Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-28 / 49. szám

1994. február 28., hétfő GAZDASAG WÚJSÁG 5 Ma még drága, de holnap? Legyen hitelük a lakásra takarékoskodóknak A lakásprobléma szinte vi­lágprobléma. Ezért mindig érdekes és érdemes körül­nézni, mit tesznek a megoldá­sért mások. Jó példáért természetesen a gazdaságilag fejlett orszá­gokba kell menni, amelyekben már a II. világháború előtt kia­lakultak a lakásszerzés (vásár­lás, építés) pénzügyi csator­nái. Németországban például több építési kölcsönt folyósító takarékpénztár szolgáltatásai közül is választhatnak a fiatal házaspárok, a lakásukat kinőtt nagy családok, a kisebb la­kásra vágyó nyugdíjasok. A pénztárak tevékenységét tá­mogatja az állam is, méghozzá úgy, hogy egyrészt mestersé­gesen alacsony, mindössze 6 százalékos kölcsönkamatokat biztosít, másrészt 4—6 évi taka­rékoskodás után - ennyi idő alatt egy lakás árának a felét gyűjthetik össze a nyugati polgárok - garantáltan a la­kásra várók rendelkezésére bocsátja a vásárláshoz hi­ányzó összeget. Ezt azután 8- 16 év alatt kell visszafizetniük a lakástulajdonosoknak. Npm csoda tehát, ha a ma­gyar lakásszövetkezetek élén­ken érdeklődnek a német módszer iránt. Annál is in­kább, mert a kölcsönpénztá­rak nemcsak az új lakásra vá­róknak kínálnak lehetősége­ket, hanem a régi lakások tu­lajdonosainak is! Mint köztu­dott, az 50-100 éves bérházak felújítására nincs pénze Ma­gyarországon sem az állam­nak, sem az önkormányza­toknak, sem pedig a bérlők­nek, illetve - az elidegenítés után - az új tulajdonosoknak. Az Európa nyugati felén meghonosított eljárás szerint azonban az előtakarékosság­ban résztvevők eleve jogot nyernek arra, hogy kedvez­ményes kamatozású kölcsönt igényeljenek. Ezt az összeget pedig nemcsak új lakás vásár­lására fordíthatják, hanem a régiek felújítására is. Lehető­ség van arra is, hogy egész la­kóközösségek kössenek taka­rékossági szerződést, s ezzel előteremtsék házuk újjáépíté­sének költségeit. Ha belegondolunk, óriási lehetőségeket rejt magában az előtakarékossági rendszer. Nemcsak számos új otthon megteremtését, hanem a sok­sok elavult lakás, ház újjáva­rázsolását is. És minél hama­rabb rendezik Magyarorszá­gon a lakásszerzés szabályait, annál kevesebb ház életének kell olyan csúfos véget érnie, mint nem régen a budapesti Ó utcainak. Bánhegyi Zsuzsa Lassan terjed már Magyar- országon is az olyan, újszerű energiaforrások használata, mint a napé, a szélé vagy a bi­omasszáé. A szakemberek ezt a hagyományos energia - vil­lany, gáz, olaj, fa, szén - vi­szonylag alacsony árával ma­gyarázzák. Az említett mo­dem energiaforrások közül mégis a napenergia a legis­mertebb. Pécsett a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskola kutatói 8 éve építették fel azt a családi házat, amelyben azóta is nape­lemek szolgáltatják a meleget. Debrecenben a tócoskerti la­kótelepnek, Budapesten pedig a kispesti MÁV-állomás szol­gáltató épületének melegví­zellátását biztosítják napkol­lektorok. De mi is a feltétele a nap­energia hasznosításának? Mi­vel a napenergia kis intenzi­tású, nagy felületen kell ösz- szegyűjteni a szükséges mele­get. Ezért az úgynevezett „naptudatosan" tervezett ház déli falát szinte teljes egészé­ben üvegből építik. Általában erre az oldalra tervezik a nap­pali szobát vagy a verandát. Ezekben a helyiségekben még a hideg téli hónapokban is 20 fok körüli a hőmérséklet, kizá­rólag a napenergia felhaszná­lásával! Nyáron viszont - a túlmelegedés miatt - redőny­nyel, függönnyel árnyékolni kell az üvegfalat. A ház északi oldalára az alacsonyabb hő­mérsékletet igénylő helyisé­geket tervezik: a konyhát, a kamrát, az előszobát, a mel­lékhelyiségeket. A napkollektorok vízmele­gítésre, fűtésre, illetve előme­legítésre is alkalmasak. Ily módon egy-egy családi ház, intézmény hőszükségletét, ha nem is teljes egészében, de 50-00 százalékban fedezik. Magyarországon több mint tíz magánvállalkozó gyárt nap­energia-hasznosító berende­zéseket. Mivel az állam sem­miféle támogatással nem járul hozzá az energiatakarékos megoldások terjesztéséhez, je­lenleg 200 ezer forintjába ke­rül egy-egy családnak, ha a napkollektorok alkalmazása mellett dönt. A tapasztalatok szerint ez a beruházás - a je­lenlegi, államilag támogatott olaj, gáz, villany árak mellett - 5-10 év alatt térül meg. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a piaci árak a hagyomá­nyos energiahordozók eseté­ben is mindinkább érvénye­sülnek, ez a megtérülési idő a közeljövőben jelentősen csök­kenhet. Nyugaton mindenesetre az államok - felismerve a nap­energia felhasználásának kör­nyezetkímélő hatását - támo­gatják az új energiaforrások elterjedését. Egész lakótelepek épülnek, amelyek energiaellá­tását a Nap biztosítja. B.Zs. Csak a Újra kárpótlás Az infrastruktúra lett olcsóbb A mezőgazdasági termelők tavaly - a januártól decembe­rig terjedő időszakban - 25 százalékkal magasabb áron értékesítették mezőgazdasági termékeiket, mint 1992-ben, jelentette be a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A növény- termelési és kertészeti termé­kek felvásárlási árai -ugyan­ezen időszak alatt - több mint 35 százalékkal növekedtek, míg az élőállatoké és a feldol­gozott termékeké csupán 19 százalékkal emelkedtek. Ár­színvonal csökkenést egyedül a szőlőnél regisztráltak a szakemberek. A KSH felméréséből kide­rül, hogy a múlt év végén a termelők a búzát tudták a legmagasabb áron értékesí­teni, igaz, növekedett a búza és az árpa termelői és piaci át­lagára is. A kukoricáé válto­zatlan maradt a vizsgált idő­szakban. A vágósertés kilogrammját októberben 106, az év utolsó napjaiban viszont már csak 102 forintért vásárolták fel a termelőktől. Ezen időszak alatt csökkent a vágómarha felvásárlási ára is. Hasonló­képpen lefelé tendált a malac, a süldő, a hízott sertés és a nö­vendék szarvasmarha terme­lői átlagára, viszont emelke­dett a vágóbaromfi és a borjú termelői ára. A fenti ártenden­ciák - a statisztikus vélemé­nye szerint - az év első hetei­ben is folytatódtak. -ri­Ferenczy Europress Hírek a világból Kevesebb búza Oroszországba Az egykor világelső búzaimportáló Oroszország gazdasági nehézségei miatt lényegesen csökkentette behozatalát. Moszkva kevesebb búzát vásárol, mint Egyiptom vagy Dél-Ko- rea - közölték nemzetközi gabonaszakértők. A londoni székhe­lyű Nemzetközi Búzatanács (IWC) legújabb becslése szerint Oroszország 1993 júliusa és 1994 júniusa között mindössze 4 millió tonna búzát importál. Egy évvel korábban ez a mennyi­ség csaknem 11 millió tonna volt. A szervezet vezető gazdasági szakértője szerint Oroszországban csökken az élőállat állo­mány, továbbá a lakossági fogyasztás, s elsősorban emiatt mér­séklődik a gabonaimport. Figyeljünk a külföldi tőkésekre! Országos panaszirodát hoztak létre Kínában a külföldi tőké­sek kínai alkalmazottai számára. A Pekingben megnyitott iro­dába - melyet a munkaügyi minisztérium tart fenn - az ország bármely részéből „forró dróton" juttathatják el panaszukat a külföldi tőkével működő vállalatok dolgozói. Elvben állami vál­lalatok alkalmazottai is kérhetnek segítséget az új intézménytől, de láthatólag nem az ő kedvükért hozták létre. Az iroda első­sorban a külföldiek alkalmazottainak sérelmeit kívánja orvo­solni, mert a vegyes vállalatoknál van a legtöbb munkajogi vita a munkáltatók visszaélései és a balesetveszélyes munkakörül­mények miatt. Milyen a német nyugdíjbiztosítás? Nagy Sándornak, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöké­nek vezetésével magyar szakmai delegáció tett a héten látoga­tást Berlinben és tanulmányozta a német nyugdíjbiztosítási rendszert. Az információ- és tapasztalatcsere után a magyar és a német fél emlékeztetőt írt alá a közvetlen kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséről, különös tekintettel az európai járulékfizetés és behajtás, a statisztikai és a nyilvántartási rendszerek fejlesz­tésével összefüggő feladatokról. A magyar küldöttség állam­közi egyezmény alapján járt Németországban. A HDTV rendszer vége? Február 15 és március 16 kö­zött újra lehetőség nyüt a kár­pótlási kérelmek benyújtá­sára. Pongrácz Tibor államtit­kár, az ÁVÜ igazgatótanácsá­nak tagja szerint előzetesen nem lehet felmérni, hogy az elkövetkező egy hónap alatt hányán fogják benyújtani a kárpótlási igényüket. Egy biz­tos: a vagyonügynökség fele­lős azért, hogy fedezet legyen a kibocsátott értékpapírok mögött. Ez pedig nem kis gondot jelent számukra. Vagyoni kárpótlás kereté­ben eddig 1 millióan kaptak kárpótlási jegyet. A vagyon­ügynökség az elmúlt három esztendőben 220 milliárd fo­rint értékű vagyont „állított" a kárpótlási jegyek mögé. Csu­pán tavaly 17 milliárdnyi ál­lami vagyon került a jogosul­takhoz kárpótlási jegy ellené­ben. Az ÁVÜ egyre több akci­óban kínál kárpótlási jegyért részvényeket, értékes állami tulajdonrészeket. Az államtitkár a privatizá­cióban egyetlen prioritást is­mer el: a kárpótlást. Minden más elígérkezés - véleménye szerint - a kárpótlás esélyét rontja. Az ÁVÜ idei terveiről szólva az államtitkár el­mondta, hogy vállalkozók, menedzserek, kutatók részvé­telével megalakult egy testü­let, amelynek feladata a priva­tizáció eddigi eredményeinek értékelése. Terveik között sze­repel egy olyan társaság létre­hozása is, amely színesítené a kínálatot és stabilizálná az ár­folyamot. Ez a szervezet az el­gondolások szerint mintegy 2 milliárd forintos hozományt kapna a vagyonügynökségtől, működését tekintve a befekte­tési alaphoz állna legközelebb. Tervezik továbbá azt is, hogy a végelszámolás alatt álló vál­lalatok készleteit kárpótlási jegyért értékesítsék, de gon­doltak egy úgynevezett erdő­birtokossági befektetési társa­ság megalakítására. Keresik a megoldást arra is, hogyan le­hetne a „rossz" vagyont ügye­sen gazdálkodó vállalkozók­nak kezelésbe adni. Erre vo­natkozóan többféle elképzelés született. Az egyik változat­ban attól sem zárkózna el az AVÜ, hogy az üzletemberek később jutányosán szerezhes­sék meg azt a vállalatot, amelynek feljavítására vállal­koznak. -ri Ferenczy Europress Gazdasági kihívások az egészségügyben Az egészségügyet ma első­sorban nem szakmai vagy jogi, hanem kőkemény gazda­sági problémák foglalkoztat­ják. Ez pedig nemcsak az egészségügyre, a betegekre, de az egész társadalomra is kihatással van - hangzott el a „Gazdasági kihívások az egészségügyben" címmel, pénteken kezdődött kétnapos konferencia sajtótájékoztató­ján Budapesten. Andréka Bertalan helyettes népjóléti államtitkár rámuta­tott: az egészségügyi reform során bevezetett teljesítmény­finanszírozás felszínre hozta az egészségügyben az elmúlt évtizedekben kialakult gon­dokat, egyenlőtlenségeket és feszültségeket. A teljesítmé­nyek, a kapacitások és a reális igények, vagyis a gazdasági­lag lehetséges és az orvosilag szükséges közötti összhang megteremtése ma mindennél sürgetőbb feladat, hiszen ez alapvető feltétele a gazdasá­gosságnak. Felül kell vizsgálni például - utalt rá Gusztonyi Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főorvosa - a már megkezdett, illetve az újon­nan induló beruházásokat, re­konstrukciókat. Annak érde­kében is meg kell tenni min­dent, hogy kiegyenlítődjenek az egyes kórházak közötti kü­lönbségek a teljesítmény- és kapacitáskihasználtság terén. Nemes János, az Egészség- ügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke e témá­ról úgy vélekedett: az elmúlt két esztendőt az anyagi ne­hézségek ellenére is sikerrel zárták a kórházak. Ugyanis talpon tudtak maradni annak ellenére, hogy a mintegy 40 százalékos infláció mellett az intézmények a tavalyi év má­sodik felében csak 10-15 szá­zalékos dologi automatizmust kaptak. Felháborodással fogadta e héten a japán elektronikai ipar a távközlési minisztérium egyik vezetőjének bejelentését, misze­rint Japán szakít az eddig követett televíziós fejlesztési techni­kával és az Egyesült Államokban kifejlesztett rendszerre áll át. A Toshiba, a Sony, a Hitachi dollárszázmilliókat költött a nagy felbontóképességű televízió, a HDTV japán rendszerének kifej­lesztésére, az NHK állami televízió beindította a napi nyolc órányi adást is - a váltással semmibe foszlanak az eddigi erőfe­szítések. Az ipar felháborodására a távközlési minisztérium visszakozott, folytatódhat a jövőben is az NHK kísérleti analóg műsorszórása, de a fordulat hosszabb távon elkerülhetetlen. Phare ülés Ülést tartott a Phare Regio­nális Koordinációs Munka- csoportja. A munkacsoport, amelynek elnökletét novem­ber óta Magyarország látja el, a közép-kelet-európai régió­nak szánt 1994. évi, 70 millió ECU-s Phare pénzügyi keret felosztásáról döntött. A dön­tés szerint a rendelkezésre álló keretből a legtöbbet, 30 millió ECU-t közlekedésre, határát­kelőhelyek fejlesztésére, a fennmaradó összeget pedig az energiaszektor fejlesztésére, közgazdasági kutatásokra fordítják majd. munkahelyet teremt A Településfejlesztési Alap támogatásával 1991-ben kez­dődött el az a program, amelynek eredményeként számos hátrányos helyzetű te­lepülés kapcsolódhatott be a vezetékes gázhálózatba. A fej­lesztés első szakasza 1993-ban lezárult, s idén elindul az úgynevezett gázprogram má­sodik üteme. A kormányzat szándéka szerint a 1996-ig tartó munkálatok eredménye­ként nemcsak az érintett tele­pülések infrastrukturális helyzete javul, hanem csökken a munkanélküliek száma is.’ A program főleg az ország­nak azokra a részeire koncent­rál, amelyek eddig kimarad­tak a fejlesztésből. így első­sorban Kelet-Magyarországot érinti: Békés-, Jász-Nagykun-- Szolnok-, Heves-, Nógrád-, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, Hajdú-Bihar- és Borsod— Abaúj-Zemplén megyét. A beruházások értéke 23 milli­árd forintot tesz ki. A fejlesz­tések árának 50 százalékát az önkormányzatok fizetik, míg a másik 50 százalékon a Terü­letfejlesztési Alap és a helyi lakosság osztozik meg, félé­idé arányban. Az önkor­mányzatok a szükséges pénzt gyakran csak kölcsönből tud­ják előteremteni. Ebben az esetben az Alaptól a hitelka­mat 30 százalékára vissza nem térítendő támogatást kapnak. A családoknak a gáz beveze­tése előreláthatólag 40-50 ezer forintjába fog kerülni. Az 1318 érintett településen közel egymillió ember él. A gazdasági-társadalmi szem­pontból elmaradottnak minő­sített helységek önkormány­zatai 1994. szeptember 31-ig pályázhatják meg a fejlesztési támogatást, a munkanélküli­ség miatt elmaradottak pedig 1994. március 31-ig. Azért ez a megkülönböztetés, mert amíg az előbbi kategória pályázata 3 évre szól, addig az utóbbié egy évre. Vagyis a munkanél­küliség által leginkább sújtott települések évente adhatnak be pályázatot. így az állásta­lanok száma változásának függvényében kerülhetnek a helységek ki, illetve be a tá­mogatottak körébe. A helyi gazdaság fejlődé­sére bizonyítottan jó hatással van az infrastruktúra bővü­lése. A befektetők ugyanis szívesebben hozzák a pénzü­ket olyan helyre, ahol ké­nyelmes körülmények között dolgozhatnak. Az eddigi ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a felzárkóztatott térsé­gekben ugrásszerűen megnőtt a munkalehetőségek száma. Az infrastrukturális fejleszté­seket követően évek óta gaz­dára váró vállalatokat, ter­melő üzemeket sikerült priva­tizálni. Ezzel kapcsolatban ér­demes megjegyezni, hogy azok a vállalkozók, akik mun­kanélkülieket foglalkoztatnak, szintén részesülhetnek kamat- támogatásban, illetve vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak. Az Alapban 4 mil­liárd forintot különítettek el munkahelyteremtésre. Ez le­galább 12 ezer új állás létesíté­séhez elegendő. Bánhegyi Zsuzsa Megrendelőlap Eddig még nem tudtam előfizetni a Tolnai Népújságra, ezért kérem, hogy a kézbesítő keressen fel a következő címen, Név: .......................................................................................... Cím: .......................................................................................... hogy előfizethessem a Tolnai Népújságot egy hónapra 375,- forintért negyedévre 1125,-forintért □ félévre 2250,- forintért □ egy évre 4140,-forintért (Kérjük a megfelelő négyzetet megjelölni.) Kérjük, hogy az itt közölt megrendelőlapot borítékban küldjék vissza postafordultával a Tolnai Népújság Kiadója címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents