Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-26 / 72. szám
Szombat, 1994. március 26. TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 A következő szakasz elkezdődik magával a szertartással, akkor jön, hogy felfogjuk a veszteséget, ami fájdalmat okoz, elkeseredettséget, a re- ményteleség érzését váltja ki belőlünk. — Magam és családom, ismerőseim körében úgy tapasztaltam, hogy sokat segítenek a szertartások. — A gyászolási szokások nem véletlenül alakultak ki. A temetésen is minden mozzanatnak jelentősége van, a gyászruhának, a koporsóra dobott földnek, virágoknak, az elhangzó énekeknek, könnyeknek. — És tényleg használ a sírás? — Igen, általában feloldó jellegű. Fontos a ceremónia, a temetés aktusa, ami drasztikusan elszakítja a holtat az élőtől. Ezután következik néhány hónap valódi gyász, bánat, a halottról való gondolkodás, amikor felidézzük a tetteit, tulajdonságait: többnyire a jó tulajdonságait. Annak a lelkében zajlik le a gyász megfelelően, aki egy idő után már nemcsak az elhunyt jó tulajdonságait tudja felidézni, hanem a rosszakat is. Nem idealizálja tovább a halottat, hanem szőröstől, bőröstől el tudja fogadni olyannak, amilyen valójában volt. Reálisan ítéli meg halála után is. Akkor zajlott le a gyászfolyamat, ha már fájdalom nélkül tudjuk felidézni az elhunytat, jó és rossz tulajdonságaival együtt. Természetes esetben néhány hónap után már képesek vagyunk másra is figyelni, a környezetünkben élő emberekre, és a halott iránti szerete- tet átvisszük valaki másra. — Köszönöm a beszélgetést, talán segíthettünk vele. Ihárosi Ibolya Amiről nem szívesen beszélünk, pedig kellene A pörbölyi tragédia nyomán több részre szakadt a falu. Külön csoportot alkotnak azok, akiknek a rokonságát nem érintik a balesetet következményei. Ök nyilván értetlenül figyelik a történteket. Másként élik és ítélik meg a dolgokat, akiknek megrokkant a hozzátartozójuk, s természetesen megint más a lelkiállapota azon családoknak, akiknek a gyereke elhunyt egy évvel ezelőtt az emlékezetes balesetben. A halálról nem szívesen beszélünk, úgy teszünk, mintha nem is lenne. A gyászról, mint lélektani folyamatról pedig alig tudunk valamit. Bénultan, tájékozatlanul éljük meg közeli hozzátartozóink halálát. Pedig, talán könnyebb lenne, ha kicsit felkészültebben fogadnánk azt, ami természeti törvény - egyszer mindenkinek meg kell halnia. A fájdalom, a gyász természetrajzáról beszélgettünk dr. Hahn Erzsébet pszichiáterrel. — A gyásznak van egy normális, egészséges folyamata, s van kóros gyászreakció. — Természetesnek tekinthető az ellenséges magatartás? — A gyász bizonyos szakaszában ez természetes lehet, akkor van ok aggodalomra, ha tartós is marad. A szomorúsággal gyakran együtt jár az ilyen reakció . Minden ember életében súlyos veszteség, ha közeli hozzátartozóját elveszti, a legsúlyosabb a veszteség, a legmélyebb a gyász, ha a gyerekét veszíti el az ember. Ezért is nagyon nehéz ezt feldolgozni. — A felelősök, esetleg bűnbakok keresése is szokásos reakció a gyászolók részéről? — A fájdalmat mindig nagyon nehéz feldolgozni, s ehhez sok esetben agresszió társul. Az agresszió kétfelé irányulhat: vagy magunk ellen, s akkor önvádlás lehet belőle, bűnösségi érzés, és hosszan elhúzódó depresszió, vagy pedig mások ellen irányul, akikről úgy véljük, hogy hibásak a veszteségben, annak előidézésében. — A kettő együtt is előfordulhat, vagyis valaki kifelé agresszív, belülről meg önmagát vádolja? — Ez személyiségtől is függ, és attól, hogy milyen viszonyban volt az elhunyttal. Az önvádlás akkor erősödhet fel, ha valaki lelkiismeretfur- dalást érez a halottal kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az megalapozott, vagy nem. — Ezt az érzést ismerem. Már ketten is vannak, akiknek tartozom. Az egyiket - úgy érzem nem hallgattam meg, a kapcsolatunkban mindig én beszéltem, a másiktól pedig fontos dolgokat nem kérdeztem meg. Mennyi ideig tarthat a gyász folyamata? — Ha gyászoló több hónap után is túlzó reakciókat mutat, ha egy éven túl sem tudta feldolgozni a fájdalmat, akkor már kóros a gyászreakció, s a pszichiátria körébe tartozhat. — Melyek a túlzónak számító reakciók? Mik a kóros folyamat legfőbb vonásai? — Ha a gyászoló nem tudja a munkáját folytatni, nem fogadja el a halált, mindenkiben az elhunytat keresi, képtelen új kapcsolatokat teremteni, vagyis tartósan depressziós lesz. Kóros lehet, ha a folyamat gyűlölködésbe, vádaskodásba, s tartós személyiség- változásba torkollik, de természetesen ez is visszafordítható még. Nagyon sok múlik a személyiségen is, azon, hogy ki milyen volt a veszteség előtt. — Kik segíthetnek az embernek a gyász feldolgozásában? — Sokmindenki segíthet, barát, hozzátartozó, szomszéd, orvos, lelkész. Attól függ, ki kiben bízik meg. Egy átlagos közösségben sok segítő lehet, tudatosan, vagy ahogyan ez általában történni szokott - spontán módon. — Természetes, hétköznapi esetben miként zajlik le az emberek lelkében a gyász folyamata? — Gyászról nem csak akkor beszélhetünk, ha meghal valaki, akit szerettünk, hanem akkor is, ha elveszítjük a hazánkat, anyagi javainkat, vagy testrészünket. Minden veszteséget fel kell dolgoznunk. Ha a veszteség olyan hirtelen következik be, mint a pörbölyi gyerekek balesete, akkor az sokkot okoz, ámi néhány óráig, néhány napig is eltarthat. Ez alatt az idő alatt fel sem fogjuk, hogy mi történt. Aztán következik a pozitív időszak a gyászban, amikor a tudatunkból ezt a rossz érzést kiszorítjuk. Ilyenkor gondolkozunk azon, hogyan kellene eltemetni, mit kell elintézni, hogy a végtisztességet megadhassuk. Ha már fájdalom nélkül idézzük . . . Gyümölcsoltás napja A naptár tegnap, március 25-én ugyan Irén és írisz napját köszöntötte, ám a magyar nép hagyományaiban ez a nap a tavaszi ünnepkör egyik réges-régi jeles napja. Március huszonötödikében eleink évszázadok óta Gyümölcsoltó Boldogasszony napját tisztelték. A nap Gyümölcsoltó népi elnevezésének forrása a római katolikus egyház Jézus fogantatását (Concepcio Domini), az angyali üdvözletét jelentő ünnepében keresendő. Amikor ugyanis Jézus születése napját december 25-re tették, fogantatásának idejét kilenc hónapot számítva visszafelé, március 25-ben jelölték meg. Lányi kódexünk (1519) ezt a napot figyelemreméltó bele- érzéssel és szó-asszociációval Testfogadó Boldogasszony néven említi, emlegeti. Hazánkban a fák szemzését, oltását a kertekben és a gyümölcsösökben ekkor végezték a gazdák, s amiként Mária ezen a napon fogadta méhébe Jézust, azért ezt a napot a fák megújítására, szemzésére különösen alkalmas napnak tartva ünnepként tisztelték. Természetesen mint legtöbb jeles napunkhoz, a Gyümölcsoltás napjához is több népi hiedelem kapcsolódik. így: az ilyenkor szemzett fákból nem jó másnak ágat adni, mert ezzel a termést is odaajándékozzuk; ezen a napon oltott fa ágát, gallyát nem szabad letörni, mert vér folyik belőle; aki ilyen fát levág az magvakul, halála után pedig elkárhozik; máshol meg éppen ezen a napon metszenek le a gyümölcsfákról ágas gallyakat, hogy azokat elévetve megakadályozzák a termés elférgesedését. Az ünnep egyházi eredetéhez kapcsolható az a magyar népi hiedelem is, amely szerint az asszony, ha ezen a napon urával hál, megfogan és biztosan szül gyermeket. Baranyó József múltszázadi kapospulai fődes gazda 1879-ben írott énekes könyvéből a Tolnai Népújság korábban két alkalommal is közölt (Karácsonyra és Szent István napjára született) népi egyházi éneket. Az ő száztizenöt esztendővel ezelőtt bejegyzett énekes könyvében Gyümölcsoltó Boldogasz- szony napjára szerzett hajdani ének is található. Jeles tavaszi napunkra emlékezve s emlékeztetve most ezt a tíz szakaszos kaposvölgyi éneket eredeti szöveghűséggel adjuk közre: POLITIKAI HIRDETÉS s Ének gyümölcsoltóra Az Alázat szent völgyében Ott hol az út mennybe mégyen Ottan virul egy szépecske Illattal telt szúz kertecske Életszentség a kertésze Jámborság a kerítése Tisztaság az ajtó rajta Szent erkölcsbe béfogad ja Szűz Mária e virágkert Keblében sok szép virág kelt A szüzesség liljomszála S a szerénység violája Van benn illat van virág sok De olyat még nem virágzott Mint mennynek ma van oltása Égen földön nem lesz mása Gábort küldi le az Isten Neki szállást hogy készítsen A Szentlélek fényködében A követ száll nagy sebtében Menny harangja most megcsendül Az angyali szó megzendül Örvendezzél oh szüzesség Hozzád égből szállt követség Szól Mária az angyallal Most bimbózik a szép hajnal A Szentlélek szűz méhébe Az Ige most oltaték be A gyönyörű rózsás kertbe A kis bárány máma ment be A szüzesség szűz méhébe Az Ige most oltaték be Azon Ige lett ma testté Ki a gyászfát vérrel festé Éji bimbó gyönge rózsa Áldott a méh mely hordozza Jézus szent szűz méhgyümölcse Bő malaszttal lelkünk töltsd be Hozzad helyre - legyen gondod - Mit a tiltott alma rontott. Gyűjtő és közreadó: Simon Károly EGYÜTT MEGOLDJUK! 4 Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 4 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VÁLASZTOTÓ, 1537 Budapest, 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! NEMZETGAZDASÁG ÉS IPAR 1. Hogyan alakult a külföldi adósságunk 1990 óta? 1. nőtt 2. csökkent X. szinten maradt □ 2. Melyik országban magasabb az egy főre jutó adósság-állomány? 1. Oroszország 2. Lengyelország X. Magyarország □ 3. Hány Ft-ot vesztett értékéből 1993-ban az 1990-es 100 Ft-os? 1.51,- Ft-ot 2.38,-Ft-ot X. 19,-Ft-ot □ 4. Mennyi volt a betéti kamatok átlagos reálértéke 1993 végén? 1.4,2% 11,5% X. -3,9% □ 5. Mennyivel csökkent átlagosan az ipari termelésünk 1993-ban 1990 óta? 1.24%-kal 2.18%-kal X.7.5%-kal □ 6. Melyik korábbi év szintjére esett vissza hazánk nemzeti össztermékének értéke 1993-ra? 1.1977-esre 2.1980-asra X. sosem volt jobb □ 7. Mikor kezdődött hazánk súlyos eladósodási folyamata? 1.1984-85-ben 2.1986-87-ben X. 1990-91-ben □ 8. Melyik évben maradt - a rendszerváltozás óta - a költségvetési hiány az eredetileg elfogadott kereten belül? 1, tavaly 2. egyikben sem X. mindig belül maradt CH ,9. Ki ma a hazai bankok legnagyobb adósa? l.aMÁV laDIMAGRt. X. a kormány HH 10. Mi v árható az SZDSZ adócsökkentési politikájától, ha bevezetésre kerül? 1. leépítés az APEH-nél, szociális egyenlőség, minden héten szilveszter , 2. csökkenő támogatások, csökkenő állami bevételek, csökkenő kamatlábak X. új munkahelyek teremtése, a beruházások növekedése, nő a vállalkozási kedv dl 11. A v egyipar, az élelmiszeripar és a könnyűipar közül melyik ágazat termelt többet 1992-ben, mint 1990-ben? 1. a vegyipar 2. mindegyik X. egyik sem I—I 12. A hazai vállalatok hány százaléka ítélte jónak gazdasági helyzetét 1993-ban? 1. kb. a fele 2.65%-a X.0%-a □ FORDÍTS!A •**
