Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-19 / 66. szám

Szombat, 1994. március 19. TOLNAI NÉPÚJSÁG 9 Mary Ann Jacksonville-ből érkezett Mary Ann Toth őszinte ér­deklődéssel, nyílt tekintettel és hatalmas táskával érkezett arra a születésnapi ünnep­ségre, amelyen összeismer­kedtünk. Bájosan beszéli a magyar nyelvet, magyar származású férjétől tanulta, aki 1969-ben, mikor Ameri­kába került mindössze négy angol szót ismert. így aztán Mary Ann volt kénytelen megtanulni magyarul. Már rég elváltak, de ő most is Tóth, aki változatlanul imádja a magyarokat, a gulyáslevest és a marhapörköltet. — Mondd, mi van a táskád­ban? — Kérdezhetel te mindent. — Szendvics? — Tessék, egy zsemle. — Könyv? — Ez van egy szótár. — Klipsz? — Milyet akarol? Nagy ka­rikásat vagy kis karikásat? — Említetted, hogy amikor először Magyarországra érkeztél úgy gondoltad, hogy szívesen él­nél itt. Miért? — Ez 1967-ben volt. Sajnos, a férjem nem akart itt ma­radni. Akkor én fiatal voltam, mindenem megvolt, pénzem, kocsim, házam. De Ameriká­ban sokan vannak, ott elvész az ember a többiek között, itt viszont én vagyok a fontos, az ember, akire figyelnek, nem az az érdekes, hogy mekkora a kocsim, a házam. Magyaror­szágon nem kell félni a gengszterektől. Amikor New York-ban laktam, három fe­kete megtámadott, a fejemnek szegezték a pisztolyt. Nem erőszakoskodni akartak, nem bántottak, de utána nem mer­tem sötétedés után kimenni az utcára, és egy évig nem alud­tam rendesen. Magyarorszá­gon nem kell félni, mert vi­gyáznak az emberre, látom, hogy járkálnak a rendőrök az utcán. Csend van és az ember nyugodtan alhat. — Az emberek is mások? Mi tetszik még itt nálunk? — Mindenki nagyon ked­ves és rendes, nem kell félni és boldog az ember. — Te nem voltál gazdag Amerikában? — Nem, egyáltalán nem. Dolgoztam több helyütt is, gyűjtöttem a pénzt és megvolt mindenünk, ruhánk, élel­münk. — Hány évet dolgoztál? Tíz esztendőt, de mindig csak kisebb munkákat vállal­tam, hisz ott volt a család, a két gyerek, a lányaim. Aztán megbetegedtem a szívemmel és nem tudtam tovább dol­gozni. így most az államtól kapok pénzt, meg a munkahe­lyemtől, rokkantsági nyugdí­jas vagyok. A gyerekek isko­lába járnak, amiért fizetni kell: 2800 dollárt évenként, ami nem nagy pénz. — Mary Ann, te igen sokat beszélsz a pénzről, a dollárról. Nagyon ßgyeled, hogy mire köl­töd a pénzed? — Muszáj nézni, mert pél­dául a lakás hét vagy nyolc­száz dollárba kerül havonta. Nincsenek pénzgondjaim, de szeretnék most egy új lakást és egy nagyobb kocsit. S fenn kell tartani a három lakást, hisz a két lányomnak és ne­kem is más-más az életstílu­sunk, nem lehet együtt élni. Az egyik lányomnak már gye­reke is van, 16 éves volt, ami­kor szülte. — Dehát Floridában nem kell például fűteni! — Ne nevettess, a hűtés, a légkondicionálás legalább annyiba kerül. Nagyon meleg van, alig kap az ember leve­gőt, s nem is kívánkozik az ut­cára. — Nem dolgozol, ott. van mel­letted az Atlanti-Óceán csodála­tos, homokos partja. Mondd mit csinálsz egész nap? — Nagyon csendesen élek. A kisunokámmal foglalko­zom, s mivel beteg vagyok, sokat pihenek. A tengerben nem is szoktam fürdeni. Én itt szeretek lenni, áprilisban egy hónapra jövök a Balatonra. Á repülőjegy ilyenkor nem is drága, csak 600 dollár. — Ugye nem sértődsz meg, de az amerikai nőkről más a képünk, mint amilyen te vagy: látjuk a Dallasban, hogy rendkívül csino­sak, fittek, elegánsak, és véko­nyak. Te meg egy kicsit dun- dicska vagy.-r- A Dallas az egy nagyon régi, ócska stílus. De tényleg csinosak a nők. Mert hát a fér­fiak a vékony és a fiatal nőket szeretik, a kövéreket nem sze­retik. Nem érdekes, hogy mi­lyen a szíve, a lelke, csak vé­kony legyen. A fekete férfiak szeretik a kövér, elegántos nőket. De sok kövér fehér nő is van az USA-ban. — Hogyan étkezel, mit eszel, mit ebédelsz? — Gyorsétkezdékben reg­gelizek, süteményt és kávét. Amikor reggel hat órakor me­gyek, s meglátják a kocsim már készítik is. Közben elol­vasok két-három újságot. Szó­val én nem főzök soha, ha főz az ember, büdös lesz a lakás­ban. A lányom nem eszik húst, és csak kavarja a kukori­cát meg a paradicsomot. Ha főznék, valószínű nem lennék ilyen kövér. — Hol tanultál meg ilyen szépen magyarul beszélni? — Amikor először voltam itt, vettem egy könyvet, ami­ben ilyen mondatok voltak: Hogy hívnak? Hány éves vagy? Hová mész? Hol jártál iskolába? Szóval így tanultam meg. Ötször jártam Magyar- országon, volt időm szépet is, csúnyát is megtanulni. — Éppen a városból jöttél, ahol „shoppingoltál". Mit vettél? — Csak apróbb ajándéko­kat, játékot, vasutat, cipőt az unokámnak, olyasmit ami nem tajvani, nem kínai és nem amerikai. — Mikor találkozunk itt Szekszárdon legközelebb? — Szeretnék mielőbb visz- szajönni, de nem két hétre, hanem hosszabb időre. Nem vagyok igényes: megélek én kenyéren, teán, vajon, lekvá­ron és vizen. Csak itt lehessek tiközöttetek, mert nálatok lenni nagyon, de nagyon fi­nom. Én azt hiszem, hogy az előző életemben egészen biz­tosan magyar voltam. D. Varga Márta Fotó: Bakó Jenő .öböl reenwicMol Nv-ra Egy kis helyzetértékelés X artozni valahova Egy általam isme­retlen hölgy - gon­dolom diáklány - azt fejtegette nemrég la­punk ifjúsági olda­lán, hogy eddásnak lenni pazar dolog, mert tartozik az em­ber valahova. Elme­sélt egy-két sztorit; én is mesélhetnék. Hogy mondjuk P. A. egy szép nyári estén a Balaton-parton - vagy 15 éve - eléne­kelte, hogy Minden sarkon álltam már, aztán átvedlett, be­vágta magát egy hó­fehér Mercedes-be, és elzúgott a füredi Anna-bálba, ahová akkor annyi volt a beugró, mint az én kezdő-mérnöki fize­tésem fele. Vagy itt van N. F., aki 10-20 évvel ezelőtt maga köré gyűjtötte a csö­veseket, most meg cikizi őket, hogy 8 óra munka, 8 óra pi­henés, 8 óra szóra­kozás. (Mert ugye a melósok jórésze - aki egy vodkától erős lesz és bátor - az ő közönségéből, az őt nemrég még istenítő, a vele együtt lázadó szakadt hadból ke­rült ki.) Szóval, az a baj ezekkel a bizonyos menő együttesekhez való tartozásokkal, hogy túl egyolda­lúak és túl üresek. Mert dögös bandák jönnek-mennek, a ra­jongó meg marad. Aztán vagy más di­vatirányzathoz csa­pódik, vagy végre magába néz, és ma­gára talál. Az önkeresés má­sik nagy tetthelye a hit. Megfordultam különféle kis közös­ségekben, ahol a ta­gok ismerték és sze­rették egymást, de valami mégis hiány­zott ezekből a meg­hitt több-mint-barát- ságokból, s ma már azt is tudom, hogy mi: a közvetlenség. A nyáj tagjai Istenen keresztül, az ő köz­vetítésével, segítsé­gével lettek lelki ro­konok. Ami reildjén is van, ha valaki prédikátor, de az át­lag hívőben valami hiányérzet mocorog. Közemberi viszo­nyulásra vágyik - persze Jézus előtt fe­jet hajtva s ha sze­rencséje van, meg is találhatja helyét: a családban. (Elvégre az Úr is csak 12 apos­tolt hívott el az evangélium hirdeté­sére, a többieket ott­hon hagyta munkál­kodni és sokasodni.) A meleg fészek, a családi közösség az, ami oly sok fiatalnak hiányzik ma, s ezt pótolandó lesznek ricsések, fradisták, eddások vagy tini­demokraták. Első­sorban. Holott, ha működik az édes otthon, az csupán másod vagy tized- rangú kérdés, hogy ki melyik csapatnak szurkol. Dehát apu, anyu dolgozik, nem érnek rá. Ha meg munka- nélküliek, akkor azért tiszta idegbaj a ház. Minek ülni a négy fal között, ahol nem történik semmi ami tök buli, mert az ősök se nem jófejek, se nem szeretettelje­sek? Mert pénzt kell(ene) keresniük.. így állunk most, 1994-ben, a família évében. A rendszerváltás­ról sok pozitívumot hallani manapság - elsősorban kor­mányzati körökből - , de azt senki nem ál­líthatja, hogy a csa­ládok, hogy a családi kötelékek erősödtek általa. Talán nem is létezik olyan ép eszű honpolgár, aki a ká- eftézés, és privatizá­lás, és kampány­szervezés, és pót­kárpótlás, és egyéb bizniszek helyett sa­ját „fészekaljának" pátyolgatásán ügy­ködik - mely nem éppen jövedelmező foglalatosság -, aki előre megfontolt szándékkal marad ki az „történelmi üzlet­ből". De ha mégis akadna üyen dilinós, mit válaszolna, ha megkérdeznének, miért csinálja? Kalandvágyból? Wessely Gábor POLITIKAI HIRDETÉS EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel ajátékkal mától még 5 hétig találkozhat A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZTOTÓ, 1537 Budapest 114. Pf„ 453/408.), sorsoláson vesz részt. Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értékes nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! MEZŐGAZDASÁG 1. Hány ha-ral csökkent a megművelt termőterület hazánkban 1990 és 1993 között? 1.800.000 ha-ral 2.36.000 ha-ral X. nem csökkent □ 2. A 6 millió ha termőföldön kb. hány tulajdonos osztozik a tulajdonreform nyomán? 1.2,5 miihó 2.1,8 millió X. 780.000 □ 3. Lehet-e külföldi állampolgárnak hazai termőföld-tulajdona? 1. nem lehet 2. lehet X. csak 300 ha-ig □ □ 4. A XX. században -leszámítva a háborús éveket - mikor volt a legalacsonyabb a 1.1923-ban _____________11948-ban____________X. 1993-ban___________________ 5. Hogy an segítene az SZDSZ - kormányra kerülése esetén - a mezőgazdasági termelők tőkehiányán? 1. az állami dotáció növelésével 2. az áUami felvásárlás növelésével X. a termelőkhöz eljuttatott kedvezményes hitelekkel I—1 6. Hogyan erősítené a mezőgazdasági termelő piaci helyzetét az SZDSZ? 1. Import tilalommal, maximát árral, felvásárlási törvénnyel 2. kötelező felvásárlással, piaci felügyelettel, á-befagyasztással X. garantált árral, export-támogatással, készletezési támogatással 7. Mit tehet a hazai kistermelő, ha a bécsi kereskedőnek éppen nem kell az általa termelt spárga? 1. feltekeri spulnira 2. hálót sző belőle X. el kezd gondolkodni tartós értékesítési társulások létrehozásán 8. Mi az SZDSZ megoldási terve arra a problémára, ha a megszerzett földtulajdonon más személy tulajdonában van? 1. kedvező hitelek az idegen tulajdon megvásárlására 2. a kisajátítási törvény kifejlesztése X. a felekre bízza az egyezséget mert ebbe nem szabad beleszólni. □ □ □ 9. Mennyivel csökkent a mezőgazdasági vállalkozások főfoglalkozású dolgozóinak száma hazánkban 1989 óta? r_ 1.40 0.000-rel____________2.285.000-rel___________X.65.000-rel________________□ 1 0. Szükségszerú-e, hogy az aratáskor 8,- Ft/kg árú búzából 70,- Ft/kg áru kenyér készüljön? 1. igen 2. nem, ha a pékek lemondanának a hasznukról X. nem, ha a termelők, a molnárok és a pátek együttműködnének □ 11. Mily en nagy ságúnak kell lennie Magyarország mezőgazdasági termelésének? 1. csak a hazai szükségleteket fedezze 2. teremtsen a hazai piacon túlkínálatot X. jelentős exportbevétellel segítse külkereskedelmünket □ 12 Ki döntsön a mezőgazdasági termelők helyi közösségeit közvetlenül érintő kérdésekben az SZDSZ szerint? __ l .a Parlament 2 a minisztérium X. községi mezőgazdasági bizottságok 1—I FORDÍTS! VALASZTOTO

Next

/
Thumbnails
Contents