Tolnai Népújság, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-16 / 89. szám

1994. április 16., szombat GAZDASAG {KÉPÚJSÁG 5 Pártok, jelöltek a Dr. Solymosi József, Agrárszövetség Legális foglalkoztatást foglalkoztatásról Az Agrárszövetség a gaz­dasági élet működőképessé­gének javításával szeretne ja­vítani a foglalkoztatási helyze­ten. Az ország adottságaiból adódóan, a mezőgazdaság gondjainak megoldása jelent­heti az egyik legeredménye­sebb kitörési pontot a foglal­koztatásban is. A jól működő mezőgazdaság megrendelője az iparnak, alapanyaggal látja el az élelmiszeripart, munkát ad a szállításnak, kereskedők­nek, az oktatásnak. Az Agrárszövetség érde­keltté szeretné tenni a munka­adókat az alkalmazottak legá­lis foglalkoztatásában (adók, járulékok). Olyan vállalkozá­Az Egyesült Kisgazdapárt nem fogadja el a munkanélkü­liség jelenlegi mértékét. Nem munkahelyet kell te­remteni, hanem minden dol­gozni akaró számára a mun­kához jutás lehetőségét bizto­sítani. Mivel a hatékony mun­kavégzés csak szakképzett munkaerővel képzelhető el, a munkához juttatás alapvető eleme az oktatás. Még mindig messze nem valósult meg a 3 év óta hangoztatott „vállal­kozó-barát" szemlélet. Olyan közgazdasági, pénzügyi, jogi szabályozás szükséges, ami bárki számára lehetővé teszi, - sőt rövid távon elő is segíti a „helyzetbe kerülést". A csa­ládi vállalkozások elterjedése A munka nélkül maradt emberek helyzetén hosszabb távon nem segélyekkel, ha­nem munkahelyekkel és át­képzéssel lehet javítani. Új munkahelyeket csak egy be­ruházásokban bővelkedő, fej­lődő gazdaság hoz létre. A Fi­desz foglalkoztatáspolitikájá­nak alapja ezért a növeke­dés-orientált gazdaság. Véle­ményünk szerint a foglalkoz­tatáspolitikát a gazdaság szerves részévé kell tenni. En­nek fő eszközei a foglalkozta­tás-barát privatizáció, az el­maradt régiók infrastrukturá­lis fejlesztése és a hatékony átképzés. A segélyezési rend­szert át kell alakítani, hogy fo­Elsődlegesen új alkotmányt készítenénk, mivel minden­nek a jog és a törvény az alapja. Törvényes rend nélkül a kusza helyzetből nehéz lenne a kilábalás. • í^ezdjük azzal, hogy a nyugdíjasok nyugdíjba helye­zését fontosnak tartanánk, mert itt máris szabadulnának fel munkahelyek a munkanél­küliek számára, persze ehhez a nyugdíjakat fel kell emelni. Bizonyos ideig beszüntet­nénk a külföldi termékek be­hozatalát, úgy az élelmiszere­két, mint a gépekét. Azonnal el kell kezdeni a hazai gyártást az élelmiszer előállításban és az iparban egyaránt. A KDNP foglalkoztatáspoli­tikáját gazdaságpolitikai, szo­ciálpolitikai célkitűzéseivel sokat szeretne ösztönözni, amelyek segítik a szerkezet- váltást, a modernizációt, és új munkahelyeket teremtenek. A fiatalok esélyeit az általános képzési idő növelésével, a fel­sőoktatás bővítésével, a fel­nőttoktatás megszervezésével segítené. Az Agrárszövetség az anyai hivatás anyagi elis­merésével, a részmunkaidős mezőgazdasági kistermelés helyreállításával, kedvezmé­nyezett nyugdíjazási lehető­séggel is javítana a foglakozta­tási gondokon. Az önkor­mányzatok, egyházak, civil szervezetek szervezésében is mozgósítani szeretné a már megtalálható lehetőségeket. is javítaná a foglalkoztatási helyzetet. A munkanélküliek foglalkoztatása azokon a terü­leteken célszerű, ahol az ön- kormányzatnak kötelessége van a társadalommal szem­ben. Az állam feladata az inf­rastrukturális beruházások szervezése, a vidéki kistelepü­lések felzárkóztatása, a hazai termékek gyártásának, for­galmazásának előnybe' része­sítése. Az elesettek iránti ke­resztény erkölcsi kötelezettsé­gen túl a párt gazdaságpoliti­kájának fontos eleme a mun­kanélküliség csökkentése. Egyetlen nő se legyen rákény­szerülve, hogy a család lét- fenntartása miatt kelljen dol­goznia. kozzuk munkára ösztönző ha­tását. A segélyezési idő hosz- szát az adott térség munka­nélküliségi szintjéhez kell iga­zítani. Különösen veszélyes az ifjúsági munkanélküliség, ezért a Fidesz azt akarja, hogy a Szolidaritási Alap vállalja át a társadalombiztosítási járu­lék fizetését azoktól, akik pá­lyakezdő munkanélkülieket alkalmaznak. Bevezetnénk egy átképzési utalványt, ame­lyért a fiatal átképzési lehető­séget vásárolhatna. Ezt bár­mely cégnél felhasználhatná. A cég a költségvetésből kapná meg az utalvány ellenértékét, ha az átképzést követően a fia­tal foglalkoztatását is vállalja. Az adópolitikát is oly mó­don kell kialakítani, hogy az a vállalkozók részére hosszú tá­von tisztes megélhetést bizto­sítson. így ki lehet alakítani a családi vállalkozásokat. A megtermelt értéket a termelő saját maga értékesítené, maf­fiák, közvetítők nélkül. A kérdéskörhöz tartozik a falvakban élők sorsa is. Az ál­lamkasszából több pénzt kell visszajuttatni az önkormány­zatokhoz, hogy megoldható legyen az idősekről, elesettek­ről a szociális gondoskodás. Nem elhanyagolható a köz­hasznú munkavégzés sem, mert ezzel részben elősegít­hető a falu fejlődése. szoros összhangban alakítja ki. Ösztönzi az új munkahe­lyek létrehozását, elsősorban a kisvállalkozói szektorban. Pártunk alapeszményének megfelelően, nagyobb szere­pet szánunk a települési ön- kormányzatoknak és azok ön­kéntes társulásainak, valamint a civil közösségeknek. Szük­ségesnek tartjuk azoknak az önkéntes szervezeteknek a normatív pénzügyi támogatá­sát, amelyek a munkanélküli­ségtől leginkább veszélyezte­tett társadalmi csoportok - megváltozott munkaképessé­gűek, cigány etnikumhoz tar­tozók, börtönből szabadultak, szenvedélybetegségek gyó­Csak olyan gazdaságpoli­tika számíthat sikerre, amely­nek szociális érzékenysége a korábbiaknál lényegesen na­gyobb és a társadalmat feszítő kérdések megoldására ér­demi, gazdaságilag kellően megalapozott választ képes adni. A gazdaságpolitika az infrastruktúra fejlesztésével segíti megteremteni a feltéte­leket. Belátható időn belül a munkanélküliség színvonala 5-7 % körül stabilizálható. Olyan járadékrendszerre van szükség, amely megfelelő biz­tonságot teremt a munkanél­külinek, de szigorú követel­ményeket támaszt a munka- nélküliség időtartama alatti Segély helyett foglalkozta­tást akarunk. Mint eddig is, a gazdaság fejlesztésével terem­tünk új munkahelyeket. A munkaerőpiac helyzete nem választható el a gazdaság ál­lapotától: a kulcs a gazdasági növekedés. Munkaalkalmat teremtünk környezetünk javí­tásáért. A termelői infrastruk­túra fejlesztése és megújítása az emberi környezet meg­óvása, a világkiállítás és a la­kóépület-felújítás területein látjuk az új munkahelyeket. A vállalkozás kiszélesítésével és a privatizációval bővítjük a foglalkoztatást. Utóbbi terén a jövőben is fontos a hatékony gazdálkodáson alapuló mun­kahelyteremtés, megőrzés. El­Az életkörülmények rosz- szabbodása nem szükség- szerű, mert éppen a rosszul végrehajtott privatizáció kö­vetkezménye. A volt rendszer helyükön meghagyott vezetői kihasználva a privatizáció előnyeit, politikai színezetű munkanélküliséget csinálnak, és az így keletkezett terheket az államra hárítják. Ez kiiktat­ható, ha a privatizációban rendet csinálunk. A mezőgaz­dasági munkanélküliség meg­szüntetésére be kell vezetni a közmunkák • intézményét, egyetértésben az önkormány­zatokkal erre jogszabályt kell alkotni. Ha a tsz-ből magán- vállalkozás alakult, kötele­A termelés modernizációja és a beruházások élénkülése egyaránt pozitívan hat a munkahelyteremtésre. A szo­ciáldemokraták tudják, hogy az üzemet csak akkor kell be­zárni, amikor a folyó kiadáso­kat a folyó árbevétel nem fe­dezi. Magyarországon azon­ban sok esetben nem veszik figyelembe, hogy milyen járu­lékos költségei lesznek annak, ha bezárnak egy vállalatot. gyultjai - tagjainak adnak fo­lyamatos segítséget az elhe­lyezkedéshez. Fenn kívánjuk tartani az ellátási rendszert a kötelező munkanélküliségi biztosításon, a munkanélkü­liek jövedelempótló támoga­tásán keresztül. Ennek össze­gét a helyi munkanélküliségi rátától is függővé kívánjuk tenni. A felelősségi és döntési szabályok meghatározásával tovább kívánjuk fejleszteni a munkavállalók és a munkaa­dók szervezeteinek részvéte­lét a foglalkoztatáspolitikai döntéshozatalban. magatartás tekintetében. Olyan támogatási rendszert kell működtetni, amely hono­rálja a korszerű, új munkahe­lyek teremtését. Ki kell alakí­tani azokat a képzési kerete­ket, amelyek a pályakezdő fia­talok elhelyezkedési esélyeit javítják. E rendszert össze kell hangolni a kiépítendő át- és továbbképzési központok há­lózatával. A források felhasz­nálásáról ott szülessék döntés, ahol a probléma megoldásá­hoz a legtöbb információ áll rendelkezésre. Javítani kell a vidék népességmegtartó ké­pességét, új foglalkozási ágak, szolgáltatások és az idegen- forgalom fejlesztésével. sődlegességet biztosítunk a tőkebefektetés, a fejlesztés, és a foglalkoztatás szempontjai­nak. Fontosnak tartjuk a ked­vezményes privatizációs technikák alkalmazását a to­vábbiakban is. Szélesebb tu­dással jobb elhelyezkedési esélyt teremtünk. Végrehajt­juk a képzési rendszer olyan átalakítását, mely a piacgaz­dasághoz igazodik. Feladat egy új ifjúsági foglalkoztatási program kidolgozása. Taka­rékosabbá és méltányosabbá tesszük segélyezési rendsze­rünket. Előmozdítjuk az elhe­lyezkedést, megszüntetünk minden tényezőt, mely lehe­tőséget ad a társadalom igaz­ságérzetének megsértésére. zővé kell tenni a munkanélkü­livé tett munkások foglalkoz­tatását. Ahol privatizáció mi­att voltak elbocsátások, ott az elbocsátottak ellátásához hozzá kell járulni. A munka- nélküli segélyt közmunka végzéshez kell kötni. Hitelpo­litikával is ösztönözzük a munkateremtő kisvállalkozá­sokat. A kormány kötelessé­gévé kell tenni, hogy a mező- gazdasági termékeket támo­gassa. Programunk egyik alaptétele a hátrányos hely­zetű térségek támogatása. Ipart, intézményeket kívá­nunk oda telepíteni. A priva­tizációnak és a külföldi tőké­nek is ezt kell szolgálni. Nem jobb-e, ha az elbocsá­tandó dolgozók munkanélküli segélyének megfelelő összeg­gel modernizálják az adott üzemet? Az MSZDP követeli az új foglalkoztatási törvény megalkotását, s azt, hogy az önhibáján kívül munkanélkü­livé váltak olyan összegű já­radékban részesüljenek, amely nem kényszeríti őket életszínvonaluk azonnali fel­adására, de ösztönzi, hogy keressék az elhelyezkedés le­hetőségeit. Átképzési, képzési és továbbképzési lehetőséget kell teremteni. Állami alapok segítsék a munkanélküliség el­leni küzdelmet: felhasználá­sában részt kell venniük a munkavállalókat, a munka­A Szocialista Intemacionálé stockholmi nyilatkozata sze­rint: „A munkanélküliség alá­ássa az emberi méltóságot, fe­nyegeti a társadalmi stabili­tást, és tékozolja a világ legér­tékesebb erőforrásait." Tenni ellene a gazdaságpolitika egé­szével összhangban, a gazda­ság modernizációjával szink­ronban lehet. A gazdaságpoli­tika lassíthatja a munkahelyek megszűnését, hosszú távon a nem hatékony munkahelyek megszűnése szükségszerű, de a munkahelyek védelmében tompítani lehet a piaci hatáso­kat. Különösen tragikusnak tart­juk az ifjúsági munkanélküli­Számos fontos intézkedést szorgalmazunk, mint aho­gyan ezt eddig is tettük. A Munkáspárt a társadalom pes­tis betegségének tartja a mun­kanélküliséget, amely tö­megméretben az elmúlt 4 év­ben pusztította a magyar tár­sadalmat. A munkanélküliség a rendszerváltás, a gazdaság tönkretételének egyenes kö­vetkezménye. A helyzet meg­változtatásának kulcskérdése: a gazdaság fejlesztése, új munkahelyek tömeges létesí­tése. Elsősorban olyan ipart kell fejleszteni, amely viszony­lag kis befektetéssel jár. Szük­ség lenne állami támogatással évente 60-80 ezer lakás meg­építésére. Indokolt lenne a A munkanélküliek számá­nak jelentős csökkentése első­sorban a munkahelyteremtő intézkedésekkel lehetséges. Ennek érdekében a privati­zációs bevételeket teljes egé­szében infrastrukturális beru­házásokra, s elsősorban a la­kásépítés, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari fejlesztésre szükséges fordítani. E mellett adó- és kamatked­vezményekkel a vállalkozókat újabb munkahelyteremtésre lehet ösztönözni. Áz újonnan induló, valamint a privatizá­ció során tulajdonhoz jutott munkaadókkal munka­erő-megtartó megállapodást szükséges kötni a foglalkozta­A „Korszerű gazdaság - több munkahely" című prog­rammal az SZDSZ eredmé­nyesen veheti fel a harcot a munkanélküliség ellen. Prog­ramja olyan intézkedéseket tartalmaz, melyekkel meg­akadályozható, hogy a mun­kahelyek a bérekre rakódott túlzott adó- és járulékterhek miatt megszűnjenek. Hatéko­nyabb és szakszerűbb állami segítséget nyújt a bajbajutot­taknak. Korszerűbbé teszi a képzési és átképzési rend­szert. Kiemelt figyelmet fordít az ifjúsági munkanélküliség kérdésére, a leszakadó régiók és kistérségek felzárkóztatá­sára, valamint a hátrányos helyzetű munkanélküliek nélkülieket, az önkormányza­tokat, a munkáltatókat és a kormányt képviselő szerveze­teknek. Cél, hogy saját terüle­tén mindenki a legjobb haté­konysággal működhessen. A modern gazdaságnak modern munkaerőre van szüksége. tottság és a bedolgozói munka bővítésére. A munkanélküli segélyezés olyan formáját szükséges megvalósítani, amely a se­gélynyújtást az adott települé­sen leghasznosabb, s a mun­kanélküli képzettségének, szellemi kapacitásának megfe­lelő közhasznú munkák vég­zéséhez köti. Ma nem tartjuk időszerűnek a nyugdíjkorha­tár felemelését, éppen ellen­kezőleg az anyaság nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsü­lése mellett, a részmunkaidő bevezetését, és az előnyug­díjba vonulást támogatjuk a gazdaság mindenkori fejlett­ségével szinkronban. problémájának megoldására. A program célja az, hogy ol­csóbbá tegye a munkahelyte­remtés költségeit. Erre a kö­vetkező lehetőségek kínál­koznak: az elvonások arányá­nak csökkentése; az új mun­kahelyeket létrehozók és a programokba bekapcsolódók munkaerő költségei jelentős részének adóból való leírása; munkanélküliek alkalmazása esetén nagyobb támogatás. Itt is kisebb, de hatékonyabb bü­rokráciát akarunk. E célokra fordított pénz felhasználását átláthatóvá kívánjuk tenni. Támogatjuk a részmunkaidő­ben való foglalkoztatást, és nem akadályoznánk az elő­nyugdíj igénybevételét. Mauthner Vince, Egyesült Kisgazdapárt Családi vállalkozások Dr. Rónaky József, Fidesz Átképzési utalvány Bartha Sándor, Független Kisgazdapárt Növelni a hazai termelést A KDNP Tolna Megyei Szervezete Az önkormányzatok szerepe Thraun Lajos, Köztársaság Párt Az infrastruktúra fejlesztése Az MDF Tolna Megyei Szervezete Nem segély, foglalkoztatás Dr. Prinz István, MIÉP Kötelező közmunka Dr. Fischer Sándor, MSZDP A termelés modernizációja Dr. Jánosi György, MSZP A legértékesebb forrás A Munkáspárt Tolna Megyei Szervezete Kis befektetéssel Dr. Brázay László, NDSZ Privatizációs bevételek Schuckert József, SZDSZ Korszerű gazdaság séget. A képzési idő megnyúj­tásával, az egyetemi-főiskolai hallgatók létszámának növe­lésével elérhető, hogy a fiata­lok később kezdjenek el mun­kát keresni. Továbbképzési és átképzési programokat terve­zünk, összhangban az elma­radott térségek fejlesztésével és a gazdaság szerkezetátala­kítási programjával. Ezek költségét úgyszólván fedezi az első munkahelyhez sem ju­tók segélye. Átmeneti megol­dást jelenthet a részmunkaidő, a gyakornoki rendszer vissza­állítása és a non-profit szerve­zetek bevonása a munkaerő­gazdálkodásba, mert olcsób­ban teremtenek munkahelyet. könnyűipar tudatos fejlesz­tése, mert így viszonylag ke­vés pénzzel sok ember szá­mára lehetne biztonságos megélhetést teremteni. Mind­ezek eredményeként a mun­kanélküliséget 5-6 év alatt akár 5 százalék alá is lehetne szorítani. A gazdaság fejlődé­sének megindítása lehetővé tenné a munkanélküliek tá­mogatásának javítását is. Az állam nem vonulhat ki a gaz­daságból! Nem kell minden­áron külföldi kölcsön, van elég pénz, csak nem ott, ahol kellene. A bálásruha-akciók, az esetenkénti kedvezményes bevásárlási lehetőségek, az egytálételes népkonyhák nem vezetnek eredményre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents