Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-19 / 66. szám
12 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. március 19., szombat ZUG-tárlat A szentély Nyerges Éva - Oláh Tamás. Az ember fáradhatatlanul teremti új s új isteneit, totemeit, mítoszait, majd templomokat, imaházakat, szentélyeket emel nekik. Később a művészet rádöbbenti önön butaságára és erre múzeumba zárja őket. ~BP.~ Fotó:-ótósírott képek Szabadságharcos napló Az elmúlt közel másfél évszázadban nem volt olyan rendszer hazánkban, amelyik ne vallotta volna magáénak 1848/49-et. A kiegyezés, azaz 1867 óta számtalan könyv, kiadvány, visszaemlékezés jelent meg erről a rövid másfél évről. Ma sem látszik kiapadni a forrás: erre bizonyíték Karsa Ferenc Szabadságharcos napló című kötete, mely tavaly jelent meg a Zrínyi kiadó gondozásában. A szerző 1848 augusztus 26-tól kezdődő honvédségi szolgálatának történetét egyfajta történelmi alulnézetből örökítette meg, már csak azért is, mert katonai pályafutását őrmesterként kezdte. Később hadnaggyá avanzsált, s tisztként már nemcsak személyes élményeit, hanem a hadvezetésről, a főtisztekről, a tábornokokról alkotott véleményét is megosztja az olvasókkal. A sok elmarasztaló megállapítás kontrasztjaként rendkívül kedvező kép bontakozik ki Damjanichról, illetve csapatáról: „A váci ütközet után megint láttuk a fehér templomi, jarko- vaci, szolnoki, t, bicskei hősöket; szégyen nélkül ismertük el azt a vitézi felsőbbséget, melyben fölöttünk állottak." - írta Karsa Ferenc az általános tiszteletnek örvendő vörössipkásokról. Az író Görgey világosi fegyverletételével, s „árulóvá" történő kinevezésével kapcsolatban Kossuth felelősségét hangsúlyozza. „Már az 1849/ 50 télfolyán (...) Kossuth Viddini levelének tartalmával is megismerkedtünk, mely az eddig nem is sejtett, nem is képzelt vádat: Görgey áruló, mint égő üszköt dobta be a nemzet lobbanó s hiszékeny leikébe." Karsa Ferenc a továbbiakban élesen kikel az elmarasztaló minősítés ellen, igaz, nem felesleges tudni: a visszaemlékező hosszú ideig volt Görgey tábornoki törzsének a parancsőrtisztje .. _ Szeri Árpád Klubtumé Végállomás Szombathely és a világ vége között, pont félúton, található a vasi megyeszékhely rock-klubja. Nevét onnan kapta, hogy a Volán-telep egykori KISZ alapszervezetének klubját alakították át, de ez lehet, hogy nem is igaz. Megközelítése nagyon egyszerű annak, aki tudja hol van, ha nem tudja, vegye igénybe a Vasi Volán 8A, 8Y, 15 jelű helyijáratú autóbuszait és a végállomásnál szálljon le. (Figyelmeztetés: a 15A-s autóbusz csak a Hajnóczy József utcáig közlekedik, tehát nem célszerű.) A klub maga nagyon jól mutat, mármint belülről, kifejezetten jó elrendezésű, igényes berendezésű és tiszta. Jó ötlet egy teherszállító lift alkalmazása a zenekari felszerelések szállítására. Kár, hogy nem működik! Dehát ne legyünk telhetetlenek, az a lényeg, hogy van és jól mutat. A Végállomás egyik legnagyobb erénye a hangosítás. Ez fontos, hiszen a tisztelt hallgató jogosan várja el, hogy értse a szöveget, a gitárok hangja ne egy motoros fűrész hangjához hasonlítson és a dobot ne keverje össze egy légkalapáccsal. Ha valaki arra jár és van egy szabad estéje, nézzen be és érezze jól magát, de csak azért, hogy megtekintse a Végállomást, inkább ne induljon útnak - annyira azért nem jó!-pogácsaMozgóképek A három testőr Figyelembe véve azt, hogy a kosztümös filmek fénykora éppenséggel nem a kilencvenes évekre tehető, kissé durcásan vettem tudomásul: megint tömény pattogatott kukorica-illat felhők hömpölyögnek felém a moziban. Erről nem volt szó Aigner Szilcsi előrejelzésében! Ki a franc gondolta volna, hogy D'Artagnanék nem is tóm' hányadik feldolgozására ennyien lesznek kíváncsiak?! Pedig sehol egy dino, sehol egy terminátor, de még Sharon Stone sem veszi le fejen állva a harisnyáját. Mindösz- sze egy kedélyeskedőre vett mese, tudod, amikor a három testőr + D'Arti a gaz bíboros száz emberével is elbír. Ráadásul hordozórakéta nélkül. Csak a szívük, meg az eszük van, no meg egy kicsit megszponzorálta őket a Dumas, meg a forgatókönyvíró. Javíthatatlan romantikusoknak ajánlott, de félő, hogy fejlettebb harmadikosok már lecikizik ezt a mozit. KRZ Kortárs Művészeti Fesztivál Art Kontakt-Holló Napok '94 Idén harmadik alkalommal indult neki az Art Kontakt Kulturális Egyesület, valamint a Holló Klub, hogy megrendezze Szek- szárdon az Art Kontakt-Holló Napokat. Ezúttal a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központ is belépett a rendezők sorába, sót, mint azt a főszervezőtől, Leposa Dezsőtől megtudtuk, jövőre már a Művészetek Háza is csatlakozni kíván. Ha már a jövő terveinél tartunk, valószínűleg a Tavaszi Fesztivál eseménysorában is helyet kap majd e rendezvény, illetve a '96-os Expo előzetes kulturális programjába is belekerült. De térjünk vissza az idei eseményhez, amelynek hivatalos időpontja április 14-17. Azért írunk hivatalost, mert az „előjáték" már április 11-től megkezdődik, amikor is egészen április 15-ig napi három órában lesznek „Improvizáció és testtudati rendszerek" címmel kurzusok. Bővült a helyszínek száma; a Béla téren lévő ZUG számít majd a törzshelynek, de lesznek programok a művelődési házban, a Művészetek Házában és a főiskola aulájában is. A négy nap során minden eddiginél több eseményre látogathatnak el az érdeklődők. Természetesen ezúttal is a folk, a mozgásszínház, a képző- és iparművészet, valamint a jazz kerül előtérbe, de egyéb ínyenceknek való meglepetéseket is tartalmaz a programtervezet. A részletes, napokra, órákra lebontott eseménynaptárt a rendezvény kezdete előtti napokban közöljük. STÍLUS, ZENE, EGYEBEK Ne vedd magad túl komolyan Koncertek a ZUG-ért Egy kicsit minden azzal, az egykori októberi fesztivállal indult, amely demonstrációként lett meghirdetve egy, akkor még nem létező, szekszárdi ifjúsági, kulturális hely érdekében. Tavaly ősz végén, a helyi önkormányzat segítségével, létrejött a ZUG Ifjúsági, Művelődési és Művészeti Központ, amely igazából most januártól indult be. Hetente több százan fordulnak meg itt, a Béla téren, s rövid idő alatt nagyon népszerű lett, mint találkozóhely, mint egy hely, ahol garantáltan történik valami. Viszont a körülmények igencsak szegényesek, ezért is merült fel az ötlet: legyen ismét koncert, amelynek bevétele a ZUG-ot támogatná. „Koncertek a ZUG-ért" - ezt a nevet viseli a március 25-26-án megrendezésre kerülő esemény. A belépő ezeken a napokon minimum 100 forint lesz a ZUG-ba, de a szervezők, kitől mennyi és mi tellik, mindenféle segítséget elfogadnak. ^ Székek, asztalok, függönyök, video, televízió és egyéb működéshez szükséges berendezések kellenének, ezekre fordítják a bevételt. Fellépők: péntek: Blues Factory, Kalauz-Serfőző duó, Kadarka táncház. Szombat: Gázló- és az Ólommadarak, Kert, Pontifex Maximus. Zenekarok és támogatók is jelentkezhetnek; egyeztetés a hétköznaponként 14-22 óra között nyitva tartó ZUG-ban. És természetesen hétvégén. Küldj névjegyeket! Craig Sherold hétéves srác és névjegyeket gyűjt. Reméli, hogy ezzel bekerülhet a Guiness-rekordok könyvébe. Craig történetesen rákos, azaz nincs már sok ideje. Úgyhogy, ha ezt elolvastad, kezd el címezni a borítékot: Craig Sherold, 36. Selby Road, Carshalten, Surrey SN 1 LD, UK. „Kettős életet élek” Kovács Ákos-interjú — Az őszi Bonanza-koncertek után milyen érzésekkel jöttél le a színpadról? — A bulik jó hangulatúra sikerültek, annak ellenére, hogy gyakorlatilag a betegágyból felkelve csináltam végig őket, úgyhogy nagyon hálás voltam a közönségnek. Azt előre bejelentettük, hogy '94 nyaráig nem működik a zenekar, tehát október 30-án a Bonanza számára véget ért az 1993-as esztendő. Erre nemcsak azért volt szükség, mert rendkívül stresszes, sikerekben gazdag öt évet tudhat maga mögött a zenekar, hanem mert Gábor gyakorlatilag abbahagyta a zenélést, sikeres üzletemberként működik, Zsolt stúdiót akar nyitni és erre készül. — Engem csak a kreatív tevékenységek vonzanak, ezért számomra elég aktív időszak volt a Bonanza pihenője, hiszen a TEST című második szólóalbumot három hónap alatt vettük fel: még soha nem töltöttem egy lemezzel ennyi időt a stúdióban. — Sokan úgy sejtik, hogy ez volt az utolsó megmozdulásotok, ezért is hatott meglepetésként a hír, mely szerint három szólólemez mellett két Bonanza-lemezre is szerződés köttetett a BMG-vel. — Sokan rosszul sejtik. A zenekar történetében minden áldott évben felröppent a feloszlás híre. Persze semmi sem tart örökké, de a Bonanza még 1994. folyamán kiad egy stúdióalbumot. Erről már „papírunk is van", azaz szerződésünk a BMG-vel. — Nem félő, hogy ez a cég - kis túlzással - felvásárolja a magyar pop-piacot? Feltehetően, ezzel a menők jól járnak, ugyanakkor a más, értékes, de nem csak pénzorientált anyagokat kiadó cégek tönkremennek. Egyetértesz ezzel? — Nem tudom, melyik nem piacorientált független kiadó (egyáltalán: van ilyen?) megy tönkre attól, hogy az Ákos és a Bonanza produkció az BMG-hez szerződött? Feltehetően egyik sem. BMG-s márkatársainkat (Zizi Labor, Csepregi Éva, stb.) nem kellett sehonnan elcsábítani. A kivásárlás - a Hungaroton-Gongtól a BMG - a szerk. - csak az Ákos-produkcióra vonatkozott, mint ilyen, egyedülálló a magyar popzene történetében, így aztán hiba lenne ebből általánosítani. — Miben tudott többet nyújtani számodra a BMG, mint az eddigi kiadód? Ha érzékeltetésül valami konkrétumot is megtudhatnánk ... — Az eddigi kiadóm, akikkel tökéletes munkakapcsolatban dolgoztunk nyolc albumon át (hét Bonanza, egy Ákos), 100 százakékos magyar tulajdonú cég. A BMG a világ egyik legnagyobb lemezkiadójának hazai leányvállalata, és mint ilyen, az egyébként 0 százalék valószínűségű külföldi megjelenési lehetőségeket 0,01 százalékosra növelheti, ami a semminél csak kicsivel több, de mégis próbálkozik az ember. Konkrétum pedig nincs. — Az elmúlt héten jelent meg az új szólólemezed. Amikor ősszel bevonultál a stúdióba, milyen elképzeléseid voltak a majdan megjelenő anyagról, illetve ebből mi valósult meg? — Bizonyára banálisnak tűnik a válaszom, de sokkal több minden valósult meg ezen a lemezen, mint amit eredetileg elképzeltem. Nemcsak a fantasztikus zenésztársak segítettek ebben, hanem az a nagyon pozitív közeg, a kreatív indulat, amely a stúdióban uralkodott három hónapon át. A lemez egységes és összefogott lett, olyan munka, amit már ki merek adni a kezemből. Biztos vagyok benne, hogy ez a legjobb album, amit eddig csináltam. Hogy a közönség mit gondol róla, az is hamarosan eldől. — Mennyiben más a TEST, mint a Karcolatok? — Nem akartam mégegy- szer ugyanazt a lemezt megcsinálni, úgyhogy valóban más lett az új anyag. Nem sokfajta próbálkozás, iránykeresés jellemzi, mint a Karcolatokat, hanem az újratalálás, az átgondoltság. Megleltem a békességet magamban és remélem, hogy ez a lemezen is hallatszik. — Miért pont TEST? — Lehetett volna a címe „Egyél Még", vagy „A Fagyi Nagyon Finom", esetleg „Tipi-Tapi Dínó", de ez jobban hangzott. — Úgy tűnik, igen-igen profi háttérrel működik a „Kovács Ákos-produkció". Hogyan látod ebben a te szerepedet most, illetve a jövőben? — Az elmúlt hat év alatt sokat tanultam. Például azt, hogy magamra vagyok utalva, hogy senkinek a segítségére nem szabad számítani: amit nem maga csinál az ember, az nincs megcsinálva. Öntörvényű ember vagyok, a művészi munkámba senki sem szólhat bele, se lemeztársaság, se „szakértők", se érdek, se pénz. így lettem a magam producere: létrehoztam a saját menedzsmentem, akik nekem és értem dolgoznak, pénzért, úgyhogy azonkívül, hogy a barátaim, egyéb érdekük is fűződik a produkció sikeréhez. — Amíg élek, amíg éltet a közönség szeretete, addig biztos akarok lenni abban, hogy aki kíváncsi a munkámra, az hozzá is tud jutni. így aztán kettős életet élek, az alkotóét és a zenei vállakozóét, ami rendkívül fárasztó, de úgy tűnik, hogy ez a sorsom, ezt kell beteljesítenem. KRZ
