Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-21 / 119. szám
12 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. május 21., szombat G . Kis Generáció V. fjúsági oldal <•* Törd a fejed! Két héttel ezelőtti rejtvényünk kígyót ábrázolt. A helyes megfejtést beküldők közül a szerencse Deli Zsolt szedresi olvasónknak kedvezett. Nyereményét postán küldjük el. Aki kitalálja mit ábrázol fenti képünk, két hét múlva tudja meg, hogy helyesen tippelt-e. Slágerlista a ködös Albionból 1. Prince 2. Crash Test Dummies 3. Tony Di Bart 4. Erasure 5. CJ Lewis 6. B. McLean 7. Take That 8. Reel 2 Real 9. B. Springsteen 10. Pretenders The Most Beautiful Girl Mmm... The Real Thing Always Sweets For My Sweet Dedicated To The One Everything Changes I Like To Move It Streets Of I'll Stand By You Miért, azért, hogy megszüless? Miért kell fű, hogy szédülhess? Miért kell pótszer, hogy innen menekülhess? Miért kell repülni, szállni, Mert a földön nem lehet állni? Idegen félelem Kínoz szüntelen Minden csak torz alak S közelednek a falak Figyelj már rám, ébredj fel! Élvezd az életet, vagy már nem érdekel? Szorít, szétfeszít Kínokba taszít Kezed szorítom S dühöngve ordítom: Görcsösen, remegőn Míg szökik a levegő Csak téged akarlak De megfojtanak a falak! Mint az idegen, nyúz és szaggat Mit elmém elviselni képtelen Vérszürke felhővé bővült agyam S nem ringat más, csak a képzeletem Tükörben szégyen, a látvány megaláz Arc nélkül az álomvilágban Illúziót dönt porba a torzulás Ott vergődsz egy üres ágyban A bűn itt a diadal, Az agy sorvad. Haladni kell a korral! A züllés kötődés, Az öntudat szégyen, Emberek! van időnk. De hisz itt mindenki tétlen... Remegő kéz, s a megváltó anyag Dühöngve fohászkodom: „KÉRLEK!" De magával ragad a kábulat Ne mondd el anyunak, hogy félek!.. Útvesztő tombol az idegsejtben Rácsokat épít végtelen látomás Dobogj még szív e homályos fehérben Mert ha a gondolat ver át, az más... Szégyelled magad, de erősebb a vágy. Veszel még egy üveggel, célod az ágy. Remegsz, és érzed, hogy szorít a kín Sötétedik és kigyúlnak a csillagok kinn. Már nem köti le ez a rohadt civilizáció a tested Ha mégis leköti, nem baj, mert elszáll a lelked. A plafon rádfolyik, az ágy elszalad A tested szétomlik és lennmarad. Most olyan helyre jutsz Amelyről már régóta tudsz. Untad már ezt a földet És azt a bizonyos hölgyet Aki miatt kipróbálod Az űrhajó nélküli űrutazást. Ott még lehet kezdeni valamit magaddal Nem a pénzeddel mérnek, hanem az agyaddal. Örvénylik az agyad gátjaiban az alkohol folyója A kis fehér tabletták benne a malomkerék - ez a meghajtója. .. Már múlik a hatás És nincs folytatás A küldetésed eddig szól. De addig nem nyugszol, Amíg ezt a világot el nem éred És meg nem érted. „De tudd meg, ennek az az ára, hogy A Földet végleg elhagyd a maga sorsára." Halál az élettérben, Roncsolt vágyak, Testekre nőtt szárnyak... A fellegek tisztasága, Igaz beteljesülés. Elföldel az újjászületés.. •. Feltörő vágyak, Bántott mindig a vérzés. Feledés, rémek megbocsátást nyernek A levitáció felemelő érzés... Egyedül maradtál, talán örökre Magadba roskadsz, s kínjaidba a külvilág kizárásával Négy és fél hónap II. Az első randevú és a többi Gyönyörű érzések, szép gondolatok kavarogtak a fejemben, egész éjjel talán ha két órát aludtam. Másnap reggel fáradtan ébredtem, előttem volt hét kemény óra tanulás a suliban. Az órákon testben jelen voltam, de lélekben mesz- sze jártam. Őszies volt kint az idő, a percek csigalassúsággal haladtak. Végre eljött a délután, az első randevú ideje! Egész délután, majd az esti kimenő idején sétáltunk, beszélgettünk és tervezgettünk. Pénteken a suli előtt várt, elkísért az állomásra, megbeszéltük, hogy vasárnap elém jön. Egész hétvégén Johnny-n járt az eszem, nagyon hiányzott! Eredeti egy figura, annyi szent! Egészen magamon kívül voltam, őrület! Anyu észre is vette, hogy nincs rendben valami nálam, el kellett mesélnem neki az egészet. Azt mondta, nem szól bele a kapcsolatunkba, de nem szeretné, ha csalódnék. Eljött a vasárnap, a busz befordult a város központjába és megállt. A tömegben is észrevettem, mert messze ő volt a legmagasabb. Lágyan átölelt és megcsókolt, boldogan simultam a karjaiba, s lehunyt szemmel csókoltam vissza. Útközben az életünkről meséltünk egymásnak, s mint két magányos szív, mikor egymásra talál, szinte ittuk egymás szavait. Boldogságom teljes és felülmúlhatatlan volt. Johnny szeret engem, és ennél többre nem is vágyom az életben. „Olyan boldog vagyok Jennifer" - súgta a fülembe, s azt válaszoltam neki, én is boldog vagyok. Magához emelt, és újabb hosszú, forró, szenvedélyes csókban forrt össze az ajkunk. Ahogy hallgattuk a Babe című dalt, lelki szemeim előtt tisztán megjelent ez a meghitt idill, s apránként ösz- szerakosgatva testet öltött egy gyönyörű szerelem története. Egy igaz szerelemé, amelyre mindig is vágytam, egy történet, melyben mi vagyunk a főszereplők. Müller Erika & Arany Zsolt (Folytatjuk.) El(l)esett pillanatok „Az erő: egy időegység alatt lekövetett kezdőmennyiség." „Arany János A walesi bárdokkal sújtott a Habs- burg-házra. „Nirvána: egy üres helyiség, ahol a lelkek lebegnek." A Napkirály abszolutizmusáról: „XIV. Lajos a rendeket kivonta a forgalomból." Mi köze van Napóleonnak Szent Ilonához és Korzikához: „Onnan szedegette tapasztalatait könyvéhez." Profi murphyk Ha dolgozatod 50 százaléktól elégséges, akkor a tiéd 49 százalékos lesz. Nem kérsz, hisz nem is kapnál Az érzések abszolút hiánya nem gyötör az egyedüllétben A fájó szépséget keresed, hidd el, az jó A halál azonban nem embernek való! neked nem... Elmúlt érzéseid, volt szereteted sodort a mélybe, Hol zavaros elméd elvesztve az ismeretlentől rettegsz. És mikor egymástól féltek, te tőle, a semmi tetőled, Egymástól függtök is. Te miért, s ő miért tőled? Hát ne láncold testedhez, hajítsd ki magadból, Űzd el a semmit, függj saját magadtól! , Űzd el, hogy tiszta lehess ismét! És vedd vissza azt, mi rég volt, de tiéd! Mikor nem létezett még szinte semmi. Semmi e mosolygó szürkületben. Hol soha nem láthatom meg a ragyogó napfényt, a tisztaságot, Soha ebben a földi létben... Hisz valójában itt sem vagyok. En nem létezem. Ebben a förtelemben, Mi vad őrületbe kerget, Csak akkor lehetek igazán önmagam, Ha képzeletem mélyen fogva tart... S a másság érzetében sem lehetek másabb, sem különb, mint valós alakomban, sápadt rémképemben... Melytől ha magamba szállók, S bensőm vizsgálom át a legapróbb részletekig, Be kell vallanom, ettől a rémképtől leginkább én rettegek. A külvilág tart fogva, S a grotta sötétje, A belőle áradó vigasztalhatatlan magány, S fejem fölött Damoklész Folyománya: Lám, az elégtelenhez is mennyit kellett tanulni! Kiegészítése: De minek? A tananyagot megtanulni mindenki által elvégezhető természetes emberi folyamat. Puskázni azonban már egyfajta művészet. Folyománya: Tiszteljük a művészeket! Aki mindig puskázik - buta marad. Aki soha nem puskázik - az őrült. Aki néha puskázik - azt elkapják. Folyománya: Aki buta marad, annak lesznek a legjobb jegyei. (A Zabhegyező nyomán.) kardja. Hallucinációt vált ki tisztánlátásomból. A vég akarata így teljesül, Egy tisztának tűnő „ember" érzelmeiben, S így tetteiben is... Szeretnék azzá lenni, ami voltam rég. Hogy tisztelhessem magam ismét, Mint emberi lényt... A szükség szégyene. Ez van csak jelen mindenütt, S ami hiányzik, nem más mint az akarat. A saját képzeletünk foglyaivá válunk lassan, S martalékává gondolatainknak, Melyek a legapróbb reményforrást is elcsámcsogják. Fátyolos, befelé forduló tekintetet, Bizonytalanságot hagynak a fejekben, S a végső döntésképtelenséget, kilátástalanságot. Merre menjek? A belső gonosz után, Egyre csak mélyebb magamban, Vagy a külső világ édesen csengő, hívó szavai felé? Merre? Úgy hiszem, mert hinni szeretném, S bízom benne, Hogy az okok valósak, S a cél bár távol rejtőzik, Mégis. Mindenki számára elérhető, Aki őszintén rajong legtisztább érzelmeiért... Hisz érzelmek, álmok, esetleg hiú remények nélkül is, Az élet csak érzéki csalódás. S benne minden cselekedetünk megalázó kényszerképzet. .. Hortobágyi Imre Fata Norbert (A Bűn-drog-stop című művészeti pályázat első helyezést elért műve.) ÉVFORDULÓ (3.) Rejtvény alsótagozatosoknak Elérkeztünk a megyei könyvtár gyermekkönyvtára által Benedek Elek születésének 135., halálának 65. évfordulója alkalmából meghirdetett rejtvényfejtő verseny 3. és egyben utolsó fordulójához. A kivágott és kitöltött szelvényt május 28-ig juttassátok el a Megyei Könyvtár, Szekszárd, Széchenyi u. 51. címre! Könyveket, könyvutalványokat nyerhettek. A nyertesek nevét két hét múlva a Népújságban találjátok. 1. feladat Benedek Elek egyik mondájának címe valamelyik csillag- rendszerünk népies neve. A monda címe: ......................................................................... A csillagrendszer neve-magyarul:................................................................................idegen szóval:...,..................................................................... 2 . feladat Szómagyarázat. grádics....................................................................................... l ájbi............................................................................................. flinta........................................................................................... 3 . feladat Bocs Dörmögő Dömötör Jó pajtás Süni Bobó Zászló A fenti újságcímek közül melyik a kakukktojás?........................................................................ M iért?........................................................................................ 4 . feladat A felsorolt nevek közül húzd alá azokat, akikkel Benedek Elek találkozhatott volna: Hans Cristian Andersen Gárdonyi Géza Csukáslstván Bálint Ágnes Horgas Béla Pavel Petrovics Bazsov Móra Ferenc Lázár Ervin A második forduló helyes megfejtéséért könyvutalványt nyert Árki Babett, Bonyhád, Mátyás király u. 65. Könyv a jutalma Tamás Viktornak, aki ugyancsak Bonyhádon, a Kossuth u. 59-ben lakik. Postán kapják meg a jutalmukat. Gratulálunk! Vicces! — Sört kérek! — Hányat? — Akkor nem kérek! * — Vennék egy Verne-sorozatot. — Milyen kiadás? — Igaza van, inkább nem veszek! Heti cáfolat Nem igaz, hogy az idei szúnyoginvázió szenvedő alanyait türelmükért és kitartásukért ezentúl megilleti az Önkéntes Véradó elnevezés. Öcsi mondja 1. Nem tudom, máshol mi a háziszokás, de nálunk a bátyám meg én körülbelül a „zseni" és a „kissé ütődött" kategóriába vagyunk besorolva a családi közvélemény által. Talán mondanom sem kell, hogy én az utóbbiba tartozom - szerintük -, merthogy csak egy kis nyamvadt alsós vagyok, míg a bratyó ugye, már kész úriember (na ne!), olyan okos, hogy csak tévedésből nem kapta még meg a Nobel-díjat, és ráadásul jóképű is. Ez utóbbi megállapítással nem vitatkozom, mert tény, hogy hasonlít Pocira, a tengerimalacomra, és Poci tényleg jóformájú. Szóval, most még fokozódott a helyzet, mert a bratyó érik, s ebből kifolyólag az egész família az idegösszeomlás szélén áll. Úgy látom, már csak én vagyok normális az egész csapatban. De én nagyon. Kezdődött az egész a balla- gási-cécóval, kivonultak a rokonok, ismerősök, a bratyó annyi virágot kapott, hogy úgy nézett ki, mint egy emlékmű évforduló idején. Mindenki ájuldozott körülötte, meg a szemét törölgette, hogy „Istenem, milyen szép gyerek, kész férfi". Velem a kutya sem törődött, hátralökdöstek, a nagynénik hátsó fele volt az egyetlen társaságom. Némi gyógyírt csak az hozott sebzett lelkemre, hogy Nagyszerű Bátyám (továbbiakban NB) virágai iránt a méhecskék is élénk érdeklődést mutattak, s az egyik jól meg is csípte az ünnepelt mancsát. Otthon aztán volt eszem-iszom, NB önelégült arccal trónolt az asztalfőn, az egész csapat körülötte gazsu- lált, akire rámosolygott, az kitüntetve érezte magát. Én a kutyával ettem a konyhában. Már éppen a kivándorlás gondolatával foglalkoztam, de vasárnapra kicsit javult a helyzet. Az ünnepelt egyre idegesebb lett, lekopott róla az önelégült arckifejezés, talán a „bé van tojva" kifejezés illett rá a legjobban. Az érés első napjára, hétfőre aztán ez az állapot mégjobban kiteljesedett. NB érdekes halványzöld színt öltött, ami szépen harmonizált borvörös öltönyével. Reggelizni sem tudott, és remegett a keze. (Folytatjuk.) Válasz - válassz!
