Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
4 «ÚJSÁG DUNAFÖLDVÁR, PAKS ÉS KÖRNYÉKE 1994. február 10., csütörtök Üléseztek a dunaföldvári önkéntesek Büszke város szegény tűzoltói Az arcok ismerősek, csak bizony egy kissé megöregedtek. Megszámolom, 15-en vannak és csak egy fiatal van a csapatban. Ő az egyesület titkára. A többiek ott voltak a 17 évvel ezelőtt megtartott 100 éves jubileumi ünnepségen is. Fiatalok és vidámak voltak. Történetüket annakidején Velencei Istvánnal közösen írtuk meg. Gondolatban végigszaladok a sorokon. Nagymultú, híres tűzoltóegylet megfogyatkozott és megöregedett csapata ül itt a teremben. A szokásos évi közgyűlésüket tartják. Pintér György elnök köszöntője után Berényi József parancsnok ismerteti, mit tettek az elmúlt évben. A versenyekről már kiöregedtek. A tűzoltásból még nem. Minden tűzhöz kivonultak. Gyors beavatkozásuk eredménye volt, hogy nem robbant fel az egyik háznál a gázpalack. A gázgyár kerítésénél állították meg a veszélyes avartüzet. Nem volt kisebb a gond, amikor a közeli üzemanyagtöltőt közelítették meg a lángok. Vagy amikor az erdő szélénél fékezték meg a tüzet. A száraz idő miatt júniustól szeptember végéig közel 100 esetben kellett vonulniok. A szomszédoknak is segítséget nyújtottak. Ezt tették az őseik is. Az 1889 július 20-i paksi nagy égéshez gőzhajón vitték a fecskendőt. Tüzet oltottak az 1893-as bölcskei és az 1908-as madocsai tűzvésznél. Ma is ezt teszik, teljesen díjmentesen. Nevetséges összeg a parancsnok részére adott 360, a két gépkocsivezetőnek a 280 forint havi tiszteletdíj. Aztán ebből még adózni is kell! Bizony erre a polgármesteri hivatalnak oda kellett volna figyelnie. Mint ahogy a 12 éves Zuk kisteherautót is ki kellene cserélni. A tűzoltók maguk szereltek víztartályt erre a kocsira, hogy az oltást megkönnyítsék. Az ő gondosságuk tartja üzemképes állapotba ezt a vonulószert. Nincs pénz, - közölték velük. Sőt, két évvel ezelőtt az egyik akkori városi vezető föl akarta oszlatni az egyesületet, mert ráfizetéses. Vajon mit szólna akkor, ha a háza, vagy lakása ég és nem érkezik segítség. Mert igaz az, hogy Pakson és Dunaújvárosban hivatásos tűzoltóság van, de nekik a saját városon kívül még 40-50 helységbe kell vonulniuk. Nem csak tüzet oltani, hanem a bekövetkezett balesetek elhárításához is segítséget kell nyújtani. Erre mindkét helyen 2 fecskendő áll rendelkezésre. Tehát, ha éppen nincsenek is a laktanyában ezek a szerek, akkor is várhatják a duna- földváriak, hogy a segítség megérkezik. Tudomásul kell vennie minden önkormányzatnak, hogy a törvény helyi feladatként határozza meg a tűzvédelmet. Ennek mértékét képviselőtestületi ülés határozatába kell foglalni. Ezek szerint - az egyébként tiszteletben álló - földvári képviselőtestület sem jutott el a megtárgyalásig. Különben fölfigyeltek volna a tűzoltó tisztségviselők alacsony tiszteletdíjára. Vagy hogy a parancsnok a lakásán lévő telefonon riasztja a csapat többi tagjait, miközben a számlát ő fizeti. A tűzoltók saját kocsijukkal rohannak a szertárhoz, saját ruhában végzik az oltást. Ezért talán jogosan várnák el, hogy az ön- kormányzat polgármestere, vagy más vezető, egy ilyen összejövetelen megjelenne és legalább köszönetét mondana. Ilyen a négy év alatt nem történt. Ezt most is csupán Ambrus István zászlós a paksi hivatásos tűzoltóság nevében és jómagam tettem meg. A hivatalos aktus után még beszélgettünk. Igyekeztem meggyőzni őket, hogy talán a német testvérvárosi tűzoltók segítenének. Hiszen a megyében közel 10 egyesület kapott fecskendőt. Földvárról már sokan jártak a szomszédoknál, de a tűzoltóparancsnokok még nem ismerik egymást. Megállapodást kellene kötni a város gazdálkodóival- gázgyár, tsz. üzemanyag- töltő, takarékszövetkezet, malom, faipari, gépjármű szerviz, stb. - hiszen az ő védelmüket is ellátja az egyesület. A megyei szövetség részéről ehhez mintákat küldtünk szét. Előbb az önkormányzattal kellene ugyanilyent kötni, utána lehetne tovább menni. Meg vonakodnak is ezek a szervek.- Egy igazi tűz kellene, hogy fölébredjenek - sóhajt fel egy bajszos ötvenes. Magamban még igazgat is adok. A történelem bizonyította, hogy egy-egy nagy égés után megindult a mozgás. Tűzoltóságokat alakítottak, fecskendőket és felszereléseket vásároltak. De talán mégsem kellene ezt megvárni. Törvény kötelezi a helyi önkormányzatokat a tűzvédelem megszervezésére. A választópolgárok - a biztonságuk érdekében - kérjék számon a végrehajtást. Ne csak büszkélkedjenek a városi ranggal, hanem töltsék meg azt tartalommal. Mit sem ér a büszke cím, ha leég a város, mert elhagyatott, szegény a tűzoltósága. Csőglei István a megyei tűzoltószövetség elnöke (A fenti gondolatok az elnök úr véleményét tükrözik, ha igény lesz rá - mértéktartó terjedelemben - mások álláspontjának is helyet adunk - a szerk.) Önerős telefonról Sárszentlőrincen Kajdacsi gondok az iskola körül Sárszentlőrinc lakosainak tavaly december végére ígérte a MATÁV Rt. az önerős telefonvonalak kiépítésének befejezését. Nos, nem így történt, a decemberi határidőt január 31-re tolták, ám még mindig nem telefonálhatnak a sárszentlő- rinciek. Korábban a faluban összesen csak 20 készülék üzemelt, a telefonfejlesztési program segítségével ez a szám 120-ra emelkedik majd. Az előzetes jelentkezések alkalmával az OTP részletfizetési kedvezményben részesítette az érintetteket, ám a pótjelentkezést már csak készpénzfizetés ellenében fogadták el az önerős telefonokra. A kajdacsi önkormányzat tavalyi költségvetése meghaladta a 40 millió forintot. Ennek az összegnek a nagy részét a helyi intézmények működtetésére fordították, melyek a költségvetés több mint felét vitték el. A helyi iskola olyan sajátos helyzetben van, hogy a kajdacsi kastélyban kapott helyet, s ez sok problémát vet fel az üzemeltetés terén. Az épület hatalmas, tantermeinek kifűtése enyhén szólva egy vagyonba kerül az önkormányzatnak. A 60 négyzetméteres és közel 6 méter magas termek normál hőmérsékletre való felfűtése több millió forintot emészt fel. Mint azt Lengyel János, a település polgármestere mondja, az iskolai fejkvóta rendszer az ideálisan zsúfolt fővárosi iskolákra készült, így a kajdacsihoz hasonló települések iskolái, pontosabban az azokat fenntartó önkormányzatok hátrányba kerülnek. Normatív támogatás formájában tavaly 7,8 millió forintot kapott Kajdacs. Idén 1 millióval kevesebb az oktatásra jutó állami támogatás, a központi alapból 6,8 millió forintot várhat a település. Kajdacson 123 diák jár iskolába és 64 gyerek óvodába. Az idei költségvetés-tervezet szerint 12,8 millió forint hitelfelvételére lenne szükség ahhoz, hogy az önkormányzat elláthassa a feladatait. A közalkalmazotti bértábla bevezetésének figyelembe vételével kellett kialakítani az idei költségvetést - ez 21 millió forintnyi többletkiadást jelent erre az évre. A település polgármestere a nehéz helyet ellenére bízik abban, hogy az önkormányzat biztosítani tudja a falu „múködóképeségét". g.e. Testületi ülés Nagydorogon A nagydorogi önkormányzat február 14-én tartja azt a testületi ülést, melyen az egyebek megtárgyalása mellett a költségvetés elfogadása és a helyi tűzoltók helyzete lesz a két legfőbb téma. A testületi ülés délután öt órakor kezdődik majd a nagydorogi községháza tanácstermében. -yarMadocsa ügyel a tisztaságra Kukát kaptak a lakosok Napjainkban óriási gondot jelent a települések hulladékának elhelyezése. Ez az általános probléma Ma- docsára is „begyűrűzött". A szervezett szemétszállítás - néhány évvel ezelőtti - bevezetésével az önkormányzat növelni tudta a település tisztaságát, de a problémát nem lehetett megoldani. Mégis, Mado- csa tovább keresi a megoldást. Tavaly a helyi önkor- rányzat egy „lovagias" cselekedettel - természetesen nem kis anyagi áldozat árán - 714 (!) darab, horganyozott lemezből készült hulladéktárolót (egyszerű szóval: kukát) vásárolt. Reményeik szerint ezzel a humános megoldásmóddal fokozzák a település tisztaságát. A megvásárolt hulladéktárolókat a helyi lakosoknak osztották ki, minden kivételezés nélkül. Voltak, akik nem fogadták el az önkormányzat segítő kéznyújtását és nem kérték az ingyen felajánlott hulladéktárolót. A település lakóinak többsége azonban nagyon örült az új kukának, hiszen sok családnak nem futotta volna erre. Ez a nemes gesztus közel 2,5 millió forintjába került Madocsa önkormányzatának, de ezzel az önkormányzat szeretné elérni, hogy a település égető problémái közt ne szerepeljen többé a szemét ügye. A madocsai szemetet hetente kétszer szállítják el a település külterületén található szemétlerakó helyre, mely nincs messze a bevezető úttól.-geSzeméttelepi panoráma Hírek innen-onnan A kajdacsi önkormányzat február 11-én, pénteken, a helyi művelődési házba invitálja a település lakóit. Közmeghallgatást tartanak, melyen a legfőbb téma az idei költségvetési tervezet ismertetése lesz. Minden lakost szeretettel várnak a közmeghallgatásra, ahol feltehetik kérdéseiket és elmondhatják véleményüket. A kérdésekre, felvetésekre az illetékes testületi és bizottsági tagok adnak majd választ. A közmeghallgatás délután 6 órakor kezdődik. * A dunaföldvári művelődési házban február 14-én, hétfőn tartják a Téli esték előadás-sorozat következő rendezvényét. A délután 6 órakor kezdődő előadáson „A házikerti gyümölcsösök telepítése" címmel tart előadást Magyar Lajos szaktanár. Várakozás Paks városközpontjától egy macskaugrásnyira, a Villany utcában készültek Degré Gábor képei. A reaktorok „tövében", a dinamikusan fejlődő, a városok sorában gyermekkorúnak számító Paksnak bizony akadnak még ilyen utcái, s nem is a külterületen. Nem értek egyet azzal, hogy mindent le kell rombolni, ami régi és csak az lehet szép, ami új. Sót. A Villany utca pedig csöndben várakozik jobb napokra, kisajátításra, rendezései tervre, s persze a jó időre, mert akkor a kátyúk is kiszáradnak, s jobban lehet majd látni a jókora gödröket a macskaköves úton. Dunaföldváron a szennyvízcsatornáról Pályázaton pénzt nyert az önkormányzat A talajvíz gondot okoz A települések általános, mindig visszatérő gondjai közé sorolható az esővíz- és a szennyvízelvezetés, egyszóval a csatornázás körüli problémák. Általában ott jelentenek gondot az előbb említettek, ahol nagyon magas a talajvíz, ahol pinceüregek is vannak az adott település alatt. Nos, ezek mindegyike adott Dunaföldváron, sőt a löszpart is nehezíti az esővíz, illetve a szennyvíz elvezetését. A városnak nagyon kevés pénze van arra, hogy - egyedül - megoldja a szennyvízelvezetés és a csatornázás problémáit. Dunaföldvár önkormányzata igyekezett azzal is segíteni a helyi lakosokat, hogy nem vetett ki különböző adókat, azonban ez a jótétemény azt is jelenti, hogy jókora összegtől esik el a város. Ezt a hiányt más forrásokból kell az önkormányzatnak pótolnia. Megpróbálkoztak már többször azzal, hogy céltámogatásokat nyerjenek el pályázat útján. Ez többé-kevésbé sikerült is, így ennek eredményeként készülhetett el néhány utcában a csatornázás. Az idei évben három utcában szeretnének csatornát építeni, de a saját erő ehhez kevésnek bizonyult. Ismét pályázatot nyújtott be az ön- kormányzat, melyet el is nyert. Az állami támogatás csak harminc százalék, így a fennmaradó összeget Dunaföldvár önkormányzatának kell hozzátenni. A csatornázásra a legégetőbb szüksége a Hősök terének lenne. Az önkormányzat úgy tervezi, hogy még az idén megépítenek egy szennyvíz- hálózatot, mely az ottlakók érdekeit is szolgálná. A Petőfi és a Vörösmarty utcák csatornázásának tervei már lekerültek a tervezőasztalról így „csak" az építés pénzügyi fedezete hiányzik. Ugyancsak pályázat útján elnyert pénzből építették a Kéri utcai (ez egy mélyfekvésű terület) szennyvízcsatorna hálózatot. Ennek végső munkálatai tavaly az év végén fejeződtek be. Szerencsés lenne, ha a lakosságot aktívan is be lehetne vonni a munkálatokba, esetleg anyagi hozzájárulással segítenék a csatorna építését. Az érintett részek lakóinak be kell látniuk, hogy a csatorna elkészülte az ő érdekeit is szolgálja. Régebben, míg a talajvíz alacsony volt, nem volt gond a szennyvíz elhelyezése. Most, hogy a sok csapadék miatt métereket emelkedett a talaj vízszintje, egyre sűrűbben okoz problémát a szennyvíz elhelyezése. A hagyományos szennyvíztároló gödör már nem megfelelő. A megoldást a szennyvízcsatorna jelentené.-Garay E.-
