Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

6 »ÚJSÁG Al l AMI VA(,VI).\ri.V\l)líM:( 1994. április 19., kedd Privatallózó KRP-start Lapszemle a magánosításról AZ ÁVÜ IDEI KÍNÁLATA: 713, ÁVÜ-fennhatóság alá eső cég, együttesen 345 milliárd forint értékű tulajdonrész. Kínálati struktúra: a cégek többsége a feldolgozó iparban, 20 százaléka kereskedelemben, 9 százaléka mezőgazdaságban tevékenyke­dik. A társaságok háromnegyedénél az ÁVÜ többségi részese­dését értékesíti, míg 50 százalékuknál a 100 százalékos tulaj­donrész kerül felajánlásra. (Új Dunántúli Napjó IV. 1.) ÚJ VEZETŐI BÉREZÉS:100-360 EZER FORINT KÖZÖTT. Az Állami Vagyonkezelő Rt-hez tartozó cégek első számú vezetői­nek bérezésére új elveken - szigorúan a teljesítményhez kötődő - alapuló rendszert dolgoztak ki. Az eddig 100-150 százalék közötti éves prémiumot 50 százalékban maximálják. Az egysé­ges javadalmazási rendszernek az a célja, hogy rendet, bizton­ságot és átláthatóságot teremtsen a vállalatvezetők jelenleg meglehetősen széteső javadalmazási gyakorlatban - hangsú­lyozta Szabó Tamás privatizációs miniszter. (Heves megyei Hírlap III. 31.) SOK A BANK, KEVÉS A SZAKEMBER. Néhány héten belül eldől, hogy az állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokat jelenlegi formájukban privatizálják-e, vagy néhányat a magán­kézbe adás előtt összevonnak - tudtuk meg Pongrácz Tibor ál­lamtitkártól a bankprivatizációs bizottság elnökétől. (Pesti Hírlap IV. 5.) OTP-RÉSZVÉNYEK KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT. Április 13-tól május 6-ig tart az újabb kárpótlási jegy - OTP-részvény csere úgy, hogy a befektetők élhetnek az azonnali eladás jogával - mondta Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója a tegnapi sajtó- tájékoztatón. Két kárpótlási jegyért 3 részvény jegyezhető. (Világgazdaság TV. 5.) HOL TARTANAK AKÁRPÓTLÁSI FÖLDÁRVERÉSEN? A március 21-27. közötti héten, összesen 235 árverést tartottak; 349 ezer földterület került új tulajdonosához. Az OKKH jelen­tése: 400 ezer fő jutott kárpótlási jegy ellenében földhöz, s ezi- dáig 31,45 millió forint aranykorona értékű föld talált gazdára, melyből 655 ezer aranykorona értékű erdőterület. (Petőfi Népe IV. 1.) ÚJABB BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK KÁRPÓTLÁSI JE­GYÉRT. Az ÁVÜ befektetési társaságot kíván létrehozni 1,633 milliárd forintos tőkével, 15 társaság részvényeivel. A társaság részvényeit kizárólag kárpótlási jegyért lehet majd vásárolni. A vagyonkezelő ezzel a konstrukcióval a külföldön élő magyar kárpótoltaknak kíván kedvező befektetést nyújtani. A portfoli­óban helyet kapó cégek között van a Julius Meinl, a Danubius Hotels, a Centrum Rt., a Caola ... (Magyar Hírlap TV. 5.) KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT INGATLANBEFEKTETÉSI PAPÍR. A Pillér II. ingatlanbefektetési alap jegyei várhatóan április 18-tól jegyezhetőek az ÁVÜ-nél, 2 milliárd forint névértékben. (Magyar Nemzet i. 5.) A HERZ SZALÁMIGYÁR MEGVÁSÁRLÁSÁRÓL. Aláírták a Pick Szeged Rt. és a Budapesti Húsipari Rt. között létrejött, a Bp-i Húsipari Rt. Herz Szalámigyárára vonatkozó adásvételi szerződést - az ÁV Rt. felhatalmazása alapján. A Pick lemon­dott a Gyulai Húskombinát többségi tulajdonrészéről, hogy megvehesse a Herz Szalámigyárat. (Jászkun Krónika IV: 1.) A tegnap indult részvényjegy­zést a KRP főpróbájának lehet te­kinteni. Az országban 62 jegyzési helyen várják a befektetőket. Jegyezni lehet egyrészt a Kár­pótlási jegy Alrendszer keretében, alanyi jogon kárpótolt, határozat­tal rendelkező befektetőknek, va­lamint a KRP Részletfizetési Al­rendszerébe bejelentkező magyar állampolgároknak. A Kárpótlási jegy alrendszer keretében az ed­digi kárpótlási jegy-részvény­csere bonyolításának megfelelően lehet értékpapírhoz jutni. A má­sik alrendszer lényege,hogy min­den potenciális befektető vásárol- hát részvényt akár részletfizetés­sel, akár készpénzzel. A részletfi­zetés további kedvezménye, hogy törlesztésként a kibocsátó elfogad kárpótlási jegyet, a mindenkori kamattal növelt névértéknek meg­felelően (ez áprilisban 152,2%). Mit kell figyelembe venni a jegyzéseknél? Egy részvény né­vértéke 3800 formt. Kárpótlási jegy Alrendszer: Egy befektető az alábbi lehetősé­gek közül választhat: — 10 db kárpótlási jegyért 4 db részvényt; — 20 db kárpótlási jegyért 8 db részvényt; — 30 db kárpótlási jegyért 12 db részvényt; — 40 db kárpótlási jegyért 16 db részvényt. jegyezhet, tehát nem lehet pl. 35 db-ért jegyezni. Részletfizetési Alrendszer ke­retében egy befektető 5 vagy 10 részvényt jegyezhet, 19.000 vagy 38.000 forintért. Ha készpénzzel kíván valaki részvényt vásárolni, legfeljebb 25 db részvényt jegyezhet, 95.000 forintért. Figyelem! A részvények jegy­zése után következik az allokáció. Tehát a jegyzéskor igényelt mennyiséget, ha túljegyzés törté­nik, nem kaphatja meg a befek­tető. Jegyzési időszak e részvénynél: 1994. április 18-április 29. A jegyzési időszak korábban is le­zárható, amennyiben valamennyi részvényt lejegyezték. . L posta VÁLASZT KEREK Tiszteli Olvasó! Tisztelt Leendő Részvényes! Azt hiszem kevés olyan embed találnánk a világon, aki nem szeretne tulajdonhoz jutni. Miéri kezdem levelemet ezzel a közhelyszerű mondat­tal? Mert noha mindig is tisztában voltunk ezel a közhellyel, nyíltan kijelenteni nem is olyan rég, szinte bűnnek számított. A jelenlegi kormány kezdettől úgy gondolta, hogy hazánknak a tulajdonosok országává kell válnia. Eddigi munkája bizonyíték erre, egy milliónál is több azoknak a száma, akik eddig tulajdonosokká váltak. Persze, ezzel még nem lehetünk elégedettek. Azonban negyven év ellentétes irányú munkáját nagyon nehéz néhány év alatt visszafordítani. A KRP, az a program, amiről most szeretném Önt tájékoztatni, erre tesz kísérletet. A KRP, a Kedvezmé­nyes Részvényvásárlási Program, a kormány jóváhagyásával április elején indul, és minden magyar állampolgárnak lehetőséget teremt arra, hogy stabil és sikeres társaságok részvényese legyen. A legutóbbi évek jónéhány sikeres részvénybevezetése, valamint a tőzsde árainak magas szintje bizalmat keltett a részvények iránt. Mindenki láthatta a hosszú sorokat, amelyek egy-egy részvény jegyzésekor kialakultak. Ezekben a sorokban azonban eddig szinte kivétel nélkül azok az emberek álltak, akiknek már volt alaptőkéjük. A KRP (a részletfizetési és a kárpótlási ágon egyaránt) azoknak is lehetőséget teremt a részvény- szerzésre, akiknek nincs megtakarított pénzük A részletfizetési ágon, 2000 forintos jelentkezési díj kifizetése után, minden, hazánkban állandó lakóhellyel rendelkező, 18. életévét betöltött ál­lampolgár 100.000 forintos keret mértékig vásárolhat a KRP-be bevont társaságok nyilvános forgalombahozatalra kerülő részvényeiből. A meg­vásárolt részvények ellenértékét öt év alatt, kamatmentesen lehet törleszteni. A részvények esetleges osztaléka csökkenti a visszafizetendő részletek összegét. Ez a lehetőség még megtakarítási formának is nagyszerű, arról már nem is szólva, hogy a megvásárolt részvényekért fizetett az alanyi jogon kárpótoltak elsőbbségét, akik kárpótlási jegyűket kamattal növelt címletériéken cserélhetik részvényekre, így a valós értéknek megfelelő tulajdonhoz jutnak általa. A program során az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság biztosítja a jó minőségű részvénykínálatot. A KRP-nek ez az első, kísérleti szakasza. Az őszi, nagyobb volumenű kibocsátások előtt most tapasztalatokat szeretnénk gyűjteni, s ugyanakkoi minél szélesebb körben igyekszünk megismertetni ezt a lehetőséget az emberekkel. Ezért kérem, hogy amennyiben észrevételei vannak, vagy többet szeretne megtudni a KRP-ről, írjon nekem, örömmel fogadok minden megkeresést. Budapest 1994. április. Tiszelettei: \7U □ IGEN, kérek további információt a KRP proqramról. posta BUDAPEST, Név: ...................................................................... Pf 1 13. 1300 Cím: mm wm. Új kárpótlási földkijelölések — Miniszter úr, változatla­nul nagy az igény a kárpótlási je­gyek földre váltására. Mindenki­nek jut föld? — A mostani, pótlólagos földkijelölések a jelenleg is­mert igények 82%-át elégítik ki, de folynak a tárgyalások a Honvédelmi Minisztérium­mal és a Kincstári Vagyonke­zelő Szervezettel újabb terüle­tek kárpótlásba vonásáról. Meggyőződésem, hogy min­denki földhöz tud jutni. — Mi történt a kárpótlás foly­tán már magántulajdonba került földekkel? — A mezőgazdaság új erőre kapott, hiszen a kárpót­lás nemcsak a kárpótoltak sé­relmeinek vagyoni orvoslását szolgálja, hanem egyben tőke- injekció is. Ennek is köszönhe­tően a parlag-földek aránya már évtizedek óta nem volt olyan alacsony, mint ezen a tavaszon. A földtulajdonosok harminc százalékkal több ve­tőmagot, négyszer annyi - 2 milliárd forint értékű - mező- gazdasági gépet vásároltak, mint tavaly ilyenkor. A ma­gántulajdonú föld új lendüle­tet visz a mezőgazdaságba - mindannyiunk hasznára. — A pótlólagosan kijelölt ál­lami földekre hogyan lehet majd licitálni? — Szeretném, ha lehetősé­gekhez képest a helybeliek minél több földhöz juthatná­nak. Ezért a kijelölt területek 50 százalékából - ha lesz rá igény - csak a helyiek vásá­rolhatnak. A fennmaradó te­rületekre pedig bárki jelent­kezhet az országból. — Mikor kerülnek árverésre a pótlólagosan kijelölt földek? — Ha minden jól megy, jú­niusban a kárpótlásban része­sült állampolgárok már ezekre a jelenleg még állami tulaj­donú földekre is licitálhatnak. Állami Gazdaságok neve Összes termő terület Kárpótlásra kijelölt alkalmazotti tanüzemi védett cimsn elkerülő Pótlólagos kárpótlási igény Vegyonkezelfik végleges ..«*•<* • • 3E!t" Jogutód tevékenységéhez szükséges terület H3 + 7J 2-14-8) Elkerüld Összes terület 1 2 . 3 1 4 5 6 8 9 10 11 ha AK ha AK ha AK AK ha AK • ; % : ■ . 107 16,017 405,304 6,408 208.7G3 3,053 61,065 1,624 23;Ő59 7,985 50,15 108 3 1 2.760 246.209 7,691 134,856 1,649 41,710 ’ 1.71 a . 16,430 3,351 94.923 109 Paksi ÁG. 11,54? 234.433 4,479 104.316 5.181 103,625 2,250 Ml -24,514 4.807 105.603 58.35 7,826 204,152 4,072 106.224 1.661 48,150 5 . 688 8,176 3,166 89.752 111 Tamási ÁG. 6.659 183,442 2,973 92,639 739 20,325 1.000 16,055 2,686 74.748 59.66 64,804 1,273,800 26.623 646,798 12,283 274,875 7.186 89.034 21.995 537.768 59.87 Az Állami Gazdaságok illetve jogutód társaságoknál a kárpótlással és pótlólagos kárpótlással összefüggő termőterület változásokról Megvette a konkurenciát Tovább nőtt a KSZE vagyon Az eddig lezajlott privati­zációk közül megyénkben ta­lán az Agroker „esete" a leg­érdekesebb. Az Állami Vagyonügynökség március 23-i igazgatótanácsi ülésén a négy pályázó közül a KSZE adta a legtöbbet ígérő ajánla­tott, 170 százalékos árfolya­mon vásárolta meg a számára addig konkurens cégnek számító Agrokert. A részle­tekről Lakatos Csabát, a KSZE Rt. igazgatóját kérdez­tük. — Sokan vélekednek úgy az Agroker privatizációja kapcsán, hogy a KSZE meg­vette a konkurenciáját. Mi a véleménye erről? — Az Agroker és a KSZE Rt. a mezőgazdasági termelők eszközellátásában inkább egymást kiegészítő, mint kon­kurens illetve párhuzamos te­vékenységet látnak el. A KSZE elsősorban a 70-es évek elején kialakított rendszer­kapcsolatok keretében jel­lemző eszközöket, John Deere, Pioneer, Becker, Claas, Fiat cégek termékeit, míg az Agro­ker elsősorban a volt szocia­lista (KGST) termékeket érté­kesítette. A mezőgazdaság át­alakulásával a nagyüzemi, magán,- és családi farmok kia­lakulásával mindegy piaci szereplő igényeinek kiszolgá­lását komplexen biztosító ke­reskedelmi infrastruktúra megteremtésén dolgozunk, tehát,- a jövőben együtt,- mi­vel önálló cég marad. A verseny a KSZE és az Ag­roker által végzett tevékeny­ségi körben egyébként erős volt és az is marad, hiszen a mezőgazdaságot ellátó illetve termékeiket felvásárlók köre az utóbbi időben igencsak szé­lesedett a korábbi pozícióban lévő nagyobb vállalkozásokat (IKR, KITE, Agrokerek stb.) Számos új vállalkozás színesí­tette, melyek gyakorlatilag te­rületi korlátok nélkül tevé­kenykednek és nem tisztelik a már megszerzett pozíciókat. Valójában a vevőnek van vá­lasztási lehetősége. Mi inkább vevőink pozícióba hozásával anyagi eszközökhöz, pénzhez jutását elősegítve szeretnénk teret nyerni. Nem az igények­kel, a verseny hiányával, ha­nem a mezőgazdasági tevé­kenység eredménytermelő képességével, a biztosabb jö­vőképpel van baj. — A 400 millió forint rész­vény értékkel rendelkező KSZE ezzel több mint 600 mil­liót költött a privatizációra. Ez a kívülálló számítása szerint, felemészti a teljes vagyonát, igaz ez? — A privatizációra nem költöttük 600 millió forintot, mivel kárpótlási jeggyel vásá­roljuk meg az AVU-től a cé­get. A KSZE vagyonát ez a vá­sárlás nem felemészti, hanem megnöveli. — Kié lesz a megnöveke­dett vagyon, a részvényeseket ez mennyire érinti? — A megnövekedett va­gyon a részvényeseké lesz. (Az olvasók talán nem tudják, a KSZE részvényesi köre zö­mében mezőgazdasági terme­lőkből áll). — Az ÁVÜ-vel kötött szer­ződés szerint kárpótlási jegy­gyei fizetnek majd az Agroke- rért, honnan van ennyi kár­pótlási jegye a KSZE-nek? — A kárpótlási jegyek zö­mét a mezőgazdasági terme­lőktől kaptuk, magánszemé­lyektől és szövetkezetektől egyaránt. Két akciót is szer­veztük kárpótlási jeggyel tör­ténő áruvásárlásra, melyek si­keresek voltak. A különböze- tet értékpapírt forgalmazó cé­gektől vesszük meg. — Mi a szándéka a megvá­sárolt Agrokerrel, várható-e leépítés, profilváltás, van-e el­képzelésük az új terület ki­használásával kapcsolatban? — Mint már az első kérdé­sére adott válaszban is utal­tam rá, a mezőgazdasági ter­melők, - függetlenül a terme­lés és birtok méretétől,- esz­közigényeiket kielégítő raktár és raktáráruházak kialakítását tervezzük közösen megol­dani, az eddig kialakult profi­lok erősítésével, ugyanakkor az eszközök hatékonyabb ki­használását lehetővé tévő munkamegosztással. Például nem forgalmazunk mi is MTZ-t, ha az Agrokernek ez egy sikeres kereskedelmi te­vékenysége. A terület és az infrastruktúra lényegesen jobb kihasználása az egyik fontos célkitűzésünk; — Véleménye szerint mi­korra térül meg a befektetett összeg, a 600 tnillió forint? — A befektetett összeg nem 600 millió forint, hanem az az összeg amibe az ehhez szükséges kárpótlási jegy ke­rül. (Ez a jelzett összegnél ke­vesebb). A befektetés célja mindig a megtérülés kell, hogy legyen, amennyiben a mezőgazdasági termelés jö­vedelemtermelő képessége megjavul és ennek kapcsán a termelők több műtrágyát, gé­pet, minőségi vetőmagot, nö­vényvédőszert tudnak vásá­rolni, akkor a befektetés nem volt hiábavaló. Végezetül sze­retném felhívni a figyelmet arra is, hogy a KSZE Rt. vásár­lása révén, reményeink sze­rint, sikerült egy mezőgazda­ságot kiszolgáló jelentős va­gyont továbbra is a mezőgaz­daság érdekében működtetni. Hiszen könnyen előfordulha­tott volna, hogy az AVÜ által kiírt pályázatot, egy nem e te­vékenységet végző vállalko­zás nyeri el, és az Agroker profilja akkor megváltozik.-m.i. - degré-

Next

/
Thumbnails
Contents