Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-29 / 74. szám
6 KÉPÚJSÁG 1994. március 29., kedd Privatallózó Lapszemle a magánosításról Négy év mérlege az ÁVÜ-nél. Az Állami Vagyonügynökséghez 1994 vállalat közül mára 1157 alakult át társasággá, ebből 438-at teljes egészében értékesítettek, 35 végelszámolással vagy felszámolással szűnt meg, 62 felett azóta más szervezetek gyakorolják a tulajdonosi jogokat és további 722 társaság vár még részben vagy egészben tulajdonos váltásra. A magánosításba az ÁVÜ-höz befolyt bevétel 1990-ben alig volt több 600 millió forintnál, 1991-ben azonban már meghaladta a 31 milliárd, 1992-ben a 74 milliárd, 1993-ban a 77 milliárd és 1994 januárjában a 7 milliárd forintot. Jelentősen változott a bevételek összetétele is: 1990-ben az értékesítésből befolyt pénzösszeg több, mint 79%-a származott külföldi befektetőktől, ez az arány 1993-ra 32,73%-ra csökken a hazai befektetők javára. (Pesti Hírlap, III. 16.) Ellenőrző ügynökség. „Ne sérüljön a privatizáció végrehajtásának folyamata", érvényesüljenek a jogszabályok, derüljön ki, hogy a feltárt hibák gondatlanság vagy szándékosság eredményei - ezek az Állami Vagyonügynökség ellenőrzési alapelvei. Áz ÁVÜ hivatalos álláspontja szerint a magánosítás egészét önmagában nem minősítheti az a néhány eset, amely a közvélemény előtt botrányos körülmények között vált ismertté. (Figyelő, III. 10.) Örömmel veszi a tényeket. Szabó Tamás privatizációs miniszter üdvözölte a KDNP állásfoglalásának azon pontját, mely szerint támogatja a következetes privatizációt, és ebben a kisbefektetőknek nagyobb szerepet kellene játszani. Ugyanakkor természetesnek tartotta, hogy a folyamatba hibák csúsztak be. (Pest Megyei Hírlap, III. 11.) Mi kell, mi nem kel (el)? Nyert a Királylénia A Pécsi Mezőgazdasági Rt. nyilvános tenderfelhívására két pályázat érkezett. Az IT határozata érvényesnek nyilvánította az ÁVÚ tulajdonú részvénycsomag 90%-ának értékesítésére kiírt pályázatot. Elfogadták a Királylénia Konzorcium ajánlatát, valamint felhatalmazták az ügyvezetést a termőföld haszonbérletére vonatkozó szerződés megkötésére is. Tekintettel az időközben bekövetkezett pótlólagos kárpótlási földkijelölésre, a haszonbérleti szerződés a társaság jelenleg rendelkezésére álló 2027 hektár termőföldre köthető meg. Kemény csata azAGROKER-ért A Szekszárdi Agroker Rt. részvényeinek értékesítéséről is született döntés. A pályázatra 4 érvényes igen közeli ajánlat érkezett, ezért az ÁVÜ a nagyobb versenyhelyzet megteremtése érdekében a vevőket módosított ajánlattételre hívta fel. A pályázatot az IT eredményesnek nyilvánította és hozzájárult ahhoz, hogy a részvénytársaság ÁVÜ tulajdonban lévő 368.160 eFt névértékű részvénycsomagját a KSZE Rt. részére eladják. A fizetés készpénzzel és kárpótlási jegyben történik. A KSZE Rt. a részvények 92.5%-át kapta. Akvaline: újra Érvénytelennek nyilvánították az Akvaline Rt. értékesítésére kiírt pályázatot is. A Ke- mikál Vállalatból kivált cég jegyzett tőkéje 145.100 eFt, 100%-os állami tulajdonban van. A pályázat sikertelensége ellenére az MRP-vel pályázaton kívül, de az általa eddig ajánlott feltételekkel folytatni kell a tárgyalásokat a részvénytársaság megvételéről. A vételár a meghirdetett jegyzett tőke közel 128%-os árfolyamán áll. Amennyiben a tárgyalás eredménytelenül zárul az IT döntésének értelmében új, nyűt pályázat írható ki. Nyomda, folyamatban Lezárult a Szegedi Nyomda Rt. privatizációs pályázata. ÁVÜ tulajdonban van a 150.300 eFt-os jegyzett tőke 100%-a. A pályázatot ugyan az IT eredménytelennek nyilvánította, de a Szegedi Nyomda Rt. MRP szervező bizottságából, valamint 150 Év Lapkiadó Kft.-ből álló konzorciummal további tárgyalásokra szólította fel az ügyvezetést. Szorít a cipő A Sabaria Cipőgyár Rt. teljes állami tulajdonban lévő részvénycsomagjának értékesítésére egyetlen pályázat érkezett. Ezt a Sabaria Rt. MBO-MRP konzorciuma nyújtotta be. Az ajánlat azonban a pályázati kiírásban foglalt lényeges feltételeknek nem tett eleget, így a pályázatot érvénytelennek nyilvánították. A részvénytársaság adóskonszolidációjának végrehajtása után az állami tulajdonú részvények értékesítésére újabb, nyílt egyfordulós pályázatot kell kiírni. Lisztügyek Megtárgyalta az IT azt a privatizációs koncepciót, amely a Pannongabona Rt., az Alföldi Gabona Rt., valamint a Dél-Dunántúli Gabona Rt. értékesítéséhez szükséges. A Pannongabona Rt. részvényeinek értékesítése érdekében az ÁVÜ tulajdonban lévő csomagot két részre kell bontani. Az alaptőke 40%-át megtestesítő részvénycsomag kerülhet zártkörű ajánlattételre, még a fennmaradó 60%-ot nyilvános ajánlattétel útján értékesítik. Az Alföldi Gabona Rt. alaptőkéjének 51%-át, 464,1 mFt össznévértékű részvényt szakmai befektető részére, további 25%+l részvényt hazai termelők részére, kizárólag kárpótlási jegyért az ÁVÜ-nek pályázati eljárás keretében kell meghirdetni. Ugyancsak hasonló konstrukcióban hirdetik meg a Dél-dunántúli Gabona Rt. állami tulajdonban lévő részvényeit. Munkavállalói tulajdonlás _ A dolgozói tulajdonlás az ÁV Rt.-hez tartozó 163 vállalat dolgozóit is élénken foglalkoztatja. Éppen ezért a közelmúltban a vagyonkezelő kidolgozta a munkavállalók tulajdonszerzésének irányelveit. Az ÁV Rt.-nek több szempontot is szem előtt kell tartania munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos politikájának kialakításakor: javítania kell a hozzá tartozó vállalatok hatékonyságát, teljesítenie kell az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit és a kárpótlási jegyekkel szemben is meghatározott kínálatot kell teremtenie. E szempontok alapján az ÁV Rt. vállalatainál a legfontosabb cél a pótlólagos tőkebevonás biztosítása. A dolgozók számára ez azt jelenti, hogy csak azután válhatnak cégük tulajdonosaivá, ha tőkeerős intézményi vagy pénzügyi befektető már megvásárolta a vállalat egy meghatározott részét vagy alaptőkét emelt. Ez a megszorítás azzal az előnnyel jár, hogy ily módon a vállalat üzleti értékét és ezzel eladási árát is, a piac határozza meg. Az ÁV Rt. pedig a piac ítéletére alapozva határozhatja meg a munkavállalók által megvásárolható részvények árfolyamát, a lehetséges kedvezmények körét és mértékét. Az ÁV Rt. a dolgozói részvényeket részesíti előnyben. Ezt a részvényfajtát kizárólag a társaság főfoglalkozású alkalmazottai szerezhetik meg (a vállalat nyugdíjasai is). A dolgozói részvények tulajdonosai ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi részvényes, az egyetlen megszorítás az, hogy ez a részvényfajta csak a munkavállalók körén belül forgalomképes, kívülálló harmadik személy nem vásárolhatja meg. Az ÁV Rt.-hez tartozó vállalatok egy tekintélyes részénél stratégiai, nemzetbiztonsági vagy egyéb megfontolásokból az állami tulajdon aránya nem csökkenhet 50 százalék plusz 1 szavazat alá. Az ilyen nagyarányú tartós állami tulajdon egyben azt is jelenti, hogy csökken az értékesíthető vagyonrész aránya: ezeknél a vállalatoknál a dolgozói tulajdonlás általában nem érheti el a társaság jegyzett tőkéjének 10 százalékát - mint az egyébként gyakorlat -, hanem maximum 5 százalék lehet. E szabály alól, az MRP keretében történő kivásárlás esetén kivételt képeznek azok az általában jól jövedelmező és kisméretű, tehát jól átlátható cégek, amelyeknek igazi üzleti értékét dolgozóinak szaktudása adja. Tehát az olyan társaságok, ilyenek például a K+F kutatóintézeti hálózatok, ahol speciális szakértelem áll rendelkezésre. Az ÁV Rt. szeretné elérni, hogy társaságainak igazgatósága, ügyvezetése és a dolgozók érdekképviseleti szervei működjenek együtt a munka- vállalói tulajdonszerzéssel kapcsolatos elképzelések kidolgozásában, a javaslatokat tehát elsősorban vállalataitól várja. A döntés joga és kötelezettsége a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint kizárólag az értékesítendő részvények feletti tulajdont gyakorló szervezet, tehát az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot illeti. Tehát a tulajdonlás időpontjáról, az e célra felajánlható részvények mennyiségéről, a nyújtható kedvezményekről, ezek mértékéről, a fizetési és jegyzési feltételekről kizárólag az ÁV Rt. Igazgatósága jogosult dönteni. Kárpótolja ön is magát! kp kárpótlás és privatizáció <5E> BKQIStft I*T\ KÁPÉ AZ ÜZLETI HETILAP Privatizációs ABC Eladó a Tolnatej Rt. és a Gabonaipari Rt. Az ÁVÜ nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a szekszárdi Tolnatej Rt. állami tulajdonú részvényeinek értékesítésére. Pályázni az 50%+l szavazatra jogosító hányadra, illetve a 25%+l szavazatra’jogosító hányadra lehet - az utóbbi részvénycsomagot a mezőgazdasági termelők részére, kárpótlási jegy ellenében történő értékesítésre különítik el. A társaság jogelődje, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat 1955-ben jött létre. A decentralizált privatizációt követően, a társaság Szekszárd székhely- lyel és telephellyel 1993. december 31-i fordulónappal alakult meg. Alaptevékenysége a tejfeldolgozás, főbb terméke a félkemény trappista és eidámi sajt. Kisebb mértékben állít elő gouda, balaton, tolnai sovány és óvári sajtot, emellett egyéb tejtermékek előállításával is foglalkozik. A Gemenci Gabonaipari Rt. (Szekszárd) állami tulajdonban lévő részvényeit nyilvános, egyfordulós pályázat keretében értékesítik. A Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1993. december 31-ével részvénytársasággá alakult. A társaság új neve: Gemenc Gabona Rt. Á társaság jogelődje, a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az ország egyik legjobb gabonatermő területén, és kedvező közgazdasági környezetben működött. Ä megye több településén létesültek üzemei; melyek jelentős hányada a dencentralizált privatizációs program keretében került értékesítésre, illetőleg áll értékesítés alatt. A társaság felvásárlási hátterét Tolna megye gabonatermő területei biztosítják. Tevékenységi körén belül elsődlegesen a belföldi ellátás, illetőleg más megyékbe történő beszállítás a jellemző. Vagyonértékelés. Az állami vállalatok vagyona a vállalat nyilvántartásában az ún. könyv szerinti értékben szerepel. Ez a gyakran évtizedekkel korábban megállapított érték a vagyontárgy valódi, piaci értékétől teljsen különbözhet. Az átalakulás és a privatizáció különböző lépéseinél ezért, ha a valódi érték megállapítása szükséges, vagyonértékelést kell végeztetni.- A bejelentési kötelezettség alá eső szerződésekben szereplő eszközök értékét a vállalat köteles nyilvántartott vagyonértékelővel megállapítani. A szerződéshez a bejelentéskor mellékelni kell a 180 napnál nem régebbi vagyonértékelést. - Ha a vállalat ingatlant értékesít, akkor is köteles vagyonértékelést végeztetni, ha az ingatlan értéke nem éri el a bejelentési kötelezettség határát, a 20 millió Ft-ot.- Az 1993. június 30-ig megkezdett átalakulásoknál közös szabály, hogy a vállalatnak vagyonmérleget kell készítenie, amely az eszközöket és kötelezettségeket könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értéken és a saját tőkét is átértékelve tartalmazza.- 1993. június 30. utáni átalakulásoknál vagyonleltárt kell készíteni, a társaság vagyonának valós értéket pedig csak akkor kell megállapítani, ha az üzletrészeket, részvényeket értékesítik. Vagyonértékesítés. Az állami vagyon értékesítését két szabálycsoport rendezi: külön szabályok vonatkoznak arra, ha az állami vállalat értékesíti a rábízott vagyont és külön szabályok arra az esetre, amikor az ÁVÜ értékesíti az átalakult gazdasági társaságok vagyonát. Az ÁVÜ a vagyont közvetlenül értékesíti vagy más személyt, szervet vesz igénybe. Az értékesítéssel kapcsolatban ki kell kérni az ágazati miniszter és a munka- vállalói érdekképviseleti szervek, véleményét, egyetértését. A nehezen értékesíthető társasági tulajdonrészek (részvények, üzletrészek) privatizációs lízing keretében értékesíthetők. Kárpótlási jegy - részvénycsere 1. MÓL részvény. Jegyzési idő: 1994. 03. 31-04. 15-ig. Minimum 3 banki nap (03. 31., 04. 01., 04. 05.). Cserearány: 2 kárpótlási jegyért 3 részvény. Jegyzési hely Szekszárdon a Coopturist irodában, Kölcsey ltp. 160. sz. alatt. 2. Szikra Nyomda részvény. Jegyzési idő: 1994. 03.30-04. 22. Cserearány: 3 db 10.000,- Ft névértékű kárpótlási jegyért 5 db 10.000,- Ft értékű részvény. Jegyzési hely: megegyezik a MÓL Rt. jegyzési helyével, Szekszárd, Coopturist iroda, Kölcsey ltp. 160. Részvénycsere-tervezet 1994. április 7-től az OTP Rt. törzsrészvényei lesznek felajánlva kárpótlási jegyért. Áprüisban várható az: Antenna Hungária Rt., EGIS Rt., Masped Rt., Hajdúsági Sütödék Rt., Aranypók Rt., Danubius Rt. A fentieken túlmenően a KRP program keretében induló cégek (április-május hó): Globál TH Rt., Soproni Sörgyár Rt., Pan- nonplast Rt., Pannonia Szállodák Rt. A részvényjegyzésekre vonatkozó további információkat a Tolna Megyei Vállalkozó Központ ÁVÜ Ügyfélszolgálati Irodáján kérhetők: Szekszárd, Széchenyi u. 24. Tel.: 74/316-288. Hetente 100 ezer forinthoz juthat! Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a KÁPÉ-t. Március 31-én indul a KÁPÉ üzleti hetilap és a K+P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik kárpótlási jeggyel és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdésre. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették, vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A KAPÉ üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerőszámot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen megtalálható az Ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, akkor vágja ki az adott heti nyereménykupont és nyílt levelezőlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf.: 613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! Ä játék hétfordulós, a sorsolásokat hetente a K+P televíziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt. állítja össze Önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyereményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatizációról szóló vetélkedőben. A szerencsés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. "SrJl r auahi va<.vo\k;vyoiísi;<. ja Kárpótlási jegyek felhasználása a privatizációban A kárpótlási jegyek állami tulajdonban levő vagyontárgy, üzletrész megvásárlása során felhasználhatók. A kárpótlási jegyeket az állami vagyon privatizálásakor készpénzzel egyenértékű fizetési eszköznek fogadják el, mégpedig kamattal növelt névértéken. Az állami tulajdonú vállalatok értékesítése az Állami Vagyonügynökség vagy az Állami Vagyonkezelő Részvény- társaság által meghirdetett nyílt pályázatokon történik. A pályázatok legalább két országos és egy regionális lapban megjelennek. Ezek általában a Magyar Hírlap, a Pesti Hírlap és a Tolnai Népújság. A privatizáció során meghirdetett pályázatok tartalmazzák a fizetési feltételeket is. A privatizációs költség és a bánatpénz általában készpénzzel fizethető, a vételár meghatározott mértékéig a jegy fizetőeszköz. Ámennyiben a vételár kiegyenlítésére Egzisztencia-hitel is igénybe vehető, a kárpótlási jegy a hitelfelvételhez szükséges saját erő biztosításához felhasználható. A hitelek odaítéléséről a bankok döntenek, tehát a kérelmezőnek meg kell felelnie mindazon elvárásoknak, amelyeket az egyéb hitelfelvevőkkel szemben érvényesítenek a pénzintézetek. A Munkavállalói Résztulajdonosi Program által előírt sajáterős befizetés teljesítését a szervezet az E-hitelhez hasonló feltételek mellett, kárpótlási jeggyel is finanszírozhatja.
