Tolnai Népújság, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-18 / 142. szám
10 SIÉPÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. június 18., szombat „Talán jövőre ismét megpróbálom .. A tanfolyam elmaradt - felejtsük el? Munkakönyv nélkül mit tegyünk? Amikor 1992. július 1-én, az új munkatörvénykönyv hatályba lépésével egyidejűleg megszűnt a munkakönyv, nem tudom gondoltak-e arra a törvényhozók, hogy ez az intézkedés milyen sok problémát okoz majd a munkanélküli segélyre szorulóknak, vagy a nyugdíjba készülőknek? Ki és milyen feltételekkel tart(hat) „iskola-előkészítő" tanfolyamot? Ki dönti el, hogy szakmailag megalapozott-e az adott kurzus, ami a szülőnek pénzbe kerül? Kell-e egyeztetni az óvodával a tanfolyam programját? Kinek az érdekeit sérti egy ilyen tanfolyam? Szükségszerűen származnak-e abból bonyodalmak, ha valaki vállalkozni akar a pedagógiában? A fenti kérdések fogalmazódtak meg e sorok szerzőjében, amikor annak okait kereste, hogy miért nem valósulhatott meg egy tanfolyam Bonyhádon. A vélemények eltérnek, ami egyáltalán nem baj, feltéve, ha ki-ki levonja a következtetéseket. Ehelyütt az eltérő álláspontok ütköztetésére van mód, a tanulság megfogalmazását az érintettekre és az olvasóra bízzuk. A témáról dr. Kaiser Katalinnal, a megyei munkaügyi központ jogi osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Munkakönyv hiányában milyen papírokkal tudják igazolni az emberek, hogy az elmúlt négy évben - mert ennyi idő kell ahhoz, hogy egy évre munkanélküli járadékra jogosultak legyenek - hol dolgoztak? — A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatónak több igazolást is ki kell adnia. Ebből az egyén szempontjából kettő nagyon fontos, az egyik a munkanélküli ellátás megállapításához szükséges, a másik pedig majd ha nyugdíjba készül. Mindkettőről részletesen is érdemes beszélni . Az, hogy valaki mennyi időre kaphat munkanélküli járadékot, attól függ, hogy a jelentkezését megelőzően mennyi ideig volt munkaviszonyban. Ha az érintett a négy évből csak két évet tud igazolni, akkor fél évre jogosult a munka- nélkülieket megillető járadékra. — A munkáltatónak nem kötelessége ezeket az igazolásokat kiadni? — A munkáltatónak kötelessége lenne kiadni ezeket az igazolásokat, akkor is, ha nem kérik, de gyakori - főleg a kisebb vállalkozóknál -, hogy nem foglalkoztatnak munkaügyest, így az előírások közül elsősorban arra „koncentrálnak", ami a vállalkozás érdeke. Az egyén szempontjából nagyobb baj akkor van, ha pár év múlva - mert esetleg addig erre nincs szüksége -, amikor kérik ezeket az igazolásokat a munkaügyi központban, a vállalkozás már nem is létezik. Egyébként visszamenőleg is köteles a vállalat kiadni az igazolást, csak ez sokkal több időt vesz igénybe, mint a munkaviszony megszűnésekor. Ha időközben felszámolták a volt munkahelyet, akkor a felszámolót kell megkeresni és rajta keresztül kell megpróbálni beszerezni az iratokat. Egy biztos, munkanélküli járadékra jogosultság csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező a munkaügyi központnak a szükséges igazolásokat átadta. — Mi a helyzet abban az esetben, ha a dolgozó részéről történik rendkívüli felmondás, ami nem tetszik a munkaadónak és ezért a szükséges iratokat nem adja ki? — Amennyiben a visszatartott iratok miatt kár éri a dolgozót, kártérítést kérhet a bíróságtól. — Milyen kár érheti a dolgozót? — Például nem tud bejelentkezni a munkaügyi hivatalnál, nem tudja kérni a munkanélküli járadékot. — Hány napon belül kell jelentkezni a munkaügyi hivatalnál, ha valaki munkanélküli lesz? — A munkaviszony megszűnését követő napon. Minden egyes nap késedelem ugyanis anyagi kárt okoz, hiszen az egy éves járadékhoz négy év munkaviszony kell, de ezt a jelentkezéstől számított naptól visszafelé számoljuk. Tehát, ha valaki csak 3-4 hónap múlva jelentkezik járadékra, hiába volt meg azt megelőzően a négy évnyi munkaviszonya, mégsem a teljes egy évre kapja majd a járadékot. 1995. július elsejétől ugyanis már azt fogják vizsgálni a munkaügyi központban, hogy a kérelmező az elmúlt négy évben fizetett-e munkavállalói járulékot. Hogy mennyi ideig fizette a járulékot, ez dönti el, hogy mennyi időre jogosult a munkanélküli járadékra. — A nyugdíjak megállapításához szükség van-e olyan igazolásokra, hogy mettól meddig tartott egy-egy munkahelyen az illető munkaviszonya? — A nyugdíjak megállapításához különösen azoknak kell nagyon figyelni az igazolásokra, akik legalább 10-15 év múlva, vagy még később mennek nyugdíjba, ugyanis ők már szinte semmit nem tudnak igazolni a munkakönyvükkel, mert nekik már nincs. Nemcsak a munkaviszony idejét kell igazolni, hanem azt is, hogy mennyi volt a befizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege, mert csak az az összeg, az a munkabér fog a nyugdíjalapba beszámítani, amely után ezt a járulékot megfizették és azt az érintett igazolni is tudja. Mauthner A tanfolyam kitalálója, Gá- losné Barabás Aranka a városi könyvtárban szeretett volna tartani egy tanfolyamot, amely segítené az iskolába készülő gyerekeket abban, hogy könnyebben illeszkedjenek be az oktatásba. Egy hét ezerötszáz forintba került volna. — Honnan jött az ötlet? — Tizenöt éve tanítok általános iskolában, ez alatt módomban állt megismerni, milyen problémákkal jönnek a gyerekek első osztályba. Az a tapasztalatom, hogy a finommotoros mozgás és a hangzódifferenciálás területén vannak leginkább gondok. A programomban úgy terveztem, hogy ezeken is segítünk. — Miként foglalkozott volna a gyerekekkel? — Naponta reggel 9-től délig három foglalkozást, sok mozgással, játékkal, az óvodai matematika és anyanyelvi anyagra építve. — Hogyan fogott hozzá? — Megbeszéltük a könyvtár vezetőjével, Antal Máriával, aki írt egy levelet a tervezett tanfolyamról. Oda is adtam már néhány óvónőnek, nekik tetszett az ötlet. Ezután találkoztam Lőrinci András- néval, - a bonyhádi II. sz. óvoda vezetőjével - aki elmondta, hogy egyáltalán nem ért egyet velem, és kérdőre vont: tud-e a tervemről az önkormányzat? Én ekkor beszéltem Rónai Józseffel, a polgármesteri hivatal referensével. Szakmailag ő sem tartotta indokoltnak a tanfolyamot, de végül nem volt ellene. Mint mondta, ha lesz ideje, még ő is meglátogatja a foglalkozást. Azt követően kereste meg őt Lőrinci And- rásné, aminek az lett a következménye, hogy Rónai úr figyelmeztette a könyvtár vezetőjét: óvatosan kell bánni ezzel a dologgal. — Lőrinci Andrásné óvodavezetőnek szakmai kifogásai vannak: — Az iskolaérettség megállapítása hosszú folyamat. Megvan az az eljárásrend ebben a városban, amiben a felmerülő problémákra stratégiákat lehet kidolgozni. Az óvónő javaslatára, a szülő kérésére szakértő - például a nevelési tanácsadó munkatársa - bevonásával veheti igénybe a szülő a gyermeke számára ezeket a speciális eszközöket. Nem vagyok tehát meggyőződve, hogy e komplex problémákat meg lehet oldani egyhetes tanfolyammal, különösen nem nyáron és nem egy könyvtárban. A gyermeknek ugyanis az új iskoláját, az új nevelőjét kell megszoknia. Nálunk is voltak úgynevezett ráhangoló foglalkozások, de ezeket később eltörölték. E rövid idő alatt nem épül be igazán a fejlesztés a gyerek személyiségébe. — Mennyire ismeri a programot? — Nekem nem mutatták meg, annyit tudok róla, amennyit elmondott Barabás Aranka. Egyeztetnie kellett volna az óvodával, mert mindez óvodai funkció, ami alapvetően egy ingyenes óvodai szolgáltatás keretében folyik. — Mennyiben sérti az bárkinek az érdekeit, hogy a szülőket illetve a gyerekeket megkínálja e tanfolyam lehetőségével? Az eredményességét kérdőjelezem meg. Mint szülő sajnálnám rá a pénzt, ha tudnám, hogy ezek olyan folyamatok, amelyek hosszú ideig fejlődnek, nem egy adott idő alatt érnek be. Hivatalból megakadályozni nem tudomj csak ellenezni, ha ettől függetlenül meghirdetik, az az ő felelősségük, de nem tartom korrektnek. — Ön megtiltotta, hogy az óvodákban a tanfolyamról szóló levelet terjesszék. — Igen. Úgy gondolom, egy intézmény maga döntheti el, hogy falai között mit enged reklámozni és mit nem. Óvodán kívül, más módon persze megteheti. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy nem a két intézmény közé kellene tanfolyamot beiktatni, hanem az átmenetet kellene simábbá tenni, például a Nemzeti Alaptanterv javaslatainak figyelembevételével. Rónai József, a városi polgármesteri hivatal referense így vélekedik az ügyről: — Örülök, hogy kezdeményeznek a pedagógusok. Azt hiszem, itt egy kiadósabb vitát is megérne, hogy hogyan lehetne közelíteni az iskolát az óvodához. De a témánál maradva: arra hívtam fel a könyvtár vezetőjének figyelmét, hogy tisztázzák az anyagi kérdéseket: Barabás Aranka vállalkozóként tartja-e a tanfolyamot, vagy maga a könyvtár szedi a pénzt. Egyébként pedig nem rossz az ötlet, csak abban nem vagyok biztos, hogy éppen azok a gyerekek mennek oda, akik leginkább rászorulnának. Ha már ilyet csinál valaki, akkor csinálja az iskola, és ne pénzért, hanem ingyen. Természetesen - nem is tehetném - nem tiltottam meg, hogy legyen ilyen tanfolyam. Pogátsa Alajos, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola - ahol Barabás Aranka is dolgozik - igazgatója: — Nekem nincs és nem volt kifogásom az ellen, hogy Barabás Aranka megtartsa a tanfolyamot, annál is inkább, mert kiváló pedagógusnak tartom. Minden korosztálynak szerveznek különféle nyári elfoglaltságot, miért nekik ne lehetne? Antal Mária, a könyvtár vezetője: — Miután Rónai József megkeresett, felhívtam Barabás Aranka figyelmét, hogy, a tanfolyam megrendezése aggályos, már csak az elnevezése miatt is. Természetesen továbbra is nyitva áll a könyvtár ajtaja a tanfolyam előtt, de kötelességemnek tartottam, hogy szembesítsem az ellen- véleményekkel. Egyébként, hogy egy gyerek milyen táborban, foglalkozáson vesz részt, azt a szülő dolga dönteni, ha pénzbe kerül, ha nem. Nem gondolom, hogy valakinek a munkáját vette volna el a tanfolyam, talán az érintetteknek meg kellett volna beszélni a foglalkozás tematikáját, lényegét. Ismét megkerestük Barabás Arankát, aki immár azt mondta, nem csinálja meg a tanfolyamot. — Miért? - kérdeztük. — Ezek után úgy érzem, teljesen felesleges. Ami a szakmai kritikát illeti, nem tudom elfogadni, igenis lehet egy ilyen foglalkozásnak eredménye. Ilyen alapon nem lehetne sem középiskolai sem egyetemi előkészítőket tartani. A kifogások között szerepelt, hogy iskolaelőkészítőnek neveztem el, ugyanakkor én nem állítottam, hogy az egyhetes foglakozás önmagában fel tud készíteni az iskolára. Hiszen az óvónők tudják a legjobban, hogy a gyermekek mennyire különböző képességűek. Az iskolába érkezők közül egyeseknél igenis van részképességhiány. Hat éves korban pedig el kell jönnie az iskolába. A szülőknek szerettem volna azzal segíteni, hogy a tanfolyam végén nyűt napot is tartottam volna, ahol bemutattam volna azokat a rásegítő feladatokat, amivel könnyít- hették volna gyermekük tanulását. — Végképp letett a szándékáról? — Többen óva intettek: jobb, ha leállók, nehogy kellemetlenségem legyen belőle. Talán jövőre ismét megpróbálom, de akkor már tudom, hogy hol kezdjem... Hangyái János A cserkészet soha nem volt tömegszervezet Isten után legfontosabb: a becsület A cserkészetet Lord Baden Powel 1908-ban alakította meg Angliában. Az akkori világválság idején sok gyermek kallódott család nélkül, illetve élt rossz családi körülmények között. Akkor ő ezeket a gyermekeket szedte össze és kidolgozott egy pedagógiai, nevelési rendszert és ezt próbálta kezdetektől megvalósítani. Az első tábor az angliai Bráz szigeten volt. A szervezet folyamatosan szélesedett ki, ma a világon 26 millió cserkész van. A cserkészet soha nem volt tömegszervezet - felekezettól teljesen független - mindig igényességre törekedett, elvárásait is ehhez igazította. A gyermekbe az önmegvalósítás igényét, a természetszeretetet, és a hit megélését próbálja beültetni. Magyarországon a negyvenes években betiltották a cserkészetet, de 1988-ban újjá alakult. Az Szekszárd-újvárosi 615. számú I. Béla király cserkészcsapat egyik alapító tagja Tarjányi Ágoston, a fia, Tarjányi Béla a csapat pa-- rancsnoka. Arról beszéltek, hogy mi a cserkészet. * — Hogy mi a cserkészet és mit akar adni a cserkésznek, az embernek? Jellemet, tartást ad - válaszolta beszélgetésünk elején Tarjányi Ágoston, majd így folytatta: — A cserkészetben Isten után a legfontosabb a becsület. A század elején sok kisiklott sorsú gyermeket próbált megmenteni a cserkészet elindítója. Miután látta az értelmét, jövőjét, törvényeit úgy alkotta meg, hogy azok az alapvető Isteni törvényekkel és a társadalom törvényeivel azonosak legyenek. Ezek a cserkész törvények. Jelszavai az Isten, haza, emberbarát, ezek mind olyan értékek, amelyek nélkül normális emberi életet élni szinte elképzelhetetlen. Úgy ahogy hajdanán a tíz parancsolatot Sion-hegyén megfogalmazták, a cserkész törvények is változatlanok. 1936-ban ugyanazt a törvényt tanultam, mint amit most tanítunk a gyermekeknek. — Fontos a gyermekeket vezető személy egyéni példamutatása - vette át a szót Tarjányi Béla, majd így folytatta: — Mert ne bort igyunk és vizet prédikáljunk, hanem amit a gyermeknek tanítunk, aszerint is éljünk. Ellenkező esetben szakadék keletkezik a mondandónk és a cselekedetek között. Ez alapvető a cserkészetben, aiVii pozitív irányban megkülönbözteti más ifjúsági szervezetektől. Melyek is ezek a törvények? Az első: a cserkész mindig igazat mond. Híven teljesíti kötelességét. A cserkész, ahol tud segít, minden cserkészt testvérének tekinti. Másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú. Ebből következik az, hogy szereti a természetet. De feltétlenül ki kell jelenteni, hogy nem vagyunk természet- járók. Feljebbvalójának engedelmeskedik. Itt nem parancsokat osztogatunk, hanem kérünk, de számon is kérünk. A cserkész vidám és meggondolt, de takarékos is. Nemcsak anyagiakkal, hanem a szellemi kultúránkkal is. Azt próbáljuk elérni, hogy a cserkész testben és lélekben is tiszta maradjon. — Ezek a nevelési célkitűzések a legfontosabbak - mondta Tarjányi Ágoston -, amiket nem a parancsnok próbál megvalósítani, hanem az általa vezetett gyermekek. Mégpedig oly módon, hogy egymást nevelik, de nem tanítás formájában, hanem játékosan felépítve. Különböző versenyeket, ügyességi játékokat rendezünk a Szent István házban az összejöveteleinken. Ha már lesz saját otthonunk, akkor a legsikeresebb, gyermekek által készített munkákat ott ki is állítjuk. Ezek olyan nevelési módszerek, amiket az iskola nem tud megtenni, de nem is ez a dolga. A cserkészetnek lényeges feladata, hogy segítségére legyen a szülőnek a gyermek nevelésében, hogy az utca szellemétől elvonja, s olyan gyermekek közé hozza őket, akik hasonlóképpen gondolkodnak. — Hogyan jött létre a mi csapatunk? 1990-ben féléves előkészítést követően - válaszolta Tarjányi Béla. - Az I. Béla király cserkészcsapat édesapám és Hidasi János volt újvárosi plébános vezetésével - ő volt az első parancsnokunk is - jött létre. 1990. szeptember 8-án tettük le a fogadalmat. Ötvenhatos létszámmal indultunk. Mivel ez önkéntes, elvárjuk, hogy amit a gyermekek elvállalnak, tegyék is meg, saját erkölcsi fejlődésük érdekében. Jelenleg a létszám 50, ebből 43 cserkész, 7 a vezető. Most 7 kiscserkész van. A cserkészeten belül életkorhoz kötötten különböző fokozatok vannak: 7-10 évesig a kiscserkészkor, 10-16 évesig a cserkészkor, 16-18 évesig az úgynevezett róver, táboralakító cserkészkor, ők már nagycserkészeknek számítanak. Rajtuk keresztül megyei, illetve országos versenyeket is nyertek a csapatnak. A 18 éves korosztály után már öregcserkészekről beszélünk. Jómagam 1990 óta, a csapat alapítása óta végzek cserkészmunkát. És azt szeretném, hogy az utánam következő generáció sok tekintetben más legyen, mint az előttem haladók. Gyakran hallani, hogy a cserkészet maradi. Hogy lehet egy szervezet maradi, ami nyolcvan éven keresztül meg tudott újulni és mindig a gyermekek igényeihez tudta mérni a követelményeket, illetve fordítva. A cserkészet soha nem volt tömegszervezet és törekszünk arra, hogy ne is legyen az. A végzett parancsnoki munkáért csak a jó Isten fizet, senki más. Mi a létfenntartásuk a csapatoknak? A cserkészet teljes egészében politikamentes, és amiből mi megélünk, azok elsősorban a pályázatok. * Az egész éves cserkészmunka a táborban éri el tetőpontját. Minden, amit tanultak, itt alkalmazzák. Ez nem nyaraló-, vagy sporttelep, úgymond Robinsoni életet élnek, egymást szolgálva a kétkezi munkájuk által. Minden korosztálynak megvan a maga próbája - korosztályonként kibővítve egyéb ismeretekkel -, amit tudni kell és végre is kell hajtania. Az idén nyáron a cserkész csapat a Szigetvár melletti Magyarlu- kafán tölt el tíz napot, (p.teri)
