Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-16 / 89. szám

Fél évszázad együtt bánatban, örömben 4 »ÚJSÁG_____________________________________TOLNA ES KORNYÉKÉ 1994. április 16., szombat goltam, hogy kimossak a gye­rekekre, de hajnali négyre megint a munkahelyemen kel­lett lennem. S ha szabadnapot kaptam, loholtam a beteges férjemhez kimosni, takarítani. Négy hónap után teljes vég­kimerültséggel kerültem haza. Jó a rosszban, hogy a roha­násban meglett a család éves szükséglete, sőt még egy gyö­nyörű fejőstehenet is sikerült vennünk. Ezen idő alatt a férj egyma­gában volt otthon, magának főzött, s amennyire engedte katona korában összeszedett betegsége, ellátta az állatokat. Boldogság volt a két kislány, dédelgették őket, de dolog­időben vinni kellett a határba a gyerekeket is kocsin, szeké­ren. 1968-ban az apró házat bővítették, a lányok tanultak, felnőttek. Ma már mindenik- nek van saját háza és született két szép unoka is. — A nyugdíjas napok munkával telnek - mondja a férj. — Tartunk süldőket, és itt a szőlő, amit magam per­metezek. Igaz, csak öt liter le­vet tudok egyszerre felvinni a hegyre. Hálát adok az Isten­nek, mert ennyire vittük a fel­eségemel az ötven év alatt. Szeretnénk azt még megérni, hogy legyen dédunokánk. Addig boldog az ember, amíg együtt van. Ha a másik elmú­lik, akkor kezdődik a baj... Konrád László Olaszhonban járt a Bartók Béla Női Kar Öt méterre a pápától Csonka Sándor képei ^rgwt* ^et' ejtőernyő nincs a kölesdi galériában A gépészből lett falugazdász Az eső utáni áprilisi nap mosolyogni kezd. Szarka Ist­ván bácsi és neje élvezik a me­lengető sugarakat, apró szé­keken ülve cirokszálakat fé­sülnek, ebből lesz az igazi ud­varseprű. Ketten élnek a me- dina-szőlőhegyi házban, ahol szombaton délben együtt lesz a család: gyermekek, unokák köszöntik az időseket, mert éppen fél évszázada esküdtek örök hűséget egymásnak. István bácsi itt született, eb­ben a házban. Mielőtt 28 éve­sen nősülésre adta a fejét, megjárta a hadak útját. Volt Horthy katonája, s bevonult Erdélybe, majd a Délvidékre, s 1942-43-ban a Don-partján hallotta hogyan fütyül az orosz aknagránát. Közel négy évet töltött a fronton. Ilyen „tisztítótűzben" megférfia- sodva aztán Sárszentlőrincen találkozott a jövendőbelijével. 1944. április 14-én esküdtek. A 19 éves ifiasszonynak - mivel anyósa meghalt - egy­szerre a nyakába szakadt minden házimunka. Első kis­gyermekük csak öt hetet élt. Két évre rá született Piroska, majd újabb két esztendő múlva Marika. De nem sokáig örülhettek, mert jött a SAS-behívó, átképzésre kellett az apának menni, és a lányok az anyára maradtak, a nyolc hold földdel, az állatokkal, az egész gazdasággal együtt. — Akkoriban nem volt más választásom, az alsópéli gaz­dasághoz szerződtem - meséli a feleség. — Itt mint család- fenntartót vettek a listára, s ennek megfelelő fejadagot is kaptam. A munkásszálláson laktam. A gyerekeket ide nem vihettem magammal, s a lő­rinci nagynéni vette őket párt­fogásába. Nappal dolgoztam, este meg 13 kilométert gyalo­A volt pártházak többségé­nek megváltozott a szerepe a rendszerváltást követően. Akad amelyiket egészségügyi, akad amelyiket oktatási, akad amelyiket gazdasági, akad amelyiket kulturális célra használják. A kölesdiben a falu galériája kapott helyet, körülbelül egy évvel ezelőtt. Most a dombóvári Csonka Sándor festményei láthatók ott. A megyét járó vándorkiál­lítást a jövő hét végéig tekint­hetik meg az érdeklődők, Kö- lesden. Fotó: Degré „Nem túlzottan nagy léleg­zetű a szakmai életrajzom" - kezdi bemutatkozását Borda István, Tolna és környékének falugazdásza. Gödöllőn, az agráregyetemen végzett me­zőgazdasági gépész karon. A decsi származású fiatalember 1973-ban került a tolnai Aranykalász TSZ-be, ahol gyakornok, műhelyvezető, majd ágazatvezető lett. Köz­ben agrárgépész gazdasági szakmérnöki oklevelet szer­zett. '92-ben lehetőség nyílt a szövetkezetből történő kivá­lásra. Az előbb-utóbb min­denképpen bekövetkező kényszerű leépítéseknek elébe ment. „Kezdtünk sokan lenni, főleg vezetők" - mondja. Fel­eségével együtt vált ki a TSZ-ből, zömében használa­ton kívüli gépeket vitt ki, va­lamint egy félreeső épületet, amit megjavított gépei tárolá­sára használ. „Sikerült em­berhez méltó módon elválni a szövetkezettől" - mondja. Rö­vid ideig munkanélküli, eb­ben az időszakban úgyszól­ván „jogi tanulmányokat" folytat, az érvényes rendelete­ket szinte betűről betűre fújta, ami nagy segítséget nyújtott neki a gazdálkodás elkezdé­séhez. '93-tól mezőgazdasági vállalkozó. Idén március else­jétől, a tolnai önkormányzat, a tolnai gazdakör és a Magyar- országi Német Gazdaszövet­ség ajánlásával tölti be Tolna, Mözs, Bogyiszló és Fácánkert falugazdászának tisztét. — A falugazdászat nem le­hetett gyerekkori álma ... — Valójában eszem ágában nem volt falugazdásznak lenni, már csak azért sem, mert én nem „gazdász", ha­nem gépész vagyok. Több is­merős önkormányzati képvi­selő is megkeresett, mondván, hogy szerintük ezt a munkát nekem találták ki, merthogy itt pontosan azt kell csinálni, olyan témakörökben kell ta­nácsokat adni, amit én a más­Miután bebarangolták fél Olaszországot, kipróbálták a nagyobb városok templomai­nak akusztikáját, szemrevéte­lezték a pápát a Vatikánban, szerepeltek az olasz televízió­ban, a múlt szombaton haza­érkezett a tolna-mözsi lá- nyok-asszonyokból, és néhá- nyuk élete párjából álló külö­nítmény, amely a Bartók Béla Női Kar, és persze a magyarok hírnevét öregbítette talján- honban. Az együttes vezetője, Schmidt Józsefné, (Vali néni) számolt be az út azon részéről, amelyet szavakba lehet ön­teni. A többiről nem írunk, mert azt látni kell. Mint azt a karnagy el­mondta, a kórus rengeteg he­lyen megfordult már a világ­ban, de Olaszországban eled­dig még nem jártak. A napfé­nyes Itáliában élő, tolnai származású Létai Ferencné segítségével idén tavasszal vi­szont lehetőség nyílott a „csizmapróbára". Ha pedig már ott voltak, kár lett volna kihagyni a hagyományos pá­pai fogadást, így hát a befo­lyásos Genovéva nővér segít­ségével megszervezték nekik azt is. Nos, így került a pápa közvetlen közelébe a kórus. Szó szerint, hiszen az április 6-i - a Szent Péter székesegy­ház előtti - fogadáson, ahol a pápa sok tízezer ember előtt köszöntötte a nemzeteket, a tolna-mözsi dalosok körülbe­lül 5 méterre foglaltak helyet a katolikus egyházfőtől, és a va­tikáni kórus után három per­cig csak az ő dalukat hallgatta a tömeg. Előtte persze II. János Pál magyar nyelven üdvö­zölte „a tolna-mözsi Bartók fél éve tartó önálló gazdálko­dásom során megtapasztal­tam. Megismerve a falugazdá­szok feladatait, én is nagyjából így láttam, és úgy gondoltam, hogy szívesen segítek. Saját tapasztalataimból kündulva mondhatom, a szántás, vetés, vagy a többi ilyen jellegű munka tulajdonképpen fel­üdülésnek számít. De végig­csinálni a szövetkezetből való kiválást, aztán az elindulást - földügyek, kárpótlási ügyek, földhivatal, FM hivatal, adó, könyvelés, stb. - ez maga a té­boly. Úgyhogy azt gondoltam, amennyiben tudok segíteni elvállalom (tehát nem első­sorban a pénzért), ha ezt a gazdálkodás mellett tudom csinálni. — Ha már a pénznél tar­tunk, 60-80 ezer forintos jöve­delmekről keringenek a hírek. — Az összeg stimmel, csakhogy ezt a tevékenységet a legtöbben vállalkozóként végzik, így ezt árbevételnek kell tekinteni, amiből lejönnek a költségek, a különböző járu­lékok, az adó. így körülbelül 30-35 ezer forintos bruttó ösz- szegnek megfelelő pénz ma­rad meg tisztán. — Egy falugazdásznak nyilván jó a véleménye a falu­gazdász hálózatról. — A falugazdász hálózatra a jelenleg kialakult helyzetben szükség van, ezt az én saját tapasztalataimból, korábbi küszködéseimből tudom. Sze­rintem - és még sokak szerint - sokkal előbb létre kellett volna hozni, már a kárpótlás beindulásakor. Akik belevág­tak a gazdálkodásba, nagyon egyedül maradtak. Az embe­reket hozzásegítették ahhoz, hogy ugorjának, de ejtőernyőt nem adtak nekik. Például vannak gazdák, akik most ér­deklődnek a tavaly előtti búza vetési támogatása felől(l) Lé­teznek olyan vélemények is, ■ melyek politikai hátteret tu­lajdonítanak a hálózatnak. Béla Női Kar''-t, amelynek tag­jai az esti olasz tévéműsorban - amely vágás nélkül „le­hozta" a tolnaiak szereplését - ellenőrizhették, hogy nem volt-e fals a magas céjük. Hál'Istennek nem. Minden rendben ment, köszönhetően a kórus lelkiismeretes, alapos felkészülésének, amely még az olasz szállodákban is rend­szeres volt. Azért utólag nem tagadják, a zabszem benn volt, de ez érthető. < A pápai randevú után este a római Szent István Ház ká­polnájában már felszabadul­tan adtak koncertet az ottani magyaroknak, amely program a végén - a Himnusz közös éneklése során - általános sí­rásba fulladt. A csodálatos római fogadta­tás, a különleges élmények után - és előtte is - rögtönzött koncerteket adtak templo­mokban, tereken, (például a Trevi kút előtt is), mindenhol nagy tetszést aratva. Bebaran­golták Itália nagyobb városait, — Mikor tart fogadóórá­kat? — Tolnán kedden délelőtt a polgármesteri hivatalban, Mözsön ugyanazon a napon délután, a volt tanácsházán. Bogyiszlón csütörtökön dél­előtt a hivatalban, Fácánkert­ben pedig délután vannak a fogadóórák. Természetesen alkalmazkodom az ügyfelek igényeihez. — Milyen gondokkal kere­sik fel az emberek? — Jelenleg legtöbben a fej­lesztési támogatások felől ér­deklődnek. Az aszálykárok el­számolási lehetőségeiről is so­kan kérdeznek még mindig, persze nem túl sok jóval tu­dom kecsegtetni őket. A kár­pótolt területek birtokbaadása is komoly konfliktusforrást je­lent. Nekem a gazdák érdekeit kell képviselnem, de semmi olyan jogkörrel nem rendel­kezem, amellyel bármit bár­kire rá tudnék erőltetni. Érdekes, hogy konkrét ag­ronómiái, növényvédelmi, technikai tanácsot szinte senki nem kér. Aki már belevágott a gazdálkodásba, azt tudja, mi­kor kell vetni, azt viszont nem, mikor van ügyfélfoga­dás az APEH-nél. — Az FM hivatallal hogyan tartják a kapcsolatot? — Heti egy alkalommal ta­lálkozunk Szekszárdon, itt to­vábbítjuk a hivatal felé az álta­lunk észlelt gondokat, illetve ilyenkor kapjuk meg a felülről érkező információkat. Mint mondtam, a kedd és a csütörtök az ügyfeleké, a többi napon pedig területeket járok be, illetőleg különböző hivata­lokban intézem az ügyeket. — Meddig szól a falugaz­dászok megbízatása? — Egyelőre három hóna­pos „próbaidőn" vagyunk. Ez szerintem részben egyfajta gesztus is a mostani kormány részéről. A következő vezetés így könnyebben dönthet arról, szükség van-e ránk. sk Rómát, Nápolyt, Firenzét, Ve­ronát, de jártak Capri szige­tén, Assisiben, Riminiben, és San Marinot is útba ejtették a 10 nap alatt. De ez már az a rész, amiről hiábavaló írni. Schmidt Józsefné azt is el­mondta, hogy bár nők alkot­ták a csapat nagyobb részét, a társaság nem mutatta a ma­gyar mentalitás tipikus je­gyeit. Ez a „kirándulás" nem bevásárlókörút volt, a lelki és a szellemi javak begyűjtésével volt elfoglalva mindenki. Azt is megtudtuk tőle, hogy ha nem lett volna a Center Tours, a tolnai Afész, az ÁFÉOSZ, a mözsi Agrokémia, a Gemenc Tours, most nem tudnánk miről írni. A kórus megszerezte az olasz tévéfelvétel videofilmjét, lehet, hogy ezt hamarosan le­vetíti a POP TV. Az úton ké­szült fényképeket ereklyeként őrzik, lapunk is csak hosszas rábeszélésre tudott kölcsön­kérni tőlük egyet.-s­Hangulat Vízmű-telephely, Tolna. A nyugalom szigete. Udvarán öreg fák köszöntik az új ta­vaszt. Az éledő lombok között vadgalambok turbékolnak. Az irodaépületben csendes munka folyik. Nem nyü­zsögnek kampánymenedzse­rek, nem rohangálnak mobil telefonnal felfegyverkezett üzletkötők, marketingfőnö­kök, se szellemes-szerelmes (mindenre) vállalkozók. Se­hol egy villogó monitorú számítógép, egy kapkodó adatrögzítő kisasszony, egy ideges operátor. A pénztárban golyóstollat és indigóval készülnek a számlák, háromszor négy példányban. Közben van időm szétnézni. Szemben, a rácsos faliújságon, precízen felrajzszögezett szakmai köz­lemények, táblázatok sora­koznak, A/4-es lapokon. A sarokban ápolt cserepes nö­vények nyújtózkodnak az ab­lak felé. A rosszul illeszkedő parketták egyrészét olcsó bordó szőnyeg takarja. Az íróasztal, a berendezés kopot­tas. Még minden múlt rend­szerbeli. Az erőszakolt vál­toztatás réme nem kísért. Ezt a tisztes korú trezort például biztosan nem fogják privati­zálni. Az az érzésem, hogy ha visszajövök egy év múlva, vagy öt év múlva, akkoris ugyanígy találok mindent. Állandóság. Érintetlen part­szegély, ahol megmaradt a moha. Egy hely Kelet-Euró- pában, ahol nem az aktuálpo- litika szabja meg a tenniva­lót, hanem a természet. A ví­zállás. Jó itt. A pénztárosnó nem siet, de nemis szuttyog. Dolgozik a szokott tempójában. Fix munkaidőben fix bérért. (Mennyire ágáltunk ez ellen még nemrég!) Kifizetem a szippantási díjat. Kb. három liter benzin ára. Én ötször ennyire számítottam. I ** vízmű! Mibe fektessem most ezt a temérdek pénzmarad­ványt? Wessely Gábor Halászháló BIZTOS, HOGY CSAK A DRÁ6A A JÓ? Hatékony földmunkagépek meglepően alacsony áront Fizetési könnyítésekt ^ BEN ATI MACCHINE forgalmazza mji POWERED ACCESS HUNGARY ÉFITÖGÉPKERESKEDELMI KFT Tel 147-6774,269-9551,269-9563

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents