Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-18 / 142. szám

10 SIÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. június 18., szombat „Talán jövőre ismét megpróbálom .. A tanfolyam elmaradt - felejtsük el? Munkakönyv nélkül mit tegyünk? Amikor 1992. július 1-én, az új munkatörvénykönyv hatályba lépésével egy­idejűleg megszűnt a munkakönyv, nem tudom gondoltak-e arra a törvényhozók, hogy ez az intézkedés milyen sok problémát okoz majd a munkanélküli segélyre szorulóknak, vagy a nyugdíjba készülőknek? Ki és milyen feltételekkel tart(hat) „iskola-előkészítő" tan­folyamot? Ki dönti el, hogy szakmailag megalapozott-e az adott kurzus, ami a szülőnek pénzbe kerül? Kell-e egyeztetni az óvodával a tanfolyam programját? Kinek az érdekeit sérti egy ilyen tanfolyam? Szükségszerűen származnak-e abból bonyodalmak, ha valaki vállalkozni akar a pedagógiában? A fenti kérdések fogalmazódtak meg e sorok szerzőjében, amikor annak okait kereste, hogy miért nem valósulhatott meg egy tanfolyam Bonyhádon. A vélemények eltérnek, ami egyáltalán nem baj, feltéve, ha ki-ki levonja a következtetése­ket. Ehelyütt az eltérő álláspontok ütköztetésére van mód, a tanulság megfogalmazását az érintettekre és az olvasóra bíz­zuk. A témáról dr. Kaiser Kata­linnal, a megyei munkaügyi központ jogi osztályának ve­zetőjével beszélgettünk. — Munkakönyv hiányában milyen papírokkal tudják igazolni az emberek, hogy az elmúlt négy évben - mert ennyi idő kell ah­hoz, hogy egy évre munkanélküli járadékra jogosultak legyenek - hol dolgoztak? — A munkaviszony meg­szűnésekor a munkáltatónak több igazolást is ki kell adnia. Ebből az egyén szempontjából kettő nagyon fontos, az egyik a munkanélküli ellátás megál­lapításához szükséges, a má­sik pedig majd ha nyugdíjba készül. Mindkettőről részlete­sen is érdemes beszélni . Az, hogy valaki mennyi időre kaphat munkanélküli járadé­kot, attól függ, hogy a jelent­kezését megelőzően mennyi ideig volt munkaviszonyban. Ha az érintett a négy évből csak két évet tud igazolni, ak­kor fél évre jogosult a munka- nélkülieket megillető jára­dékra. — A munkáltatónak nem kö­telessége ezeket az igazolásokat kiadni? — A munkáltatónak köte­lessége lenne kiadni ezeket az igazolásokat, akkor is, ha nem kérik, de gyakori - főleg a ki­sebb vállalkozóknál -, hogy nem foglalkoztatnak munka­ügyest, így az előírások közül elsősorban arra „koncentrál­nak", ami a vállalkozás ér­deke. Az egyén szempontjából nagyobb baj akkor van, ha pár év múlva - mert esetleg addig erre nincs szüksége -, amikor kérik ezeket az igazolásokat a munkaügyi központban, a vállalkozás már nem is léte­zik. Egyébként visszamenőleg is köteles a vállalat kiadni az igazolást, csak ez sokkal több időt vesz igénybe, mint a munkaviszony megszűnése­kor. Ha időközben felszámol­ták a volt munkahelyet, akkor a felszámolót kell megkeresni és rajta keresztül kell megpró­bálni beszerezni az iratokat. Egy biztos, munkanélküli já­radékra jogosultság csak ak­kor állapítható meg, ha a ké­relmező a munkaügyi köz­pontnak a szükséges igazolá­sokat átadta. — Mi a helyzet abban az eset­ben, ha a dolgozó részéről törté­nik rendkívüli felmondás, ami nem tetszik a munkaadónak és ezért a szükséges iratokat nem adja ki? — Amennyiben a vissza­tartott iratok miatt kár éri a dolgozót, kártérítést kérhet a bíróságtól. — Milyen kár érheti a dolgo­zót? — Például nem tud beje­lentkezni a munkaügyi hiva­talnál, nem tudja kérni a munkanélküli járadékot. — Hány napon belül kell je­lentkezni a munkaügyi hivatal­nál, ha valaki munkanélküli lesz? — A munkaviszony meg­szűnését követő napon. Min­den egyes nap késedelem ugyanis anyagi kárt okoz, hi­szen az egy éves járadékhoz négy év munkaviszony kell, de ezt a jelentkezéstől számí­tott naptól visszafelé számol­juk. Tehát, ha valaki csak 3-4 hónap múlva jelentkezik jára­dékra, hiába volt meg azt megelőzően a négy évnyi munkaviszonya, mégsem a teljes egy évre kapja majd a já­radékot. 1995. július elsejétől ugyanis már azt fogják vizs­gálni a munkaügyi központ­ban, hogy a kérelmező az el­múlt négy évben fizetett-e munkavállalói járulékot. Hogy mennyi ideig fizette a járulékot, ez dönti el, hogy mennyi időre jogosult a mun­kanélküli járadékra. — A nyugdíjak megállapítá­sához szükség van-e olyan igazo­lásokra, hogy mettól meddig tar­tott egy-egy munkahelyen az il­lető munkaviszonya? — A nyugdíjak megállapí­tásához különösen azoknak kell nagyon figyelni az igazo­lásokra, akik legalább 10-15 év múlva, vagy még később mennek nyugdíjba, ugyanis ők már szinte semmit nem tudnak igazolni a munka­könyvükkel, mert nekik már nincs. Nemcsak a munkavi­szony idejét kell igazolni, ha­nem azt is, hogy mennyi volt a befizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege, mert csak az az összeg, az a munkabér fog a nyugdíja­lapba beszámítani, amely után ezt a járulékot megfizették és azt az érintett igazolni is tudja. Mauthner A tanfolyam kitalálója, Gá- losné Barabás Aranka a vá­rosi könyvtárban szeretett volna tartani egy tanfolya­mot, amely segítené az isko­lába készülő gyerekeket ab­ban, hogy könnyebben il­leszkedjenek be az okta­tásba. Egy hét ezerötszáz fo­rintba került volna. — Honnan jött az ötlet? — Tizenöt éve tanítok álta­lános iskolában, ez alatt mó­domban állt megismerni, mi­lyen problémákkal jönnek a gyerekek első osztályba. Az a tapasztalatom, hogy a finom­motoros mozgás és a hangzó­differenciálás területén van­nak leginkább gondok. A programomban úgy tervez­tem, hogy ezeken is segítünk. — Miként foglalkozott volna a gyerekekkel? — Naponta reggel 9-től délig három foglalkozást, sok mozgással, játékkal, az óvodai matematika és anya­nyelvi anyagra építve. — Hogyan fogott hozzá? — Megbeszéltük a könyv­tár vezetőjével, Antal Máriá­val, aki írt egy levelet a terve­zett tanfolyamról. Oda is ad­tam már néhány óvónőnek, nekik tetszett az ötlet. Ezután találkoztam Lőrinci András- néval, - a bonyhádi II. sz. óvoda vezetőjével - aki el­mondta, hogy egyáltalán nem ért egyet velem, és kérdőre vont: tud-e a tervemről az önkormányzat? Én ekkor beszéltem Rónai Józseffel, a polgármesteri hivatal referen­sével. Szakmailag ő sem tar­totta indokoltnak a tanfolya­mot, de végül nem volt ellene. Mint mondta, ha lesz ideje, még ő is meglátogatja a fog­lalkozást. Azt követően ke­reste meg őt Lőrinci And- rásné, aminek az lett a követ­kezménye, hogy Rónai úr fi­gyelmeztette a könyvtár veze­tőjét: óvatosan kell bánni ezzel a dologgal. — Lőrinci Andrásné óvo­davezetőnek szakmai kifogá­sai vannak: — Az iskolaérettség megál­lapítása hosszú folyamat. Megvan az az eljárásrend eb­ben a városban, amiben a fel­merülő problémákra stratégi­ákat lehet kidolgozni. Az óvónő javaslatára, a szülő ké­résére szakértő - például a nevelési tanácsadó munka­társa - bevonásával veheti igénybe a szülő a gyermeke számára ezeket a speciális eszközöket. Nem vagyok tehát meggyő­ződve, hogy e komplex prob­lémákat meg lehet oldani egyhetes tanfolyammal, külö­nösen nem nyáron és nem egy könyvtárban. A gyermeknek ugyanis az új iskoláját, az új nevelőjét kell megszoknia. Nálunk is voltak úgynevezett ráhangoló foglalkozások, de ezeket később eltörölték. E rö­vid idő alatt nem épül be iga­zán a fejlesztés a gyerek sze­mélyiségébe. — Mennyire ismeri a prog­ramot? — Nekem nem mutatták meg, annyit tudok róla, amennyit elmondott Barabás Aranka. Egyeztetnie kellett volna az óvodával, mert mindez óvodai funkció, ami alapvetően egy ingyenes óvo­dai szolgáltatás keretében fo­lyik. — Mennyiben sérti az bárki­nek az érdekeit, hogy a szülőket illetve a gyerekeket megkínálja e tanfolyam lehetőségével? Az eredményességét kérdőjelezem meg. Mint szülő sajnálnám rá a pénzt, ha tud­nám, hogy ezek olyan folya­matok, amelyek hosszú ideig fejlődnek, nem egy adott idő alatt érnek be. Hivatalból megakadályozni nem tudomj csak ellenezni, ha ettől függet­lenül meghirdetik, az az ő fe­lelősségük, de nem tartom korrektnek. — Ön megtiltotta, hogy az óvodákban a tanfolyamról szóló levelet terjesszék. — Igen. Úgy gondolom, egy intézmény maga döntheti el, hogy falai között mit enged reklámozni és mit nem. Óvodán kívül, más módon persze megteheti. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy nem a két intézmény közé kellene tanfolyamot be­iktatni, hanem az átmenetet kellene simábbá tenni, például a Nemzeti Alaptanterv javas­latainak figyelembevételével. Rónai József, a városi pol­gármesteri hivatal referense így vélekedik az ügyről: — Örülök, hogy kezdemé­nyeznek a pedagógusok. Azt hiszem, itt egy kiadósabb vitát is megérne, hogy hogyan le­hetne közelíteni az iskolát az óvodához. De a témánál ma­radva: arra hívtam fel a könyvtár vezetőjének figyel­mét, hogy tisztázzák az anyagi kérdéseket: Barabás Aranka vállalkozóként tartja-e a tanfolyamot, vagy maga a könyvtár szedi a pénzt. Egyébként pedig nem rossz az ötlet, csak abban nem vagyok biztos, hogy éppen azok a gyerekek mennek oda, akik leginkább rászorulnának. Ha már ilyet csinál valaki, akkor csinálja az iskola, és ne pénzért, hanem ingyen. Természetesen - nem is tehetném - nem tiltottam meg, hogy legyen ilyen tanfo­lyam. Pogátsa Alajos, a Vörös­marty Mihály Általános Is­kola - ahol Barabás Aranka is dolgozik - igazgatója: — Nekem nincs és nem volt kifogásom az ellen, hogy Barabás Aranka megtartsa a tanfolyamot, annál is inkább, mert kiváló pedagógusnak tartom. Minden korosztály­nak szerveznek különféle nyári elfoglaltságot, miért ne­kik ne lehetne? Antal Mária, a könyvtár vezetője: — Miután Rónai József megkeresett, felhívtam Bara­bás Aranka figyelmét, hogy, a tanfolyam megrendezése ag­gályos, már csak az elneve­zése miatt is. Természetesen továbbra is nyitva áll a könyv­tár ajtaja a tanfolyam előtt, de kötelességemnek tartottam, hogy szembesítsem az ellen- véleményekkel. Egyébként, hogy egy gyerek milyen tá­borban, foglalkozáson vesz részt, azt a szülő dolga dönteni, ha pénzbe kerül, ha nem. Nem gondolom, hogy valakinek a munkáját vette volna el a tan­folyam, talán az érintetteknek meg kellett volna beszélni a foglalkozás tematikáját, lé­nyegét. Ismét megkerestük Bara­bás Arankát, aki immár azt mondta, nem csinálja meg a tanfolyamot. — Miért? - kérdeztük. — Ezek után úgy érzem, teljesen felesleges. Ami a szakmai kritikát illeti, nem tudom elfogadni, igenis le­het egy ilyen foglalkozásnak eredménye. Ilyen alapon nem lehetne sem középisko­lai sem egyetemi előkészítő­ket tartani. A kifogások között szere­pelt, hogy iskolaelőkészítőnek neveztem el, ugyanakkor én nem állítottam, hogy az egyhetes foglakozás önma­gában fel tud készíteni az iskolára. Hiszen az óvónők tudják a legjobban, hogy a gyermekek mennyire külön­böző képességűek. Az iskolába érkezők közül egyeseknél igenis van rész­képességhiány. Hat éves kor­ban pedig el kell jönnie az is­kolába. A szülőknek szerettem volna azzal segíteni, hogy a tanfolyam végén nyűt napot is tartottam volna, ahol bemu­tattam volna azokat a rásegítő feladatokat, amivel könnyít- hették volna gyermekük tanu­lását. — Végképp letett a szándéká­ról? — Többen óva intettek: jobb, ha leállók, nehogy kel­lemetlenségem legyen belőle. Talán jövőre ismét megpróbá­lom, de akkor már tudom, hogy hol kezdjem... Hangyái János A cserkészet soha nem volt tömegszervezet Isten után legfontosabb: a becsület A cserkészetet Lord Baden Powel 1908-ban alakította meg Angliában. Az akkori világválság idején sok gyermek kallódott csa­lád nélkül, illetve élt rossz családi körülmények között. Akkor ő eze­ket a gyermekeket szedte össze és kidolgozott egy pedagógiai, neve­lési rendszert és ezt próbálta kez­detektől megvalósítani. Az első tábor az angliai Bráz szigeten volt. A szervezet folyamatosan szélesedett ki, ma a világon 26 millió cserkész van. A cserkészet soha nem volt tömegszervezet - felekezettól teljesen független - mindig igényességre törekedett, elvárásait is ehhez igazította. A gyermekbe az önmegvalósítás igényét, a természetszeretetet, és a hit megélését próbálja beültetni. Magyarországon a negyvenes években betiltották a cserkészetet, de 1988-ban újjá alakult. Az Szekszárd-újvárosi 615. számú I. Béla király cserkészcsapat egyik alapító tagja Tarjányi Ágoston, a fia, Tarjányi Béla a csapat pa-- rancsnoka. Arról beszéltek, hogy mi a cserkészet. * — Hogy mi a cserkészet és mit akar adni a cserkésznek, az embernek? Jellemet, tartást ad - válaszolta beszélgeté­sünk elején Tarjányi Ágoston, majd így folytatta: — A cser­készetben Isten után a legfon­tosabb a becsület. A század elején sok kisiklott sorsú gyermeket próbált megmen­teni a cserkészet elindítója. Miután látta az értelmét, jövő­jét, törvényeit úgy alkotta meg, hogy azok az alapvető Isteni törvényekkel és a társa­dalom törvényeivel azonosak legyenek. Ezek a cserkész tör­vények. Jelszavai az Isten, haza, emberbarát, ezek mind olyan értékek, amelyek nélkül normális emberi életet élni szinte elképzelhetetlen. Úgy ahogy hajdanán a tíz paran­csolatot Sion-hegyén megfo­galmazták, a cserkész törvé­nyek is változatlanok. 1936-ban ugyanazt a törvényt tanultam, mint amit most taní­tunk a gyermekeknek. — Fontos a gyermekeket vezető személy egyéni pél­damutatása - vette át a szót Tarjányi Béla, majd így foly­tatta: — Mert ne bort igyunk és vizet prédikáljunk, hanem amit a gyermeknek tanítunk, aszerint is éljünk. Ellenkező esetben szakadék keletkezik a mondandónk és a cselekede­tek között. Ez alapvető a cser­készetben, aiVii pozitív irány­ban megkülönbözteti más if­júsági szervezetektől. Melyek is ezek a törvények? Az első: a cserkész mindig igazat mond. Híven teljesíti kötelességét. A cserkész, ahol tud segít, min­den cserkészt testvérének te­kinti. Másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. Ebből következik az, hogy szereti a természetet. De feltétlenül ki kell jelenteni, hogy nem vagyunk természet- járók. Feljebbvalójának enge­delmeskedik. Itt nem paran­csokat osztogatunk, hanem kérünk, de számon is kérünk. A cserkész vidám és meggon­dolt, de takarékos is. Nemcsak anyagiakkal, hanem a szel­lemi kultúránkkal is. Azt pró­báljuk elérni, hogy a cserkész testben és lélekben is tiszta maradjon. — Ezek a nevelési célkitű­zések a legfontosabbak - mondta Tarjányi Ágoston -, amiket nem a parancsnok próbál megvalósítani, hanem az általa vezetett gyermekek. Mégpedig oly módon, hogy egymást nevelik, de nem taní­tás formájában, hanem játéko­san felépítve. Különböző ver­senyeket, ügyességi játékokat rendezünk a Szent István házban az összejöveteleinken. Ha már lesz saját otthonunk, akkor a legsikeresebb, gyer­mekek által készített munká­kat ott ki is állítjuk. Ezek olyan nevelési módszerek, amiket az iskola nem tud megtenni, de nem is ez a dolga. A cserké­szetnek lényeges feladata, hogy segítségére legyen a szü­lőnek a gyermek nevelésében, hogy az utca szellemétől el­vonja, s olyan gyermekek közé hozza őket, akik hason­lóképpen gondolkodnak. — Hogyan jött létre a mi csapatunk? 1990-ben féléves előkészítést követően - vála­szolta Tarjányi Béla. - Az I. Béla király cserkészcsapat éde­sapám és Hidasi János volt új­városi plébános vezetésével - ő volt az első parancsnokunk is - jött létre. 1990. szeptember 8-án tettük le a fogadalmat. Ötvenhatos létszámmal indul­tunk. Mivel ez önkéntes, elvár­juk, hogy amit a gyermekek el­vállalnak, tegyék is meg, saját erkölcsi fejlődésük érdekében. Jelenleg a létszám 50, ebből 43 cserkész, 7 a vezető. Most 7 kiscserkész van. A cserkésze­ten belül életkorhoz kötötten különböző fokozatok vannak: 7-10 évesig a kiscserkészkor, 10-16 évesig a cserkészkor, 16-18 évesig az úgynevezett róver, táboralakító cserkész­kor, ők már nagycserkészek­nek számítanak. Rajtuk keresz­tül megyei, illetve országos versenyeket is nyertek a csa­patnak. A 18 éves korosztály után már öregcserkészekről beszélünk. Jómagam 1990 óta, a csapat alapítása óta végzek cserkészmunkát. És azt szeret­ném, hogy az utánam követ­kező generáció sok tekintetben más legyen, mint az előttem haladók. Gyakran hallani, hogy a cserkészet maradi. Hogy lehet egy szervezet ma­radi, ami nyolcvan éven ke­resztül meg tudott újulni és mindig a gyermekek igényei­hez tudta mérni a követelmé­nyeket, illetve fordítva. A cser­készet soha nem volt tömeg­szervezet és törekszünk arra, hogy ne is legyen az. A végzett parancsnoki munkáért csak a jó Isten fizet, senki más. Mi a létfenntartásuk a csapatoknak? A cserkészet teljes egészében politikamentes, és amiből mi megélünk, azok elsősorban a pályázatok. * Az egész éves cserkész­munka a táborban éri el tető­pontját. Minden, amit tanul­tak, itt alkalmazzák. Ez nem nyaraló-, vagy sporttelep, úgymond Robinsoni életet él­nek, egymást szolgálva a két­kezi munkájuk által. Minden korosztálynak megvan a maga próbája - korosztályon­ként kibővítve egyéb ismere­tekkel -, amit tudni kell és végre is kell hajtania. Az idén nyáron a cserkész csapat a Szigetvár melletti Magyarlu- kafán tölt el tíz napot, (p.teri)

Next

/
Thumbnails
Contents