Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-21 / 119. szám
1994. május 21., szombat HÉT VÉGI MAGAZIN »ÚJSÁG 11 Pünkösdi üdvözlet Doorverth és Bátaszék között Ne nézzük idejét, hogy az egykori teológiai társak testvéri közösségének mennyi esztendeje számlálandó már és mikorra datálható Ócsay Barnabás - ma bátaszéki református lelkész - dokumentumaként az első hollandiai levélváltás. A tények önmagukért beszélnek. Ö volt elindítója, kezdeményezője annak a kapcsolatnak, mely most törvényesen bejegyzendő egyesületté érett. Magyar-holland, holland-magyar közösségek egymáshoz fűződő emlékeivel alakult. Hosszú távra szóló közös tervek megvalósítása rajzolódik, formálódik napjainkban. Vallási közösségekről van szó. A történelmi egyházak közül a református és katolikus gyülekezetek tagjai tettek már látogatást Bátaszéket képviselve Doorwerthben. ők személyesen tapasztalhatták a holland táj sajátos karakteréből fakadó szépséget, az ott élők magyarok iránt érzett ro- konszenvét. Hasonló módon jártak magyarországi útjuk során bátaszéki otthonokban holland vendégek. A magánemberi kapcsolat nem fejlődött még települések önkormányzata közötti szívélyes viszonnyá és talán nem is cél. A valóság figyelmet kér. Doorwerth a második világháborút követő években lett azzá, ami. Az erdőben megbúvó kastélyépület gazdáját szolgáló személyzet, pár családi házzal, nem hívta fel magára a világ tekintetét korábban. A menedéket keresők és találók népesítették be. Az utóbbi félszáz évben érte el lakói száma a háromezret. A körülötte található kisebb településekkel közigazgatási kapcsolódás folytán ez a szám duplázódik. A bátaszékiek közül, akik személyes élményeiket másokkal is könnyedén megosztják, felejthetetlen emlékeket idéznek a doorwerth-i napokról. Legfeltűnőbb volt számukra a Hollandia-szerte egyedülálló ökumenizmusa ennek a kisvárosnak. Itt ugyanis nem voltak hagyományai évszázadok vallási ellentmondásainak, viaskodása- inak, hanem a letelepülők magukkal hozott hovatartozásuknak megfelelően tisztelték a másik hitbéli szokásait. Senkinek nem esik csorba a vallási meggyőződésén. Ettől lesznek erősebbek. Az együttgondolkodás, a közösen kimondott, megfogalmazott célokért egyszerre mozdulás teszi még hatékonyabbá a közösségek munkálkodását. Ezekben a célokban ott szerepelnek a Bátaszékhez kötődő elképzelések. Kiemelkedően azok, melyek a vallási oktatást segítik. Könyvek, tematikusán válogatott videó-kazetták, egyéb taneszközök és segédletek átadásával, szállításával járulnak hozzá a hollandok a magyar művelődéshez. Hangsúlyozni kell a kapcsolat lehetőségeit. Például távolságokat legyőző barátságot, amelyben a szolidaritás, a humanitás, vagy ha tetszik, keresztényi ökumenizmus fogalmak határokat legyőző ereje húzódik. Szerencsére sokan vannak, akik ezért az ügyért szívesen áldoznak. Olyanok, akik már számtalan epizóddal tudják hitelesíteni a bátaszéki és doorwerth-i kapcsolatot. Erről a jövőben mind többet hallhatunk meg. Ezt igazolja, erősíti az a látogatás is, amikor Joop Mól evangélikus lelkész és Peter Maassen egyházközségi gondnok hozott üdvözletét a doorwerthi gyülekezetből a Pünkösd előtti hetekben. Decsi Kiss János Nem szólalt meg a sziréna Ötven éve konfirmáltam Harangszó hívogatta a híveket május 8-a délelőttjén a szekszárdi református templomba, s egyben tanúként is ahhoz a megerősítő fogadalomtételhez, amely a kereszt- ség mellett talán a legfontosabb esemény a kálvinista ember életében. Kilenc leány és nyolc fiú, akik most adtak bizonyságot hitükről és tudásukról, bátran és őszinte tisztelettel álltak a gyülekezet színe elé, oda ahol mindig fontos volt a hit, a szeretet'és magyar szó. Szilvássy Géza fáradtságot nem ismerő lelki- pásztorként pallérozta az ifjú nemzedék lelkét, amit a gyülekezet lemérhetett az értelmes és szabatos feleletekből, Isten és ember felé nyitott tekintetekből. A templomot zsúfolásig megtöltő hívek többszáz főnyi seregében ott voltak a rokonokon, ismerősökön kívül azok is, akik egy évtizede húsz, huszonöt, ötyen, sőt akadt aki 65 éve vallott hitéről. A hófehér hajú, de fiatal szívű mai öregek talán az élethez szükséges hitet és megerősítést szívták itt egykor magukba, s bár arcukon barázdákat vont az élet ekéje, most a ráncok örömkönnyekkel teltek meg. Ehhez nagyban hozzájárult a lelkek mélyére ható lelkészi prédikáció, melyből sokáig visszhangzott a szívekben a hívő embert vezérlő hit, remény, szeretet. $ Ötven évvel ezelőtt e sorok írója is ott állt a konfirmandusok között, hogy fogadalmat téve, teljes jogú tagja legyen egyházának. 1944. június 17-ét írtak akkor, s a konfirmáció ünnepélyére délután került sor. Miért éppen délután? Azért, mert akkoriban délelőtt elég sűrűn volt légiriadó, s őszhajú lelki- pásztorunk úgy rendelkezett, hogy legyen délután az ünnepi esemény, így talán nem kell majd kivonulnunk a templomból, mint előző vasárnap délelőttön. Isten kegyes volt hozzánk, nem üvöltött fel a sziréna vésztjelző hangja, helyette orgonánk megnyugtató szárnyalására az áldott emlékű Héthy József rektor urunk vezényletével elénekeltük a IX. zsoltárunkat: „Tebenned bíztunk eleitől fogva .. Utána Tóth Lajos nagy tiszteletű úr előtt feleltünk hitbéli ismereteinkből, majd mi is fogadalmat tettünk egyházunkhoz való hűségünkről. Miközben az istentisztelet zajlott, Bálint bácsi, az öreg harangozó, a templom ajtaja előtt hallgatta az esetleges sziréna hangot, de szerencsére nem rendeltek el riadót. Kívánom, hogy az elkövetkezendő konfirmandusok fogadalomtétele alatt soha ne kelljen jelzőőrt állítani, hogy szóljon, ha meghallja a szirénát. Id. Töttős Gábor Pünkösd: az egyház születésnapja n Mayer Mihály megyéspüspök: Lélek nélkül minden összeomlik" Advent, karácsony, húsvét, pünkösd - valamennyi ünnep jelentős szerepet játszik életünkben, nemcsak egyházi, hanem világi értelemben is. A felsorolt jeles napokról - különös tekintettel a pünkösdre - Mayer Mihálytól, a római katolikus egyház pécsi megyéspüspökétől kértünk ösz- szefoglaló értelmezést. — Advent idején készülünk a karácsonyra, s azokra az időkre emlékezünk, amikor az emberek még csak várták Jézus eljövetelét. Az Atya karácsonykor küldte el hozzánk Jézust, ekkor született meg az Istenember. Húsvétkor Jézus cselekedeteit, megváltó halálát és feltámadását idézzük fel. Ekkor kezdődik az az ötven napos időszak, melynek befejező napja a pünkösd. Ez az ünnep egyúttal tanúságtétel a feltámadásról is. — Pünkösd az egyház születésnapja is. Húsvét után negyven nappal Jézus felment a mennybe, majd tíz nappal később, a Szentlélek eljövetelekor ötezer ember keresztel- kedett meg, így kapcsolódva Jézus Krisztushoz. Nagy a jelentősége tehát ennek a napnak, mely fordulatot hozott az apostolok életében, akik legyőzték belső szorongásukat. Péter ekkor tesz tanúságot - nem valamilyen politikáról, valamilyen ideológiáról, hanem egy személyről. S itt a kereszténység lényege, egy személyről való tanúságtevés! — A kereszténység ekkor kezd el megállíthatatlanul terjedni: először Jeruzsálemben, majd a Római Birodalomban, és végül annak határait átlépve Európa többi részében is. Már a 400-as években eljut az új vallás Pécsre is, ahol ebből az időből tártak fel keresztény sírkamrákat. S azt is szeretném megemlíteni, hogy Szekszárdon, a múzeumban található az a Kisdorogon fellelt tégla, melyen Arius püspök vésett alakja s neve látható. Tudjuk, hogy az arianu- sok ellen a 325-ös niceai zsinat lépett fel. — Mindig dicséret illeti azokat az embereket, akik szellemileg gazdagok. Értékeinket szorongásmentesen mások javára közölni, átadni: ez pünkösd világi üzenete. Éppen ezért vállalnunk kell azt a kockázatot, hogy a másik embernek kezet nyújtsunk, őt nemcsak eltűrjük, hanem megismerjük és elfogadjuk, ilyen módon szolgálva egy társadalmat, egy népet, egy országot. Lélek, lelkűiét, szellemi háttér nélkül minden összeomlik: erre figyelmeztet bennünket a pünkösd. Lejegyezte: Szeri Árpád Fotó: Degré Gábor A bazsarózsától a pünkösdi királyságig „Piros pünkösd" ünnepéhez liturgiái és népi hagyományokat, szokásokat-szólá- sokat egyaránt jelölő fogalmak is kötődnek - következő kislexikonunk ezekből ad ízelítőt. Pünkösd - A húsvét (peszah) utáni ötvenedik nap, görögül pentekosztész: ebből származik maga a magyar „pünkösd" szó is. Eredetileg aratási hálaadó ünnep volt, majd - a zsidóság számára - a Mózes személyéhez kötődő sinai- hegyi törvényhozás, a tízparancsolat adományozásának emléknapja lett. Nevezték a „hetek ünnepének" is, a 7x7 peszah után. A pünkösd kifejezést szélesebb értelemben a húsvét vasárnap és pünkösd vasárnap között időszakra is szokták használni. Pünkösdi királyság - Régi népszokás, amikor a falu pünkösd napján különféle erőpróbák, versenyek során kiválasztott „első legénye" királyi pálcát kap és legénybíróként uralkodik a következő év pünkösdjéig. Megválasztása tiszteletére sokfelé mindmáig díszfelvonulást, mulatságot, tréfás vetélkedőket, lóversenyt rendeznek. A pünkösdi királyság fénykorában a legénybíró kocsmaszámláját hivatala idején a falu fizette. Átvitt értelemben a kifejezés ma is a rövid életű dicsőségre utal. Pünkösdi rózsa (Paenonia) - Másik közkeletű nevén bazsarózsa kétszikű virág, a boglárkafélék (Ranunculaceace) családjába tartozik. Lágy szárú és fás fajai egyaránt kedveltek. Legáltalánosabb virágzási időpontjáról kapta a pünkösdi rózsa elnevezést. A piros bazsarózsa egyik változata a Mecsekben vadon is előfordul. Pünkösdölés - Leginkább az Alföldön elterjedt népszokás: pünkösd napján a lányok egy- egy ünneplőbe öltözött 4-5 éves kislányt, a pünkösdi királynőt közrefogva, éne- kelve-táncolva járnak házról házra. Szentélek - Az Ótestamentumban teremtő erőként szerepel a teremtésnél (Mózes első és második könyve), de lélekként is, amelyet Isten erőként nyújt választottjainak (Sámuel első könyve). A Szentlélek ihleti a prófétákat az isteni kinyilatkoztatásokra. A keresztény gondolkodásban az Atya és a Fiú mellett a Szentháromság harmadik személye. Az Űjtestamentumban galamb alakjában száll alá a keresztelésnél Jézusra; ő viszi ki Krisztust a pusztába; halála után a megdicsőülést, később pedig Jézus Krisztus lelkét jeleníti meg. Míg a nyugati egyházak dogmái szerint az Atyától és a Fiútól származik, a keleti egyházak csak az Atyától való eredetet fogadják el. Az Apostolok Cselekedeteiben a Szentlélek azért lett pünkösdkor az egyházé, hogy ettől kezdve irányítsa a missziós tevékenységet. (Összeállította: Kocsis Tamás) Ferenczy Europress A közönség irányíthatja a tévéadást Rejtett értékeink Wigand János példája Mióta kábelösszeköttetés van, a rádió és a televízió valósággal elárasztja programmal a nézőket. A digitális technika révén nemsokára több mint 500 adó működik majd Németországban. Az adók számára eddig elképzelhetetlen távlatok nyílnak meg. A hallgató vagy a néző azonban ma még passzív fogyasztó, aki kénytelen hagyni magát szórakoztatni vagy esetleg manipulálni. A jövőben azonban minden másként lesz - és ez nem látomás - biztosította a dpa német hírügynökségét Robin Ribback média szakértő. A kulcsszó így hangzik: interaktív média. Ennek segítségével a néző vagy a hallgató visszaszólhat. Részt vehet a programban, közvetlenül kommunikál az adóval, beleszólási joga van abba. Jelenleg a néző még nem beszélhet az adóval kábelen át. Előbb a jelenlegi kábelcsatlakozásokat át kell alakítani. Amikor azonban ez megtörtént, egy házi számítógép segítségével a néző részese lesz az adásnak. A jelenlegi egyirányú út sokirányú lesz. A néma néző vagy hallgató éles kritikussá válik, aki véleményét azonnal közölheti az adásban. Az interaktív médium a mai olvasói levél helyébe lép - jósolják a szakértők. Közvetlenül mérni lehet azt is, hányán hallgatják vagy nézik az adást. Már nem irreális az, hogy a közeljövőben a közönség aktívan bekapcsolódhat a képernyőn történtekbe. Kedve szerint készíthet happy-endet vagy katasztrófát. A régi filmeket számítógép szimuláció segítségével újjáélesztik, életre kelnek a régi sztárok. A rádió és televízió új világának már megvannak az előfutárai. Az interaktív média kipróbálása telefon segítségével már most is működik. „A mülenniumi 1896. évnek nyarán egy eddig ismeretlen öt tagú kedves úri család tűnik fel a város utcáján: egy kövéres, alacsony termetű, jóságos arcú, megnyerő modorú apa, egy finom, fiatal asszonyka és három csendes, szerény, bájos arcú, magyar ruhás leányka. Bár azelőtt még senki sem látta őket Szekszárdon, ők úgy járnak az utcán, mint akik .már itthon érzik magukat. A járda előtt élénk, találgató érdeklődéssel kísérgetik őket, míg nem találkoznak valakivel, aki aztán megadja a nagy kérdőjelre a választ: az új gymnasiumi igazgatóék.. Több mint harminc év távolából emlékezik így az első érettségizők egyike, azon szerencsések közül egy, akik Tolna megyében először végezték el a teljes gimnáziumot helyben. Az igazgató, Wigand János, nyolcgyermekes varsádi család sarja, akit atyja a Hab- surg németesítő törekvések idején is a Petőfiről híres sárszentlőrinci algimnáziumba írat. Tanulmányait Sopronban, majd a budapesti egyetemen folytatja, s itt már kiemelkedik társai közül figyelemreméltó fordításaival. Aradon fiatal tanárként Garay Jánosról közölt tanulmányt, majd Pancsován emlékkönyvet szerkeszt s kollégái sokra becsülik szervező- képességéért. Munkabírása e téren Szekszárdon is szembeötlő. Még 1892-ben megszavazta ugyan Tolna vármegye, hogy Szekszárdon felállítja az első teljes (nyolcosztályos) képzést adó gimnáziumot, de négy év múlva még nem volt épület, jószerivel semmi a terv végrehajtásához. Wigand János igazgató a városháza nagytermében fogadja az első és második osztály tanulóit, maga vezeti be nevüket az anyakönyvbe, majd néhány nap múlva a Széchenyi utca egyik magánházába, ahol két megfelelőnek látszó szoba, harminc pad és két tábla a jövendő nagyreményű gimnáziumának teljes fölszerelése. A mai épület helyén még földhányásokra figyelhet fel Tóth Henrik építésvezető-mérnök, vagy Pártos Gyula, a tervező. Egy esztendővel később már a ma is álló Alma Mater fogadja az osztályokat. Az aggasztó tanárhiány, a kezdeti - új intézet iránti - bizalmatlanság, nem utolsósorban az igazgató munkája nyomán, feloldódik, a tanulmányi eredmények hamar igazolják a következetes munkát. Számos ösztöndíj mellett az 1902-ben megalakított Eötvös József önképzőkör is serkenti a diákokat, akik legelső matu- randus csoportjában már jövendő történettudós és polgármester is van. Wigand tanártársai és „fiai", vagyis az általa így szólított tanulók előtt egyaránt nagy tekintélyre tesz szert. Az előbbieket meggyőzhette az igazgató tudományos munkássága is, hiszen az Akadémia osztályülésén mutatták be német fordításait. A diákok pedig egész életre szóló pedagógiai útrava- lót kaptak tőle, amikor beléjük táplálta az 1908-as zászlóavatáson elmondott szózatot: „ ... legyen bátorságod titkon és nyíltan becsületesnek lenni, bár balgának és baleknek tartsanak, legyen bátorságod magad odaadni egy jó ügynek, mikor mások cserben hagyják; szeresd hazádat akkor is, mikor nem adja meg, amit tőle vártál, hozd meg a tőled telhető áldozatot érte, mikor mások nyíltan megtagadják; tartsd óda vállad híven, mintha magad volnál egyetlen oszlopa; ne nézd soha, mások is tartják-e, ne félj, ne csüggedj, mindig többen lesznek a hívek, mint amennyire számítasz ..." E szellemben vállalt mindent ő is: az 1910-es évektől munkásgimnáziumot létesített, a háborús években pedig összefogta a maroknyira zsugoro- dptt tanárcsapatot. Amikor hetvenöt éve, 1919. május 25-én 63 éves korában meghalt, a Tanácsöztársaság helyi vezetői éppúgy fejet hajtottak előtte, mint a diákok, tanárok és szülők. Reméljük, hogy a leánya által mintázott síremlék előtt mi is megtehetjük ezt, hiszen szerény kifejezés lenne e gesztus sokáig óvakodó tiszteletünknek és a Wigand János jelentőségéhez eddig nem méltó megbecsülésnek. Dr. Töttős Gábor