Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-23 / 95. szám
Szombat, 1994. április 23. TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 Lelkesedés és szponzorok Rósa Gézát, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság biztonságtechnikai főellenőrét választották meg az Eötvös Lorándról elnevezett fizikai társulat főtitkárává. 0 — Huszonöt éve vagyok a társulat tagja. Az egyetem elvégzése után három évig tanítottam, majd a fővárosi Kö- jállnál felhívták a figyelmemet a sugárvédelmi szakcsoportra. Egy kezdőnek ragyogó alkalom volt arra, hogy neves kollégákkal találkozhasson. Most már harmadik ciklusban vagyok a szakcsoport vezetőségi tagja, ott tartottam első eladásaimat és ösztönzésükre írtam első szakcikkeimet. Amikor beléptem, Bozóky László professzor volt a vezetője, s ma is örökös tiszteleti elnöke a szakcsoportnak, ő írta például Magyarországon az első összefoglaló sugárvédelmi tankönyvet. — Mióta beszélhetünk egyáltalán Magyarországon sugárvédelemről? — Már a második világháború előtt működött a Radium Intézet, ennek volt osztályvezetője az akkor még fiatal Bozóky professzor, ahol rádiumot használtak tumor kezelésre. Természetesen nem ez volt az első sugárveszélyes technika, ami az országban elterjedt, hanem a röntgen. Röntgen 1895-ben fedezte fel a sugárzást, egy hónap alatt nemcsak megírta, hanem meg is jelentette felfedezését. Egy év múlva már nálunk is ismert volt, Röntgen is járt Magyar- országon^ természettudományi egyetemen meg is építették az első berendezést és gyorsan el is terjedt. A hőskorban a röntgen sugárzás sok áldozatot szedett. Hamburgban emlékoszlop őrzi a néhány száz orvos és technikus emlékét, akik szolgálták a betegek érdekét, de nem tudtak a káros hatásról. Amint erre rájöttek, megkezdődött a sugárvédelem önálló élete, s ma már a mesterséges izotópok révén használnak mezőgazdaságban, iparban, gyógyászatban, oktatásban, kutatásban sugárveszélyes technológiákat. Az atomerőművet leszámítva ma Magyarországon körülbelül harmincezer ember dolgozik ilyen munkakörben. — Melyek az egyesület főbb tevékenységi körei? — Húsz szakcsoportban folyik a munka, körülbelül ezerhatszáz tagja van, fele fizikatanár. A többi kutató és ipari szakember, illetve a rokon szakterületek képviselői. Van nyugdíjas tag, és fizikus hallgatók is, utóbbiak külön csoportban. A munka több síkon zajlik, a titkárság a társaság életét szervezi és a pénzt is előteremtik. A szakcsoportok élet önállóan zajlik, van tíz és négyszáz tagú is közöttük. Léteznek a megyei szervezetek és néhány városi. A legnagyobb a soproni. Azt szokták mondani, hogy a szakcsoportokat két dolog élteti, a szakmai lelkesedés és a szponzorok. Utóbbiak közül a legjelentősebb a MATÁV. Az egyesületet Eötvös Lo- ránd - halála után nevezték el róla - hozta létre abból a célból, hogy a fizikusok és a fizikát oktatók egy közös helyen jöjjenek össze, mert így az oktató a legújabb tudományos eredményeket tudja oktatni. A fizika felefedezései laboratóriumokban születnek, de beszélgetésekben válnak közkinccsé - olvastam egyszer valahol. A tudományos élet egyik színterét jelentik ezek a beszélgetések. Mint szakmai fórum, a szakcsoport véleményezi például a kitüntetéseket is. Itt szeretném elmondani, hogy a legutóbbi Mikola-díjat Tolna megyei pedagógus nyerte el, Kaszás Dezső tamási gimnáziumi tanár személyében. Van két állandó kiadványunk, amelyek egyszerre szolgálják a fizika legújabb eredményeinek népszerűsítését és az oktatást. Léteznek eseti kiadványok. Minden szakcsoport tart időnként konferenciát, vagy szemináriumot, ami lehet hazai vagy nemzetközi. A legismertebbek talán a tanárok nyári szünetekben rendezett ankétjai.- Hogyan lett főtitkár?- Ez elég bonyolult volt. Tavaly főtitkárhelyettesnek választottak. Már akkor gondolkodtam, hogy helyes-e igent mondani, de gondoltam, négy között elmegyek, mint Bilicsiék a vonósnégyesben. Új volt az elnök, a főtitkár, s kiderült, hogy akadozik az elnökség munkája és titkársággal való együttműködés. A ki- segyházaktól kezdve a tíz fős pártokig mindenki kap állami támogatást, a társadalmi egyesületek meg nem, illetve kapnak, mert lehet pályázni, de ez még új dolog. Nincs mese, vállalkozni kell. Meg kell találni azt az optiumu- mot, hogy a tudományos élet és az ismeretterjesztés is menjen, de ennek közben meg kell teremteni az anyagi feltételeit. A főtitkár ezt az újfajta szerepet nem vállalta, lemondott. Valakinek be kellett ugrani ügyvezetőnek, de senki sem vállalta, először én sem. Aztán néhány szigorú feltételt szabtam, például, hogy a főtitkári teendőket egy részét vegye át az elnök. Á jelölőbizottság újra aktiválta magát, aminek az lett vége, hogy engem jelöltek. Amikor először szóltak, azt mondtam: ez kizárt. Annyi akadémikus van, de a főtitkár legyen legalább egy kandidátus, legalább egyetemi doktor. Erre az volt az érv, hogy a társulat tagjainak legalább a fele tanár, s végre egyszer egy tanár lesz a csúcson! Végül, az alapszabály módosításaival - ami a feladat nagyságát csökkentette - vállaltam a jelölést, s jelentős támogatással választottak meg. Azóta sem tudom, hogy jól döntöttem-e, meg tu- dok-e felelni az adott és a magam támasztotta követelményeknek, hiszen itt már nem egy tag vagyok a vonósnégyesben. Ihárosi Ibolya Fotó:Degré Gábor LEVEGŐ. FÖLD. TŰZ. Nemzetiségi könyvtárügy Az Országos Idegennyelvű Könyvtár a Tolna Megyei Ön- kormányzat és a Tolna Megyei Könyvtár közreműködésével három napos tanácskozást szervez Szekszárdon, a magyarországi német nemzetiség könyv- és könyvtári ellátottságának helyzetéről. Az április 25-én, hétfőn kezdődő szakmai tanácskozáson, amelyet Priger József, a megyei közgyűlés elnöke nyit meg, többek között Hambuch Géza, a Magyaroroszági Németek Szövetségének ügyvezető elnöke tart előadást a magyarországi németek köz- művelődéséről a kisebbségi törvény életbelépése után. Heinek Ottó, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal munkatársa „A kisebbségi törvény: elmélet és valóság" címmel, Soron László a Művelődési és Közoktatási Minisztériumból pedig a kisebbségi törvény és könyvtárügy kérdéseiről ad elő. Este a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület mutatkozik be a Szent István Házban rendezett baráti esten. Kedden Lukáts János, az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársa mond vitaindítót azon a kerekasz- tal-megbeszélésen, amelynek témája a német nemzetiségi könyvtárügy helyzete és fejlesztésének lehetőségei, különösen Baranya, Győr-Mo- son-Sopron, Vas, Fejér, Bács-Kiskun és Pest megyében. A szerdai szakmai program keretében a Tolna Megyei Könyvtár nemzetiségi tevékenységével ismerteti meg a tanácskozás résztvevőit Elekes Eduárdné igazgató, valamint megvitatják a nyelvstúdiók szerepét is a nyelvoktatásban. jamina ZIEGELWERKE C3 LEINSTÄTTEN JAMIIMA CSORNA BELED BÉKÉSCSABA Telefon (66) 441-670 Fax (66) 441-658 Fejenként kilenc négyzetméter A három fiú nagy büszkeség Volt idő - nem is olyan rég, amikor nem számított különlegesnek, ha egy házaspár öt, hat gyermeket nevelt. Manapság viszont már ritkaság- számba megy az is, ha három kisgyermek van egy családban. Egy olyan családot kerestünk fel, ami kilóg a sorból, hiszen Körösi László és felesége Pavlik Csilla négy csöppséget nevel. Nagyfiúk Matyi négy, az ikrek Örs és Kende kettő, míg Zita egy éves. Lacit és Csillát kérdeztük a család életéről, gondjaikról és örömeikről. — Mikor és milyen előzmények után kötöttetek házasságot? — Mindketten evangélikusok vagyunk. Fiatalok bibliaóráján ismerkedtünk meg, majd Laci kitartóan udvarolt nekem, amíg elvégeztem az egyetemet. Ez a mi „szerelmi történetünk", ami '89 júliusában torkollott házasságba. Ezután költöztünk Pécsről Bonyhádra, mivel itt sikerült állást kapnom - mondja Csilla, aki fogorvos. — A vallásnak is szerepe van abban, hogy négy gyermeket neveltek? — Részint annak is - válaszol Laci -, hiszen úgy nevelkedtünk, hogy megtanultuk: semmi mással össze nem hasonlítható érték a gyermek és a családi boldogság. Ám más okból is több gyermeket szerettünk volna. Feleségemnek több testvére van, nekem viszont csak egy húgom. Ő a saját példát szerette volna követni, én pedig az enyémtől akartam eltérni. — Nem tűnik túl nagynak ez a lakás. — Valóban nem az. Ez egy szolgálati lakás, mindössze másfél szoba, alapterülete pedig 56 négyzetméter. Természetesen jobb volna egy nagyobb, de a boldogságot nem az egy főre jutó alapterület határozza meg - válaszol Csilla. — Milyen a családi költségvetés? — Körülbelül negyvenezer forintból gazdálkodunk havonta, ami magában foglalja a GYED-et, a családi pótlékot és Laci keresetét is. Ez nagyjából a konyhapénz, és persze a rezsit is fedezzük belőle. A gye- rékek ruházására még nem nagyon költöttünk, többnyire öröklött ruhákat hordanak. — Mennyi időtök jut egymásra, s a közös családi programokra? — Sajnos nagyon kevés - veszi át a szót a férj. Csillát a gyerekek, engem pedig a kerékpárbolt vezetése foglal le. Persze esténként azért együtt a család, már amikor nem szerelem a drótszamarakat. A hétvégeken Pécsre utazunk a nagyszülőkhöz és ilyenkor el tudunk néha kettesben is menni moziba, vagy színházba. A nyári kéthetes, családi együttlétről pedig az idén sem mondunk le, hiszen a Balatonra eddig minden évben sikerült eljutnunk. Igaz, hogy idén én talán csak két hétvégén leszek velük, mert az üzletet nem tudom kire hagyni, két hét zárvatartást pedig nagyon megérzünk a pénztárcánkon. — Húsvét volt nemrég, hogyan ünnepeltetek? — Számunkra az igazi nagy ünnep a karácsony - mondja a fiatalasszony -, de a húsvétról sem feledkeztünk meg. Igaz, hogy a gyerekek ilyenkor csak édességet kapnak, s az ajándékozás karácsonyra marad, azért festettünk közösen tojást. Egyébként az egyházi ünnepekkor templomba is elmegyünk közösen. — Hogyan reagálnak az emberek arra, hogy négy gyermeket neveltek? — Vannak, akik gúnyos hangsúllyal kérdik, hogy mikor jön az ötödik, ám a legtöbben sajnálkoznak azon, hogy milyen nehéz lehet nekünk. — Valóban nehéz? — Persze vannak gondjaink - veszi vissza a szót Laci -, de nagyon jó érzés, amikor a gyerekek hozzánkbújnak, vagy csak nézni azt, ahogy a négy lurkó jókedvűen játszik. Valóban nagyon sok öröm van bennük - csatlakozik férjéhez Csilla. Jól esik, amikor Matyit dicsérik az oviban, amikor az ikrek sikert aratnak az utcán, de az is, hogy Zita már jár. Ha pedig a pelenka lekerül az ikrekről, majd Zitáról is, akkor könnyebb lesz a dolgom. — Ha most lennétek friss házasok vállalnátok-e a négy gyereket? — Most is vállalnánk a gyerekeket - mondják szinte egyszerre. A három fiú nagyon nagy büszkeség ... - jelenti ki Laci, ám a mondatot felesége fejezi be hozzá intézve szavait: ... de hogy örültünk, amikor a negyedik végre kislány lett! Nagy László Fotó: Degré Gábor Sába kutyával együtt heten vannak
