Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-07 / 107. szám

12 »ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. május 7., szombat G . Kis * reneráció m fjúsági oldal Törd a fejed! Négy és fél hónap I. Mikor megláttam őt Két héttel ezelőtti képrejt­vényünk tűzoltólétrát ábrá­zolt. A beküldött levelek és levelezőlapok közül Varga Béla teveli olvasónk megfej­Hetekkel ezelőtt az MTV-t nézve megrendítő hírről tájé­kozódtam: meghalt Kurt Co- bain a Nirvana együttes veze­tője, énekese, szövegírója, gi­tárosa. Pár pillanat múlva ezt a ha­verok is közölték velem. Egyesekben ezen a napon nem egy együttes, nem a hit és nem a muzsika szeretete, ha­nem az élet célja omlott össze. Vannak, akik gyógyszeres dobozokhoz nyúlnak, elkez­denek inni, meg akarnak halni. De miért kell meghalni egy ilyen embernek? Tipikus sztárbetegség? Vagy csak az élet rendje? Hisz korán meghalt John Lennon, Jimi Hendrix, Jim Morrison is, és most ott van közöttük, a legnagyobbak kö­zött Kurt is. Aki igazán szerette, nem tése állt legközelebb az igaz­sághoz, így ő lett a nyertes. Aki kitalálja mit ábrázol fenti képünk, két hét múlva tudja meg, hogy helyesen tippelt-e. kérdezi, nem keresi a miérte­ket, csak gyászol. A Nirvana sokaknak való­ban a boldogság csúcsát jelen­tette, és most, hogy nincs, nem lelik a jót, a szépet. Talán ez az érzés nem halt meg bennük, csak a szó. Olyat adott a mai tizenéve­seknek, amit kevesen adhat­nak, felüdülést, szórakozást, ugyanakkor nagyon fontos gondolatokat és érzéseket a mai szürke világunkban. Cél volt, hisz az alkotó munkái nehezen érthető és el­érhető dolgokat tartalmaztak. Nem élt a gyorsan jött siker lehetőségeivel, de mégis olyan életet élt, amit mindenki cso­dált és a normálistól eltérőnek vélt. A világ nem értette meg, és igazán soha nem fogja megér­teni.- Felo ­Ezennel megkezdjük Négy és fél hónap címmel egy so­rozat közlését, mely egy sze­relem történetét meséli el. Olvasóinkat egyúttal be sze­retnénk vonni a mű írásába, mégpedig oly módon, hogy a befejező részt írjátok meg ti. Hogy mikorra kell befejezést írni, a Kis Generáció hasáb­jain értesítünk benneteket. A legjobbnak ítélt változatot közöljük az oldalban. Jó szó­rakozást, jó írást! Együtt voltak, ő és a barát­nőm. A fiú jól nézett ki, de számomra akkor még nem je­lentett semmit. Egyszer, egy vasárnap estén egy furcsa je­lenetre figyeltem fel. A lány teljesen elhidegült tőle, mintha egy idegennel beszélt volna. Ezt a lány direkt csi­nálta, mert mint kiderült, fo­gadásból járnak együtt. A kapcsolatnak vége lett, a lány mást talált magának, a srác barátját. A fiú nagyon szo­morú és letört volt. Aztán egy napon észrevet­tem, hogy csak rá gondolok, álmaim mozaikképeiben csak ő szerepelt. Feltettem ma­gamnak a nagy kérdést: ez a fiú megfogott engem? Úgy éreztem, ő az enyém, csak az enyém, és ha törik, ha szakad, Heti cáfolat Nem igaz, hogy többszö­rösen büntetett előéletű kiskorú és erősen hátrá­nyos helyzetű Hold Ba- lambér laposhegyesi betörő kisiparos-tanuló azért rá­molta ki a helyi, nagy láto­gatottságnak örvendő Vé­nusz poharazót, mert azt olvasta a horoszkópjában, hogy a Hold és a Vénusz nagy reményekre jogosító együttállást mutat. mindenképpen megszerzem magamnak. Eljött a várva várt nap, a su­linkban diszkót rendeztek, a többiek bíztattak: majd itt egymásra találtok! Állandóan az ajtót lestem, mikor jön már. Minden reményem kezdett szertefoszlani, mikor végre megjelent a barátjával. Mikor megpillantottam, Maggie ba­rátnőm odament hozzá, rövid ideig beszélgettek, majd intet­tek nekem: menjek én is oda. Maggie magunkra hagyott minket, mi a bejárattal szem­ben álltunk és beszélgettünk. Egy idő után úgy döntöttünk, sétálunk egyet, mert bent na­gyon meleg volt. Kéz a kézben jártuk a várost, betértünk a mozi büfébe egy üdítőre, az­tán újra kint voltunk a sza­badban. Egymással szemben álltunk, a szívem vadul kala­pált, amikor hirtelen magához húzott és finoman megcsó­kolt. Visszakísért a kollégium­hoz, hosszú percekig álltunk egymást átölelve, a tekinte­tünk találkozott, és újra meg­csókoltuk egymást. Azt kíván­tam, bárcsak ne lenne vége ennek az estének, mely életem legszebb napja volt. Szent nap. Másnapra megbeszéltük az első randevút. Müller Erika & Arany Zsolt (Folytatjuk.) Vicces! — A víznek óriási jelentő­sége van az ember életében - mondja a felelő diák. — Miért? - kérdez rá a ta­nár. — Azért, mert ha nem lenne víz, nem tanulhatnánk meg úszni és valamennyien megfulladnánk. * — Mi az? A föld alatt van, csíkos és berreg? _ 777 — A giliszta-tenge­rész-hadosztály motorral in­dul bevetésre. Kurt Cobain (1967-1994) Válogatott versezetek Bánat A külvilágtól elzárva élnek Magányos csillagok. Sápad­tan, kifakultan fénylenek: Az egyik én vagyok. Az embernek néha fáj az élet, Szólnak fájdalmas dalok, fia­inknak jobb jövőt remélnek: Az egyik én vagyok. Gondolnak arra, mi jó és szép, Tűnjön el a gonosz! Várják, hogy kiviruljon az ég: Az egyik én vagyok. Mikor kivirrad a sötét ég S eltűnnek a bajok, Minden nagyon csodás, jó lesz és szép: Én már nem vagyok. Rafa-Gyovai Imre Dániel Szerettelek Szerettem a percet, mert veled lehettem, Szerettem csillogó két szép szemedet, Szerettem szájad édes moso­lyát mely játszadozott velem szüntelen. Nevettünk, s boldogok vol­tunk akkor. Emlékszel? Egy emlék már, egy kedves és szép emlékpár Olyanok voltunk, mint két csintalan lovacska, Murphy Valahányszor a jeles, agg tudós kijelenti, hogy valami lehetséges, majdnem biztos, hogy igazat szól. Valahány­Melyekben örömkedv tombol. De nem így volt. Azért voltunk boldogok, hogy a másik ne szomorkodjon, Mert tudtuk, hogy ez az utolsó szép napunk. Mester Marietta Isten veled Még tegnap ragyogtak a csil­lagok, Még veszekedtek párok és angyalok. Ma már sírnak a fellegek, Megbékélnek az ártó szelle­mek. Még tegnap zöldelltek a a ker­tek, Még kemények voltak a lel­kek. Ma már csupaszok a földek, Újra megtörnek a szívek. Még tegnap éltek a fények, Még csókoltalak téged... Ma már sárgultak a képek, Mert elhagytalak - végleg. Aztán holnap fekete lesz min­den, Nem barangolsz a holdas éj­ben. Holnap talán majd megsiratsz szépen, S gondolatban megbocsájtasz nékem. Lutz Gábor szór úgy nyilatkozik, hogy va­lami lehetetlen, nagyon való­színű, hogy téved. Csak úgy lehet kitapasztalni a lehetőségek határait, ha át­lendülünk rajtuk, a lehetet­lenbe. USA TOP 10 1. R. Kelly 2. Ace Of Base 3. Mariah Carey 4. Crash Test Dummies 5. Celine Dion 6. All-4-One 7. Salt-N-Pepa 8. Richard Marx 9. Prince 10. B. Springsteen Bump'n Grind The Sign Without You Mmm Mmm Mmm The Power Of Love So Much In Love Whatta Man Now And Forever The Most Beautiful Girl Streets Of Tímea és a történelem Egy „határtalan" fiú Nagyváradról Csak az a baj, hogy rövid ideig tartott A nemrégiben Szekszárdon megrendezett „Határtalan" tan­tárgyi versenyre érkezett Sárvári Attila is, Romániából, Nagyvá­radról. A kedves, rendkívül tem­peramentumos, „legényke" most hatodik osztályos. A nagyváradi iskoláról, a hétköznapokról és a megyeszékhelyen eltöltött néhány napról beszélgettünk. — Nagyváradon, a kilenc- osztályos iskola 6. b. osztá­lyába járok - kezdte beszámo­lóját Attila. - Osztályfőnö­köm, egyben magyar tanárom is, Pásztor Gabriella. Az osz­tályba harmincötén vagyunk. Tanáraink megkövetelik a leckét, de mégis sok az olyan gyerek aki lusta, eszük pedig lenne a tanuláshoz. Gyerek­szemmel nézve, nagyon jó gyereknek lenni Nagyvára­don és ott iskolába járni. Sze­retünk hülyéskedni, komoly- talankodni - még órán is - enélkül nem lehet elviselni az iskolát. Reggel a barátommal, Áronnal fél 8-kor találkozunk és 8 előtt érünk be á suliba. Szerdán délután 3-ig, máskor pedig 2-ig vagyunk ott. Csü­törtökön délután van tornakor - foci, kézilabda - ez nem kö­telező. — Kik járnak az iskolátokba és milyen nyelven tanultok? — Az iskolában többnyire magyar nyelven beszélnek a gyerekek, kevés a román. Ma­gyar iskola, de vannak olyan osztályok, amelyikben román nyelven tanulnak, de több a magyar gyerek. A mi osztá­lyunkba jár ugyan egy román fiú, de vele is magyarul be­Sárvári Attila szélgetünk. A román nyelven kívül angolt és franciát is ta­nulunk. A francia még nem kötelező, de úgy tudom, hogy 7. osztálytól már kettő nyelv szerepel a tantervben. Szere­tem az angolt, egy kicsit könnyebb, mint a francia. A nyelvtanulás mellett elég jól megy minden. Pedig most rontottam is, mert betegség miatt sokat hiányoztam. — Hogyan értékelik tanárai­tok a tanulásotokat? — A matematikából, ro­mánból és magyarból tanul­takból minden évfolyam vé­gén dolgozatot írunk. Ez a jegy a legnagyobbnak számít. Összesítik a felelésjegyeket, az órai munkát, ebből is kikere­kedik egy jegy és ezt adják hozzá az évfolyami dolgozat- jegyhez. így jön ki a végered­mény. De beleszámít még a viselkedés, és a hittan is, ami a református és a katolikus val- lásúaknak kötelező. — Említetted, hogy a kilenc- osztályos iskolába jársz. Hogyan lehet továbbtanulni? — A nyolcadik osztály vé­gén a 5. osztálytól tanultakból vizsgát kell tenni és ennek eredményétől függ a 9. osz­tályba való jutás. Amennyiben a vizsga nem sikerül, akkor a pótvizsgán még van lehető­ség. — Az iskola után mesélj arról, hogyan éltek a Nagyváradon? •— Az árak nagyon maga­sak, szinte hetente változnak, a fizetések pedig kicsik. A vil­lanyszámla, víz, stb. ha levon­juk a fizetésből, kevés marad ennivalóra. Szüleimnek, akik havonta kapnak fizetést meg kell gondolniuk, hogy mikor és mit vesznek meg. Mindent be lehet szerezni, csak sok utánajárással. Ahova mi is be­vásárolni járunk, nemrégiben nyitott egy új ABC a házunk közelében, minden van, ami csak kell. De nálunk is élnek gazdagok és szegények, sőt koldusok is. Akiknek jól megy, azok igazán jól élnek. Nagyváradon is vannak ám Opelek, Fiatok, meg BMW-k, de ezeket is csak a tehetőseb­bek vehetik meg. — Mesélj a családodról... — Édesanyám számító­gépkezelő egy gyárban, éde­sapám pedig árubeszerző. A nagy szüleim Nagyváradon és Szalontán élnek. Van egy test­vérem, aki már középiskolás. Hogy van-e munkanélküli­ség? Sajnos, van. Sok embert kitesznek az utcára, mert vagy nem tudja a munkahely fi­zetni, vagy ahol dolgozik túl magas a létszám. — Hogyan kerültél a „Határ­talan" tantárgyversenyre ? — A versenyre jelentkezni lehetett magyarból és fiziká­ból. Én egy házi verseny során jutottam be a „Határtalan" ve­télkedő szekszárdi forduló­jába, ahol magyarból vers- és prózamondás, fogalmazás, szépkiejtés kategóriában és fi­zikából indultam. A szereplés nem igazán sikerült, de nem is ez a fontos. Nálunk nem szo­katlan a vetélkedő, mert min­den évben több tantárgyból is rendeznek olimpiászt. Hato­dik osztályig iskolai szinten, de ettől fölfele már továbbju­tási lehetőség is van, városira, megyeire, vagy területire. — Hogy érezted magad Tolna megye székhelyén? — A tantárgyverseny résztvevőit családoknál he­lyezték el, így engem is. A versenynapjaink zsúfoltak voltak, de még így is jutott idő arra, hogy megismerkedjek azokkal, akik befogadtak a néhány napra. Ellátogattam a kettes isko­lába is, amihez képest a miénk csak „kismiska" lehet. Aztán a ' kirándulás, amit utolsó nap szerveztek nekünk Pécsre, Siklósra és Mohácsra, hát az fantasztikus volt. Csak egy volt a baj, hogy a magyaror­szági „kiruccanás" ilyen na­gyon rövid ideig tartott. (p.teri) A gimnáziumi történelem- tanárok már hosszú ideje fáj­lalták, hogy az OKTV-n kívül nincs lehetősége a diákoknak történelmi vetélkedőre. Öt évvel ezelőtt - ezt a hiányt pótlandó - szervezték meg először a Ránki-történelem- versenyt, mely mindig egy téma köré csoportosul, aján­lott szakirodalommal, ami persze messze túlmutat az is­kolai tananyagon. Iskolai for­dulót nem kötelező tartani, a megyei fordulóról pedig 3 gimnazista és 3 szakközépis­kolás juthat a területi döntőbe, mely ennek a versenysorozat­nak a csúcspontját jelenti. Idén „A felvilágosult abszolutiz­mus, különös tekintettel a Habsburg monarchiára" volt a témakör címe. Fenyvesi Tímea, a szek­szárdi Garay János Gimná­zium harmadik osztályos ta­nulója első helyezettként ju­tott tovább a Ránki-verseny területi döntőjére, Barcsra. Tavaly ugyanezen a verse­nyen megyei második helye­zést ért el. — Hogyan zajlott a megyei verseny? — Ä verseny két részből állt, egy írásbeli tesztből, ez­után következett a szóbeli. Nekem a XVIII. századbeli Poroszország jellemzése volt a feladatom. A teszt lehetett volna jobb is, a szóbeli, úgy éreztem, jól sikerült. Mivel a zsűrinek még kétségei voltak a helyezéseket illetően, sor ke­rült egy harmadik fordulóra is, ahol II. József egyházzal kapcsolatos rendeletéi, egy­házpolitikájának jellemzése volt a feladat. Tímeán kívül a beszélgeté­sen jelen volt Gesztesi Enikő a történelem munkacsoport ve­zetője, Timi történelem tanára és Wernerné Ranga Anna tör­ténelem szakos felkészítő ta­nár is. Elmondták, hogy a ver­seny zsűrije a megyei döntő­ben középiskolai szaktaná­rokból áll, a területi döntőre pedig egyetemről hívják meg minden alkalommal az adott terület szakértőit, tehát a ver­senyzőknek nincs könnyű dolguk. A Garayban idén 15-en készültek a háziver­senyre, s ami nem kis dolog: mindannyian önként ajánl­koztak. Tímeáról időközben kiderül, hogy miközben a Ránki-versenyre készült, „pi­henésképpen" írt egy OKTV-dolgozatot is, „Páz­mány Péter a nemzetnevelő" címmel, mindezt úgy, hogy naponta jár be az iskolába Faddról. Ézt a munkát a felol­vasóülésen igen magas szín­vonalúnak ítélte a zsűri. — Tímea, nem éppen szokvá­nyos időtöltés ez a te korodban. — Ügyanolyan vagyok, mint a többiek - jön a rövid válasz. Tímea, mint tanáraitól megtudjuk, nemigen szereti a nyilvánosságot. A munka után természetesen - mint bárki más - szereti az ered­ményt is látni. Mint mondja, egy versenyen mindenki első szeretne lenni, ő is remélte, hogy megnyeri a megyei for­dulót, és nagyon örült, hogy így is történt. Távlati tervében a jogi egye­tem szerepel, s tanárai azt mondják, jól választott, igazán illik hozzá ez a pálya, mert képes arra, hogy a dolgokat, vagy akár saját magát kívül­ről, tárgyilagosan szemlélje. Minden érdekli, nemcsak a történelem, jelzi ezt, hogy el- sőben-másodikban például matematika-fizika fakultációt választott. Venter Marianna

Next

/
Thumbnails
Contents