Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

1994. február 5., szombat

HÉT VÉGI MAGAZIN

«ÚJSÁG 13

Az influenza szövődményeiről

Ne féljünk a vírustól, nem bánt az, csak ...

Beszélgetés ár. Kövesdy Pállal

A betegségtől mindenki ódzkodik. Legyen az egyszerű meghűlés vagy sima kis nátha, senki sem szeret ágynak dőlni. A közel két hete tomboló influenza vírus nagyon sok „áldozatot " szedett már. Az orvosok szerint eleinte nem lehetett a járványt kimondani, az esetek száma ezt még nem tette lehetővé. Azóta az A vírus kiharcolta többek között, hogy kórházak sorában tiltsák meg a betegek látogatását.

A Tolna megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szekszárdi intézetébe hetente érkeznek, a városi intézeteken keresztül, az alapellátás orvosainak jelentései. Ezek tartalmazzák 'a megbetegedések számát. Az eredményről, és az influenza vírus szövődményeiről dr. Kövesdy Pállal, a járványügyi osztály osztályvezető főorvosával beszélgettünk.

— Először is tisztázzuk, hogy hogyan terjed a vírus.

— Cseppfertőződéssel. Ez azt jelenti, hogy amikor vírus- veszély van, kerülnünk kellene a csoportos összejöveteleket. Jó volna, ha ebben az időszakban keveset járnánk moziba, színházba és olyan helyekre, ahol nagyon sok ember jön össze egy kis, és esetleg szellőzetlen helyiségben. Jó volna, ha keveset használnánk a tömegközlekedési eszközöket, mert ott is nagy a fertőzési veszély. Az említett helyeken könnyen megkaphatjuk a vírust, hiszen, ha valaki eltüsszenti magát, akkor egyszerre óriási mennyiségű vírus kerül a levegőbe.

— Mik a betegség általános tünetei?

— Az általános tünetek között kell megemlíteni a gyengeség érzést, a lázat, a fáradtságot, a tagfájdalmat, a szemgolyó fájdalmát. Az influenza velejárója a hörghurut és a garat-, a torokpír is.

— Mik az előforduló szövődmények? Vannak-e ilyenek?

— A szövődményeket leginkább a vírusfertőzésre másodlagosan rátevődött bakteriális felülfertőzések adják. Ezek többnyire a mandulákra, az orrmelléküregekre és ami a legveszélyesebb: a tüdőkre lokalizálódnak. Akkor kell ezekre gondolni, ha nagyobb mennyiségű gennyes váladék ürül ki a köpettek A tüdőgyulladás esetén arról van szó, hogy miután megkapta valaki az influenza vírust és egy néhány napos javulást követően ismételten megbetegszik, visszaesik. Ebben az esetben már a típusos tüdőgyulladásos tüneteket mutatja, oldalszúrással, köhögéssel kísérve. Ilyenkor majd minden esetben egyoldalú tüdőgyulladásról van szó. Ez tehát nem a vírus „eredménye", hanem a vírus által legyengített szervezet megbetegedése. Azt hiszem, nem minősíthető szövődménynek a heveny hasmenés, a torok- és garatpirosság, hiszen ezek a tünetek együttjárnak egy megfázással.

— Hány nap alatt múlik el a vírusos influenza?

— Egészséges szervezet számára néhány nap alatt leküzdhető a vírus. Jóval nagyobb a szóródás a csecsemőknél, az időseknél, vagy a gyenge ellenállóképességgel rendelkezőknél. Az egyéntől függ, hogy mennyi ideig tart ki vírus. A legfontosabb, hogy mielőbb orvoshoz forduljunk, no és az, hogy kíméljük szervezetünket. Sokat kell pihennünk. Vigyáznunk kell a kisgyermekekre, illetve az idősekre. Az ő szervezetüket könnyebben megtámadja az influenza vírus. Az időseknél és a gyerekeknél azért látszik komolyabbnak a betegség lefolyása, mert ők érzékenyebbek a vírusra és az influenza lefolyásával kapcsolatos hatáspkat nehezebben viselik el. Általában a felépülés is hosszadalmasabb. Egyeseknél a lábadozás időszaka elhúzódhat hetekig is.

— Hogyan védekezhetünk a vírus ellen? Kell-e, lehet-e valamit tenni, hogy elkerüljük az influenzát?

— Én azt ajánlom mindenkinek, hogy minél több gyümölcsöt egyen, ezek között sok déligyümölcs, főként citrusféle legyen. Nagyon sok vitamin van a narancsban, a banánban és természetesen a citromban. Kevesen tudják, hogy a burgonya és a káposzta is vitaminforrás. Például napi egy-két citrom elfogyasztása elegendő a szervezetünk C vitamin szükségletének kielégítéséhez. Ha mégis megkapjuk a vírust, ne féljünk tőle, inkább igyekezzünk legyőzni azt. Nagyon fontos tudni, hogy a feleslegesen adott antibiotikum elősegíti a szövődmények kialakulását. Ne szedjünk saját sza- kállunkra gyógyszereket!-Garay E.~

Szobanövények

Araucaria heterophylia

A Szekszárdtól néhány kilométerre lévő Decs-Szőlőhegyen találjuk azL&M virágkereskedést, ahol cserepes virágok százait gondozzák.

*

Az L & M virágkereskedéshez tartozó szekszárdi Atrium virágüzletben dolgozik Viola Miklósné, Szilvia, aki az Araucaria heterophylla-t mutatja be.

A szobafenyő sajátos alkat - egyfajta jellegzetes ritmus tökéletes harmóniája -, ezért aztán nehezen társítható más fajokkal. Annál jobban mutat például különböző korú fajtársak csoportjában, afféle ja- pános hangulatot árasztva. A

szobafenyő talán négy évesen a legszebb.

A hűvös, félárnyékos helyet kedveli a legjobban. Lassan nő, 10 évesen olykor eléri az 1,8 méter magasságot és az 1,2 méter szélességet.

Tavasszal és nyáron kéthetenként öntözzük tápoldattal.

Két:három évenként ültessük át virágföldbe, amíg 24 centiméteres cserépbe nem kerül, ettől kezdve csak felszíni talajcsere szükséges átültetés helyett. A téli nyugalmi időszakban jóval kevesebb vizet igényel.-pt- Fotó: degré

Jelmezötletek óvodai mulatságokra

Kevés a pénz is, az idő is ahhoz, hogy az ezekben a hetekben esedékes óvodai farsangra a legkisebbeknek „igazi" báli jelmezeket szerezzünk be. A jó ötlet azonban nem kerül pénzbe, s ha a kivitelezés sem nehéz, akkor a szülők és nagyszülők szeme- fénye kedves, vidám jelmezben farsangolhat. íme, néhány „maszka" - amiben a kicsik is bizonyára jól érzik magukat:

A POSTÁS - természetesen fiúcskáknak (1. rajz); sötétkék nadrág és blézer. Hozzá a postástáskát nagyobb méretű, vállra akasztható női retikül „személyesíti meg". Ha az ifjú kézbesítő rajzokat is készít, s azokat a táskából előhúzva,

borítékolva osztogatja - biztos a siker ...

A HÓVIRÁG (2. rajz) kislánynak, kisfiúnak egyaránt jó. A virág szirmait fehér vászonból szabjuk ki, elől két ovális nyílással, hogy viselője kilásson rajta. Zöld zsinór lóg a közepéből - a hóvirág szára, s zöld a harisnyanadrág is.

A SZIÁMI IKER-BOHÓCOK - nagyjából azonos magasságú testvéreknek, barátoknak (3. rajz). Ez a jelmez is biztos sikert ígér - de a közlekedés nem könnyű benne. Egyik fele óriás pöttyös, a másik széles csíkos kartonból készíthető, fehér húzott nyakfodorral, piros pomponokkal. A hatást fokozza a négy kis

csengő, amely a sipkán, illetve a gyerekek kezében csilingel.

A PÓLYÁSBABA - cumival a szájában (4. rajz) szintén vidám, s nyilván nagy tetszést arató jelmez. De mint az előző, ez is „mozgásgátló" - a jelmezverseny után, az uzsonna, a tánc idején tehát már talonba kerül.

AZ ÚRMANÓ (5. rajz) könnyen elkészíthető szerelés. A kellék: fekete, hosszú ujjú trikó, illetve harisnyanadrág, fekete sapka, rászerelve a „csáp", azaz két rugós drót, a végén kis gömbbel (ilyen bármelyik bazárban beszerezhető) és egy nagyobb elemlámpa. Záhonyi Lujza

Ferenczy Europress

Kelbimbó,

császárhússal

Hozzávalók: 1 kg kelbimbó, 10 dkg császárhús, vagy angolszalonna, só, bors, 1 kávéskanál zsír.

A megtisztított kelbimbót forrásban lévő vízben puhára pároljuk. Közben sózzuk, ha azt akarjuk, hogy szép zöld maradjon, kevés szódabikarbónát szórunk bele. Ha megpuhult, levét lecsurgatjuk. A vékony szeletekre vágott császárhúst egy kávéskanálnyi zsíron aranysárgára sütjük. A kelbimbót melegített tálba rakjuk, köréje tesszük a császár- szalonna szeleteket, és a zsírjával leöntjük. Zsírban pirított burgonyával vagy tört burgonyával tálaljuk.

Stefánia kifli

Hozzávalók: 14 dkg Vaj, 21 dkg cukor, 4 db tojás, 1 citrom, 24 dkg liszt, fél cs. sütőpor, dió. A vajat és a cukrot a tojássárgával, a citrom héjával elkeverjük. Hozzáadjuk a lisztet, a tojások kemény habját és a sütőport. Finoman összekeverjük, kikent tepsibe tesszük, a tészta csomós lesz, de a meleg sütőben elsimul, piskótaszerűvé válik. Ekkor törött, vagdalt dióval megszórjuk, és világos-sárgára sütjük. Még forrón a tepsiben, pogácsa- szaggatóval holdakat szaggatunk belőle.

Megrendelőlap

Eddig még nem tudtam előfizetni a Tolnai Népújságra, ezért kérem, hogy a kézbesítő keressen fel a következő címen,

Név: ................................................................................

Cím: ................................................................................

h

ogy előfizethessem a Tolnai Népújságot

□ egy hónapra 375,- forintért negyedévre 1125,-forintért

D félévre 2250,- forintért

□ egy évre 4140,-forintért (Kérjük a megfelelő négyzetet megjelölni.) Kérjük, hogy az itt közölt megrendelőlapot borítékban küldjék vissza postafordultával

a Tolnai Népújság Kiadója címére:

7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.

Kedvenc ételeim

Csokoládés kuglóf

Genczler Jánosné ajánlja Bonyhádról

A finom édesség hozzávalói és elkészítése:

Habosra keverünk 20 deka vajat vagy ráma margarint négy tojás sárgájával és egy egész tojással, 20 deka cukorral, végül beleadunk két evőkanál rumot, 5-6 evőkanál tejet, és egy csomag sütőporral elkevert 30 deka lisztet. Öt deka lisztet elkeverünk egy fél tábla apró darabokra tördelt „Katica" csokoládéval és ezt is a tésztához adjuk.

Kuglóf formában vagy

tortaformában megsütjük és ha kihűlt, csokoládémázzal vonjuk be. Tejszínhabot is kínálhatunk hozzá, de anélkül is finom.

A máz hozzávalói és elkészítése: 10 deka porcukor, 2 evőkanál kakaó, 2 evőkanál tej, 5 deka vaj vagy 5 deka ráma margarin. A cukrot, tejet, kakaót összekeverjük és felfőzzük.

Ha már kissé kihűlt, akkor keverjük bele a vajat vagy a margarint. Állandóan keverjük, hogy a vaj szívódjon fel.

Mire számíthatnak a tavalyi és az idei nyugdíjasok?

Családok ezreit foglalkoztatja a kérdés: mennyi nyugdíjra számíthat az, aki tavaly - például az ó-év utolsó heteiben - fejezte be az aktív munkát, s mennyire, aki az idén vonul nyugdíjba. A válasz nem egyszerű, de a magánszámításokat megkönnyíti a fontosabb szabályok, előírások ismerete.

A paragrafusok szerint tavalyi nyugdíjba vonulónak az számít, akinek legkésőbb 1993. december 30-án; ideinek az, akinek 1993. december 31-én vagy azt követően szűnt meg a munkaviszonya.

A járadék összege alapvetően a szolgálati idő hosszától és a nettó átlagkeresettől függ. A járulékfizetéssel megszerzett szolgálati idő után akkor jár a nettó átlagkereset 75 százaléka, ha az illető 42 évi szolgálati idővel rendelkezik. Rövidebb szolgálati idő esetén arányosan csökken a kereset beszámítása.

A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja hosszú ideig az volt, hogy az utolsó 5 évből a jogosultnak legkedvezőbb hármat, továbbá a nyugdíjazás évét vették figyelembe. Ez a gyakorlat 1992-től változott; az erre vonatkozó országgyűlési határozat az átlagszámítási időszak meghosszabbítását és a korábbi évek keresetének az infláció alakulása szerinti valorizálását, „felszorzását" írja elő.

1993 márciusa óta az átlagszámítási időszaknak csak a kezdetét határozzák meg; ez jelenleg 1988. január 1. Ami annyit jelent, hogy az ettől az időponttól a nyugdíjazást megelőző napig fő- foglalkozásból szerzett keresetet kell figyelembe venni. Áz infláció értékcsökkentő hatásának ellensúlyozására hivatott valorizáció, vagyis a korábbi keresetek fölszorzásának mértékét évente határozza meg az Országgyűlés. Az érvényes döntés szerint az 1993-ban nyugdíjba vonultak esetében az 1988-as átlagkereseteket 80, az 1989-eseket pedig 54 százalékkal kell megemelni. Azok esetében pedig, akik 1993. december 31-ét követően hagyják abba az aktív munkát, az 1988-ban elért átlagkeresetet 118.5, az 1989-eset 86.9, az 1990-eset 52.2 százalékkal növelik meg.

Sokan kifogásolják, hogy az 1991-es és 1992-es átlagkereseteket nem szorozzák föl, jól lehet mindkét évben kétszámjegyű volt az infláció. Az észrevételt az illetékes fórumok egyértelműen indokoltnak, jogosnak tartják - a nyugdíjbiztosítási alapba befizetett járadékok alapján azonban jelenleg nincs mód arra, hogy minden évre vonatkozóan érvényesítsék a valorizációt.

Fontos tudnivaló, hogy a járadék kiszámításakor a felszorzott átlagkeresetet csak bizonyos összeghatárig veszik figyelembe, azon túl pedig fokozatosan csökkentve. Ennek az úgynevezett degressziónak a mértékéről az Országgyűlés szintén évenként határoz.

Az 1993. március 1-jétől hatályos rendelkezés szerint az 1993. december 31-ig nyugállományba vonultaknál a 14.000 forintot meg nem haladó átlagkeresetet teljes egészében, az e fölötti átlagkeresetnek pedig a táblázatban föltüntetett részét számítják be a nyugdíjba: a 14.001 - 16.000 ft közötti keresetrész 90 %-át;

a 16 001 - 30 000 ft közötti keresetrész 80 %-át;

a 30 001 - 40 000 ft közötti keresetrész 70 %-át;

a 40 001 - 50 000 ft közötti keresetrészf 60 %-át;

az 50 001 - 60 000 ft közötti keresetrész 50 %-át;

60 001 - 70 000 ft közötti keresetrész 40 %-át;

a 70 001 - 80 000 ft közötti keresetrész 30 %-át;

a 80 000 forint feletti keresetrész 10 %-át.

Ugyanezek a mutatók az idén nyugdíjbavonulóknál a következőképpen alakulnak: 16 000 forintig az átlagkereseti 00%-a; a 16 001 -18 000 közötti rész 90%-a;

a 18 001- 30 000 közötti rész 80%-a;

a 30 001 - 40 000 közötti rész 70%-a;

a 40 001 - 50 000 közötti rész 60%-a;

az 50 001 - 60 000 közötti rész 50%-a;

a 60 001 - 70 000 közötti rész 40%-a;

a 70 001 - 80 000 közötti rész ( 30%-a;

a 80 000 ft feletti átlagkereset 10%-a számít a nyugdíjalapba.

Ferenczy-Europress