Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
1994. június 22., szerda VÁLLALKOZÁS - PIAC »ÚJSÁG 5 Tanfolyamok - új követelmények szerint A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma nyilvánosságra hozta az illetékességi körébe tartozó szakképesítések megszerzésének új szakmai és vizsga- követelményeit. Szeptemberben e kívánalmak szerint indítunk külkereskedelmi ügyintézői és üzletkötői, továbbá vámkezelő és vám- ügyintézői kurzusokat. Közgazdász vándorgyűlés A Magyar Közgazdasági Társaság a XXXII. vándor- gyűlését szervezi, amelynek Debrecen ad otthont július 6-8 között. Az első napon plenáris ülés lesz Kádár Béla a közgazdaságtudományok doktora, Veress József egyetemi tanár és Csáki Csaba akadémikus részvételével. Július 7-én szekcióülésekre kerül sor gazdaságpolitikai, pénzügyi, külgazdasági, agrárgazdasági, foglalkoztatási-humánszféra, vállalkozási és területfejlesztési-infrastruktúra szekciókban. Támogatott kiállítások A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma összeállította 1994-re vonatkozó országprogramjait, valamint a Kereskedelemfejlesztési Alap által támogatott A és B kategóriás kiállításokat. A lista a Külkereskedelmi Tájékoztatóban megjelent. A Pécs Expo '94 szakmai programjai Szlovén Nap: június 23. (csütörtök). 13.00: Megnyitó. 13.10: Előadások: a július 1-én életbe lépő szlovén-magyar kereskedelmi megállapodás (NGKM). A két ország közötti áruforgalom tényszámai (Szlovén Kereskedelmi Ki- rendeltség). A szabadkereskedelmi megállapodás lehetőségei és szlovéniai előkészítő munkálatai (Szlovén Gazdasági Kamara). 14.20: A Külkereskedelmi Bank szolgáltatásai a szlovén-magyar külkereskedelmi áruforgalomban. 14.30: Üzletember találkozó. Német Nap: június 24. (péntek). 10.30: Megnyitó. 10.40: Német-magyar kapcsolatokról általában (NGKM). A német-magyar kapcsolatok bajor viszonylata, (Müncheni Kereskedelmi Kirendeltség). Vám- és kereskedelemtechnikai kérdések (MGK). 14.0: Üzletember találkozó. Osztrák Nap: június 25. (szombat). 10.30: Megnyitó. 10.40: Ausztria felkészülése az Európa Tagságra (Klagenfurti Vásár igazgatósága). Együttműködés Ausztria és Magyarország között a bilaterális kereskedelmi szerződésekről a joint-venture-ig (Osztrák Mikor írható le az Egis-részvény, mint befektetés, az adóalapból A június 20-án kárpótlási jegyért, majd egy nappal később készpénzért az AV Rt. portfólió- jából jegyezhető részvényekre érvényes adó- kedvezményekről kért tájékoztatást az MTI tudósítója Smith Zsuzsától, a forgalmazást vezető CS First Boston Budapest Rt. képviselőjétől. A szakértő elmondta, hogy a kárpótlási jegyekért vásárolt részvényeknél semmilyen jövedelemadó-csökkentési lehetőség nincs. Igénybe vehetik a kedvezményt azok a magyar magánbefektetők, akik készpénzért vásárolnak értékpapírokat, és az 1994. december 31-ig a tulajdonukban marad. Ekkor a részvényekért fizetett összeget 1994. évi adóalapjukból, bruttó jövedelmük 30 százalékáig leírhatják. Ha a részvénytulajdonosok az értékpapírt 1997. december 31-e előtt eladják, az adókedvezmény megszűnik, és a volt tulajdonosok 1994. évi adóbevallásuk korrigálására kényszerülnek. Kik vehetnek részt az aukciókon? Változik a diszkont kincstárjegyek forgalmazásának rendszere Változik június 28-ától a diszkont kincstárjegyek kibocsátásának és forgalmazásának a rendszere. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a diszkont kincstárjegyek lejárata egy, három, hat és 12 hónaposra módosul a korábbi 30, 90, 180 és 360 naposról. A kincstárjegyek számos mozgó kamatozású államkötvények kamatbázisául szolgálnak. A mostani változás ezt a kamatmegállapítási mechanizmust nem módosítja. Az egyhónapos futamidejű kincstárjegy aukcióját minden héten kedden rendezi meg a Magyar Nemzeti Bank. Az aukciót követő hét keddjén kerül sor a pénzügyi teljesítésre, majd négy héttel később kedden lejár a papír. Szerdánként a Magyar Nemzeti Bank a három hónapos (13 hetes) kincstárjegyeket értékesíti. A teljesítés az aukciót követő hét szerdáján történik, 13 héttel későbbi szintén szerdai lejárattal. Minden hónap második hetének csütörtöld napján a 6 hónapos diszkont kincstárjegyek aukcióját rendezik meg. A teljesítés napja szintén csütörtök mégpedig az aukciót követő héten és a kincstárjegy a 26 héttel későbbi csütörtökön jár le. A 12 hónapos diszkont kincstárjegy aukciójának napja pedig minden hónap utolsó hetének pénteké. A pénzügyi teljesítés ideje a következő hét pénteki napja, s a papír 52 héttel később ugyancsak pénteken jár le. Az MNB a 6 és 12 hónapos futamidejű papírok aukcióját egy héttel korábban két országos napilapban, valamint a tőzsde hivatalos lapjában meghirdeti. Az egy és három hónapos papíroknál az aukció eredményhirdetésekor közük a következő értékesítés időpontját és a kibocsátás tervezett mennyiségét. Nem hirdetik meg viszont a maximális és minimális hozamot. Az aukción részvételre jogosult ajánlattevőknek a kincstárjegyek hozamára vonatkozó ajánlatai az előző azonos futamidejű aukción kialakult átlag hozamértékétől legfeljebb 1 százalékponttal térhetnek el. Változás, hogy az aukciókon csak a belföldi kereskedelmi bankok, szakosított pénzintézetek, a befektetési alapkezelő társaságok és a brókercégek vehetnek részt. A belföldi jogi, illetve magánszemélyek értékpapírforgalmazó cégeken keresztül kapcsolódhatnak be a vásárlásba. (MTI) Nagykövetség). Osztrák-magyar árucsereforgalom jellemzői. A mezőgazdasági export feltételei Ausztriában. (Magyar Nagykövetség Kereskedelmi Kirendeltség, Bécs). Turizmus Ausztriában - karint- hiai sajátosságok (Osztrák Turisztikai Szövetség). Üzletember találkozó. Japán Nap: június 25. (szombat). 14.30: Bemutatkozik a JETRO Japán egyik legnagyobb nemzetközi kereskedelmi (állami) ügynöksége. Jelenleg 57 országban van önálló képviselete, köztük Magyarországon Budapesten is. A cég tevékenységéről és a magyar üzleti kapcsolatok kiépítésének létrehozásához információt ad Taguchi Hayato úr, a JETRO Budapest általános igazgatója. Olasz Nap: június 26. (vasárnap). 14.00: Megnyitó. 14.10: Regionális együttműködési lehetőségek és az együttműködés feltételei. 15.00: Üzletember találkozó. Román Nap: június 26. (vasárnap). 10.30: Megnyitó. 10.40: A külkereskedelem előírásaiban bekövetkezett változások, hatásuk a két ország közötti árucserére. TájékozÁrfolyamlépések Magyarországon a múlt évben reálértékben 2,3 százalékkal felértékelődött, az idén pedig 2,8 százalékkal leértékelődött a forint a konvertibilis valutákhoz képest. Ezt állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank közelmúltban készített kimutatása. Az elemzés szerint tavaly a leértékelés nominá- üs értéke 15 százalékot ért el, azonban ebből az év során csak 7,9 százalékos devalváció érvényesült, mivel az egyes árfolyamlépésekre nem az év végén, hanem februárban, márciusban, júniusban, júüusban és szeptemberben került sor. Az előző évi intézkedések áthúzódó hatásait figyelembe véve 1993-ban érvényesült nominális árfolyamváltozás végül is 10,9 százalék volt. A leértékelések korántsem tartottak lépést az áremelkedésekkel - a fogyasztói árak 20 százalékot, a termelői árak pedig 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek -, így a hazai valuta vásárlóereje javult a konvertibilis fizetőeszközökhöz képest. Az idén már eddig négyszer értékelték le a forintot, januárban 1, februárban 2,6, májusban 1, júniusban pedig 1,2 százalékkal, fgy a hatósági árfolyamváltozások mértéke 5,9 százalék, amiből 4,7 százalék érvényesül ebben az évben. Ez - figyelembe véve az inflációs hatást - eddig a hazai valuta 2,8 százalékos reál-leértékelődését eredményezte. Vállalkozások az adóbevallások tükrében A gazdasági vállalkozások mélyrepülése megállni látszik az elmúlt évre vonatkozó társasági adóbevallások tükrében. A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások a 1992 évi 196 milliárd forintos összesített nettó vesztesége 1993-ban már 38 milliárd forintra apadt - hangoztatta Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke a múlt évi adóbevallások tapasztalatait összegző sajtótájékoztatón. A jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások összesen 241 milliárd forint nyereségről és 279 milliárdnyi veszteségről adtak számot az APEH-nek. A gazdálkodó tevékenység eredményességének a javulására mutat az a tény is, hogy a vállalkozások veszteségeiből 170 milliárd forintot a hitelek után fizetett kamatok illetve költségek tettek ki. Ehhez hozzájárulhatott az a tény is, hogy a vállakózások nominális adóterhe (a nyereségük után ténylegesen befizetett adó az 1992. évi 27 százalékról 25 százalékra csökkent. Miközben a vállalkozások helyzete javulni látszik az egyéni vállalkozók - legalább is az adóbevallások szerint - egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Tavaly már 50 százalékuk veszteséggel zárta az évet és az egyéni vállalkozók átlagosan bevallott éves jövedelme 128 ezer forint volt, ami kevesebb az 1992 évinél. A fagylalto- sok éves jövedelme egy év alatt 78 ezer forintról 49 ezerre, a divatárusoké 144 ezerről 81 ezerre, a zöldségeseké 104 ezerről 81 ezerre csökkent az adóbevallások alapján. A személyi jövedelemadó bevallásokban rögzített éves átlagjövedelem 319 ezer forint volt 1993-ban, ami 10 százalékkal haladja meg a megelőző évet. Ezen belül a foglalkoztatottak átlagjövedelme 20 százalékkal, az inflációt megközelítő mértékben emelkedett. A 100 leggazdagabb adózó által bevallott jövedelem 1992-höz képest megduplázódott. A legtöbb jövedelmet bevalló magán- személy 121 millió forintnyi jövedelmet vallott be az APEH-nek. Az adó-toplista első helyezettje 1992-ben még csupán 61 milliós éves jövedelemről adott számot. Az idei adóbevételek alakulásáról szólva Minarik György elmondta: ha nem történik semmi rendkívüü, akkor teljesülni fognak az előirányzatok. A kiemelt adónemeknél a bevétel az első 5 hónapban 67 milliárd forinttal haladta meg a tervezett összeget. tató a román bankrendszerről, vállalkozóknak nyújtott lehetőségekről, szolgáltatásokról. A két ország közötti árucsereforgalom főbb jellemzői, sajátosságai, vámtechnikai kérdései. Magyarországi befektetési lehetőségek, cégképviselet, ezzel kapcsolatos előírások. CEFTA Nap: június 27. (hétfő). 10.30: Megnyitó. 10.40: Az eltelt egy év eredményei, a szerződés hatása a közös kereskedelmi árucsere forgalomra, továbbá a nyáron életbe lépő módosító intézkedések és azok várható hatásai. Célunk, hogy ezzel a rendezvénnyel is tudatosítsuk és népszerűsítsük a kölcsönösen nyújtott kedvezményeket és azok kihasználási lehetőségeit a vállalkozók körében. 14.00: Üzletember találkozó. Vállalkozói Fórum - Európa jegyében: Partner-Piac-Konkurencia. A magyar vállalkozó és az egységes!?) Európa. Június 28. (kedd). 10.30: Az egységes piac és a magyar mezőgazda- sági és élelmiszeripari export. Vámeljárás és okmányozás a gyakorlatban. Az Európai Únióval kapcsolatos információs szolgáltatások Magyarországon. Az Európai Unió nyilvános tenderein való részvétel módja. Az Európai Unió üzletsegítő projektjeibe történő bekapcsolódás lehetőségei. Az ITDH, az Euro Info Service és a Kamara jelenlévő szakértői a fenti témakörökön kívül készségesen szolgálnak felvilágosítással, tanáccsal más, az Európai Unióval, az Egységes Piaccal kapcsolatos kérdéseket, eljárásokat illetően is. Nemzetközi üzletember találkozó: június 29. (szerda). 10.30: Résztvevők: román-horvát-moldáv-uk- rán-magyar üzletemberek, érdekképviseleti szervek. A bejelentkezések alapján folyamatos a partnerkeresés. Helyszín: Pécs, Nevelési Központ (Apáczai Csere János körtér) R 4-es terem. az üzletember találkozóra a tárgyalópartnerekről néhány nappal előtte értesítik és a rendezvény napján az R 4-es terem bejáratánál kifüggesztik a listát. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara várja a vállalkozók érdeklődését és jelentkezését. Adókedvezmény kellene a falusi turizmusnak Állami forrásokra, valamint nemzetközi projektekre, például a Phare Program keretében megpályázható forrásokra lesz szükség az idegen- forgalom fejlesztéséhez, és ezen belül is a falusi-tanyasi vidéki vendégfogadás feltételeinek javításához - mondta Csáky Csaba, a Szövetség a Közép-Kelet-Európai Falusi-Zöld Vendégfogadásért elnöke az USA Tanácsadó Segélyszervezete, az International Executive Service Corps, képviselőivel lezajlott eszmecserén. A fórumon azt vitatták meg, milyen intézkedések szükségesek a falusi vendégfogadás népszerűsítéséhez. Csáki Csaba utalt arra, hogy a 11 idegenforgalmi érdek- képviseletet tömörítő Idegenforgalmi Koordinációs Testület állásfoglalásban rögzítette a falusi-tanyasi vidéki vendégfogadás fejlesztésére vonatkozó elképzeléseit. Ebben kifejtik, hogy az országban 25 ezer új szálláshely kialakítására lenne lehetőség a meglevő épületek hasznosításával. Modernizálásukhoz, bővítésükhöz azonban higiéniai modernizálás címén és ágyanként - 100 ezer forint kedvezményes kamatozású hitelre volna szükség. Kívánatos, hogy amennyiben a vállalkozó átépíti vagy felújítja az épületét, akár 500 ezer forint támogatásban is részesülhessen. Az üdülési forma elterjedését szolgálná, ha a vállalkozók bizonyos árbevételig személyi jövedelemadó-mentességet élvezhetnének. Jó, ha tudja Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 1/1994. (IKK. 5.) IKM állásfoglalásában egyértelmű megfogalmazást nyert a szeszes ital kimérés tilalmára vonatkozó egyes rendelkezések értelmezése. Eszerint a bor kannában történő árusítása eredeti palac- kozásúnak minősül, ha zárófedelét csak annak sérelmével lehet eltávolítani, (pl. ha a zárófedelet címkével vagy más módon rögzítették.) Ebben az esetben tehát a kannás bor árusítása nem minősül szeszes ital kimérésnek, ezért többek között a nem melegkonyhás vendéglátóipari üzletekben is árusítható. Az állásfoglalás az Ipari és Kereskedelmi Közlöny 1994/5. számában került közzétételre. Gondolatok az átalányadózásról 1988-ban - az adóreformmal - általánossá vált a tételes költségelszámolás, megszűnt az átalányadózás. Ez akkor különösen a kisvállalkozók körében nagy felháborodást váltott ki. A tételes költségelszámolás bevezetésének az volt az indoka, hogy ennek révén a beszállítók adófizetése ellenőrizhetővé válik, mivel miden számlát meg kell őrizni. A költségelszámolás azonban munkaigényes, a vállalkozóknak könyvelő segítségét kell igénybe venni, tehát növeli a leadásokat, az adó- ellenőrzés pedig más módon is megoldható, így újra át kellene gondolni az átalányadózás bevezetését. Esetleg választani lehetne a két adózási lehetőség között. Soós Károly Attila, a KISOSZ tiszteletbeli elnöke már korábban kidolgozott az átalányadózásra javaslatot a KISOSZ szakembereinek segítségével. Ennek lényege, hogy a diktált jövedelemhányadok 6 százaléktól (ez pl. az élelmiszerkereskedelemben lenne érvényes a forgalom 4 millió forint fölötti részére), a felső határ 27 százalékáig (a különböző kölcsönzési tevékenységeknél a bevétel 2 millió forint alatti részére) terjednének. E javaslat kidolgozásán még munkálkodni kellene az érdekképviseletnek, de kedvező kormányzati döntés esetén az átalányadózás visszakerülhetne adózási rendszerünkbe, évi 50 millió forintos értékhatárig kisebb forgalmú szolgáltatók, vállalkozók számára előnyös lehetne.
