Tolnai Népújság, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-12 / 60. szám
12 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. március 12., szombat Törd a fejed! Két héttel ezelőtti rejtvényünk méheket ábrázolt. A helyes megfejtést beküldők közül a szerencse Pesti Szilvia pincehelyi olvasónknak kedvezett. Nyereményét postán küldjük el. Aki kitalálja mit ábrázol fenti képünk, két hét múlva tudja meg, hogy helyesen tippelt-e. c Kis * reneráció fjúsági oldal «•* A hortyogó idegen, akit apámnak hazudtam, rendületlenül aludt tovább, én meg üldögéltem csöndben mellette, de igencsak leselkedtem, jutnak-e valamire a zsaruk. Jutottak! Hamarosan megbilincselve hozták a gálád latrot, aki váltig bizonygatta, a pénzt- lóversenyen nyerte, s azért van páncélkazettában, mert a jólelkű pénztáros megkönyörült rajta, látva, hogy nincs bukszája. Persze nem hittek neki, a kasszát visszakapta a boldogan vigyorgó resti-főnök, s a közegek elszállították a gazembert. Mindezt egy oszlop mögött bújkálva lestem ki, s hallottam, könnyű volt elkapni az egyént, mert mindössze a 4927-es számú italboltig „menekült", s szorgalmatosán nekiállt eltüntetni a bűnjeleket, azaz a pénzt és néhány üveg erős szeszt. Valami hatodik érzékem azt súgta, üljek vissza a hortyogó ál-apa mellé, úgy is tettem. Megérte. Mert jött hamarosan a resti vezetője, s nem győzte köszönni, hogy ilyen alaposan nyitva tartottam a szemem, nekem köszönhető, hogy visz- szakerült a bevétel. S nyújt át Heti cáfolat Nem igaz, hogy a nagy tavaszi lomtalanítási akció keretében bátor újításként elszállítják a kukák mellé kitett megunt eszméket és beporosodott, avíttá vált ideológiákat is. Válogatott versezetek Szabolcsnak Érzem eme szent varázst, a szerelmet. Lehet, hogy érzéki csalódás, de én szeretlek Ez a szó annyi nekem, mint a világ minden kincse: pótolhatatlan. Szeretlek, mondom, szeretlek, Nem hallod, mert messze vagy. Nem is tudom, hogy vagyok, Azt tudom, hogy vagy, Szeretlek nagyon. Deákvári Krisztina Meghalt szerelem Egy őszi délelőtt láttam meg őt, Ámor a nyilával szívembe lőtt Vérzett a szívem, s vérzik még ma is, Mióta megláttam, nyugalmam nincs. Az az ősz nap azóta kísért, Álmomban látom gyönyörűszemét, Szőke haja csillan a holdfényben, Ahogy előbukkan a sötét éjben. Meglátom őt, s a szívem gyorsan ver, A lábam remegni kezd, sírnom kell! Nem szeret. Az ő szíve másé már, ' De az ész veszít, s a szív csak őrá vár. Tudom, hogy hiába, nem figyel rám. Az érzéseimmel játszik csupán. Már kínoz, már gyötör szüntelenül, De mégis szeretem, végtelenül. Bajai Egy remélt jobb kor Mély hallgatásból ocsúdtam hívó szavadra, Téli ölelésből menekültem gyönyörű tavaszba. , Jó volt hallani a régi idők tiszta emlékű szavát, Megnéztem hívogatóan szép, csendes szobád. A múlt jelei gondolatunkban újra elevenek voltak, Dicsérő szavaid végre megint csak nekem szóltak. Változik a világ, s bizonyítja, mint az sokszor, Minden rossz után jön egy változni tudó jobb kor. Most nézd meg eső áztatta testem, viharvert hajam, Nézd remegő kezem, és halld meg utolsó szavam! Itt vagyok, nem futok el, én vagyok egy álló homokóra, Szeretnék megint peregve hullni, egy alsó régióba. Fordítsd meg órád, ezáltal az egész világot, Vagy hagyd állva porosodni, ha már ezt kívánod! Döntésed bölcs-e, ezt elmondják majd mások, Addig is e sarokba állítva félőn, reménykedve, Várok! Varjas Zoltán Benedek Elek évforduló Rejtvényfej tők, figyelem! Lapunk március 5-i számában jelent meg az alsótagozatosoknak szóló rejtvényjáték első fordulójának feladatsora. A játékot a megyei könyvtár Gyermekkönyvtára hirdette meg Benedek Eleknek, a magyar gyermekirodalom megalapítójának tiszteletére. Ákik nekikezdtek a megfejtésnek, bizonyára észrevették, hogy két hiba is akadt a feladatsorban. Az alábbiakban ezeket javítjuk majd ki. Az első hiba a Betűrejtvényekben akadt. Az „E" betűvel jelzett ábra helyesen: E A másik hiba a Kígyóbű- tött játékszelvényt a követ- völő című rejtvényben akadt, kező címre kell beküldeni, íme a „helyes" kígyó. Mindkét március 18-ig: Megyei Könyvrejtvény megfejtéseként egy tár, Szekszárd, Széchenyi u. mese címét kapjátok. A kitől- 51. Önéletrajz 38. nagy vigyorogva egy tábla csokit meg egy százast. Nem vagyok egy szívbajos típus, a túlérzékenység sem jellemző rám, de most bizony igencsak elpirultam a szégyentől. Ám nagy úr a muszáj, dadogva elfogadtam a jutalmat, mert csak egy cél lebegett előttem: hazamenni. A vonatúton hazafelé egészen virágos hangulatban voltam, hogy sikerült aránylag ép bőrrel megúsznom ezt a nyavalyás kalandot. Az eufóriám egészen addig tartott, míg leszálltam a jól ismert állomáson. Az rendben van, hogy nem kaptak el a rendőrök, s az utat nem a mellékhelyiségben kellett töltenem, de mi lesz most, hogyan megyek haza, mit mondok otthon és mit lesz jobb, ha elhallgatok, szóval volt ezer kérdés, s válasz egy sem. Igencsak sokáig tartott a gyalogút a házunkig. Úgy haladtam, mint az egyszeri gyerek: két lépés előre, egy lépés hátra, ám a távolság egyre csökkent, s hamarosan ott állElefánt és társa Az elefánt és az egér ballagnak a hídon. Megszólal az egér: — Hallod hogy dübör- günk? * Két egér sétál a sivatagban, s meglátnak egy hatalmas elefántot. — Tudod mit? Én elgáncsolom - mondja az egyik egér - te pedig ráugrasz és fojtogatod! * Az egerek lasszóval elkapnak egy elefántot. A nagy zsákmány örömére betérnek egy kocsmába, az egyik egeret kint hagyják, hogy vigyázzon az elefántra. Az ivászat után kijönnek, s látják, társuk ott strázsál, de az elefántnak se híre, se hamva. — Hová lett a zsákmány, Egon? — Nem tudok róla semmit. — Ne hazudj, zsíros a szád széle! tam a kertkapunál. Fáztam, éhes voltam, csak rávettem magam, hogy benyissak. Csendben odasompolyogtam a bejárati ajtóhoz, lenyomtam a kilincset, nyitva volt. Lélekben már felkészültem: nagy- anyó sikít, anyám zokog, apám ordít, nagyapám morog, s miután e zajkeltést némileg szüneteltetik, csapatostul nekem esnek majd: hol voltál te átok? Beóvakodtam nagy csöndben az előszobába, s vártam a rohamot. Nem történt semmi. Ez azért idegesített. Hol vannak a kisírt szemű ősök, akik az asztal körül virrasztanak, várva a tékozló fiút? Megköszörültem a torkomat, kicsit topogtam, köhécseltem, de erre sem történt semmi. Mit képzelnek ezek? Semmi aggódás, semmi izgulás, semmi törődés? Na, kár volt nekem hazajönni! Dühösen nyitottam be szüleim hálószobájába, ahol nem tartózkodott senki! A -gyerekszobában sem volt ott az öcsém, sőt, a nagyszülők is hiányoztak. Hát ezek 1. Értesítjük annak a piros Mountain Bike biciklinek a tulajdonosát, aki reggel a parkolóban lekötve hagyta járművét, hogy az első kereket és a sebességmérőt átveheti a harmadikosoknál. Jelige: Csak ennyi maradt! 2. Zuhanyozót vízre cserélnék. Palánki kollégista. 3. Alacsony termetű barátomat magasabbra cserélném. „Kinőttem" jeligére. 4. Negyven fős árucsempész brigádot keresek. Címem: Ali baba, Rabló utca 40. 5. Rossz jegyeimet valutára meg hol az ördögben vannak? Eljutottam a konyhába, ahol szintén nem tartózkodott senki, ellenben az asztalon egy cédula állt a következő szöveggel: Kisfiam! Ha netán hazajönnél azalatt az idő alatt, amíg mi Zakopanéban üdülünk (apád kapta az utat a vállalatától), akkor érezd jól magad! Mert mi biztos, hogy remekül fogjuk érezni magunkat. A szomszéd néninél kajálhatsz, mert helyetted elvittük az ő fiát magunkkal. Csókol anyád: Boris! Mint akibe villám csapott, úgy tántorogtam a levél olvastán. Ezt merték tenni velem! Itthagytak! Egyedül! Hát van szívük ezeknek? Átszédeleg- tem a szomszédba, ahol is kaján mosolyokkal fogadott Tica néni, de nem szólt egyet sem, csak egy jó kis rántottát tett elém. Belapátoltam a kaját, s közben eltöprengtem az ügyön. Végül is, nem is olyan rossz ez az egész. Lázasan törtem a fejem, hogyan tudnám legjobban kiaknázni a helyzet adta lehetőségeket. Okoska (Folytatjuk.) váltanám át. így legalább multimilliomos lehetnék. Esetleg elcserélném tanáraimat diabetikus üdítőkre! „Megérzi" jeligére. 6. Tankerti nyári gyakorlatomat Kanári-szigeti nyaralásra cserélném. 7. Nagyobbra cserélném 47-es gyakorlati csizmámat, kipucolva. Télen kell a vastag zokni. 8. Tizenkét éves függvénytáblázatomat Orbit rágóra cserélném. „Emészthetőség" jeligére. (A Csapó Híradó nyomán.) BRIT TOP 10 1. Mariah Carey Whitout You 2. D:Ream Thing Can Only Get 3. Toni Braxton Breathe Ágain 4. Enigma Return To Innocence 5. Celine Dion The Power Of Love 6. Aretha Franklin A Deeper Love 7. Capella Move On Baby 8. Adams & Stewart Sting All For Love 9. 2 Unlimited Let The Beat 10. Real 2 Real I Like To Move It Csere-bere Mit jelent eddásnak lenni? Mit jelent eddásnak lenni? Mit jelent az a két mondat, amit egy srác mondott a II. országos Edda-találkozón az egyik riporternőnek: — „Figyelj! Eddásnak lenni több, mint csak dögleni a jó zenéért, eddásnak lenni: tartozni valahová, valakikhez." Egyik este fogalmazódott meg bennem ez a két kérdés, mikor erre a jól ismert idézetre pillantottam. Nem tudom más hogy van vele, de amikor két éve először olvastam - valamikor az együttes iránti rajongásom kezdetén -, engem nagyon megfogott. Áhogy múlt az idő, egyre inkább bebizonyosodott, e néhány szó igazsága. Főleg a második mondat második felét igazolja az alábbi három történet, amely másoknak talán semmit nem mond, az ed- dások mégis megértik őket. Nekem sokat jelentenek ezek az emlékek. Tavaly nyáron éppen az unokahúgomra vártam az egyik üzlet előtt - EDDA-pó- lóba öltözve -, mikor a kihalt utcán egy fiú haladt el mellettem és barátságosan rám köszönt. Próbáltam visszaemlékezni, de rá kellett jönnöm, hogy sehonnan nem ismerem. Amikor visszanézve látta csodálkozó arcomat, mosolyogva felemelte szatyrát és felém mutatta, majd tovább ment. A táskán meglepetésemre három EDDA-tag képe volt. Megértettem, hogy az az ember, aki olyan kedvesen üdvözölt - bár sehol nem találkoztam vele -, mégsem volt idegen, csak ismeretlen. Hiszen egy bandába tartozunk és ez egy nagyon jó érzés. Pár hónappal később, amikor először jutottam el egy EDDA-koncertre Bajára, akkor ért a második meglepetés: amikor a buli után Kun Peti - az együttes nemrég tragikusan elhunyt szólógitárosa - emlékére énekelni kezdtük a „Hűtlen" című számot, az e dal kedvéért hozott öngyújtómat a nagy tömegben nem tudtam elővenni, csak a „néma gyertyát" szorongattam kezemben. Mikor az egyik tőlem távolabb álló pár látta, hogy nem égett a kanóc, minden szó és kérés nélkül odatartották az övéket és meggyújtották. Szerintem ez egy teljesen normális gesztus, de a hétköznapi életben ilyesmi sajnos nem nagyon fordul elő. Végül, de nem utolsósorban, tavaly egy tanfolyamon megismerkedtem egy eddás lánnyal. Miután véget ért az első foglalkozás nagyon sokat beszélgettünk, sok közös témánk volt. Úgy éreztem, mintha már régóta ismertük volna egymást. Ezek apróságok, de higgyétek el, fontosak. Ezúttal szeretném megnyugtatni az ed- dások - és a más együttesekhez tartozók - szüleit, hogy semmi ok az aggodalomra. Mint ezt már százan és százan elismételték, nem akarok róla regényt írni, de szeretném, ha megértenék, hogy attól, hogy mi egy-egy koncert alkalmával felhúzzuk a bakancsot és a fekete cuccokat, attól még mi is normális és értelmes emberek vagyunk! Csak mi nem estélyi ruhákban, hanem ebben a szerelésben érezzük jól magunkat! Nemcsak a színek, ruhák, ételek terén eltérő az ízlésünk, hanem a zene terén is. Van aki Bach-ot hallgatva tud kikapcsolódni és attól lesz vidám, van aki a rockzenétől. Miért bűn ez? Eddások! Vegyétek elő a walkmant, tegyétek az „ősök" fejére és nyomjátok be az EDDA-LYRAK-at. Ezek a nyugis, de szép számok jobban hatnak rájuk, mint pl. a Szélvihar, meg az ilyenek. Ha már végképp elviselhetetlen a helyzetetek ez még segíthet. Aztán húzzatok fel egy EDDA-pólót és menjetek el valahová. Akárhova mentek, majdnem biztos, hogy mire visszaértek, pár baráttal többet tudhattok magatokénak! Ha a szülőknél mégsem ért el teljes hatást a LYRÄK c. remekmű, akkor se keseredjetek el! Hiszen mi megértjük az üzeneteket, amit Pataky Attila, az EDDA és a dalok küldenek nekünk, nektek... Müller Gerda
