféle pót-apa szerepet is el kell játszania, be kell tudni töltenie. A kérdés másik felére pedig az a válasz, hogy embertelenül nagy a teljesítménykényszer. Mondhatni már az óvodában elkezdődik a hajtás az egyetemi felvételért, s egy gimnáziumba éppen ezért jelentkeznek, ezért íratják be a gyerekeket. Tanítványaimnak szinte minden délutánja különórával - nyelv, számítás- technika, s még jó ha sportra is jut idő - telik el. Fontosnak tartom, hogy részt vegyek érdekérvényesítő tevékenységük segítésében, ezért vállaltam a közvetítő szerepét a diáktanács és a tantestület között. A többség, talán éppen az említett leterheltség miatt nem igen vállalja az éredekérvényesítést, pedig ezt is mindenkinek meg kellene tanulnia. Igazán személyes, laza együttlétre - pedig talán ez a legszebb a tanári pályán, - úgyszólván csak az osztálykirándulásokon van lehetőség. Ihárosi Ibolya Minden város életében jelentős állomás egy-egy fontos középület építésének megkezdése, amit az utókor azzal az izgalommal szemlélhet, hogy tudja, mi mindennek volt tanúja később az akkor még csak mérnöki mappán - és esetünkben - maketten megálmodott mű. A Tolna megye székhelyén korszakhatárt jelző 1794-es tűzvész után kezdett betelepülni a jobbára szegények lakta Újváros, amelynek lakói többségükben katolikusok voltak. Hetven esztendővel később, 1864.június 22-én helyezték el nevezetes templomának alapkövét, hogy több mint 1500 nap szorgos munka után készen adhassák át a hívek épülésére. Mindezt az tette lehetővé, hogy Hra- bovszky Pétemé Kassay Anna 1855. július 31-én kelt végrendeletében - még életben levő Zsuzsanna leánya kitagadásával - templom emelésére hagyta összes vagyonát, amely szalatnaki és kajdacsi földekből, szekszárdi házból, ékszerekből és egyéb ingóságokból állott. Az örökhagyó minden részletre kiterjedően szabályozta, miként hirdessenek országos tervpályázatot, a jövendő hajlékban hol és hogyan őrizzék leánya és a saját arcképét, milyen zászlókat készítsenek, mikor mondjanak érettük hálaadó misét, ki legyen a jövendő pap a már felépült templomban. A tizenhét nap múlva felnyitott végrendelet hivatalosan érvénybe lépett, a hagyaték kezelését és az építés vezetését báró Augusz Antal vállalta a létrehozott bizottsággal együtt. Valószínűleg több pályázatot is kiírtak, míg végül 1864-ben Hans Petschnigg Bécsben élő építész tervét fogadta el a többek között Ybl Miklósból és Reiter Ferencből álló bíráló bizottság. A pályázat jeligés volt, a nyertes mű az „Istennel" szót választotta, alkotója 500 forintot kapott jutalmul, 1800-at pedig a részletes terv elkészítéséért. Ugyancsak Petschnigg készítette az építés költségvetését, ez 58.000 forint lett kerek ösz- szegben, s a három versenyző vállalkozóközül Wagner János pesti építész kapott megbízást a megvalósításra. A végrendelet értelmében „a Vállalkozó az árból, mely- lyért beállott egy részt nyerjen - midőn a templom egy öl- nyire köröskörül a földből kiemelkedett, a másikat - midőn a Toronyra a keresztet reá tűzte, a harmadikat végtére, midőn a kész templom kult- sait a Pap és Polgári Elöljáróságnak átszolgáltatta". Emellett szigorú feltétel volt, hogy az esetleges többletkiadások nem emelhetik az építés ösz- szegét. A templom terveit közben a bécsi műipari kiállításon megtekintette és elismerésre méltatta a királyi pár, Augusz Antal pedig Lisztnek írott levelében kérte, hogy írjon misét az avatandó szentegyház számára. A tervezett 1866-os átadás - főként az 1865-ös hatalmas vihar miatt - csúszott, de a belső berendezés igényessége is késleltette a nagy napot. Szinte az egész Monarchiából érkeztek a berendezés tárgyai: a Madonna, Pieta, az oltár és a szószék a pesti születésű, Bécsben élő Schönfeld szobrai, a freskókat a császárvárosban lakó Klein János remekelte, kisebb szobrokat az olasz Gianni (Gian- none) készített, földije, Odo- ritto a kápolna padlómozaikján munkálkodott, Hesse a Liszt által később annyira megkedvelt orgonát szállította, Schlick mester a harangokat öntette, Hencler az éjjelre kivilágított toronyórát hozta, a csillárt és az ércmunkákat pedig a pesti Haas-cég kovácsolta romantikus szépségűre. Az üvegmozaik ablakok Inssbruckból érkeztek ide, a padok pedig - Petschnigg tervei alapján - a helyi mesterek kezemunkáját dicsérik. Az avatásra 1868. október 25-én került sor, a szentbeszédet Pauer János budai választott püspök (1862 óta szekszárdi címzetes apát) mondotta, de a Liszt által elkészített misének csak részleteit adta elő a budai dalárda. Dr. Töttős Gábor Porta Galéria Schubert design t ■ . Szemlélet, felkészültség, igényesség Színházi évad, pótszékekkel Szokatlan kép fogadja Szek- szárdon a megyei könyvtár portájára belépőt. Híradásainkból tájékozódhatott az olvasó is, hogy itt rendszeresen helyeznek el képzőművészeti alkotásokat. Teret adnak ily módon is az irodalom és képzőművészet kapcsolatának. A mostani bemutató részben szorosabb kötődést jelez a könyvekkel, irodalommal, másrészt teljesen más területet is idéz. Schubert Péter neve nem ismeretlen megyénk, országunk határain kívül sem. Grafikus művész. Ez ma már úgy pontosítható, hogy alkalmazott grafikus. Más időben és helyen, más műfajban szólunk majd Schubert Péter életútjának alakulásáról, változásairól. Design. Dizájn-nak ejtendő, ami annyit tesz: ipari forma- tervezés, tárgyalkotás. Lehetséges, hogy nem is fedi igazából e fogalom azt, amit bemutatni igyekeztek a rendezők? Nem lényeges kérdés! Olyan szó ez, ami napjainkban gyakorta használatos, csak legfeljebb ... Itt álljunk meg. Ami leginkább meglepetést okoz ezen a mini tárlaton, hogy talán nincs az az ember, aki ne tekintene ismerősként egy-egy Schubert Péter alkotta könyvborítóra, italokat tároló üvegek cimkéjére, cégemblémákra és lehetne folytatni a sort. Szóval design. Tárgyalko- tás. Az alkotás folyamata az ihlettől a világrajövetel pillanatáig ugyanaz, mint mikor képzőművészeti grafika születik. A különbség mérhetően mégis más. Az alkalmazott grafikák esetében adódik ez a funkció miatt. Egyszerűen más a rendeltetése, küldetése. Azt a feladatot kell teljesítenie, hogy üzletet kössön, vagy gazdát cseréljen. Tehát nem pusztán esztétikai élmény- szerzés, filozofikus tartalommal. Sokkal hétköznapibb gondolatokat kell elindítania olyan formában, hogy mindezzel alakítania kell a néző ízlését is. A design hatékonysága leginkább a piaci forgalommal mérhető. A művész ez esetben névtelen, anomim marad. E névtelenségről emeli le pillanatra csupán a fátylat a megyei könyvtár éppen ezzel a választott címmel: Schubert design. Az olvasó emlékezhet az 1970-es évek elejére, amikor Schubert Péter r sokkal inkább forgott a nyilvánosság előtt, mint napjainkban. Jóllehet, hogy akkori szereplése a képzőművészet területén történt. Emlékezhetünk kiállításainak sorára, vagy éppen lapelődünkben rajzolt képregény sorozataira. A területi váltás mindenképpen egy fejlődési folyamat része. Változott ebben az alkotói tehetség, az egyéniség és általa a legszűkebb környezet, a család is. E háttér Schubert Péter számára midig is meghatározó, döntő tényező volt az állandóságával, maradandósá- gával, hűségével együtt. A Schubert design című kiállítás előtt állva, látnunk kell azt a szemléletet, felkészültséget, igényességet, ami napjaink nyugat-európai államainak sajátja volt már a legutóbbi évtizedekben is. Az a szakmai, technikai készenlét, ami elengedhetetlen a sikerhez, ma már Schubert Péter birtokában is van. Tehetsége predesztinálja újabb és újabb tárgyalkotások sorozatának tervezésére, kivitelezésére és mindezeket majdan egy esetleges életmű kiállításon való bemutatásra is. Garancia jelzőként áll Szekszárdon a megyei könyvtár portagalériában látható kiállítása a hónap műtárgya sorozatban, amit ezúttal is az olvasók, az érdeklődők szíves figyelmébe ajánlunk. Decsi Kiss János Mi sem jelzi jobban az idei színházi évad végét a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Házban, mint az, hogy Pék Jánosné népművelő máris a következő idény szervezésének szünetében összegzi a tapasztalatokat. — Közhely, ha azzal kezdem, hogy sikeresnek bizonyult az elmúlt - szeptembertől júniusig tartó - évad. Ezt a megállapítást azonban teljes mértékben igazolja egy alapvető tény: a felnőtt színházi előadások abszolút telt házak előtt zajlottak. Sőt, kicsit tartva a tűzoltóságtól, de azért elárulom: rendre pótszékeket kellett beállítanunk. — Hallhatnánk néhány darabot a sikerszériából? — Elég ha annyit mondok, hogy Steinbeck: Egerek és emberek? A veszprémi színház élményt jelentő előadása mindenkinek kellemes perceket szerzett. De említhetném a Kakukkfészek, vagy a Régi nyár című darabokat. A könnyedebb műfaj kedvelői pedig - többek között - jegyet válthattak a Bál a Savoyban című előadásra. — Van még támogatás a belépőkön? — Közvetlenül nincs, jóllehet hihetetlen módon megnövekedtek a költségek a színházaknál. Szörnyű küszködések közepette próbáljuk szinten tartani a jegyárakat, de természetesen így is előfordul, hogy egyes előadásokat még telt ház esetén sem lennénk képesek megvenni. Egy-egy show-műsor bevételéből egyenlítjük ki a drága, de értékes produkciók vételárát. — Tehát egyfajta közvetett ártámogatás azért érvényesül... — Ilyen értelemben igen, s ehhez hozzátenném: a járulékos költségeket - a világítást, a fűtést, a reklámot, stb. is igyekszünk magunkra vállalni. Ha mindent a nézőnek kellene megfizetnie, akkor egy ülőhelyre csillagászati összeg jönne ki. — A következő évadban is láthatnak a szekszárdiak - illetve a környékbeliek - sikerdarabokat? — A régi vendégeink ismét eljönnek, így itt lesz a Benkó dixiland, a Száz folk Celsius, s a Tolcsvay-együttes is. ősszel megpróbáljuk feleleveníteni a komoly hagyományokkal rendelkező pódium sorozatunkat, így szeretnénk nyitni egy irodalmi kávéház irányába. A Jézus Krisztus Szupersztárhoz hasonlóan pedig az elkövetkező idényben is tervezünk egy nagyobb lélegzetű produkciót, erről azonban még nem szeretnék bővebben beszélni. Amennyiben megvalósul, az egész biztosan csemege lesz a javából.-szeri-
