Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-05 / 30. szám
12 «ÚJSÁG HÉT VÉGI MAGAZIN 1994. február 5., szombat Wave Itt van hát előttem a New Musical Express című nagy tekintélyű angol könnyűzenei szaklap, amelynek év végi értékelésében a tavaly megjelent nagylemezek közül rangsorolják a legjobb ötvenet. A listán főképp olyan előadók találhatók, melyek a magyar zenei kínálatból szinte teljesen hiányoznak, egyáltalán nem, vagy alig szerepelnek a rádióban és a televízióban, elvétve lehet olvasni róluk, nincsen igazán olyan klub, ahol ilyesféle zenéket lehet hallani. Pedig van erre igény, amit az is bizonyít, hogy a néhány hazánkban is forgalomba kerülő albumból szép mennyiség elfogy, dacára annak, hogy a propaganda teljes egészében az égi csatornákra és a külföldi sajtóra hárul. így van ez a lista élén álló lemezzel is, amely nem más, mint a tüneményes izlandi énekesnő, Björk első szólóalbuma, melynek címe - stílszerűen - Debut. A bájos, mandulaszemű hölgy ez idáig a honfitársaiból álló Sugarcubes nevű együttes lemezein volt hallható. Ezekből négy jelent meg: Life's too good; Here today, tomorrow next week; Stick around for Joy; It's it (remix album). Ezek a teljesen egyéni, nagyon különleges hangvételű zenék, leginkább a B-52's és a Talking Heads szellemiségét követik, persze egy évtizeddel máshogyan. A Debut azonban egészen más. Ebben a csodálatos kis manóban hátborzongatóan gyönyörű zenék fogannak, rejtélyes, titokzatos búvópatakok, melyek csobogása olyan világba csal, ahonnan boldogságtól könnyes szemmel nézel vissza. Varázslat, ahogyan hangszerel. A máshol zord fúvósok és antipatikus vonósok, közös barázdákat túrnak a már-már közhellyé koptatott hip-hop alapokkal, életre kelnek, megtalálják helyüket. Semmi sematizmus. És ott van a HANG. Erre szokták - azt hiszem - azt mondani, hogy szárnyaló. Akkor most én milyen jelzőt keressek? Ez a hang a szerencse. Kedves, egyszerű, nemes, pajkos, csengő, lágy, édes, éles, meleg. Tizenegy különös dalban hallható a lemezen, amely sokak szerint 1993 legjobb albuma. „pápai" írott képek Katalógus '94 Tavaly karácsony környékén jelent meg a La Fontaine Kiadó jóvoltából az Új könnyűzenei katalógus '94. Reméljük, azt a szerkesztő urak nem gondolták komolyan, hogy az abádszalóki tehetségkutató nyerteséről, a Zöldövezetről, valamint a Fehér Hold Duóról részletes karrier-összefoglalót igényelne bárki is, amikor napjaink sikercsapatainak nagy hányada meg sincs említve. Ezt leszámítva, ragyogó a kezdeményezés, jó ötlet ez a katalógus. Jöhet a bővített (javított) kiadás! Szalmon Ella Mozgóképek Dave, a dublőr Nem tudom, ki csinált divatot abból, hogy a filmekben az amerikai politikusokkal - szenátortól fölfelé - rendszerint infarktus, netán agyvérzés végez aközben, amikor éppen nem a feleségüket szeretgetik. Ezt a „poént" elpuf- fantották a Dave című alkotásban is, egészen magas szinten, azaz az elnök agyát borította el a vér. Mivel - a híresztelésekkel ellentétben - nem csak Magyarországon vannak karrierista politikusok, rögtön akadtak, akik éltek a lehetőséggel, és az eleinte mit sem sejtő elnöki dublőrt felhasználva akarták irányítani a Fehér Házat. Aztán jött, ami ilyenkor jönni szokott, az illető úr felébredt Csipkerózsika álmából, csupa jó dologba fogott - közéjük tartozott az elején kissé cvíder First Lady is -, meghozva ezzel a bonyodalmakat. A továbbiakban igen kellemesen tölthetjük az időnket, még akkor is, ha a baloldali szomszédunk pattogatott kukorica és kóla (Coca) egyvelegét leheli az orrunk alá, míg a jobboldali fél óránként kijár elszívni az ez idő alatt szükséges koporsószög meny- nyiséget. Pedig neki nincs is dublőrje. KRZ ZUG-tárlat Szatmári Juhos László Légyember. Avagy ember mániákus gyűjtők üvegezett légy légyember - vagy maradj dobozában végzed egy szeg- mert ha más akarsz lenni, gél átütve. -BP.úgy jársz, mint a légyember, s Fotó: -ótósSzenzáció!!! Nem csalás, nem ámítás! Most kaptuk a hírt: egy őrült rock-csúcs lesz hamarosan Szekszárdon. Ez azt jelenti, hogy egy héten belül itt lép fel a TANKCSAPDA, a SING SING, a MACHINE MOUSE és a TUNYÓ ROCK BAND (négy P. Mobil-taggal). Egyelőre többet nem árulhatunk el a dologról, figyeljétek a keddi 5. oldalt. Ma a The Houdinis lesz a Graffiti Klub vendége. Klubtumé SOHO Aki a 6-os úton Budapest felé autózik (vagy buszozik), Ercsi és Érd között, ha jobbra néz, láthatja Százhalombatta fényeit, illetve füstjeit. Tipikus szocialista iparváros, a műemlék jellegű épületek teljes hiányával. Az egykori Százhalom étterem épületében található a SOHO. Az átlagosnál jobb kialakítású klubhelyiségben minden megtalálható, ami kell: bárpult, asztalok, székek, színpad, biliárdterem, kifejezetten igényes WC. Akik gyakran járnak a SOHO-ba szórakozni, elmondták, hogy itt minden kapható. A jó gyerekek (jó pénzért) kaphatnak sört, bort, szendvicset, üdítőt; a rossz gyerekek (ingyen) pofont és jótanácsot (miszerint: „legközelebb nem muszáj ide jönnöd") a rendezőktől. Említést érdemel még a büfében felállított, modem kialakítású CD zenegép, amely egy este akár 150-szer is le tudja játszani az LGT Miénk itt a tér című örökzöldjét, olyan nagy hangerővel, hogy beszélgetni nem érdemes, de még a légy zümmögését sem lehet hallani. -pogácsaegészben; tehát csináljuk a videó- hit, a számokat, a lemezeket. Az pedig, hogy kevésbé értik a zenekart, az utóbbi két évben egyre inkább átfordul. Az első egy év volt a nehezebb, amikor a Mick-kel összejöttünk.) <D Idén lesz tíz éve, hogy valahol Budapesten megtartották az első koncertjüket. Hamar népszerűek lettek az underground régiókban, a legna® Én bizony hiszek a mai Se- xepilben, mint ahogy annak idején hittem az Egyesült Almokban is, hiába ért véget a hanghordozó azzal az emlékezetes, mérhetetlenül optimista kijelentéssel. „Már csak a csoda segíthet". A szekszárdi koncerten is vagy nyolcvanheten hittünk még a zenekarban, ami nem sok, viszont baromi kevés. A legfontosabb azért mégiscsak az, hogy a Sexepil hisz önmagában, s nem teszi meg azt a szívességet a publikum döntő részben mérhetetlenül tunya felének, hogy szájukban rágja, miről is akar szólni ez az egész. Aztán meg nem elég az, hogy van egy arisztokratikusan viselkedő, kinéző, s nem a Balkán-dizájnt idéző énekesük - Mick Ness -, ráadásul még angolul is énekel. Sokáig nehezen bocsátották meg a fentieket a zenekarnak. Mára már enyhült a helyzet. (Kocsis Tamás, a Sexepil gitárosa: — Nekem leginkább a koncertek okozzák a kielégülést. És az a munka, ami benne van ebben az gyobb visszhangot mégis énekesük rövid idő alatt történt kétszeri kirúgásával sikerült elérniük. Pedig a '88-ban megjelent Egyesült Almok című hanghordozó mára már klasszikussá merevedett. Abban az évben, több újság szerint, az év lemeze lett. (K.T.: — Mindig a pillanatnyi inspirációk adják meg azt, hogy milyen zenéket csinálunk. Szerintem a zenekar nagyon sokat fejlődött, ez is volt a döntő oka annak, hogy a Hegyi Zolit „kirúgtuk". Nem éreztük benne azt a lehetőséget, hogy el tudunk vele valahová jutni. Viszont a Mick- ben abszolút meg van ez a töltet. Én nem igazán ismerem a holland zenekarok esélyeit, de szerintem, az a dolog, hogy zenekar, vagy zene nem ismer határokat. Pont úgy alakult, hogy neki ott oszlott fel a zenekara, nekünk itt ment el az énekesünk, és ismerősök révén jöttünk össze.) Ez volt '89-ben, azóta három anyaggal jelentkeztek. Szinte kategorizálhatatlan a stílusuk, az viszont biztos, hogy Magyarországon ezt a fajta zenét egyedül képviselik. Lehet szeretni, utálni, de mindkettőt csak úgy érdemes, ha előbb meghallgatjuk őket. Lemezen és koncerten is. Igaz, ez már kis nyitottságot is igényel, de megéri az élmény. (K.T.: — Megpályáztunk egy texasi independent zenei találkozón való részvételt; ez a dolog azóta realizálódott is, elfogadták a nevezésünket. Március 14-én indulunk, 15-én játszunk, és attól függően, hogy mennyi zsozsót tudunk összeszedni, koncertezünk is kint. A minimum az két-három, a maximum - a tárgyalásaink alapján - kilenc koncert különböző városokban. Körülbelül száz helyre küldtünk ki bemutató anyagot lemezcégeknek, koncertszervező társaságoknak. Ebből érkezett pár pozitív válasz, de előbb mindenképpen látni szeretnék személyesen is a zenekart). ® Valószínű, ha magyarul adnák elő a műsorukat, bajnokok lennének itthon. Na, ez az, amit sohasem tesznek még. Ők már döntöttek. KRZ Fotó: Degré Gábor
