Tolnai Népújság, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-19 / 117. szám
4 NÉPÚJSÁG DUNAFOLDVAR, PAKS ES KORNYÉKÉ 1994. május 19., csütörtök Tavaszi Fesztivál Pakson Pakson idén május 19-én kezdődnek az immár hagyományos Tavaszi Fesztivál rendezvényei. Az alábbiakban ismertetjük első két napjának programját. A Fesztivál mai napján 15 órakor nyílik meg Halász Károly képzőművész önálló kiállítása a Paksi Képtárban (Szent István tér 4.). A tárlat július 10-ig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. 17 órakor „15 éves a város" címmel nyílik kiállítás amatőr festők képeiből és archív fényképekből a városi művelődési központban. Fotókiállítás is látható majd „Paksi tájak, életképek" címmel. A kiállításokat dr. Rosner Gyula, a városi múzeum igazgatója nyitja meg. Az érdeldődők július 6-ig tekinthetik meg a képeket. 21 órakor kezdődik a Pink Paks-ban a Takács Tamás Dirty Blues Band együttes második lemezének bemutatója. Pénteken 17 órára várják a paksiakat a Városháza előtti téren, ahol térzene mellett gyülekezhetnek a fesztivál ünnepélyes megnyitójára. A polgármesteri invitáló sörkóstolással lesz egybekötve, melyhez az „alapanyagot" a paksi serfőzők szolgáltatják. A helyszínre történő felvonulás 18 órakor kezdődik, az útvonal: Városháza-Kishegyi út- ASE csarnok. A csarnok előtt 19 órakor kezdődik a gyermek néptáncegyüttesek műsora, majd 20 órakor Bor Imre, a város polgármestere ünnepélyesen megnyitja a Tavaszi Fesztivált» s az ennek keretén belül zajló Sörfesztivált. Ezt követően fúvószenekarok szórakoztatják a nézőket, többek között a galántai, a sárvári, a paksi és a szekszárdi. A tombolasorsolás 23 órakor kezdődik. A paksi Sörfesztivál helyszíne az ASE Sporttelep, ahol a közönséget a paksi vendéglátó egységek, vállalkozók és a konzervgyár várják étel- lel-itallal, s egyebekkel, ami egy fesztivál idején dukál. A Sörfesztiválra napijeggyel lehet bemenni, mellyel a napi sorsoláson értékes ajándékokat lehet nyerni. A fődíj egy Renault személygépkocsi, melyet május 22-én, 23 órakor sorsolnak majd ki. vem Zeneiskolai tanárok hangversenye A dunaföldvári zeneiskola tanárai adnak hangversenyt május 21-én, 18 órai kezdettel, a Városi Művelődési Központban. A koncerten közreműködik a Cantemus kórus, vezényel Regényiné Gelencsér Irén. Zongorán kísér: dr. Bodolai György. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Csalóka Péter Dunaföldváron A gyermekbérlet előadás-sorozat utolsó előadására május 24-én kerül sor, a művelődési ház színháztermében. Weöres Sándor: Csalóka Péter mesejátékát a dunaújvárosi Szalakóta bábszínház művészei adják majd elő délelőtt fél tizenegy, és délután két órai kezdettel. Véradás Pakson A Tolna Megyei Önkormányzat Kórház Vértranszfúziós Állomása véradást tart Pakson, a polgármesteri hivatalban. Minden 18 és 60 év közötti egészséges állampolgárt' várnak, ma kilenc órától délután háromig. Vállalkozás Aktuális napjainkban, amikor az állami vagyon magánkézbe kerül, hogy új vállalkozások létesüljenek. Amikor munkahelyet teremtő vállalkozásra adja a fejét valaki, számolni kell a kezdet nehézségeivel és a folyamat buktatóival is. Nehéz összeszedni az induláshoz szükséges tőkét, s ha összejött, akkor sem biztos, hogy „beindul a bolt". Mindezt Bezerédi István mondja, akit betéti társaságot alapított Dunaföldváron. Per- kátáról települt ide, vállalkozásának helyszíne a volt Aranykalász tsz központi épületének udvara. Dunaföldvár mezőváros, itt szinte minden társadalmi réteg tagjának volt földje, szé- rűskertje, szőlője, konyhakertje. A középkorosztály ismeri a földet, s most élnek is a kárpótlás adta lehetőségekkel. Maguk szeretnék művelni a tulajdonukat. A régi földművelő eszközök elkoptak, vagy idejétmúlttá váltak, a mai igényeket csak elvétve tudják szolgálni, gondoskodni kellett új, korszerű mezőgazdasági gépekről. Ezt a szolgáltatást végzi Bezerédi István, aki 1-80 lóerőig mindenféle gépet forgalmaz. Eleinte szerényen indult az üzlet, aztán mind több helybeli és környékbeli gazda fordult meg náluk. Folyamatosan bővítik a választékot, most a szlovén gyártmányú kistrak- tor a legkeresettebb. A vállalkozó bízik benne, hogy a város jó földrajzi fekvéséből adódóan egyre többen fordulnak meg - és természetesen vásárolnak is - a mező- gazdasági gépeket, felszereléseket kínáló kereskedelmi vállalkozásában. „V" G er jen Új temető bejáró és felújított ravatalozó Felújították a gerjeni temető ravatalozóját. Mint azt a polgármestertől, Szabó Elemértől megtudtuk a félig már leomlott vakolatot leverték és egy újat készítettek. A napokban készült el a vakolat festése is. Az eső nagyon tönkre tette az épület külső részét, így esztétikailag is csúnya volt már a leomlott külső burkolat, ráfért a helyreállítás. Az önkormányzat finanszírozásában utat is építettek a ravatalozó előtt, így eső esetén nem kell csúszkálni a sárban, ha be szeretnének menni a temetőbe. A teljes felújítás közel 60 ezer forintjába került az önkormányzatnak, de esztétikailag és kegyeleti szempontból többet jelent ez a lakosoknak, mint az a bizonyos 60 ezer. -gERomafestö Budapestről - Sárszentlőrincre Zene, festészet és irodalom Beszélgetés egy igazi művészlélekkel — Szabolcs Szatmár megyében születtem Dombrá- don, zenész roma család sarjaként. Jelenleg Budapesten élek - kezdte a bemutatkozást Dombrádi Horváth Géza. — Voltam kétkezi munkás, játszottam hangszeren, tanultam képzőművészetet is, jelenleg festőként dolgozom. — Mint festőnek hogyan alakult az élete? — Húsz éves koromig nagyon komolyan foglalkoztam a zenével, több zenekarban is játszottam. Az ismert énekes, Zámbó Jimmy dobosaként is szerepeltem. Lehetőségemhez mérten szakiskolákban képeztem magam. Nem egyszerűen roma naiv festő vagyok, hanem - mondhatom azt magamról, hogy - autodidakta művész. Családi körülményeim miatt sajnos nem tudtam elvégezni szakirányú főiskolát, így a család mellett kellett a szabadidőmet rááldozni az „öntanításra". Már gyermekkoromban bennem volt a képzőművészet iránti szeretet, de úgy igazán a honvédségben kerültem közel a rajzoláshoz, és a festészethez. Belső indíttatást éreztem, hogy elkezdjem a festést. Ekkor abbahagytam a zenélést és belevetettem magam a festészet világába. Két év kemény munka után volt az első kiállításom Budapesten, 1981-ben. Lengyel Gergely Géza - aki sajnos már nem él - volt az első tanárom, ő harcolta ki az első tárlatot. Kiérleltem egyfajta sajátos művészetet, nem újat ugyan, de úgy érzem, hogy beletartozom azok közé, akik a romák világát bátran ábrázolják. — Mik a közkedvelt témák? — Majdnem minden érdekel. Festek tájképet, eseményt, megélt élményt, portrét egyaránt. Szeretem a vizuális képeket, így a vásznon sokszor köszönt vissza ez is. Érdekel az emberek lakóhelye, környezete, a házak, a porták. Jórészt hagyományos ábrázolásmódot alkalmazok. Az arcok közül kifejezetten a karakterisztikus arcokkal foglakozom. — Milyen hangulatot sugároznak a képei? — Jórészt meleg színeket használok, a valósághű, az egységes, a harmonikus benyomást keltő színvilágot kedvelem. Még ha egy-egy vad színtípust is alkalmazok, akkor is a barátságosabbra törekszem, ilyen legyen az összhatás. Most már ott tartok egyébként, hogy a jövő héten, 27-én a Miniszterelnöki Hivatalban nyílik meg egy kiállításom, a Nemzetiségi és Etnikai főosztály pedig egy európai bemutatkozásra invitál. — Hogyan készülnek a képek? — Van mikor műteremben dolgozom, van mikor kint a szabadban. Ha a természetben vagyok, vagy éppen egy élményhatás született bennem, akkor azt gyorsan vázlatként megcsinálom, akvarell festményben. Ez már egy fél kompozíció. Eztán ülök le megfesteni, kidolgozni a részleteket. A festészetben úgy gondolom, hogy nem lehet teljes mértékben megnyilatkozni egy művésznek, így megpróbálkoztam az irodalom terén is. A festészet bizonyos határokat szab a vászon, a méret, az irodalmi mű viszont jóval terjedelmesebb lehet, mind egy kép. Itt jobban ki tudok bontakozni. 1989 óta járom az országot és a felvetődő problémákkal nap mint nap találkozom. Ezeket a témákat dolgoztam fel verseimben, amiből már 250 körül van. Kisno- vellát is írtam már néhányat. Nemrég fejeztem be egy színdarabot, melyet kifejezetten Tolna megyének hoztam el. Hamarosan bemutatásra is kerül, természetesen itt ebben a megyében. * Mindaz a keserűség és fájdalom, amivel elindult a pályáján a képeinek jórészén látható. Ezt követte egy olyan korszak, amikor már kezdett kiegyensúlyozottá válni élete. Ekkor kezdte elfelejteni, hogy cigány származású művész, mely nagy hátrányt jelentett neki a festői pálya indításánál. Bizonyos vonásokat átvett a németalföldi művészektől, a színvilágban és a kifejezés- módban ez fellelhető. S hogy mi köze van egy budapesti művésznek megyénkhez? Nos, két évvel ezelőtt kezdődött annak a művésztelepnek a kialakítása Kölesden, mely a hátrányos helyzetű, fiatal művészeknek, esetleg amatőröknek ad majd otthont. Domb-, rádi Horváth Géza az egyik alapítója ennek a telepnek. Mint mondta: szeretnék felkarolni azokat a fiatal művész-tehetségeket, akik nem rendelkeznek támogatókkal. Különböző előadásokat szerveznek majd nekik. A tervek szerint már ezen a nyáron fogadhatnak vendégeket a kö- lesdi művésztáborban.-Garay Előd- Fotó: Ótós Réka A ruhagyűjtéstől a véradásig Gyermeknapi rendezvény Dunaföldváron a gyermeknap alkalmából május 29-én rendezik a gyermekeknek a programokat, melyek már reggel kilenc órakor elkezdődnek a művelődési házban. Ezekre minden érdeklődő diákot szeretettel várnak. Kilenctől játszóház lesz korongozással, agyagozással, gyöngyfűzéssel. A gyerekek hajtogathatnak papírt, és részt vehetnek majd egy népi fafaragó bemutatóján. Körülbelül 10 órakor kezdődnek a különböző színjátszó csoportok bemutatói. A kisapos- tagi, a bölcskei és a dunaföldvári gyermekszínjátszók előadásaival zárul majd a gyermeknapi rendezvény. Ferencziné Vesztergombi Klára 1988. óta dolgozik a Vöröskereszt Paks Városi Szervezeténél. Vele beszélgetünk munkájukról, gondjaikról. — Hány település tartozik az önök szervezetéhez? — A régi paksi járás területe tartozik ide, Pakson kívül még 12 község és Dunaföldvár város. Ez 24 alapszervezetet jelent, 1400 taggal. Nagy örömünkre Nagydorog kivételével minden községben működik vöröskeresztes alapszervezet. — Mi a szervezet fő tevékenysége? , — Éves munkaterv szerint dolgozunk, melyet a városi vezetőség fogad el. Legfőbb feladatunk az egészségkárosodott és a nehéz szociális helyzetben lévő gyerekek, családok felkutatása és támogatása például ingyenes ruha-, bébiétel-, csokoládé osztással. Azt tapasztaljuk, hogy sajnos egyre több azoknak a száma, akik erre rászorulnak, s bizony nem egy olyan család akadt, ahol a gyerekek Hús- vétkor csak a Vöröskereszt által kiosztott csokoládét találták a fészekben. Emellett rendszeresen tartunk tanfolyamokat az iskolákban például elsősegély- nyújtásból, megismertetjük a diákokkal a Vöröskereszt történetét, felépítését, működésének alapelveit, hogy felnőve majd ők állhassanak a helyünkbe. Igény szerint csecsemőgondozási tanfolyamokat is szervezünk. Fontos, hogy jó kapcsolatunk alakuljon ki az iskolákkal, mert csak így tudunk zavartalanul, tartalmasán dolgozni. Igen fontos feladatunk továbbá a véradások szervezése, egyre nehezebben megy, sokszor a munkahelyek nem akarják elengedni a véradókat, akiknek száma amúgy is lecsökkent. Véleményem szerint nincsenek úgy megbecsülve a véradók, ahogyan megérdemelnék. Alapvető lenne, hogy egy tisztességes vacsorával megvendégelhessük őket, s az, aki már 10 vagy 20 éve ad vért, jutalmat, elismerést kapjon. Sajnos nagyon kevés a pénz, ha az önkormányzatok nem támogatnák a véradást, még ennyit sem tudnánk a véradóknak nyújtani. — Látok itt különféle árukat, ruhaneműt, cipőt, még játékot is. — Rendszeresen gyűjtjük a használt ruhákat, ezeket osztjuk ki aztán a rászorulóknak. A többi dolog egy másik tevékenységünk, az árusítás „kelléke". Arra, hogy kereskedelmi tevékenységgel foglalkozzunk, két okunk is van. Az egyik, hogy ebbők „kitermeljük" a rezsink egy részét. A másik, hogy szociális jelleggel árusítunk, tehát az itt kapható dolgok ára igen kedvezőnek mondható. — Mik a jelen pillanatban aktuális rendezvényeik? — Legközelebb május 27-én, pénteken tartunk ruhaosztást Pakson, a Dózsa György út 23. szám alatti helyiségünkben. venter
