Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-10 / 34. szám
1994. február 10., csütörtök HAZUNK TAJA KÉPÚJSÁG 5 A „Kiskun” Tolnában Termesztett növényeink fontosabb károsítói 12. Levéltetvek A növények fiatal hajtásain szívogató levéltetvek apró rovarok, a kifejlett egyedek 2-3 mm hosszúságúak. Sok fejlődési alakjuk van, életmódjuk meglehetősen bonyolult. Tojás alakban telelnek át a fákon, a cserjéken vagy a lágyszárú évelő növényeken. Tavasszal a tojásokból kikelnek a lárvák, azokból pedig kifejlődnek a szárnyatlan ősanyák. A következő generációk során megjelennek a szárnyas egyedek is. Évente 10-15 nemzedékük fejlődik ki - az áttelelő nemzedék kivételével - szűznemzéssel (megtermékenyítés nélkül) és elevenszüléssel (a kifejlett nőstények parányi lárvákat hoznak világra). Hímek csak az év utolsó generációjában tűnnek fel. A levéltetvek rendkívül szaporák. A Guinness Rekordok könyvét idézve: „kiszámították, hogy a káposzta-levél- tetű egy év alatt annyi utódot tud létrehozni, hogy azok összsúlya (822 millió tonna) háromszorosa volna a Földön élő összes ember súlyának. Szerencsére a tetvek haladó- ságaisnagy". Bizonyos fajaik (pl. a zöld almalevéltetű, a hamvas kör- televéltetű, a fekete ősziba- rack-levéltetű vagy a ká- poszta-levéltetű) csak egyetlen - a nevükben szereplő - tápnövényen károsítanak, mások viszont vándorolnak egyik növényfajról a másikra. Például a zöld őszibarack-le- véltetűnek mintegy 400 tápnövényfaja (köztük az őszibarack, a burgonya, a paprika, a cukorrépa stb.) ismeretes. A fekete répalevéltetű - fő tápnövényein (répafélék) kívül a babot, a borsót, a napraforgót és a mákot is igen kedveli. A levéltetvek a mérsékelten meleg, párás klímát szeretik. Szívogatásukkal vizet és tápanyagokat vonnak el a gazdanövénytől, így növelik annak párologtatását (rontják szárazságtűrését), mérgező nyáluk pedig különféle torzulásokat, elszíneződéseket idéz elő. Az ürülékükkel kibocsátott mézharmaton megtelepszik a korompenész. Sok faj a növényi vírusok terjesztésében is nagy szerepet játszik. Kártételük szinte minden termesztett növényen (gyümölcsfélék, szántóföldi növények, zöldségfélék, dísznövények) jelentős lehet. Védekezés: mivel számos gyomfaj a levéltetvek tápnövényei közé tartozik, minden kultúrában törekednünk kell a jó minőségű gyomirtásra. Fő gazdanövényeik térbeli elkülönítésével a tetvek inváziója mérsékelhető. Kémiai eljárások: a gyümölcsfákon, cserjéken áttelelő fajok tojásai a tél végi lemosó permetezéssel (Novenda, Ágról, Agol Plusz, Nevikén, Tio- sol, Báriumpoliszulfid, Neo- pol) jelentősen gyéríthetők. A tenyészidőszakban folyamatosan figyeljük kultúrnövényeinket és az első lárvák megjelenésekor, illetve a szárnyas egyedek betelepülésének kezdetén azonnal védekezzünk hatékony rovarölő szerekkel (Zolone, Bi 58, Rogor, Sinoratox, Anthio, Ultracid, Decis Quick, Talstar, Bio-Sect, Pirimor stb.). A kezelést szükség esetén - akár többször - ismételjük meg. A nagy kolóniák elleni permetezés kevésbé hatékony és ilyenkor már a vírusbetegségek behur- colása is megtörtént. Környezetkímélő védekezés esetén számíthatunk a tetvek természetes ellenségeinek (katicabogarak, fürkészek, gyilkospoloskák, zengőlegyek lárvái, fátyolkák stb.) hathatós segítségére is. Fűzi István Tm-i Növényegészségügyi- és Talajvédelmi Állomás Dr. Samir Radyt a Kiskunnemesítő Kft. egyiptomi származású igazgatóját várták a múlt héten Tamásiban a Kiskun nemesítette hibridkukoricák termékismertetőjére. Öt azonban üzleti ügyei a fővárosba szólították. A kft.-t így a kutatási és kereskedelmi igazgató képviselte. A szárazságtűrő növények nemesítéséhez kapcsolódó kutatásokat dr. Samir Rady kezdte el 1965-ben a szegedi kutatóintézetben, majd Kiskunhalason folytatta kutatótársaival. A kemény munka gyümölcse úgy tűnik napjainkban érik be: az ország vetésterületének 32-35 százalékát foglalják el a Kiskun kukoricák. — Ön utalt arra, hogy a Kis- kunnemesítö Kft. sokáig hátrányban volt az állami kutatóintézetekkel szemben. — Az állami kutatók lényegében búra alatt dolgoztak -, mondja dr. Nagy Miklós kutatási igazgató. Megkapták az évi 60-80 millió forintos támogatást a kutatásra, és nem voltak gazdaságilag kényszerítve arra, hogy ilyen intenzitással dolgozzanak, mint a Kiskun. Másrészt hoztak Magyarországon egy olyan növénynemesítő ellenes jogszabályt, hogy az a magyar nemesítő, aki külföldi növényfajtát honosít meg, ugyanolyan elismerésben részesül, mint aki itt nemesített. Ez 92-ig volt érvényes. Nyilvánvaló, hogy a Kiskun kapaszkodott a saját fennmaradásáért. — Mi az önök által kidolgozott gyökérszelekciós módszer lényege? — Az, hogy a növénynek nemcsak a föld feletti, hanem a föld alatti részei is fontosak, nemcsak tápanyag-szolgáltató, vízfelvevő és rögzítő szerv a gyökérzet, hanem a befogadott tápanyag biokémiai üzeme is. Magyarul: minél nagyobb a gyökér, annál jobban tűri a szárazságot a növény. — Egyiptomban is bevált ez a módszer? — Természetesen. Ki van próbálva, ott is jó eredménynyel. A „Kiskun" kutatási centrumnak van egyiptomi „fiókja" is. — Mely Kiskun fajtákat ajánlja a tamási és környéke termelőinek? — Ezen a környéken a talaj a kukoricatermesztés szempontjából nem'rossz, de nem is elsőosztályú. Viszont a csapadék elég jó, a levegő nedvességtartalma magasabb mint máshol. Ezt az adottságot kihasználva a korai- és középérésű, kiváló szárszilárdságú fajtáinkat ajánlom. Ott, ahol későn tudnak vetni, vagy másodvetésű silókukoricát akarnak termeszteni, a katalógusunkban a 4220-as számot viselő, szárazságtűrő, valamint a 4190-es, jó szárszilárdságú hibridkukoricákat javaslom. — A termelők megfogalmaztak egy olyan igényt, hogy a hektáronkénti vetési költség ne haladja meg a 4000 forintot. — Ez nagyon alacsony ösz- szeg -, válaszol Fekete Károly kereskedelmi igazgató. Hektáronként 5000 forint az, ami elfogadható és a Kiskunnál elérhető. A termelőknek épp olyan fontos az is, hogy kell-e szárítani a kukoricát, vagy nem. Ahhoz, hogy a Kiskun termeltetni tudjon, tároló-feldolgozó kapacitásra van szüksége, ezért is lettünk rész- tulajdonosai a tamási malomnak. Mi meghitelezzük a vetőmagot a termelőknek: egy kilogramm vetőmagot 25 kg étkezési búzáért vagy 30 kg kukoricáért is meg lehet vásárolni. Tóth F. Népes levéltetű-kolónia almafa hajtásán Növekszik a gabona- és takarmánynövények vetésterülete Az átalakuló magyar mezőgazdaság részére elegendő és jó minőségű vetőmag állt rendelkezésre a múlt év őszén, s hiányra idén tavasz- szal sem kell számítani, sőt, jelentős mennyiség külföldi értékesítésére is lehetőség nyílik. Ezt Neszmélyi Károly, az Országos Mezőgazda- sági Minősítő Intézet főigazgatója mondta el Tatán, az intézet vezető szakembereinek négynapos évzáró-évindító tanácskozását megelőzően újságíróknak. Hozzátette: a múlt évben már megállt a gabonanövények vetésterületének a korábbi években tapasztalt csökkenése, az őszi búza vetésterülete pedig az 1992. évihez képest húsz százalékkal nőtt. A gazdaságok jó minőségű, úgynevezett fémzárolt vetőmagot juttattak a földbe, s a vetőmagnak szánt gabonafélék alig 3,6 százaléka nem felelt meg csak a szigorú követelményeknek. Az előrejelzések szerint a kukorica vetésterülete szintén emelkedik 1994-ben. A takarmánynövények növekedése pedig várhatóan az állattenyésztésre lesz kedvező hatással. A sertésállomány korábbi tízmillióról a jelenlegi hatmillióra történt csökkenése vitathatatlan, de a szakemberek sem tudták eddig eldönteni, hogy melyik állománynagyság volt kedvezőbb a termelőknek és a fogyasztóknak. Egy tény azonban biztos: a közelmúltban nem lesz húshiány az országban - hangsúlyozta a főigazgató. Kitért arra is, hogy a volt Szovjetunió utódállamaival kapcsolatosan is sok mende-monda kering. A Független Államok Közössége országaiban jelenleg akkora - dollárfedezetű - kereslet van például kukorica-vetőmagból, hogy akár hazánk teljes készletét ott lehetne eladni. A közeljövő eseményei közül Neszmélyi Károly kiemelte: március 1-jén Debrecenben, március 3-án pedig Keszthelyen rendeznek szakmai napot az úgynevezett alternatív növényekről, vagyis arról, hogy mely növényekkel lehet helyettesíteni a drága, illetve kényes tavaszi kalászosokat, hüvelyeseket, szálastakarmányokat. Jó, ha tudják... ... vagy már nem emlékeznek rá, hogy a „fabatkát sem ér" népi szólásban a fabatkának az ég világon semmi köze sincs a fához. Történt ugyanis, hogy a batka - nálunk a XVI. század elején forgalomban volt pénz - olyan csekély értéket képviselt, hogy három bat- káért mindössze egyetlen krajcárt adtak, és ezt a cserearányt még egy korabeli törvényben is rögzítették. Az élet fontos mozgatója már akkoriban is a pénz volt. Ha keveset ért, az emberek nem kevésbé igyekeztek becsmérlő szavakkal, jelzőkkel még lejjebb minősíteni, úgymond csúfolni, éppen úgy mint manapság teszik földünk egyes vidékein. Mivelhogy akkortájt a valamire való pénz anyaga az arany-ezüst-réz, rosszabb esetben a vas volt és ezek között a fa értékrendileg alacsonyabbrendűnek számított, a szerencsétlen sorsú és funkciót betöltő batka azért kapta pluszként a „fa" jelzőt, hogy ezzel is jelezze: annyit sem ér mint a kis értékű pénz hitvány, fából készült utánzata érne. Mialatt ennek utánanéztem értettem meg a gyakorta elszenvedett jelzős szerkezet, a „tökfej" igazi jelentését! A pincében Töltsük fel a hordókat Új agrovegyipari cég Minél kevesebb méreggel a házikerti zöldségtermesztésben A hagyományos borászat egyik alapvető pinceművelete a töltögetés. A bor felett kialakuló légpárna ugyanis erőteljes oxidációs forrás, amely kedvez a káros mikroorganizmusok elszaporodásának és ezzel együtt különböző bőrbetegségek és borhibák kialakulásának. Az első töltögetés célja az erjedéskor hagyott, 10-20%-os erjedési űr megszüntetése. Ha az erjesztés külön tartályban történik, akkor a töltögetés helyett a bort átfejtjük a tárolóedényekbe. Rendszeres töltö- getést fahordós tárolás esetében kell végezni, mert a hordók pórusain keresztül az állandó párolgás következtében hiány (apadás) keletkezik. Az apadás mértéke függ a hordó anyagától és felületétől. Kisebb hordókban mindig nagyobb a veszteség. A töltögetést megfelelő eszközökkel (lopó, kanna, szivattyú) és mindig azonos minőségű borral végezzük, betartva a higiéniai követelményeket! Létrejött Németországban a Hoechst Schering AgroEvo GmbH., s annak hazai leány- vállalata, az AgroEvo Kft. - jelentette be Budapesten Wilhelm Mesicek, az új cég magyarországi leányvállalatának ügyvezető igazgatója. Áz új cég, melyet a két ismert vegyipari mamutvállalat, a Hoechst AG és a Schering AG mezőgazdasági részlege, illetve növényvédelmi ágazata hozott létre, azért kezdte meg működését, hogy jobban megfelelhessen a nöTolna megyének a városi jellegű településeire is jellemző, hogy a lakosságnak legalább a háromnegyede rendelkezik kisebb-nagyobb zöldségtermesztésre alkalmas földterülettel, vagy legalább hobbikerttel. Mindenütt, de legfőképpen ott, ahol kiskorú, fejlődésben lévő, tehát a külső káros hatásokra különösen érzékeny gyerekek vannak, fontosnak tartom a mérgező vegyszerek nélküli házikerti zöldségtermesztést. Az önmérgezés veszélye különösen az elkerülhetetlen kártevők elleni növényvédelem területén áll fenn. Á mérgező vegyszerek károkozásának felismeréséből fakadt az a mozgalom, amelynek ma már magyar szervezetei is vannak. vényvédelmi területen nehezedő piaci feltételeknek. Ezért a két cég ebben az üzletágban, kiküszöbölve a konkurenciát, úgy döntött, hogy 60:40 százalékos tőkearányban új vállalatot alapít. E cég teljesen független az anyavállalatoktól, és a világ második legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása lesz forgalmát tekintve. Az előzetes számítások szerint a vállalkozás forgalma megközelíti majd a 3 milliárd német márkát. Az új cég hazánkban is létjelentős kísérletek történtek, és jó hazai eredmények ismertek a természetes növényi védekezőszerek tekintetében. Nem a teljesség igényével, de a napi újságot forgató kiskerttulajdonosok részére kívánok felvillantani néhány, a kísérletekben már jól bevált lehetőséget a természetes növényi anyagokkal való növényvédelemre: Talaj- és gombabetegségek ellen: 1 kg friss, vagy 15 dkg szárított zsurlófű vízben áztatott leve. Magcsávázásra: 5 dkg száraz kamillavirág 10 liter vízben. Levéltetvek ellen: 15 dkg kvassziaforgács 2 liter vízben áztatva, majd 25 dkg kenőszappannal elkeverve 10 liter vízben. rehozta leányvállalatát, az AgrEvo Kft.-t, melynek alaptőkéje 10 millió forint, és a két cég növényvédőszereit forgalmazza. Tavaly a Hoechst, illetve a Schering forgalma Magyarországon e termékekből elérte a 800 millió forintot. Az új cég az idén már több mint 1 milliárd forintos forgalomra számít ezen a területen. Az AgrEvo Kft. 100 százalékosan külföldi tulajdonú. Wilhelm Mesicek ügyvezető igazgató utalt arra is, hogy a német vállalkozás budapesti leányvállalatát a későbbiekben regionális központtá kívánja fejleszteni. Káposztarothadás és levéltetvek ellen: 1 kg friss, vagy 20 dkg szárított csalán 10 liter vízben. Atkák, levéltetvek, gombabetegségek ellen: 10 dkg felszeletelt fokhagyma 10 liter vízben. Mocskospajor, gyökér- és levéltetű, káposztalepke és hangyák ellen: 30 dkg friss, vagy 3 dkg szárított giliszta- üzü varádics (Chrisanténum vulgare) 10 liter vízben. Káposztalepke ellen: 2 marék jól összezúzott paradicsomlevél, hajtás, szár 2 liter vízben 2 óra hosszáig áztatva. Hagymamoly ellen: 50 dkg rebarbaralevél 3 liter vízben. Az áztatási idő általában 1 nap a zöld, 3 nap a szárított anyagok esetében. TermészeVásárnaptár Országos állat- és kirakodóvásár: Február 11.: Sásd. Február 13. : Dabas, Szekszárd. Február 14. : Siklós. Február 16.: Jánoshalma. Országos állatvásár: Február 12-13.: Pécs. Autóvásár: Február 12.: Szekszárd. Február 13.: Pécs. tesen itt csak a könnyebben hozzáférhető természetes növényi részeket, szárítmányo- kat említettem meg, figyelemmel a leggyakoribb és legkellemetlenebb kártevők, a levéltetvek elleni biológiai védekezésre. A vegyszer nélküli védekezésnek ezen felül még számtalan lehetősége van, mint pl. a csapdázás (repülő rovarok, molyok ellen), begyűjtés (pl. burgonyabogár, cserebogár), énekesmadarak, sün, vakond, denevér, varan- gyosbéka védelme; talajban lakó kártevők, férgek ellen bársony virág, büdöske (Tagetes) fajok köztes vetése, stb. Az egészségkímélő biotermesztésben gombabetegségek (peronoszpóra) ellen a réztartalmú szerek, mint pl. a rézgá- lic, bordói lé és a természetes kén- és készítményei (lisztharmat) kíméletes használata lehetséges az előírt várakozási idők szigorú betartása mellett. Szakái László
