Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-09 / 83. szám
10 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. április 9., szombat Varázslat a Szórakaténuszban Játékosan és megszállottan Legalább tíz évig kell fizetni Nyugdíj helyett önsegélyezés Már érvényben van a törvény az önkéntes biztosító pénztárakról Aki Kecskeméten jár - főleg, ha családdal teszi - érdemes időt szakítania a Szó- rakaténusz Játékmúzeumra. Az állandó játéktörténeti kiállítás mellett időszaki tárlatok is találhatók. Immár a '96-os világkiállításra készülve a Kárpát-medence népeinek játékaiból indult nemrégiben sorozat. Marta Kolcakova munkája Ördöglakat - fából Az ötlet gazdája a múzeum „játékos megszállottja" vagy „megszállott játékosa" (?) Kalmár Ágnes muzeológus. Nem tud elfogultság nélkül beszélni a játékokról és a múzeumról. — A magyarországi játéktörténet nem lenne teljes, ha nem kutatnánk a gyökereit a szomszédos országokban. Az első magyar játéküzem és „ipari iskola" például Besztercebányán működött 1877-től. Nem véletlen, hogy a szlovákiai játékokat mutatták be legelőbb Kecskeméten. — Ahol vannak hagyományai a játékkészítésnek, ott a hazai hagyományos fa és textil játékok nem szorulnak ki a külföldi giccsdömping miatt - vélekedik Kalmár Ágnes. Ezért izgalmas számunkra a szlovák példa. A Szórakaténuszban a napokban nyílt kiállítás a Magyar Fotográfiai Múzeum anyagából, melynek témája mi is lehetne más, mint a játék: azaz a játszó gyermek. Ez az anyag április 23-ig látható, amikor is LEGO-történeti kiállítás kezdődik, ősszel a fővárosi Képzőművészeti Szakközépiskola növendékeinek munkáiból nyílik kiállítás. Kalmár Ágnes sorolja még a rendezvényeket egész az EXPO-ig: 95-ben Ukrajna és Románia lesz a vendég, '96-ra pedig egy nagyszabású játékkiállítást és vásárt szeretnének Kecskeméten. Ezek nem csupán merő ábrándozások: a programiroda felvette a tervet a Világkiállítás rendezvényei közé, úgy hogy bizonyára hallunk még a Szóraténuszról. Pár hete úgy tűnt, hogy még a jelenlegi parlamentnek sikerül megalkotnia az új társadalombiztosítási törvényt, melynek egyik része a nyugdíjrendszer reformja lett volna. Ez a munka az új képviselőkre vár majd, az viszont tény, hogy megjelent az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény, mely az 1993. évi 176-os Magyar Közlönyben olvasható, az ennek végrehajtásáról szóló kormányrendelet pedig szintén a Magyar Közlöny 1994. évi 8-as számában jelent meg. A témával kapcsolatban Csikós Ferenccel, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság járulékelszámolási osztály-vezetőjével beszélgettünk. . — Mit jelent az, hogy „önkéntes, 'kölcsönös biztosítási pénztár"? — A szociális biztonság erősítése sürgető társadalmi feladat. Az ezt szolgáló önkéntes biztosítási pénztárak új, intézményes formát adnak az öngondoskodásnak és a tartósan befektethető források (tagdíjak) bővítésével elősegítik a hazai tőkepiac fejlődését. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak meghonosítása hazánkban a társadalombiztosítás reformjának szerves része. — Milyen előnye van a megalakításának? — Az előnyeit többféle szempontból is mérlegelhetjük. Az egyéni vagy társas válEgy asszony életében több jelentős „dátum" van, mely meghatározza az életét. A kellemes „élmények" közé tartozik általában a terhesség, a szülés, a kisgyermekes időszak, a kellemetlenebbek közé pedig a változókor. Míg az előbbiekről egy nő évekkel később is szívesen beszél, az utóbbinál - a változókor gyötrelmeiről - inkább hallgat, magánügy marad. Nem éppen felemelő érzés beletörődni, hogy az idő visszavonhatatlanul eljárt felette és ezt nem csak a férfiak, hanem a saját „hormonjai" is jelzik. Sokan testi-lelki gyötrelemként élik meg ezt az időszakot és hogy ez ne így legyen, erről beszélgettünk dr. Panka Józseffel, aki a megyei kórház szülészetének az osztályvezető főorvosa. — Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a változókor okozta problémára, mint azt eddig hittünk. Az átlagos életkor növekedésével 1850-ben 40 év, az ezredfordulón várhatóan 80 év - akár 30-35 évet is élnek a nők a me- nopauza után, tehát nem mindegy, hogy ezt az időszakot milyen közérzettel viselik. Jelenleg 2 millió nő él Magyarországon, akik már az úgynevezett változókorban vannak. — Milyen jelei, tünetei vannak ennek az időszaknak? — A hőhullámok, a kezdetben jelentkező vérzési ki-kimaradások mellett gyakran panaszkodnak derékfájásra is. Gyakran kiderül, hogy ennek hátterében hormonális csontritkulás van, ami elég gyakori. A harmincas évei körül a legtöbb nőnél elkezdődik a csontfelépítés bomlása, ez a folyamat az 50-es éveiben járó nőknél felgyorsul. Vannak, akik a vázrendszerük 5-8 százalékát is „elvesztik" évente észrevétlenül, mert ez még nem okoz lalkozók önsegélyező pénztárba lépésével, ha a vállalkozás megszűnik és az egyén anyagilag nehéz helyzetbe kerül, az alapszabály szerint „munkanélküli jövedelem- pótló járadékot" igényelhet a pénztártól. Az önsegélyező pénztárban vélhetően kevesebb lesz a nyugdíjpénztár tag. A jogi szabályozás szerint legalább 10 évig fizetni kell a tagdíjat, ezidő alatt felhalmozódik, tőkésedik. Éppen ezért a pénztártagságot a nyugdíj- korhatár elérése előtt legalább 10 évvel meg kell szerezni. Visszatérve a vállalkozáshoz, mint példához, ha tönkre menne, a hitelezők a vállalkozó, mint pénztártag számláján elhelyezett összeget a tartozás rendezésére nem foglalhatják le. És még egy fontos előny: a pénztártag, aki természetes személy, tehát lehet egyéni, társas vállalkozó, alkalmazott, a pénztárba befizetett összeget levonhatja az adóalapot képező összes jövedelméből, viszont ha majd onnan ellátást kap, akkor az adóalapba beszámítható lesz. — Eddig főleg az egyénről esett szó, a munkáltatónak milyen szerepe lehet ebben a rendszerben? — A munkáltató szerepe, felelőssége kettős. A munkáltató, amely lehet vállalkozás, költségvetési intézmény, szerv, csökkentheti a t.b. járulék alapját, tehát kevesebbet fizet és kisebb lesz az alkalpanaszt, csak a 20-25 százalékos csontvesztés körül jelentkezik a hát-, derékfájás, majd idős korban a combnyaktörés. A férfiaknál is gyakori a csontritkulás, de náluk a folyamat lényegesen lassabb. — Mi az oka ennek és lehet-e lassítani a nőknél is a csontritkulást? — A jelentős oka a petefészekműködésében keresendő, az ösztrogen nevű hormon kiesése okozza a panaszok egy részét. Ez azt is jelenti, ha ösztrogent, calcitonint, parat- hormont, D-vitamint és kalciumdús ételeket kap a rászoruló, a csontritkulást lassítani lehet. Az orvosok már régen rájöttek arra is, ha egy fiatalabb hölgyet valamilyen oknál fogva kasztrálni kell, akkor a csontritkulás nála is hamarosan jelentkezik, tehát ez a betegség nem a kortól, hanem a hormonoktól függ elsősorban. — Általában azt szokták mondani, hogy a változókorral járó tünetek, hőhullám, ideges szívdobogás, verejtékezés, érzelmi labilitás, átmeneti jellegűek; Ez konkrétan mit jelent? — A felsorolt tünetek a nők 75 százalékánál jelentkeznek, és 5-8 évig tartanak. Sokan végigkínlódták már ezt az időszakot, ma már erre nincs szükség, több kezelési mód is van arra, hogy a panaszok megszűnjenek és a változókorú asszonyok továbbra is teljes életet éljenek. A kezelések közül az egyik, amikor mesterségesen tartjuk fenn a nők menstruációs ciklusát, bevitt hormonok segítségével. — Hova fordulhatnak a változókorban lévő asszonyok segítségért? — Itt a megyei kórházban, Szekszárdon hétvége kivételével mindennap 12-13 óra között szakrendelés van, felvilágosításra, vizsgálatra, beszélgetésre belehet jönni, ha az orvos úgy látja megnyugtamazott fizetendő egyéni járuléka is. A munkáltató az alkalmazottjának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalhatja és ezt a befizetett tagdíj összeget költségként számolhatja el. — Bár a törvény már három hónapja megjelent, eddig az ehhez szükséges intézményrendszer még nem épült ki. — Pedig ez nagyon sok munkalehetőséget biztosítana, például ügyvédeknek az alapszabály készítése, ellenjegyzése miatt, a könyvvezetési kötelezettség a mérlegképes könyvelőknek adna munkát, kereskedelmi bankok értékpapír megőrző tevékenységét is igénybe kell majd venni, valamint a befektető cégek számára új tőketársként megtakarított pénzt kínál fel. Aki a nyugdíjas éveit anyagilag biztonságosabban kívánja megélni, annak a nyugdíjpénztár megteremtésén kell fáradoznia. Tekintettel arra, hogy a törvény a nyugdíjpénztáraknál, a nyugdíjszolgáltatás megkezdéséig legalább 10 év kötelező várakozási időt ír elő, úgy gondolom legsürgetőbb a 45. évükhöz közeledő nők és az 50. évükhöz közeli férfiaknak lehet fontos a pénztár életrehívása. Mindehhez legalább 15 fő természetes személy együttes csaílakozási igénye és konkrét ügyintézése szükséges. tónak, laboratóriumi és röntgen vizsgálatot is elrendelhet. — Jelentkezik-e a férfiaknál is a változókor? — Igen, csak sokkal később és sokkal enyhébb tünetekkel. Egy férfinál a fogamzóképes- ség végét nem lehet behatárolni, a nőknél ez 50 éves kor körül van, amikor még lehetnek petesejtjei de már hamar károsodnak. A férfiaknál 3-400 millió spermium termelődik, melyből - a megtermékenyítéshez - elég ha egy életképes eléri a petesejtet. — Émlítette, hogy a változókor is kissé kitolódott, mikor jelentkeznek az első tünetek? — A mi éghajlati viszonyaink között 45-50 év körül jelentkeznek az első tünetek, melyek a változókor megkezdésére utalnak. Még az is lehet, hogy rendszeresen jelentkezik a menstruáció, vagy 1-1 vérzés már kimarad. Szeretném felhívni a nők figyelmét arra, hogy ebben a korban különösen fontos, hogy a nőgyógyászt felkeressék, mert a vérzési rendellenesség gyakran utal daganatos betegségre, például a méhtestrákra, ami az idősebb nők problémája elsősorban. — Talán a testi tüneteket könnyebb elviselni, mint a lelki terhet, azt, hogy „már nem vagyok teljes értékű nő". — Vannak hölgyek, akik mindenáron fiatalok szeretnének maradni, ők nehezen viselik el a tényt, hogy a változókorba kerültek, ezt katar- tikusan élik meg és vannak, akik beletörődnek a megvál- toztathatatlanba. Ma már az 50 éves nő nem öreg, számos példa van arra a hírességek között is, hogy szívesen vállalják fel az „érettségüket". A korral járó panaszokat pedig kezelni lehet, kiegyensúlyozott életet biztosítva ezzel, ebben a nehéz korban is. Mauthner Ilona Hangyál-Gottvald A Szórakaténuszban mindig akad látnivaló POLITIKAI HIRDETÉS 1.CE 2.® 3.® 4.® 5.® 6.® 7.® 8.® 9.® 10.® 11.® 12.® Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje: „A modem Magyarország csak jobb utakkal, több telefonnal, korszerűbb közlekedéssel teremthető meg. A korábban elmaradt beruházások pótlása jóval több pénzt hozhat az országba, jóval több munkahelyet eredményez. Jobb levegőt, ihatóbb vizet, tisztább környezetet szeretnénk. Ha a szabályozás végre összhangba kerül az érdekekkel, a környezet védelme elősegítheti a gazdasági felemelkedést, az élet minőségének javítását.” SZDSZ ''Hí-m.iEgy nő addig nő, amíg annak érzi magát Nők a változó korban
