Tolnai Népújság, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-22 / 44. szám
6 «ÚJSÁG PRIVATIZÁCIÓ - AZ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG OLDALA 1994. február 22., kedd Vagyonkezelő és tudatos magánosító Interjú Csépi Lajossal azÁVRT vezérigazgatójával — Ön eddig az Állami Vagyonügynökség egyik felelős vezetője volt, nemrégiben nevezték ki az Állami Vagyonkezelő RT vezérigazgatójának. Változik-e a vagyonkezelő holding privatizációs stratégiája? — Némi változás várható, hiszen a privatizációért felelős miniszter azzal delegált az Rt igazgatóságába, hogy a szervezetnek nem csak biztonságos vagyonkezelőnek, hanem tudatos „privatizátornak" kell lennie, vagyis meg kell találnunk az összhangot az észszerű ütemű eladások illetve a hatékony vagyonkezelés között. — Ez miért változás a korábbi stratégiához képest? — Azért, mert az ÁV RT- nek korábban a vagyonkezelés volt az alapvető feladata, vagyis, hogy megőrizze és „följavítsa" a meglévő vagyont. Mostantól, ami eladható - vagyis a kormány nem minősítette eladhatatlannak - azt mindenképpen meg kell próbálni eladni. Olyan szakmai vagy intézményei befektetőket kell keresni, akik leveszik a vállunkról az állami vagyon kezelésének terhét, mert jobban értenek hozzá. Remélem nem kerül sok energiámba meggyőzni ennek az elvnek a helyességéről az igazgatóság tagjait. — Tekintélyes közgazdászok is elmondták már többször is, hogy a kisbefektetők a KRP vagy az MRP kisrészvényesei nem lesznek igazi tulajdonosai azoknak a vagyonrészeknek, amelyeket megvesznek. Osztja ezt a vélekedést? — Ezek az észrevételek részben jogosak, de úgy is föltehető a kérdés, hogy jobb gazdák-e, jobb tulajdonosok-e ezek a - ha úgy tetszik - bot csinálta tulajdonosok, mint az állami vagyonkezelők. Én azt gondolom, igen. Az igaz, hogy még náluk is jobbak, hozzáértőbbek a szakmai vagy intézményi befektetők, közöttük a magánbefektetőkre is gondolok, mert a folyamatosságot képviselik, nagyobb a felkészültségük, kialakult szervezetük van, végül is az a véleményem, hogy bár nem ideális megoldás a kisbefektetői vagyonkezelés, mégis ha ideális tulajdonosokat nem találunk, mert éppen nincsenek a piacon, akkor átmeneti megoldásként igenis jobbak, mint az állami vagyonkezelés. Mi is az a KRP? — Ha április elején elindítják a kisbefektetői részvényprogramot, akkor gondolom némiképpen módosul az ÁVÜ eladási politikája is. — Valóban némiképpen más lesz a helyzet, mert eddig általában 51 % vagyonrészre kerestük szakmai befektetőket, akik többségi joguk alapján voltak az irányítók. A KRP program célja az, hogy a fennmaradó 49,35 vagy még- kisebb százalék vagyonrészre kisbefektetőket találjunk, mert ők a nagyok árnyékában hasznosan kiegészítői lehetnek'. a vagyon működtetésének. Mindezzel azoknak a polgároknak is lehetőség nyílik bekapcsolódni a magánosításba, akiknek nem volt, vagy nincs saját induló tőkéjük. Ezzel a többlettel a kistulajdonosok részvételével részben oldhatjuk a privatizáció körül meglévő gyanakvásokat, másrészt elősegíthetjük a piac- gazdaság kialakulását. — Azokat a bizonyos gyanakvásokat nemcsak a helyi pletykák híresztelések növelhetik, hanem azt olvassuk, hogy „az ÁV RT legyen átlátható szervezet, de tudomásul kell venni azt is, hogy vannak a nyilvánosságra nem tartozó ügyek is". — Szabó Tamás miniszter úr ezzel arra célzott, hogy a legfontosabb személyi döntések háttere a dolgok természeténél fogva zárt körű. Különben nemigen tarthatók titokban olyan döntések, amelyeket egy tizenegy tagú testület hoz és amelyeket egy több mint száz fős apparátus készít elő. Márcsak ezért is, de egyébként is az ÁV RT munkáját a nyíltságnak és a nyitottságnak kell jellemeznie és a minimálisra kell szorítani azokat az eseteket, amelyeket a közvélemény nem ismerhet meg. Az viszont természetes, hogy pályáztatás közben egyetlen eladó, így az ÁV Rt sem közölheti a beérkező árajánlatokat, és a versenyt minősítő feltételeket, mert ezzel saját üzletét rontaná. Minden testületi ülés után sajtótájékoztatót tartunk és a döntések érdemi részleteiről részletesen beszámolunk a pályázatok végeredményének közlésekor. Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban és a hírlapárusoknál. ÁIXAMI VAGlOMmÖIíSÉti 1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 Elkelt a Népbolt Válságkezelés és láncfűzés Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, az elmúlt héten tartotta közgyűlését a Tolna Megyei Népbolt Rt. Az átalakulás utáni - cseppet sem rózsás - helyzetet a többségi tulajdonos képviselője, Puch László - a COPÉ Kft. ügyvezető igazgatója vázolta a részvényesek előtt. Puch Lászótól mi előbb a privatizáció menetéről érdeklődtünk. — Az ÁVÜ szeptember 9-én hirdette meg a Népboltot - kezdte Puch László -, november 29-én született meg a döntés. Ezt követően harminc nap volt, mire a tulajdonosok hozzájuthattak a részvénycsomaghoz, majd újabb egy hónap, mire a közgyűlésen a tulajdonosi jogokat lehet érvényesíteni. Ez nagyon hosszú, ha hozzáveszem, hogy az átvilágítás már tavaly májusban megkezdődött. Kívánatos lenne, ha a privatizációra kiszemelt cég élére kineveznének egy biztost, aki „kordában tartaná" az átmenetet. Ne fordulhasson elő, hogy a pályázónak megmutatott mérlegnek nem sok köze van a valósághoz. Velünk ugyanis ez történt, és még decemberben sem kaptam reális képet a cégről. Januárban kénytelen voltam informális csatornákon tájékozódni ... — A beszámolóban elmondta, hogy 75-80 milliós hiánnyal kell számolniuk. Ugyanakkor a régi vezetőség három tagja 11 millióval távozott. Ön köszönte meg eddigi közreműködésüket? — Nem, december elején leültem velük, akkor 10-12 milliós veszteséggel számoltak. Azt gondoltam akkor még, hogy belső szervezeti probléma, készletgondok, vigyék az ügyeket a következő közgyűlésig. Sajnálom, hogy nem így történt, de hogy végül is mi hogy volt, az a májusi közgyűlésen derül ki. Ekkor kerül sor a ugyanis a tavalyi év értékelésére. Az egyik tulajdonos indítványára meghívjuk a régi vezetőséget, amely beszámolhat arról, hogy miért alakultak úgy a dolgok, ahogy alakultak. — A mostani közgyűlésen új igazgatóságot, felügyelő bizottságot és könyvvizsgálót is választottak. Igazgatót azonban nem. — Az új felállásban nem lesz főállású igazgató, saját magunk - a tulajdonosok - végezzük el ezt a feladatot. Azt hiszem, ez csak lendít a ABC a privatizációhoz Privatizálható vagyon: Az állami tulajdon egy része nem vállalkozási célokat szolgál, ezeknél tehát nem lehet szó magánkézbeadásról. Ilyen pl. a Parlament, vagy a Budai Vár épületegyüttese. Az állami tulajdon nagyobb része az ún. vállalkozói vagyon. Ide tartoznak a vállalatok, gazdasági társasági részesedések, amelyekkel az állam részt vesz a gazdasági életben. Mivel a vállalkozási célt szolgáló vagyontömegben az állam részesedése Magyarországon jóval meghaladja a piacgazdaságban célszerű mértéket, ezért a „többletet" privatizálni kell. Azt a részt, amit lehet, azt időleges állami tulajdonnak nevezzük. Kisebb részben azonban egy kormányrendelet alapján meghatározott gazdasági társaságokban és vállalatokban továbbra is fenn kell tartani az állami tulajdont. Ezt a vagyontömeget tartós állami tulajdonnak hívjuk. (Jövő héten az átalakulási folyamatról nyújtunk bővebb tájékoztatást.) Puch László helyzeten, hiszen ezzel a teljes korábbi kapcsolatrendszerünket is behozzuk a vállalkozásba. Főállású vezetők helyett meghatározott ideig fogunk egy-egy szakértőt alkalmazni. — A közgyűlésen Ön válságkezelésről és megújulásról is beszélt. A most megválasztott felügyelő bizottság véleményezte az Ön által felvázolt koncepciót, és megfontolandónak, tartotta az elképzelést, miszerint a ruházati osztályt le kellene építeni. — Fontos, hogy a cég egészében finanszírozható legyen. Ezért a legrosszabb ágazatból ki kell vonulni. Ismereteim szerint a ruházati a leggyengébb. Én nem állítottam, hogy feltétlenül meg kell szüntetni, de ezt az utat is meg kell vizsgálni. Jó lenne egy olyan partnert találni, aki az elkövetkezendő néhány évben finanszírozza a készleteinket. Az erőinket ugyanis arra szeretnénk fordítani, hogy egy korszerű üzletláncot alakítsunk ki. A rendszer szervezéshez sok pénzre van szükség. — Sokhelyütt azért pénz át- pumpálásával egy ideig életben tartják a veszteséges ágazatot is. — Valamennyire tiszta képet kell kapni arról, hogy a különféle csoportok mit tudnak. Hosszú távon nem működik, hogy az egyik részleg tartja el a másikat. — Ön azt is mondta, hogy áruválasztékban, a kiszolgálás színvonalában és felszereltségben utol kell érni a konkurenciát. Mikorra? — A jövő tavaszi közgyűlésen arról szeretnék beszámolni, hogy vannak már olyan boltjaink, amelyek jobbak, mint a konkurens cégeké. Az ÁYÜ IT határozataiból Megtárgyalta az Igazgatótanács az ez év első és második negyedévére felajánlott kárpótlási jegyekkel szembeni kínálatot. Reális becslések alapján ez év folyamán az ÁVÜ legfeljebb 50-55 milliárd forint névértékű kárpótlási jegy bevonására képes. Az ÁVÜ az ÁV Rt-vel együtt ezentúl havonta 3-4 milliárd értékű részvényt, befektetési jegyet kínál fel nyilvános ajánlattétel útján a kárpótlási jegy-tulajdonosok részére. Kárpótlási jegy - részvénycsere 1994. február 28-március 4-ig a Hajdú Megyei Építőipari Vállalkozási RT (HÁÉV RT) részvényeit lehet jegyezni. Cserearány: 30.000 Ft címletű kárpótlási jegyért 80.000 Ft névértékű törzsrészvény jegyezhető. A jegyzési helyek Budapesten, Debrecenben és Hajdúböszörményben találhatók. Csereeredmények A február elején jegyezhető MÖBIUSZ RT részvényeiből az allokációs elvek szerint csak a cég szállítói kapnak részvényt, a kisbefektető kárpótlási jegy tulajdonosok nem, az alanyi jogon jegyzők sem jutnak részvényhez. A vártnál nagyobb sikere volt a Csemege Meinl részvényjegyzésnek. Az allokáció során az alanyi jegyzők mindegyike megkapta a teljes igényelt mennyiséget. A Chinoin RT részvényeit a jegyzők szinte teljes mértékben a jegyzés mértékéig megkapják. Szek- szárdon a jegyzési helyen, a Cooptourist irodában a részvények február 21-től átvehetők. A részvényjegyzésekre vonatkozó további információt valamint az ÁVÜ Marketing adatbázisára vonatkozó adatokat a szekszárdi ügyfélszolgálati irodánknál kérhetnek. Az iroda címe: Tolna Megyei Vállalkozói Központ AVÜ Ügyfélszolgálati Iroda, Szekszárd, Széchenyi u. 24. Telefon: 74/316-288. Naponta 8-16 óra között várjuk ügyfeleinket. Privatallózó Minilapszemle a magánosításról Ilii ELADANDÓ MILLIÁRDOK. Az ÁV Rt. az idén 20 milliárdos vagyont értékesít. Elsőként - várhatóan tavasszal - a Magyar Villamosművek Rt. részvényeinek egy részét kínálja föl megvételre. Az Rt. a villamosenergia iparban 51 százalékos tulajdoni részt kíván megtartani. (Figyelő 113.) A KORMÁNY MEGMENTI A SZEKSZÁRDI HÚSIPART. A Szekszárdi Húsipari Rt. az Állami Fejlesztési Rt-nek 282 millió forinttal tartozik. A kormány határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, melyben a cég megmentését javasolja. Á vállalat az ÁVÜ reorganizációs alapjából már 80 millió forintot kapott. (Napi Gazdaság II. 9.) FELGYORSUL A MAGÁNOSÍTÁS. Hatvani Szabó János elmondja, hogy gyorsítani szándékozik a privatizációs döntések végrehajtását. Az év első felére tervezik az ÁVÜ-höz tartozó összes vagyontárgy pályázaton való meghirdetését. Céljuk, hogy a magyar tulajdonosok vásárolják meg, ezért a lízingprivatizációt tervezik gyakrabban alkalmazni és részletfizetési kedvezményeket nyújtanak. (Pesti Hírlap II. 10.) BEFEKTETÉSI ALAPOT TERVEZ AZ ÁVÜ. Pongrácz Tibor államtitkár, a kárpótlási jegy-részvénycsere akcióról tartott sajtótájékoztatón közölte: az ÁVÜ az első negyedévben több mint 3,5 milliárd forint, az ÁV Rt. az első félévben hétmilliárdot meghaladó értékű részvényt kínál fel cserére. Az államtitkár szerint amióta Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója, a két tulajdonosi szervezet együttműködése javult. (Világgazdaság II. 9.) AZ ENERGIA ILLETÉKESEI. Otto Majewski, a Bayerwerk AG. konszern elnöke az IKM-ben Latorcai János miniszterrel folytatott megbeszéléseit követően elmondta, hogy a bajor konszern érdekelt a regionális áramszolgáltató vállalatok privatizációjában, másrészt intenzív kapcsolatot tart fenn a magyar regionális gázszolgáltatókkal - szintén magánosításukban való részvétel szándékával. (Pesti Hírlap II. 9.)
